Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

Du eia nran nooto 1969. február If* Filmek, színészek, rendezők Honosítás — Most éppen két tárgya­lás között vagyok __ mondja L őrincz István mérnök őr­nagy —. Ezek a tárgyalások szervesen illeszkednek terve­zői munkánkba. Nagyon sok­féle követelményt kell figye­lembe vennünk, sok szakértő­vel kell egyeztetnünk az ál­láspontokat — Az egységesség elve is egy a követelmények sorában — kezdi sorolni —, de nem zárja ki, csak korlátozza a tervezői munkát. Azt jelenti, hogy a fegyverek „élő” részei­nek kell egységesnek, kölcsö­nösen cserélhetőeknek lenni- ök. (Élő: valamennyi kopásnak kitett vagy fogyó alkatrész és tartozék, a lőszer, a rugók, a dugattyúk.) Ezen kívül hirte- lenében a következő követel­ményeket említhetem: kis súly, kis terjedelem, nagy tűzerő, megbízhatóság, egy­szerűség, á gyártás gazdasá­gossága, üzembiztonság mos­toha körülmények között... — Ezek között ellentmondó követelmények akadnak ... — Kétségtelen. A tervező­nek bizonyos kompromisszu­mokkal mindig számolnia kell. De vannak mások is. Például olyan aprónak látszó dolog, mint a fegyver színe. Eddig általában megfeleltek a sötét, matt színek, amelyek átlagos terepen a legkevésbé észreve­hetők. — De mindezeket a köve­telményeket már az alaptípus kialakításakor figyelembevett ték... — Amennyire lehetett, ter­mészetesen. Köztudomású azonban, hogy a technika mai fejlődési üteme mellett, mire egy fegyver eljut a tervezéstől a nagy szériájú gyártásig, szinte máris korszerűtlenn válik, mert időközben már megjelennek új szerkezetek, üj anyagok, a világot szünte­lenül nyugtalanító „helyi há­borúkban” újabb tapasztala­tok és ezekből fakadó köve­telmények bukkannak fel... Ebből következik, hogy ami­kor a már bevált fegyver do­kumentációját megkapjuk és előkészítjük hazai gyártását, a tervezés óta felmerült vala­mennyi új szempontot figye- lembevéve módosításokat al­kalmazunk. Ezt nevezzük „ho­nosításnak”. Könnyű, hőálló — Milyen eredményeket si­került elérniük? — Általában a géppisztoly vált a legáltalánosabb fegy­verré, s éppen ennek hono­sításában értünk el szép si­kereket. j Külsőre többé- kevésbé elté­rő géppisztolyokat veszünk szemügyre. Egyiknek fából ké­szült a tusa és a tár előtti markolata. A másik világos- szürke műanyag. A harmadi­kon hiányzik a tusa, lehajtha­tó válltámasz helyettesíti. A negyedik ugyancsak válltáma- szos, de jóval rövidebb. Mégis valamennyi ugyanannak az alaptípusnak a továbbfejlesz­tett változata, cserélhető al­katrészeik azonos méretűek és ugyanazzal a lőszerrel működ­nek. — Legjelentősebb a mű­anyag alkalmazása — mutat­ja Lőrincz őrnagy. — A műanyag-tusájú fegy­ver egyik előnye már feleme­léskor kiderül: jóval könnyebb a fatusásnál. Kereken hetven dekát sikerült megtakaríta- niok. További előnye, hogy a műanyag jobban állja az ütést és a sugárzó hőt Minden páncélost átüt Lőrincz őrnagy furcsa, nyíl­vessző formájú lövedéket mu­tat „Tolla” is van, szára is. Ilyenforma lehetett nyilazó őseink gyújtogatásra használt szurkosfejű nyila. Tehát: visz- sza a középkorhoz? — Nem új dolog — kapjuk a felvilágosítást —, régóta is­merik a puskagránátokat Ez is az. — Mire használható? — Ismét a vietnami háború tapasztalataira hivatkozhatom. Ott bizonyosodott be: előnyös, ha a lövészfegyverekből nem­csak pontcélokra, hanem te­rületre is tudnak tüzet lead­ni Ugyancsak fontos, hogy a lövész-alakulatok önerejükből tudjanak védekezni páncélos harcjárművek ellen is. Ezt a célt szolgálja a géppisztolyból i kilőhető puskagránát. Kumu­latív (egy pontra irányított hatású) robbanóanyaggal tölt­ve képes átütni a ma hasz­nált páncélokat, ezenkívül re- peszgránátként is hatásos. A lövedék a kilövéskor viszony­lag kis kezdősebességet kap, majd pályán a klövés után működésbe lépő rakéta-hajtó­mű gyorsítja feL A z elmúlt esztendőben ■ Budapesten és Vidé- j kén 169 egész estét beötltő játékfilmet mutattak be a mozik. Ez hozzávetőlegesen • azt jelenti, hogy két-három j naponként egy-egy új fii- \ met láthatott a közönség. — | Természetesen a premierek ' többsége a külföldi alkotá- \ soké volt, pontosan 148. A I világ csaknem valamennyi országának filmgyártása I képviseltette magát 1968 | filmműsorában. Érdekes ké- j pet mutat a filmek műfaji ■ megoszlása. Legnagyobb számmal (75) a drámai alko­tások vezetik a statisztikát, amely a további műfajokban a következőképpen alakult: vígjáték 25; zenés-film 13, szatíra 8, kalandos történet i 9, bűnügyi 14, klasszikus iro­dalmi mű filmváltozata 6, ; történelmi 3, ifjúsági 5 me- 1 se 1, valamint 7 egyéb té- \ májú szórakoztató és 3 egész estét betöltő dokumentum j film. összegezve tehát az I első látásra kicsit soknak tűnő 75 drámával szemben áll a 94 úgyis morLdhatjuk többségében szórakoztató'té­májú film. Talán csak az if­jabb nézők számára volt mostoha a filmműsor, ez azonban világjelenség. A számok tükrében vizs­gáljuk a bemutató naptár magyar filmjeit: műsorra került 19 egy részes és az Egri csillagok című két ré­szes játékfilm. Egy alkotás a Bolondos vakáció című film román —magyar ko­produkcióban készült. A 21 film 18 rendező és 12 opera­tőr alkotása. Két-két filmet rendezett ugyanis Makk Ká­roly, Keleti Márton és Vár- konyi Zoltán. Filmjének for­gatókönyvét maga írta, illet­ve részt vett megírásában nyolc rendező. A legnépsze­rűbb színész Latinovits Zol­tán volt. aki hat filmben játszott főszerepet. Ruttkai Évát pedig négy filmben lát­hattuk. Pódium Ellopták a legelőt! Fűrészport, kukoricacsutkát, földet szállítottak trágya helyett — A kár 448 ezer forint — Ellopták a legelő földjét! — mondta kétségbeesett han­gon a fogatos a drávaszabol- csi tsz elnökének a múlt év nyarának egyik reggelén. — Jobb lenne, ha te is a behordással törődnél és nem pálinkáznál be már kora reg­gel — mondta rá bosszúsan az elnök és indult volna to­vább. — Nem vagyok berúgva, ha mondom, gyere, nézd meg — lépett utána a fogatos. Kigyalogoltak a faluvégre. A legelő egy részének tete­jéről vagy 15 centi vastagság­ban hiányzott a föld. Alig fél óra múlva a tsz irodájában már diktálták is a feljelentést: „A sertéslegelőről körülbelül 120 köbméter föld hiányzik. A gödrök miatt te­reprendezést kell végeznünk...” Ezzel a feljelentéssel kezdő­dött meg a rendőrségi vizs­gálat, amelyet a napokban fejeztek be. A Pées-Baranyai Fuvarozó, Szolgáltató, Felvásárló és Ér­tékesítő Szövetkezet 1968 nya­rán alakult. Elődje, a szekér­fuvarozó csoport 1967-ben szerződést kötött a Helvéciái Állami Gazdasággal istállótrá­gya szállítására. A szállítás folyamatos, minden mázsa trá­gyáért 12 forintot fizet a gaz­daság. A szakcsoport megbízta fu­varosait: bárhol felvásárolhat­nak istállótrágyát, rakják va­gonokba és irányítsák a Hel­Megelevenedik a busőmonda Maszkos farsangi játék a mohácsi Széchenyi téren Néhány nappal a busójá­rás előtt Sík Ferenchez, a Pécsi Nemzeti Színház ren­dezőjéhez fordultunk egy kis „előzetesért”. Elsősorban sa­ját munkájáról faggattuk a fiatal rendezőt, akinek az elmúlt három évben is nagy szerepe volt a Baranyai Va­sárnapok mohácsi „fejezeté­nek” megrendezésében. — A busójárás mindenek­előtt a mohácsiak ünnepe s népünnepély, ezért a meg­rendezett produkciókat is úgy szeretnénk irányítani, hogy azok még csak alá­húzzák, kiemeljék a spon­tán karneváli hangulatot. Hogy lesz ilyen hangulat, az máris a levegőben van. s bi­zonyos vagyok abban, hogy a sokac lakosság híres-ne­vezetes busó-leleményessé­ge sem okoz csalódást. — Ügy hírlik, hogy a bu­sójárás napjának délutánjá­ra meghirdetett busójáték, melynek szövegét a busó­monda alapján Pákolitz Ist­ván írta, koreográfiáját Si­mon Antal, díszleteit és jel­mezeit Pintye Gusztáv ter­vezte, melynek táncait De­zső Attila tanította be, s melyet éppen Sík Ferenc rendezett — valami új a műfajban, illetve új maga a műfaj is?! — Megint csak azt kell mondanom, hogy mi csupán az új műfaj létrejöttének le­hetőségét igyekeztünk . meg­teremteni a játék magjának (vagy inkább vezérfonalá­nak) irodalmi, zenei, rende­zői stb. megkomponálásával, s az alkotómunka további eredményessége a farsangoló tömegek játékos kedvén, ak­tivitásán múlik elsősorban, melyet nemigen lehet előre megszervezni. Mintegy ezer fiatal szereplésére eleve számítunk ugyan, de ők sem valamiféle szigorú, szerep- osztásnak megfelelően vesz­nek részt a Széchenyi téri busójátékban, hanem egyéni ötletek sorozatával kapcso­lódnak — helyenként egé­szen lazán — a színpadon folyó cselekményhez, mint­egy a középkori utca han­gulatát varázsolva a szín­pad köré. — És hol áll ez a színpad? — Ez a „színpad” való­jában egy 10x15 méteres do­bogó a tér leányiskola fe­lőli oldalán, — az ellenkező oldalon állnak a tribünök. A dobogó és az iskoa között szabadon hagyott területet díszletezésre használjuk, a „török” sátrak felégetésekor is innen csapnak majd ma­gasra a lángok, a busójáték végét s egyben a tűzijáték kezdetét jelezve. n. m. véciai Állami Gazdaságba. A mázsánként 12 forintos árnak 75 százaléka őket illeti. A fuvarosok megkezdték a felvásárlást és a szállítást. De hogyan? Egy fuvaros rakodómunkása ezt vallja: „Az általunk szál­lított trágya nagyobb része szemét és föld volt...” Hát ez igaz. Vagonokba fu­varoztak minden szemetet, amit találtak, mondván: trá­gyának elmegy! Nemcsak a drávaszabolcsi tsz legelőjének földjét adták el trágya gya­nánt, hanem fűrészport, kuko­ricacsutkát, mindent, amit ta­láltak. A mecsekalja—cserkuti állomás főnöke 1968. novem­ber 22-i jelentésében ezt ír­ta: „A pécsi szekérfuvarozó szakcsoport 1968. júliusától az állomáson 126 vagon trágyát adott fel. Ebből 26 mázsa szer­vestrágya volt, a többi fűrész- porral kevert sertéstrágya”. De ez még csak hagyján. A fuvarosok a Pécsi Bőrgyárral is megállapodtak: elszállítják a bőrhulladékot Némi hulla­dékot elvittek, igaz, de több­ségében egyebet: „A gazdaság­nak igen sok szennyvízüledé­ket szállítottunk el a Bőrgyár­ból és szervestrágyaként ad­tuk el..." — vallja egyik fuvaros. A vajszlói keverőüzemtől a kukoricacsutkát rakták szekér­re, aztán vagonba. A pellérdi fűrésztelepről 40—50 kocsi fű­részport vittek el és trágya­ként indították a Helvéciái Állami Gazdaságba. A fuvarvállalkozók a szak­csoportnak elszámoltak a fel­vásárlásokról. „Fehér János drávaszabolcsi lakostól 307 mázsa szervestrágyát vásárol­tam, az eladó nevét sajátkezű- lég írtam alá. Az elszámolási blokk szerint 1101 forintot fi­zettem, azonban ez nem fedi a valóságot. Mennyit fizettem, már nem tudom...” — vallja a fuvarosok egyike. A másik fuvaros vallomásából: „A Kis­falvi Gyula nevére kiállított számlán feltüntetett 554 mázsa trágyáért kifizetett 1662 forint nem felel meg a valóságnak, mert csak két kocsi trágyát adott el, de ezért fizetnem nem kellett Hasonló a többi „elszámo­lás’’ is. Közel két év alatt a vago­nok százaival indították útba a trágyaként a szemetet. vaszabolcsi földet. Néha a szer ződésben kikötött istállótrá­gyát is. A reklamáció külön­ben el sem jutott a fuvaroso­kig, senki sem figyelmeztette őket. Erre vall a felelősségre vont nyolc fuvaros egyikének a kijelentése is: — Azt, hogy szennyvízüle­déket kaptak trágya helyett, soha nem tették szóvá, ezért bátorkodtunk továbbra is fo­lyamatosan szállítani... A gazdaság pedig fizetett rendesen, megküldte a szak­csoportnak a kialkudott 12 fo­rint mázsánkénti összeget." Szakértők vizsgálatai alap­ján a Helvéciái Állami Gaz­daság 448 ezer forinttal töb­bet fizetett ki, mint a leszál­lított „trágya” értéke volt. Hogyan történhetett ez? — Sem a gazdaság, sem pe­dig a szakcsoport nem ellen­őrizte, mit szállítanak a szer­ződésben foglaltak helyett — mondja egy szakértő. A nyolc fuvarvállalkozó te­hát 448 ezer forint kárt oko­zott a társadalmi tulajdon sé­relmére. Ügyüket a Siklósi Járási Rendőrkapitányság vád­emelési javaslattal a Siklósi Járási Ügyészségnek megküld­te. Garay Ferenc ADY-EST. A televízió múltkori nagysikerű Ady- estjén a Pécsi Nemzeti Szíiiház két művésze, Iványi József és Bánffy György is szerepelt. (Ké­pünk: Iványi József.) * MEGHÍVÁS HOLLAN­DIÁBA. Törteli István pécsi zenész december 15 óta játszik zenekarával Ötátrafüreden. Szerződé­sük március harmincadi­kén jár le, de már meg­hívást kaptak Hollandiá­ba. * KUBAI KOREOGRÁ­FUS. A Pécsi Balett­együttes új műsorának koreográfiáját Alfredo Alonso, a világhírű ku­bai koreográfus tanítja be. Alfredo Alonso előre­láthatólag a jövő héten érkezik Pécsre. * DOBOSCSERE. Május elején hazajön Finnor­szágból Várnai Ottó pécsi dobos. Levélben kérte, hogy az ottani zenekar számára Magyarország­ról, s ha lehet Pécsről küldjenek másik dobost az ő helyére. * BE AT OLASZA MÓD- . RA. Március harmadikén ezzel a címmel rendez­nek beathangversenyt Pé­csett. A Merlotti zenekar római, nápolyi, velencei és San Remo-i zeneszámo­kat ad elő. Énekel: Ali- da Cantoquioro Vendette, Emmanuella Tinti, Mi­rella Toselli és Ettore Marotta. És mit szól mindehhez a Helvéciái Állami Gazdaság? „Ez év tavaszán kaptunk 4 vagon kukoricacsutkát is trá­gya helyett, írtunk reklamáló levelet” — vallja a gazdaság volt áruforgalmi előadója. Egy-két esetben reklamál­tak, de az eredmény semmi. Továbbra is kapták a fűrész­port, szennyvízüledéket, drá­Közietek, vállalatok, szövetkezetek AZONNALI, RAKTÁRRÓL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSRA vásárolhatnak ALÁBBI BOLTJAINKBAN: 110-675 lószerszámveretek és bő­röndvasalások csavaráru, szegecs csavaráru, szegecs műszaki áru, műszaki gu­miáru, munkavédelmi cikkek kézi és forgácsoló-szerszá­mok, szerszámgépek, csiszolókorongok és szemcsék épület- és bútorvasalás, zár, lakat VI„ Szondi u. 46. VII., Baross u. 117. HL, Csemete u. 1/c. IX„ Üllői u. 6L IX., Üllői n. 61. 139-230 889-329 144-460 141-409 VIII„ Népszínház u. 3«. V„ Bajcsy-Zsilinszky u. 62. 310-567 XIII., Váci u. 49. 409-233 XI„ Schönhercz Z. n. 29. 459-095 VII., Garay u. I, műszaki műanyagáru fonat, fémszövet, eresz- csatorna, mezőgazdasági szeráru, létra, talicska, hengerelt és húzottáru üveg, porcelán és háztar­tási műanyagáru, evő­eszközök zománc, alu. és csiszolt edények, háztartási kis­gépek és eszközök, evő­eszköz, faáru t borászati és pincegazdasá­gi felszerelések, növény­védőszerek, mezőgazda- sági kisgépek, kertgaz­dasági szerszámok táblaüveg (öntött és hú- zoítüveg) Aladin petróleum-, gáz­lámpák, főzök és alkat­részei, gázkészülékek, olajkályhák kályha, tűzhely, tüzelési cikkek, samottáru, gáz­készülékek, olajkályhák cső és szerelvényáru, für­dőszoba berendezések, szivattyúk egészségügyi porcelánáru (mosdó, WC stb.) POSTÁN KÜLDÖTT RENDELÉSEKRE UTÁNVÉTTEL IS SZÁLLÍTUNK * XIII., Thällmann n. 23. 208-072 V„ Tolbuhin krt. 12. 389-100 VII- Lévay Oszkár n. 7. 130-611 VIII„ József krt. 59—61. 136-730 Vm„ Rákóczi u. 19. 130-703 VII., Majakovszkij u. 49. 221-847 225-904 Korszerű fegyverek konstruktőrei Géppisztolyból kilőtt minirakéta Műanyag a fegyvergyártásban — A barna színű fegyvereket legkönnyebb felderíteni A Varsói Szerződésben részt­vevő országok hadseregeinek együttműködését a fegyverzet nagyarányú egységesítése it; könnyíti. A baráti hadsere­gekben a lövészfegyverek azo­nos típusúak, tehát csak egy­féle lőszer- és alkatrész gyár­tásáról kell gondoskodni. Néphadseregünkben azonban fegyverkonstruktőrök, fegyve­reket tervező és kivitelező mérnökök is dolgoznak. Mi a feladatuk? Hogyan egyeztet­hetők össze a hazai konstruk­ciók az egységes fegyverzet elvével? • — Miért van erre szükség? — A géppisztoly, mint el­mondottam, mind könnyebbé válik. A puskagránát súlya mintegy egyötöde a géppisz­tolynak. Ilyen súlyarány mel­lett igen nagy lenne a hátra­lökő erő, ha nagy kezdőse­bességgel indulna. A rakéta- segédhajtású puskagránát „visszarúgása” alig nagyobb a közönséges lőszerénél, mégis nagy sebességet ér el a ha­sonló más fegyverekénél sok­kal laposabb röppályán. — Ez tehát „mini-rakéta”, amely növelheti a géppisztoly sokoldalúságát? — Így is lehet mondani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents