Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
4 1969. február 9. mmanlttn »«0%« A legnagyobb az országban Melegházváros épül Pécsett Toronypincét létesítenek Villányban — Óriási teljesítményű szőlőfeldolgozó — „Ser leshúsgy árat” terveznek Szabadszent királynak A televízió és a lapok már beszámoltak arról, hogy dr. Schuszter Zoltán, az AGRO- TERV igazgatója sajtótájékoztatót tartott a napokban Budapesten és ismertette vállalatuk ez évi munkáját, terveit Az eseményt követően felkerestük az AGROKER székházát és részletes tájékoztatást kértünk a baranyai vonatkozású programról. Milyen lesz a barlangpince? A baranyai tervek egyik leglátványosabb része a villányi rekonstrukció, mely Deák Gyula építészmérnök tervei alapján folyik már évek óta. A nagy munka több szakaszra osztható. Az első periódusban épül meg a 20 ezer mázsás szőlőfeldolgozó, a második lépésben pedig átfúrták a hegyet, s 317 méter hosszú, négy és fél méter széles pincét képeztek ki a hegy gyomrában. Ekkor fedezték fel a természeti szépségekben bővelkedő cseppkőbarlangot is. A harmadik ütemben kezdtek hozzá az évi 20 ezer hektoliter kapacitású borpalackozó tereprendezési munkáihoz. Ez folyik jelenleg, a 80 ezer dollár értékű, korszerű gépekkel felszerelt üzemet a jövő évben adják át. A jövő slágere lesz az újabb, 60 ezer mázsás szőlőfeldolgozó, melynek tervei ez év áprilisában készülnek el. 1971- ben akarják felavatni az új létesítményt, mely — a már meglévő 20 ezer mázsás kapacitást is beleértve —r a legnagyobb lesz a magyar törté- '',l nelmj borvidékek szőlőfeldolgozói közül. Deák Gyula építészmérnök eközben, még február 28-ig elkészíti a 24 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas tororrypinoe tervét, melyet a gazdaság irodaépületével szemben fekvő régi házak helyén fognak felépíteni. Ha minden jól halad, még ebben az évben átadják ezt a tizenöt szög alakú, ötszintes építményt. Háromszáz- hatszáz hektoliteres, üvegcsempékkel bélelt betontartályokban tárolják majd a bort Deák Gyula tervei alapján rendezik be majd a barlang- pincét is, ugyancsak ebben az évben. A mérnök a helyhez és hangulathoz illő egyszerű, nehéz tölgyfa asztalokra és székekre gondol. Mint mondotta, enyhe félhomály fog uralkodni a barlang alsó részében, azért, hogy az ott ülők és állók teljes szépségében élvezhessék a fényárban úszó, színes fényszórókkal kivilágított, sokszínű, boltozati cseppkővilágot. Hüstermelés ipari módon Szőnyi László irodavezető építészmérnök és Hantos Bertalan agrármérnök a Szabadszentkirály határában felépítendő, évi 6 ezer hízót kibocsátó sertéskombinátról adott tájékoztatást. Hivatalosan tömbösített, szakosított sertéstelep néven emlegetik a létesítményt, egyszerűbb és találóbb azonban a „sertéshúsgyár” kifejezés, hiszen az új kombinát nagyon fog hasonlítani a már megszokott „baromfihús gyárak”-hoz. Erre mutatnak a légkondicionált fiazta- tók és nevelők, s az a tény. is, hogy e sertések sohasem látják meg a napot. Egész nap félhomályban élnek, s csak akkor gyullad ki a villany, ha etetik őket. A „tömbösített” elnevezés arra utal hogy itt nem építenek utcákat a sertésólakból. mint ahogy megszoktuk, hanem egyetlen-egy, szabálytalan alakú zárt épületben helyeznek el mindent. Bár az él létesítmény némileg drágább lesz a hagyományos, pa- vilonos rendszernél — az össz- beruházási költség, a gabonasilókat, takarmánykeverőüzemet sbt.-ket is beleértve előreláthatólag 36 millió forintot tesz ki —, a több kiadás bőségesen megtérül, mert kevesebb lesz az üzemeltetési költség. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a pavilo- nos rendszer háromszor akkora területet igényel, mint ez a tömbösített „sertéshúsgyár”. Előnyös lesz ez a megoldás a dolgozóknak is, hiszen nem kell munka közben a pavilonok között vándorolniok, állandó hőmérsékletű, zárt térben dolgoznak egész nap. Talán mondani sem kellene, hogy fehér köpenyben végzik majd a munkájukat, hiszen itt minden automatizált, vagy csaknem teljesen önműködő lesz: a takarmányozás és trágyaeltávolítás is. Ezer hízót gondoz egy dolgozó, anélkül, hogy megerőltetné magát. A „sertéshúsgyárat” előregyártott elemekből fogják ösz- szeszerelni, s már 1970 nyarán (!) üzemeltetni akarják. Tárgyalások a melegháza' ról Az AGROKER székházában tett látogatás egy szenzációs bejelentéssel zárult. Győr József építészmérnök közölte, hogy azt latolgatják: egy 11— 12 hektáros „melegház-várost” építenek a Pécsi Hőerőmű szomszédságában. Ha az elképzelés valóra válna, Pécs rendelkezne a legnagyobb üvegházzal az országban, hiszen a budapesti Sasad Tsz- nék is „csak” 9 hektáros üvegháza van. Mivel a kezdeményezés Pécsről indult ki, térjünk vissza gondolatban városunkba, s adjuk át a szót Kovács Bélának, a Pécsi Hőerőmű igazgatójának. Kovács Béla a következőkkel indokolta elhatározásukat: Az erőmű szomszédságában lévő salaklerakó helyeken a közeljövőben véglegesen feltöltődik egy 15,5 hektáros terület, amit a következő években újabb, többször tíz hektáros területek feltötése fog követni. Sokat töprengtek azon, hogy mit tegyenek. Két lehetőség között választhattak: 1. Húsz-huszonöt centiméter vastag földréteget hordunk a salakra, s benépesítik vegetációval. így tettek a komlói salakhányónál is, s 10—15 év múltán valóságos cserjések, erdők alakultak ki a korábbi sivatag helyén. A város tehát megmenekülhet a portól. 2. Szóba kerül az is, hogy itt jelölik majd ki a Baranya megyei Építőipari Vállalat telephelyét. Bár mindkét megoldás előnyösnek mutatkozik, megpróbálkoznak egy harmadikkal, a „melegház-város”-sal is. Az erőműnek ugyanis 11—12 hektárnyi melegház fűtésére elegendő hulladék hőenergiája van, melynek mennyisége később még növekedhet is. Ezért nyúlt a vállalat a zsebébe, s rendelte meg a tanulmány- tervet. Ha a terv elkészül, a Városi Tanács, a Kertészeti Vállalat, a két tsz-szövetség és a tsz-társulások elé akarják tárni ezt a lehetőséget. Most pedig térjünk vissza gondolatban ismét Pestre. Bár még korai volna tényekről beszélni, hiszen — ismételjük — a szakemberek még csak vizsgálják a témát, tehát még nem mondtak igent és nemet, mégis magával ragadó az a lelkesedés, ahogy Győr József építészmérnök erről a lehetőségről beszél. Mint mondotta, 150—200 millió forintos beruházásról lenne szó. s a „melegház-várót” a legnagyobb gépesítés esetén is legalább 200 személynek biztosítana állandó munkát. Hozzátette, hogy a témát vizsgálva tárgyalásokat folytattak és folytatnak a budapesti Sasad Tsz-szel, a HUNGARO- FLOR-ral, a dísznövényeket exportáló vállalattal, a Kertészeti Kutató Intézettel és Kertészeti Egyetemmel, az Energia Gazdálkodási Intézettel és másokkal. Már a puszta felsorolás is azt mutatja, hogy mindenki igen nagy jelentőséget tulajdonít ennek a témának. Ha minden jól halad, három hónap múlva végeznek, s kimondják, illetve nyilvánosságra hozzák az igent, vagy nemet. Magyar László A Perczel utcában a Me-sekvidékl üzemi Vendéglátó Vállalat központja előtt már lássál féléve parkol egy öreg Skoda személygépkocsi. Rendszlmt ibl íja nincs, meg sem állapítható ki a tulajdonosa. Az amúgyis s ük utcában zavarja a forgalmat az ott felejtet autó. Ha tulajdonosa nem jelentkezik, nem ártana el- szállítani a kocsit. Háromezer egyetemista és főiskolás van Pécsett Mibe kerül egy diploma? Tizenhatmillió forint ösztöndíjakra, segélyekre, kedvezményekre Kollégiumok, sportlétesítmények kellenek A pécsi felsőoktatási intézmények nappali tagozatain háromezer hallgató tanul. Legtöbb diákja a Tanárképző főiskolának varr, 1264, az Orvostudományi Egyetemen 1156- an tanulnak, a Jogi Karon 307-en, a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban 238- an, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozata hallgatóinak létszáma pedig közel száz. A Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nyolc általános elvégzéséig a tanítta- tási költségek 174 ezer forintot tesznek ki. A középiskolai négy év költségei 161 ezer forintba, az egyetemi, főiskolai évek pedig 332 ezer forintba kerülnek. Egyetlen diploma költségei tehát meghaladják a 600 ezer forintot. Hogyan él ma az egyetemi hallgató? Nemrégiben átfogó jelentés készült az egyetemi és főiskolai hallgatók szociális és kulturális helyzetéről. A végső eredményt tekintve a mai egyetemisták és főiskolások anyagi körülményeit megfelelőnek mondhatjuk. Kimondottan anyagi okokból egy hallgatónak sem kellett a tanulmányait abbahagynia az elmúlt években. A pécsi egyetemi és főiskolai hallgatóknak több mint a fele kap ösztöndíjat. A társadalmi ösztöndíjasok száma 294, népköztársasági ösztöndíjat 44-en kapnak. Jóval ezer fölött van az általános tanulmányi ösztöndíjban részesülő hallgatók száma és legalább ennyien részesülnek rendszeresen vagy esetenként szociális juttatásokban és egyéb kedvezményekben. Az Orvostudományi Egyetemen 1968-ban ösztöndíjra, tanulmányi és szociális segélyekre, kedvezményes étkeztetésre, stb.-re hat és fél millió forintot fizettek ki. A Jogi Karon az e célokra kifizetett összeg megközelíti az egymilliót, a Tanárképző Főiskolán kifizetett összegek pedig megközelítik az évi kilencmillió forintot. Kollégisták és albérlők Az egyetemeken, főiskolákon tanulók többsége nem pécsi lakos. Az ő számukra a legfőbb gond a lakáskérdés. Mivel a kollégiumokban csak 1371 férőhely ran, a többieknek egy megoldás marad: az albérlet A kollégiumi felvételeknél elsőbbséget biztosítanak az alacsony jövedelmű fizikai dolgozók gyermekeinek, az aktív közéleti szereplést és jó tanulmányi eredményt felmutatóknak. Akiknek sikerül bejutniuk a kollégiumokba, jelentős kiadásoktól menekülnek meg. Az Orvostudományi Egyetem kollégiumában például a kollégiumi ellátásért havonta 200 forintot fizetnek, szemben az ellátás 800 forintos tényleges értékével. A többi kollégiumokban is hasonló a helyzet Persze a kollégiumokban lakók helyzete sem egyértelműen kifogástalan. Az orvoskollégiumban, amely eredetileg 150 személy részére épült, jelenleg 352-en laknak. Mindössze három tanulóhelyiség áll a kollégisták rendelkezésére. Egyedül a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum kollégiuma tudja az igényeket kielégíteni, oda az ösz- szes jelentkezőt fel tudták venni. Az Orvostudományi Egyetem súlyos gondjait csak az oldhatná meg, ha mielőbb felépülne az egyetemi városrész területére tervezett 400 fős új kollégiumuk. Az albérlők. Számuk néhány híján ezer. Az átlagos albérleti díj 300—350 forint, a legmagasabb pedig 450 forint. A kollégistákkal szembeni hátrányuk igen nagy. Gond a magas albérleti díj kifizetése, télen a tüzelő. Ösztöndíjaik, segélyeik javarészét felemészti az albérlet. Nem tudnak részt venni elég aktívan a közösségi munkában, nehezebben tudják kielégíteni kulturális igényeiket stb. Az albérlők helyzetén már sokféleképpen igyekeztek és igyekeznek könnyíteni, de végleges megoldást csak új kollégiumok jelentenének. Üdülés? Sport? A tanulás az egyetemeken, főiskolákon megfeszített szellemi erőfeszítést jelent Mire eljön a nyár és vége a vizsgáknak, a hallgatók javarészén Idegfáradtság jelei mutatkoznak. Legtöbbjük a nyarat is átdolgozza. Az orvostanhallgatók egy része kórházi gyakorlatra megy, a tanárképzős nyelvszakosok egy része külföldi nyelvgyakorlatra, a felsőfokú technikusok üzemi gyakorlatra mennek. Persze az idegfeszítő vizsgaidőszak után ez is kikapcsolódás, de vajon ez az igazi? Üdülés? E célra maradnak a nyári ifjúsági táborok, a lányoknak gyümölcsszedés, a fiúknak egyéb munka, a ta- nárképzősökrrek úttörőtáborban ifivezetői teendők ellátása stb. Az orvostanhallgatóknak van Siófokon egy nyári üdülőtáboruk ez az egész. Nagyon kellene pedig a nyári üdülés. Természetesen a mun ka tábor ok, üzemi és egyéb gyakorlatok rendszerének fenntartása mellett. Sport, illetve pontosabban: a mindennapi testmozgás. Nagyon rázós terület. Tanulnak az egyetemeken és főiskolákon kitűnő sportolók. De tanulnak egyetemeken és főiskolákon olyanok is, akik évek óta még csak szurkolni sem voltak sportpályán. Az a típusú egyetemista és főiskolás, aki a napi megfeszített tanulás után felüdülést keres a sportpályán vagy az uszodában, nagyon kevés. Persze, nagyon kevés a rendelkezésre álló sportpálya és uszoda is. Az igazságot tehát két irányból kell megközelíteni : több sportlétesítményre lenne szükség, és jobban fel kellene kelteni a rendszeres testedzés iránti igényt. Ilyen az egyetemisták és főiskolások élete ma. Egy diploma értéke átlagosan több mint 600 000 forint. A megszerzéséhez óriási segítséget kap kivétel nélkül minden egyes hallgató. A gondok és problémák is igazak és ismertek. Bizonyára megoldásuk nem várat magára sokáig. Kurucz Pál Magyarországon még nincs influenza Közegészségügyi szakemberek tájékoztatása szerint hazánkban a hong-kongi influenzával kapcsolatban változatlan a helyzet: a laboratóriumi vizsgálatok eddig nem mutatták ki az úgynevezett a—2 hong-kong 1/2 vírus jelenlétét. A hong-kongi influenza vírusa egyébként a legtöbb nagy járványt okozó a- típusok csoportjába tartozik. A tapasztalatok azt mutatják, mintha csökkenőben volna az a—2 vírus-törzs által okozott járványok hevessége. Szövődmény az esetek egykét százalékában fordult elő. Egyébként az influenza leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás, továbbá az arcüregek és a középfül gyulladás. Agyhártyagyulladás, vesegyulladás stb. csak ritkán társul az influenzához. A szövődmények többnyire a vírus által meggyengített szervezet bakteriális, vagy más vírussal történő fertőzéséneik következmények A kórokozókon kívül szerepet játszik a beteg legyengült állapota, vagy esetleges megfázása. Éppen ezért a leghelyesebb az influenzával ezzel a különben nem súlyos és gyors lefolyású betegséggel ágyban maradni. Ez egyben a fertőzés tovaterjedését is csökkenti Kitüntetések Az Építőipari Szocialista Brigádvezetők IL Országos értekezletén részt- vett 31 pécs-baranyai küldött közül négyen miniszteri kitüntetésben részesültek. A Budapesten pénteken megtartott kongresszuson Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter jó munkájuk elismeré- . séül az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetés jelvényét adta ét Kátolyi Ferencnének, a Pécsi Porcelángyár, Zsifká Jánosnak, a Baranya megyei Építőipari Vállalat, Wágner Jánosnak, az Építőipari Szállítóvállalat és Adorján Istvánnak, a Komlói Kőbánya szocialista brigádvezetőjének. Az értekezleten a pécs- bányai küldöttek nevében Nagy Béla, a Baranya megyei Építőipari Vállalat lakatos üzemének négyszeres szocialista brigádvezetője szólalt fel. Termelőszövetkezetek ! Gépállomások ! Szövet k esetek ! Állami vállalatok! Figyelem! Szállításra, rakodásra, közúti forgalomban részt- vehető VONTATÖ. Hidraulikus markolóval üzemképes állapotban 35 000,— Ft-ért eladó. Műszaki adatok: Típus: U 25 Teljesítmény: 24 LE , üzemanyag: gázolaj. öntödei Vállalat. Mohács é
