Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-08 / 32. szám

.teertMH & *.*%•.•* s*» ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT... i bolsevikok csapatai a **■ szocialista forradalom megvédéséért folyó harcok során az angoloktól elfoglal­ták Archangelszket. A vissza­vonuló angol csapatokban sok oolt az amerikai katona ét ez orosz fehérgárdista. A román szocialisták kiált­ványt küldtek a Bernben ülésező intemacionáléhoz, amelyben támogatást kértek azon elgondolásukhoz, hogy Erdély egy Svájchoz hasonló kantonokra osztott független szocialista köztársaság le­gyen. Segítséget kértek to­vábbá a román királyi kor­mány által bebörtönzött ro­mán szociáldemokraták ki­szabadításához is. A magyar népkormány népgazdasági minisztériumot létesített a földreform vég­rehajtására. A miniszterta­nács úgy döntött, hogy a főtdreformtörvény kihirdeté­se után a földosztást azonnal el kell kezdeni. A miniszter­tanácson megjelent Károlyi Mihály köztársasági elnök is ét azt e határozott kívánságát fejezte ki, hogy az 6 birto­kain kezdjék meg a földosz­tást Fejér vármegye közgyűlé­sén nyílt ellenforradalmi ha­tározatot hoztak. Bizalmat­lanságéi nyilvánítottak a köztársasági kormány ellen és m régi rendszer visszaállítá­séra tettek kísérletet. A pro- letérellenörző bizottság és a minisztertanács erélyes in­tézkedéseket tett az ellenfor­radalmi megmozdulás letöré­sére. A hidasi körjegyző beje­lentette a sásdi alispánnak, ttogy a hidasi és püspökná- daedi körjegyzőségek falvai é demarkációs vonallal tel­jesen el vannak zárva járási székhelyüktől, Pécsváradtól Szükséges, hogy e községek közigazgatásáról intézkedés történjék. A községek azt kí­vánták, hogy a járás szék­helyét e megszállás tartamá­ra Pécsváradról Hidasra he­lyezzék át. Pécere érkezett egy három­tagú amerikai—jugoszláv gazdasági bizottság az élelme­zési is gazdasági helyzet ki­vizsgálására. A Fiúméban székelő amerikai bizottság kívánta küldötteivel felmé­retni a szerb királyság és a megszállt területek élelme­zési és gazdasági viszonyait Amerikai segély gyanánt posztót, petróleumot, rézgá- lieot, takarmányt, gyarmat­árut, bőrt, papírt, gyógyszert, vásznat, cérnát, ammóniákat kívántak a lakosságnak fut­tatni. A bizottság tagjai vol­tak: David Denison amerikai főhadnagy, Edgar Maurer amerikai hadnagy és Jarosz- láv Skakal szerb királyi fö- HsztviselS. Dr. Kopasz Gábor Busó próbák Hétszáztfzennyolc lakást építtet idén a város A Szénbányák felajánlotta építőipari kapacitását — Több lakást tartalékolnak váratlan eseményekre — Bontás árverezés álfán „Busó próbákat" tartanak özekben a napokban a Pécsi Nemzeti Színházban. A szín­ház művészei és a pécsi Me­cseki Együttes szólótáncosai itt készülnek a híres mohá­csi „busójárásra” a február l&-i látványos farsangi mu­latságra. Ez évben ugyanis a többévszázados népi hagyo­mány karnevál jellegén túl, a busó monda játékos meg- elevenítésére törekednek. Mohács főterén színpadot is építenek, ahol a drámai cse­lekmény magja játszódik le, körülötte ezt a cselekményt kísérik a tömegjelenetek. A színpadon fellépő szólisták és a tömegjelenetekben szerep­lő statiszták száma körülbe­lül ezer lesz. — Rókaölő. Tavaly mintegy S0 ezer rókát pusztítottak el a Szegedi Univerzál Ktsz-ben készült rókairtó fáklyákkal. A veszett rókák feltűnése után kikisérletezett termék kitűnően bevált: mérgező füstje a zegzugos földalatti rókavárakat legtávolabbi sar­kába is „utánamegy” a mene­külő állatnak, 1968-ban több mint 400 la­kásigényt elégítettek ki Pé­csett az I. fokú lakásügyi szervek. (A korábbi években a kiutalások száma tanácsi szinten nem haladta meg a kétszázat.) Ennek ellenére nem csökkentek a gondok — állapította meg tegnapi ülé­sén a Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Az idén 718 állami lakást építenek Pécsett tanácsi meg­rendelésre. Ebből 373 térítés- mentes állami lakás, 345 pe­dig szövetkezeti. Huszonöt té­rítésmentes állami lakás a Mecseki Szénbányák, illetve a Mecseki Ércbányászati Válla­lat beruházásából kerül majd a tanács rendelkezésére. A városi tanács és a Ne­hézipari Minisztérium között létrejött megállapodásban a tanács vállalta, hogy 1968— 70-ben 470 térítésmentes álla­mi lakást építtet. Ehhez a pénzt a minisztérium a ta­nács rendelkezésére bocsátot­ta. Az idén 135 lakásnak kel­lene elkészülnie. A Baranya megyed Építőipari Vállalat azonban kapacitáshiányra hi­vatkozva a megrendeltnél 100- zal kevesebb lakás felépítését vállalta, bár a panelüzem fej­lesztéséhez szükséges 14 mil­lió forintot megkapta. Így az idén csupán 80 térítésmentes állami lakást tudnak a Ne­hézipari Minisztérium céljai­ra juttatni. A lakásgazdálkodásban gon­dolni kell előre nem látható eseményekre is — mint pél­dául a Hal és Kossuth téri pincerendszer beomlásával kapcsolatos szanálások. Ezért tartalékot kell létesíteni a té­rítésmentes állami és a szö­vetkezeti lakások terhére. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a lakásgazdálkodási társadalmi bizottság működé­sével és a szövetkezeti laká­sok elosztásával kapcsolatos teendőkkel is. Üjból hangsú­lyozták, hogy a rászorultság mértékének megállapításánál a következő a sorrend: mű­szakilag 'életveszélyessé nyil­vánított, romos lakásban la­kók, fertőző betegségben szen­vedők, ha elkülönítésük más­képp nem biztosítható; sok- gyermekes családok; fő-vagy társbérleti lakással nem ren­delkező kiváló dolgozók; or­vosilag egészségtelen körül­mények között, továbbá a nem lakás céljára épült helyisé­gekben lakók, bírósági ítélet alapján lakás kiürítésre köte­lezett jóhiszemű jogcím nél­küli személyek; valamint a jogos lakásigény mértékét el nem érő lakásban lakók. A végrehajtó bizottság tag­jai közül többen felvetették, hegy miért nincs több lakás, ha fejlesztették a panelüze­met Megemlítették, hogy az új tízemeletes épületek lakói­tól sok panasz érkezik. Szóvá tették: meg kellene vizsgálni, milyen kapacitástnövelő lehe­tőségekkel lehet Pécsett szá­molni. Ezzel kapcsolatban Ga- ramvölgyi János, a Mecseki Szénbányák Vállalat igazgató­ja felajánlotta a szénbányák segítségét: a tanácsnak csak le kell kötnie a vállalat épí­tőipari kapacitását. Szojka Pál, a Pécsi Tervező Vállalat főmérnöke elmondta, hogy új lakásvariációs terveken dol­goznak, így a későbbiek fo­lyamán lehetőség nyílik újtí­pusú házak építésére is. A hozzászólásokra dr. Bőhm János, a Városi Tanács igaz­gatási osztályának vezetője és dr. Dányi Pál, a tervosztály vezetője válaszolt. Megígérték, hogy a Mecseki Szénbányák­kal mielőbb felveszik a kap­csolatot. összefoglalójában Papp Im­re, a Városi Tanács vb-elnök- helyettese méltatta az igazga­tási osztály és a lakásügyek intézőinek munkáját. Hang­súlyozta, hogy az elhangzott Konzultációs tanácskozás az SZMT-nél Miből fizessék az újításokat? Az újítómozgalom gondjai- j ról csütörtökön rendezett ke­rékasztal konferenciát tegnap délelőtt konzultációs tanács­kozás követte az SZMT hír­lapolvasójában. Abban a kér­désben, hogy miért szenve­dett törést az újítómozgalom az 1967-ben napvilágot látott rendelet után, a felszólalók, a megye vállalatának képvi- sellői — igazgatók, műszaki­ak, újítási előadók stb. — hasonlóan nyilatkoztak, mint a kerekasztal résztvevői. Egye­sek — a régi újítók nevében — szenvedélyesen támadták azt a koncepciót, hogy az újításokért kifizetett összege­ket a részesedési alap terhé­re kell elszámolni, még ha a kategóriákra fel nem osztott részesedési alapról is van szó. E felszólalók véleménye sze­rint az újítómozgalom csak akkor lesz eredményes, ha a kifizetett díjak a termelés költségeként (mások szerint esetleg a fejlesztési alap ter­hére) számolják el. Továbbá — ha a forrás a részesedési alap — miből hívjanak meg külföldi műszakiakat, újítókat tapasztalatcserére? — hang­zott el a kérdés. Az újítások a béralapból is fizethetők, a vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy az 1965—66-ban kifizetett újítá­si díjak éves átlagát beépít­sék a béralapba. De mit épít­senek be olyan vállalatok — például egyes állami gazda­ságok (mert a legújabb ren­delkezések szerint a mező- gazdasági, kereskedelmi és a közlekedési vállalatok is meg­tehetik ezt) vagy az új válla­latok — amelyeknél 1965-ben és 66-ban egyetlen egy újítás sem futott be, s ilyen címen egyetlen fillért sem fizettek ki? Ez a kérdés eddig még tisztázatlan. észrevételek jogosak. Nem ki­elégítő a lakáshelyzet — mond­ta — de 5—10 év távlatából nézve sokat javult A határozatban a Végrehaj­tó Bizottság a többi között le­szögezi, hogy az 1969—70. évi szanálásokat a Pécs—Bara­nyai Beruházási Vállalattal történt megállapodás alapján árverezés útján kell lebonyo­lítani. A cigánycsaládok la­kásépítésének támogatására lakásonként 30 ezer forint ta­nácsi segélyt állapított meg a v. b. a szanálandó épületek értékesítéséből származó be­vétel, illetve a bontási költ­ségmegtakarítás terhére. A Megyei Tanács vb-ának határozata Két vállalatot összevonnak Két vállalat összevonásáról döntött a Megyei Tanács ] Végrehajtó Bizottsága tegnap | délelőtti ülésén. Az indok­lás: mivel az utóbbi éveik­ben több tízmilliós értékű mezőgazdasági beruházás nem került kivitelezésre a Baranya megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat kapacitáshiánya miatt, a vál­lalatot most komoly mérték­ben fejlesztik. A jelenlegi 120 milliós évi termelését az elkövetkezendő években sze­retnék mintegy 240—250 mil­lióra növelni. Ezt elősegíten­dő a végrehajtó bizottság a Baranya megyei Építőanyag- ipari Vállalatot az előbbihez csatolja. Az összevonás révén az építőipari vállalatnak saját anyagellátó bázisa lesz. Nyil­vánvaló persze, hogy a B.a Épitőanyagipari Vállalatnál az összevonás után jelentős profiltisztítást kell végrehaj­tani. A kőbánya például olyan alacsony műszaki szín­vonalú, hogy ott a termelést folytatni nem érdemes. A végrehajtó bizottság tagjai hozzászólásukban figyelmez­tettek arra, hogy a fekete márvány kitermelését — mi­vel feketemárvány az ország­ban csak itt van — folytat­ni kell. Mész előállításával viszont nem érdemes foglal­kozni, mert Beremend sok­kal olcsóbb meszet szállít korlátlan mennyiségben. Az anyagellátó részlegnek azt kell termelnie, amire az épí­tőknek szükségük lesz. Az összevonásnak július elsejével kell megtörténnie. A felszólalók elmondták: tavaly az újitómozgalom pro­pagandája a mélypontra zu­hant De a régi módszerek­kel nem is lehet propagandát kifejteni (pl. újítási hónap). Nem az a lényeg, hogy ezer­számra fussanak be az újítá­sok, hanem a gazdasági ered­mény. Az újításoknak kapcso­lódniuk kell a műszaki fej­lesztés célkitűzéseihez. Év köz­ben számtalan megoldásra vá­ró feladat adódik, a gazdasági vezetésnek éppen ezért rend­szeres kapcsolatot kell tarta­nia az újítókkal. Március 31-ig a vállalati újítási szabályzatot mellékel­ni kell a kollektív szerződé­sekhez. A vállalati szabályza­toknak tapasztalatok szerint sok „gyenge” pontja van. Me­revnek mondható például az olyan kitétel, amely az újí­tási díjat 2 százalékban maxi­málja. A kormányrendelet a kereten belül szabad kezet ad a vállalatoknak. A vállalati újítási szabályzat például azt is kimondhatja, hogy a 2000 forinton aluli újítási díjat a megvalósítást követő 30 napon belül egyösszegben kell kifi­zetnie ... Az Országos Találmányi Hi­vatal részéről két bejelentés hangzott el a tegnapi tanács­kozáson. Amennyiben a válla­latok részéről megfelelő je­lentkező lesz, mérnökök, tech­nikusok, jogászok részére iparjogvédelmi tanfolyamot rendeznek Baranyában, az OTH gondoskodik előadókról. A Találmányi Hivatal új szol­gáltatásokat vezetett be. töb­bek között a vállalatok fel­kérésére kutatómunkát is vé­gez. Létrehozták a javaslato­kat értékesítő irodát, az UJÉRT-et. A rajtuk keresztül bonyolított üzlet hasznából természetesen az újító is ré­szesedik­Dr. Szilbereky Jené miniszterhelyettes Pécsett Kétszázezer per évente Évente átlag mintegy 200 ezer polgári pert in­dítanak Magyarországon. A szerteágazó jogalkal­mazás, jogmagyarázás egységesebb értelmezését szolgálja A polgári per- rendtartás magyarázata című, a közelmúltban megjelent könyv. — A könyv vitáját rendezte meg tegnap Pécsett a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szerve­zete, az Ügyvédi Kama­ra nagytermében. A mintegy száz érdek­lődő előtt az ankétet dr. Kocsis Mihály, tanszék- vezető egyetemi tanár nyitotta meg, majd vita­indító előadást dr. Tom- tzer Ferenc megyei bí­rósági elnökhelyettes mondott. A vitában fel­szólalt: dr. Gátos György, dr. Kecskés László, dr. Erdősi Emil, dr. Tóth Zoltán, dr. Huszti La­jos, dr. Feszti Nándor, dr. Kertész Ferenc, dr. Bacsó Jenő, dr. Kocsis Mihály, dr. Farkas Jó­zsef. A felszólalók a könyv Időszerűségét, fon­tosságát méltatták. A vitát dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter helyettes foglalta össze és válaszolt a felszólalásokra. Kiemelte: lényeges, hogy a bírósági és a gazdasá­gi döntőbizottsági eljárás minél hatékonyabban szolgálja az új gazdasági mechanizmus rendszeré­ben a jogviták gyors ren­dezését Merre nyit utat a szakközépiskola? Részle.es jegyzékbe foglal ék: négy év múlva milyen munkakötökben lehet elhelyezkedni — Mit nyújt az érettségi mellé az ú’rendszerű szakkö­zépiskola? — ez még mindig kérdés a szülők, tanulók, sőt a pedagógusok előtt is. Az már eléggé benne van ugyan a köztudatban, hogy szakma- csoportok alapját adja, vagyis több hasonló szakmát lehet majd viszonylag rövid időn belül elsajátítani az újrend­szerű szakközépiskolában szer­zett műszaki műveltséggel. Az eddigi egyetlen szakmát nyúj­tó szakközépiskola ugyanis szűkítette az életpályát, mert a korszerű gazdasági élet eset­leges gyors változása miatt magában rejtette annak ve­szélyét, hogy egy ilyen bizo­nyítvány néhány éven belül haszontalanná válik. De az újrendszerű szakközépiskola sem tisztázta még: pontosan mikor, milyen munkakörben lehet ennek befejeztével el­helyezkedni, s utána mennyi idő múlva lehet középfokú technikusi oklevelet szerezni. E nyitott kérdésekre kap­tunk választ tegnap dr. Med- gyes Imrétől, a Művelődés- ügyi Minisztérium szakokta­tási főosztályának helyettes vezetőjétől, aki részvett a Pécsi városi Tanács tegnapi —, az oktatáspolitikát is tár­gyaló — végrehajtó bizottsági ülésén. — A régi típusú szakközép- iskolák szakmarendszere kö­vette a szakmunkástanuló­intézetek szakmarendszerét — mondta dr. Medgyes Imre. — Ebben nyolcvan szakma sze­repelt, most. az újban pedig 37 szakmacsoport, illeiőleg szakmairány van. Az új is­kolatípust rendszerező alap- jogszabály mellett a szakmi­nisztériumokkal együttműköd­Elektromos gyújtású olaj kályhák A kohó- és gépipari minisz­ter előterjesztése alapján a Kormány Gazdasági Bizottsá­ga megtárgyalta, hogy vas- és műszaki cikkekből hogyan elégítik ki a lakosság igényeit, s milyenek a továbbfejlesztés kilátásai. A minisztérium a kereske­delemmel közösen felmérte, hogy mely vas- és műszaki cikkekből tapasztalható még hiány. A számítások szerint a következő időszakban éven­ként 14—16 százalékkal nö­vekszik majd vas-műszaki cikkekből a lakosság keres­leté. s bár a termelés is emel­kedik, a magyar ipar hazai igényeknek kőriilbelül csak 70 százalékát tudja majd ki­elégíteni, ezért nélkülözhetet­len lesz továbbra is a köz­szükségleti cikkek importja. Folytatódik * ^-készülékek tranzisztorizálása, a külföldi adások vételére alkalmas úgy­nevezett UHF-sávok alkal­mazása. A rádiókat is tran- zisztorizálják, s alkalmassá teszik sztereo-adások vételére. A közeljövő magnetofonjai elemmel é6 hálózati árammal egyaránt működnek, lesznek háromsebességes, négysávos magnók. Automatizálják a villamos háztartási készüléke­két. Az új olajkályhák hőfo­kát automatikusan lehet majd szabályozni, s megoldják az elektromos gyújtást. Mivel a műszaki fejlesztés meggyor­sult, számloni lehét azzal, hogy a tartós fogyasztási cik­keket gyártó üzemek újabb li- Cenceket vásárolnak keresik külföldi vállalatokkal az együttműködés lehetőségeit A Gazdasági Bizottság a je­lentést elfogadta. ve mind a 37 szakmacsoport számára elkészítettük azoknak a munkaköröknek a jegyzé­két, melyekben érettségi után elhelyezkedni lehet. Ezt a jegyzéket részletesen ismerte­tik a szakközépiskolákba je­lentkezőkkel, már a jelentke­zés, illetőleg az úgynevezett felvételi beszélgetés alkalmá­val. Tervezzük, hogy a szak­középiskolai érettségi bizo­nyítvány egy záradékot is tar­talmaz, s ebben is benne lesz a lehetséges munkakörök jegyzéke. Egyet azonban tisz­táznunk kell: nincs a világon olyan iskolarendszer, amely nem kezdőket ad az életnek, a szakmának. A technika* moknak éppen az volt a hi­bájuk, hogy túl fiatalon, 18 éves korban középfokú tech­nikusi oklevelet adtak min­den végzettnek. Most a bizo­nyítványtól és a munkahely szükségletétől függően segéd­munkástól középfokú techni­kusig mindenféle munkakör­ben alkalmazni lehet majd azokat, akik az újrendszerü szakközépiskolában végeznek. De utána rövid időn belül mindenki előbbreléphet tehát minden fiatal a tarsolyában hordja az érvényesülés mar- sallbotját. — Mikor és hogyan lehet majd technikusi oklevelet sze­rezni? — Ennek szabályozása az illető szakminisztérium fel­adata lesz majd. Már vannak terveik: például tanfolyam, avagy helyette bizonyos ide­jű gyakorlat, vagy vizsga, vagy ezek kombinációi merül­tek fel eddig. Mire az első négy év a befejezéséhez kö­zeledik, minden minisztérium külön-külön rendezi majd ezt. Egy tény: bizonyos rövid idő után a szakközépiskolában végzett fiatalok középfokú technikusi oklevelet szerez­hetnek. — Visszatérve az újrend­szerű középiskolák életképes­ségére: a 37 csoport kialakí­tásakor figyelembe vették-e a gazdasági élet várható igé­nyeit? — A lehetőségek szerint igen. A 37 szakirányt az ille­tékes minisztériumokkal kö­zösen határoztuk meg. Per­sze, egy tanterv elkészítése legalább egy évet. a tanköny­vek megjelenése általában két évet igényel. Továbbá né­hány év alatt történhetnek a gazdasági életben bizonyos munkaerőigény-változások. A mostani, szakirányon alapuló új szakközépiskolai rendszer sem lehet tehát merev, azon később esetleg változtatunk majd. De az előzőé rugalma­sabb, mert többféle izakmá- hoz nyújt alapot. £<. &,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents