Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

1969. március 21, Dunantmi nomo 3 „S március a forradalom és az ifjúság hónapja" Ifjúsági nagygyűlés Mohácson Tegnap a Himnusz hangjai­ra meghajoltak a zászlók, vi- gyázzba merevedett a mintegy félezer ünneplő a mohácsi Kossuth Filmszínházban és ez­zel kezdetét vette a megye if­júságának ünnepi megemléke­zése. Marosvölgyi Józsefné, a Mohácsi városi KISZ-Bizott- ság titkára üdvözölte Novics Jánost, a Megyei Pártbizott­ság titkárát, Lukács Jánost, a KISZ KB tagját, a KISZ MB ünnepi tanácsülés Szigetváron A Szigetvári városi Tanács és a Szigetvári járási Tanács a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordu­lója tiszteletére március 20-án, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel, a Városi Művelő­dési Házban együttes ünnepi tanácsülést tartott. Az elnök­ségben helyet foglalt Mesz- tegnyei Imre, az MSZMP Szi­getvári városi Bizottságának, Dittrich József, az MSZMP Szigetvári járási Bizottságá­nak első titkára. A Himnusz hangjai után Tinusz János a Városi Tanács vb-elnöke nyi­totta meg az ünnepi tanács­ülést. Az ünnepi beszédet Bernáth Béla a Járási Tanács vb-elnöke tartotta. Az ünnepi beszéd után a szigetvári ál­talános iskola Zrínyi Miklós úttörő-csapatának küldöttei virággal köszöntötték a vete­rán vöröskatonákat. A tanács­ülés után a Városi Művelő­dési Ház Irodalmi Színpada, a Tinódi vegyeskar és a Mun­kásőrség fúvószenekara adott műsort. első titkárát, a város vezetőit, a megye ifjúságát Az ünnepi beszédet Lukács János, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára mondotta „Az idei forradalmi ifjúsági napok fé­nyét emeli, hogy különösen jelentős évfordulókhoz érkez­tünk el: 50 évvel ezelőtt szü­letett meg az első magyar pro­letárdiktatúra. a Magyar Ta­nácsköztársaság — hangsúlyoz­ta a szónok. A magyar pro­letárforradalmat szabadság- harcaink szerves folytatásának tekintjük, hisz 1848 emléke ott élt Tizenkilenc küzdőiben, és az ő lelkesedésüket vitték to­vább azok, akik 1945-ben egy új világ építésére vállalkoz­tak.” Az ünnepi beszéd után úttörők köszöntötték Blume- reich József bácsit, a kitün­tetett 19-es vöröskatonát. Dr. Bihari Ottó megnyitja a kiállítást. Mellette Jobbról: dr. Dankó Imre, balról: Fancsovics György „Győz a proletárállam! A magyar proletariátus szikla szilárdan áll a testvéri orosz szovjetköztársaság mellett.. — szól a Közoktatásügyi Nép­biztosság propaganda csoport­jának felhívása. A dokumen- tumos, sok egyéb századeleji emlékkel együtt a tegnap este megnyílt jubileumi tanácsköz­társasági emlékkiállításon lát­hatjuk. A Tudomány és Technika Házában megrendezett emlék- kiállítást dr. Bihari Ottó, az MSZMP Baranya megyei vég­rehajtó bizottságának tagja, egyetemi tanár nyitotta meg. A kiállítás megnyitásán többek között megjelent, dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára, dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Nagy Sándor az MSZMP megyei végrehajtó­bizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke. Az egyetemi és főiskolai napok megnyitása Csütörtökön az egyetemi és főiskolai napok központi ren­dezvénye az Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának nagy előadójában zajlott le, ahol a megyei Egyetemi és Főiskolai Tanács nyilvános ünnepi ülést tartott. Kovács József, a megyei KlSZ-bizott- ság titkárhelyettese nyitotta meg az ülést, üdvözölve a vendégeket. Emlékeztetett a tavaszi három forradalmi év­forduló szoros összetartozásá­ra, majd méltatta a Tanács- köztársaság kultúrpolitikájá­nak jelentőségét. Ezután került sor dr. Szita Lászlónak, a Dunántúli Tudo­mányos Intézet munkatársá­nak előadására, amelyben a szocialista ifjúsági mozgalmak múltját ismertette. Mint mondotta, közkinccsé kell vál­nia azoknak a történelmi ta­pasztalatoknak, amelyeket a munkás- és diákfiatalság szer­zett politikai küzdelmei során, mert örökösei vagyunk ennek a harcnak. Az ünnepi ülés után szel­lemi vetélkedő következett a pécsi felsőoktatási intézmé­nyek csapatainak részvételé­vel, amelyen a munkásmozga­lom történetével kapcsolatos kérdések szerepeltek. A Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya által rendezett reprezentatív kiál­lítás áttekinti századelőnk történetét, és az események­nek megfelelően nyolc témára épül: felidézi a régi „békeidő­ket”, az első világháború bor­zalmait, a magyar hadifoglyok életét, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom élmé­nyét. Az internacionalisták tevékenysége e sorban köz­ponti szerepet kap; bemutat­ja az őszirózsás forradalom időszakát, a proletárdiktatúra dicsőséges 133 napját, majd az ellenforradalom kegyetlen­kedéseit. Egy-egy időszakot szemléletesen rövid, de találó mottók vezetnek be. Az országos eseményekkel együtt a kiállítás bemutatja a korszak pécsi, baranyai vo­natkozásait is. A méltó visz- szaemlékezés egyik legna­gyobb erénye, hogy a számta­lan fotókópia mellett igen gaz­dag eredeti Pécs-baranyai do­kumentumot mutat be. Töb­bek között a baranyai kato­náknak orosz hadifogságból hazahozott emléktárgyait, vö­rös gárdista karszalagjaikat, újságjaikat, pécsi bélyegeket és szükségpénzeket ebből az időből. A kiállított 250 dokumen­tum, a vöröshadseregben és a pécsi illegális kommunista mozgalomban szereplő neve­zetes személyek eredeti fotóit és írásos visszaemlékezéseit is tartalmazza. A megnyitó után a Janus Pannonius Múzeum fogadást adott a megjelent párt, álla­mi és tömegszervezeti vezetők tiszteletére. A jubileumi emlékkiállítás i április 7-ig tekinthető meg. ! Bányász­vendé*E^k Cservoiio­grádból Cservonográdi bányászok harminc fős csoportja érke­zett tegnap Pécsre, hogy a baranyai munkásokkal együtt ünnepelje a Tanácsköztársa­ság 50. évfordulóját. A vendégeket az MSZBT helyi vezetői és a mecseki bá­nyászok képviselői köszön­tötték. Négynapos programjuk so­rán, tegnap részt vettek a Pécs városi díszünnepségen és a megyei képzőművészeti kiál­lítás megnyitóján. Ma Komlón a IV. Országos Bányász Fotókiállítást tekin­tik meg, délután részt vesz­nek a Puskin Művelődési Házban rendezendő „Ki tud többet a Tanácsköztársaság­ról” szellemi vetélkedőn. Szombaton Baranya és Pécs idegenforgalmi nevezetességeit nézik meg. Vasárnap a cservonográdi bányász delegáció vezetőit a Mecseki Szénbányák párt, gaz­dasági és társadalmi szervei­nek képviselői vendégül lát­ják a vállalat központi épü­letében. Bornemissza László kiállítása Tegnap koradélután, a vá­rosszerte megrendezett ün­nepségek miatt a szokásosnál valamivel kevesebben gyűl­tek össze a Képcsarnok pécsi helyiségében, Bornemissza László képkiállításának meg­nyitására. A helyiség mére­teihez alkalmazkodó, 33 kép­ből álló kamarakiállítás fje­dig megérdemli az érdeklő­dést, — amely bizonyára nem is marad el a következő na­pokban. A kiállításnak nincs katalógusa, régebbi katalógu­sokat azonban elolvashatnak a látogatók, egyikben Némei Lajos rövid elemzését is Bor­nemissza László stílusánál! egyéni voltáról, amely leg­feljebb Breugelhez és a belgs Ensorhoz rokonítható, vala­mint a művész ,,groteszk iránti vonzalmáról”, keser­nyés humorérzékéről, a ke­vert technikájú képekről, amelyeken a színes tustól a műanyagfestékig annyi min­dent felhasznál. A kiállítás április 5-ig te­kinthető meg a Képcsarnok­ban. Ünnepélyesen leleplezték Komlón Kun Béla szobrát Ünnepi tanácsüléssel kez­dődtek csütörtökön Komlón a Tanácsköztársaság jubileumi ünnepségei. Az ipari szak­munkásképző iskola nagyter­mében tartott tanácsülésen ; Neubauer József, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet és emlékezett meg az 50 év előtti történel­mi jelentőségű eseményekről. A tanácsülés után került sor a gimnázium előtt az iskola névadójának, Kun Bélának emlékére állított szobor lelep­lezésére. Gallusz József, a Komlói városi Tanács vb-el­nöke méltatta itt Kun Béla történelmi szerepét. Megemlé­kezett arról a hatalmas mun­káról, amelyet az első magyar proletárállam létrehozásáért, majd a Tanácsköztársaság megszilárdításáért végzett. Be­szélt az emigrációban végzett munkásságáról és külön ki­emelte, hogy Kun Béla volt az, aki a Komintern megbí­zásából megszervezte Lenin alapvető műveinek az összes európai és ázsiai nyelvekre való lefordítását és kiadását — Kun Béla meggyorsította és rendszeressé tette a lenini művek terjesztését és erre a munkájára élete végéig büsz­ke volt — mondta Gallusz József, majd arról beszélt, hogy az emigráció éveiben is mindig részt vett a magyar kommunisták munkájában az­zal a bizonyossággal, hogy népe és osztálya egyszer vég­leg megszerzi a hatalmat — A forradalmi cselekvés, a harc embere volt, a marxiz­mus—leninizmus kiváló pub­licistája. Igazi jelentősége harcos, következetesen forra­dalmi tetteiben, személyes példamutatásban és közvetlen nevelő munkájában jutott ki­fejezésre. A harcosok egész seregét nevelte és ezzel nagy segítséget nyújtott népe fel­Emlékülés Sásdon Dr« Nagy József és Neubauer József megkoszorúzza Kun Béla szobrát Erb János felvétele ötven éve, 1919. április 3-án alakult meg Sásdon, a Magyarországi Tanítók Szak- szervezetének hegyháti járá­si Csoportja. Az évforduló al­kalmából tegnap emlékülést rendezett a Pedagógusok Szakszervezete Baranya me­gyei Bizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Pécs- Baranya megyei tagozata. A i sásdi Alkotmány Filmszín­házban megtartott ülésen részt vett dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Vi­da József, az MSZMP Sásdi járási Bizottságának titkára és dr. Voksán József, a Pe­dagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének tit­kára. Az ülést Bujdosó László, a szakszervezet megyei bizott­ságának elnöke nyitotta meg, , majd dr. Ballér Endre Hala­dó pedagógiai eszmék, tö­rekvések a századfordulótól a Tanácsköztársaságig Baranyá­ban címmel az ötven évvel ezelőtti változások előzmé­nyeiről tartott előadást. Mik­lós Péter Albert Istvánról, a emelkedéséhez. E kőbe for­mált portré fejezze ki soha el nem halványuló emlékét. Városunk polgárai, idősek és fiatalok úgy tekintsenek rá, mint a szocialista Magyaror­szág megvalósításának útján elinduló nép lánglelkű vezé­rére — mondotta beszéde vé­gén Gallusz József, majd a „Fel vörösök, proletárok...” hangjai mellett lehullott a le­pel Kun Béla mellszobráról, amely Szabados Béla szobrász- művész alkotása. Ezután koszorúkat helyez­tek el a szobor talapzatánál. A megyei párt végrehajtó bi­zottság nevében dr. Nagy Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára koszorúzott, majd a Városi Tanács és a Kun Béla Gimnázium képviselői helyez­ték el megemlékezésük jel­képét Délután a Komlói városi Pártbizottság munkásmozgal­mi veteránok tiszteletére adott fogadást Kiállítás a Tudomány és Technika Házában baranyai tanító-mozgalom történelmi jelentőségű alak­járól emlékezett meg, majd Bodó László, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei tit­kára ismertette kutatásait A tanügyigazgatas és a pedagó­gusok szakszervezete Bara­nyában a Tanácsköztársaság idején címmel. Dr. Komlósi Sándor főiskolai docens a Magyar Tanácsköztársaság két lényeges vonását, a nemzeti» ségi oktatás és a vallásokta­tás szabadságát boncolta elő- , adásában. Utána Kaposi Ist­ván alapító tag szólalt fel — „Amit elődeink akartak, ma már valóság, az utódok pedig őrizzék meg elődeik harci szellemét” — mondotta. Dr. Voksán József köszöntöt­te ezután az emlékülést, majd kitüntetéseké; adtak át. Dr. Nagy Béla, a pécsi István té­ri általános iskola igazgatóhe­lyettese és Várszegi Alajos baráturi igazgató-tanító, a szakszervezet sásdi járási bi­zottságának elnöke a SZOT Szakszervezeti munkáért cí­mű kitüntetésének ezüst fo­kozatát, negyvenhetén pedig a SZOT oklevelét kapták. — Előzőleg dr. Kálmánchey Zol­tánt, a Pécsi Tanárképző Fő­iskola igazgatóhelyettesét Bu­dapesten a Pedagógia kiváló dolgozója kitüntetésben része­sítették. Az emlékülést, me­lyen veterán pedagógusok is részt vettek, dr. Fekzte Béla, a Pedagógiai Társaság Pécs- Baranya megyei Tagozatnak elnöke zárta be. Az iskolában pedig dr. Vok­sán József megnyitotta az Or­szágos Pedagógiai Könyvtár és a Pedagógiai Múzeum ren­dezésében létrehozott, s bara­nyai anyaggal kibővített or­szágos vándorkiállítást, mely a szakszervezet 50 éves mun­káját reprezentálja, majd le­leplezte a szakszervezet hegy­háti járási csoportjának az is­kola falán elhelyezett emlék­tábláját, mely feltünteti az alapító tagok: Albert István, Csillag Jenő, Kohner István, Forrai István. Huber Jánps és Mezei Béla nevét. Kiállítás Párt- és állami veze­tők, a művészeti élet számos képviselőjének je­lenlétében nyitotta meg Papp Imre, a városi ta­nács elnökhelyettesé a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére rendezett képzőművésze­ti kiállítást a pácsi Hír­lapolvasóban. A meg­nyitó beszéd utalt a Magyar Tanácsköztársaság művészeti eredményeire, Uitz Béla, Berény Ró­bert, Bíró Mihály és más kiváló képzőművészek harcaira és pártos művé­szetének erejére, majd hangsúlyozta, hogy a most megnyíló kiállítás bizonyítja, hogy a pécs- baranyai képzőművészek is érzik a nagy elődök követésének felelősségét, s a színvonalas kiállítás szellemében, témájában is méltó 1919 emlékéhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents