Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-08 / 32. szám
1969. február ti 1CS£HS?L0vä7u-obO—' [HOllANDlAj ^A\A0A [SvfnnasZAr. S/OViíTüNlO nciaqps/agü'^yortsZACH MAGVAÜORy S'30 ) •PAKISZÍAK SPANTOlORyAG -G08I <1 o mecj m 0 Ta^ac iTSsTTBo m«F épüI0 és tervezel! CUBA Duno nrat« napto Fényűzés vagy szükségszerűség az atomerőmű? I mfikfldí A technika újdonságai Négylábú robot. Az amerikai hadsereg kutatói olyan négylábú robotot próbálnak kifejleszteni, amely szinte járhatatlan terepen is „akcióképes” lenne. A prototípus már elkészült. Körülbelül egy éven át azonban még ki kell próbálni különböző terepeken, amíg végleg kiderül, hogy használható-e. * Olajkutatás a mesterséges holddal. Az Early Bird mesterséges hold első ízben közvetített műszaki adatokat: a francia Schlumber- ger villamosipari kutatótársaság vette igénybe, amely olajkutatás célját szolgáló geofizikai mérésekre specializálta magát. Schlumbergerék clamart-t laboratóriumukból, Párizs közeléből küldték el a számítás alapadatait a New York közelében, Ridgefield- ben működő ordinátornak. A közvetítés — egyetlen távbeszélő vonal —, egy órán át tartott, 1800 frankba került. Viszont az eljárás azzal a nagy előnnyel járt, hogy teljesen biztos adatokat kapnak és gyorsan tisztába jöhetnek a helyzettel, ami az olajkutatás szempontjából nem csekély eredmény, hiszen egyetlen fúróberendezés működése átlag 150 000 frankba kerül naponta. •k Vízalatti bulldózer. Japánban vízálatti bulldózert gyártottak: a berendezés, amelyet hajóról irányítanak, a kikötőben 10 méteres mélységben és a folyók mélyén működtethető. A 80 lóerős motorral ellátott vízalatti bulldózer prototípusa sikeresen kiállta a próbát. ie Volt palack — nincs palack. Az Egyesült Államokban igen nagy problémát okoznak a hulladékok. Évente 140 millió tonna hulladék gyülemlik össze. A szemétnek ebben az Augiász istállójában — a számítások szerint — 48 milliárd konzervdoboz és különféle tubus, valamint 28 milliárd sörös- és límo- nádés palack található. A helyzetet felmérve, a kormány 22 ezer dollár jutalomban részesítette a délkaliforniai dr. Hulbertet, aki a használat után önmaguk tói szétf oszló palackok előállítására tett javaslatot. Hulbert ugyanis feltalált egy olyan anyagot, amely a nedves levegővel huzamosabb ideig érintkezve megváltoztatja szerkezetét — maradék nélkül teljesen eloszlik, megsemmisül. * Elektromos robogó. New Yorkban kiállításon mutatták be az elektromos robogót. A hajtóenergiát telep szolgáltatja. Ennek egyszeri megtöltése hydrazin- nal 300 kilométeres akciósugarakat és maximálisan óránként 40 kilométeres sebességet biztosít a robogó számára. * A francia hidászok járműve. A francia hadsereg Camp-Satory-ban nemrég kipróbálta az AMX—30 típusú hidászautót, amelynek segítségével három ember percek alatt ,,épít fel” egy 50 tonna hord- képesságű hidat. Ezzel a rpódszerrel 28 méter távolságot lehet áthidalni. vV Az ultrahang „elővarázsolja" a vér edény eket. — Angol tudósok kísérletei bebizonyították, hogy ultrahang hullámok és televízió segítségével megimló- sitható a bőr alatti szövetek és a vér edények színes ábrázolása. A módszer azon az egyszerű jelenségen alapszik, hogy az ultrahang különböző sebességeiéi halad át a különböző szöveteken. A sebesség-különbségeket egy speciális átalakító berendezés fogia *el (már színes ábrázolásban) és továbbítja a televízí is készülék képernyőjére. A véredények zöld. kék, vagy narancs- sárga színű lüktető vonalakat mutatnak. 1966 és 1970 között a tervek alapján 55—60 új atomerőmű lép üzeip- be a világon, amelyek összleljesítménye várhatóan 16—18 ezer megawatt lesz A légcsavar is sugárhajtás... A „függőleges44 JAK titka „Sárkány motor“ — Légcsavar — Sugárhajtómü — Gázturbina A jövő polgári vonatkozásban is a rakétáké A hangnál sebesebben szálló, polgári rendeltetésű TU— 144 a technika iránt érdeklődő közvéleményben az őszinte csodálat, a repüléssel foglalkozó szakemberek soktízezres táborában pedig a jóleső elégedettség érzését keltette, a legoptimistábbak ugyanis már a második világAz atomenergetika távlatai Az atom nem katona, hanem munkás Várható-e, hogy a keskenj elektronnyaíáb, amely televíziós készülékünk képernyőjén életre hívja a képet, — valaha felváltja a bányász fejtőkalapácsát? Az elektronnyaláb által fejlesztett energia ugyanis sokszorosan felülmúlja a már ismert — mechanikai vagy lézersugárral működő — források energiáját. Az elektronnyaláb át tudja tömi a kősziklát. Kevésbé mozgékony, mint a mechaniA végeláthatatlan hómezökön a kutyák és rénszarvasok által vontatott szánokat rövidesen ilyen motorizált közlekedési esz' őzök lógják felváltani. Szovjet mérnökök konstruálták azt a széles talpakon sikló, légcsavarral hajtő t „hóbuszí”. msl nek legnagyobb sebessége óránként 100 km. A ké-ien is jól látható t-leszkópos rugózás rázkódásmentes utazást biz ősit a jól szigetelt karosszé-iában helyet foglalók számára. A „KA—30” típusjelű jármüvet egyelőre a mentő- és kutatóexpedíciók részére készítik, de rövidesen köz- használati forgalomba is állítják. kell lennie, mint egyébként. A természetes urán dúsítása nem egyszerű és nem olcsó. Ám később, amikor a tenyésztőreaktor maga is kezd atom- üzemanyagot előállítani, a kezdeti kiadások busásan megtérülnek. A Szovjetunióban az atomerőművek együttes teljesítménye jelenleg közel áll a kétezer megawatthoz. A hetvenes években megindul a Szovjetunió európai részén a nagy és gazdaságos atomerőművek egész sorozatának építése. — Teljesítményük 1980-ra több tízezer megawatt lesz. Széles jnéreteket öltött más országokban is az atomerőművek építése. Az Egyesült Államokban már 1965 végén 14 atomerőmű működött, több mint ezer megawatt összteljesítménnyel, Angliában kilenc körülbelül háromezer megawatt összteljesítménnyel. (Magyarországon előkészítő munkálatok folynak egy 800 megawatt teljesítményű atomreaktor építéséhez. Áz atomerőmű első, 300 megawatt teljesítményű blokkjának beindítását 1975-re tervezik. — Szerk.) Fej tők alap ács helyett vlehtrnnsu&ár ? 1 kai fúróeszközök, nem vibrál, ' nem zajos, kisebb omlásveszélyt idéz elő. Az elektron- nyalábnak még az olyan szilárd kőzet sem tud ellenállni, mint amilyen a takonit, amely a mechanikai eszközöket általában elgörbíti. Az elektronnyaláb forgácsol, tör, darabol és a pillanat törtrésze alatt nagy sebességgel behatol az anyag tömegébe. Dr Schumacher elektronágyúját az ion- és elektronnyalábok technológiájával foglalkozó nemzetközi tudományos konferencián mutatták be. Az ágyú 9000 wattos és 150 OOQ voltos elektronnyalábot bocsát ki, amely több, mint 10 centiméter mélyen át tudja ; törni a sziklát. Az elektronok a katódtól a nyílással ellátott anód felé irányított magas feszültség hatására nagy sebességgel terjednek. Erős gázsugarat bocsátanak a vákuum kamera nyílásán át. hogy a por és a kőszilánkok ne hatolhassanak be a készülékbe. A katód és az anód közötti magasfeszültség révén sajátos „védőpajzs” akadályozza meg. hogy röntgensugarak képződjenek. A szakemberek most iunul- ányozzák agy olyan új elek- ronágyú készítésének lehetőségét, amely több, mint 100 ezer watt erősségű elektronnyalábot tud kibocsátani. háború előtt megmondták, hogy nemcsak kísérleti modellekkel, de nagy befogadó- képességű, tökéletesen biztonságos utasszállító gépekkel is át lehet lépni a hanghatárt. — A TU—család tagjai egy kicsit az egész repüléstörténetet reprezentálják, az első típusok ugyanis dugattyús gépek voltak. Aztán jöttek a reaktív motorok, s most itt van a rakétamotor... — mondja Szabó Pál repülőszázados, akivel napjaink repüléstechnikai eredményeiről, illetve problémáiról beszélgetünk. — Mint aktív hajózó az ötvenes években még légcsavaros gépekkel szállt, s bár akkor a világ legjobb típusai egyikének vallotta saját repülőjét, most csak mosolyog az egykori teljesítményeken. Benzinmotor, sugárhajtómű, gázturbina, rakétamotor — szinte minden év új szenzációt hozott. — Amióta a dugattyús motorok uralma megdőlt — nincs megállás. Azt hiszem, érdemes azonban megjegyezni, hogy a légcsavar is sugárhajtómű volt — csak éppen hideg. A légcsavar ugyanis — a közhittel ellentétben — nem „húzza” a gépet. Az előrehaladást a hátrafújt levegősugár ellenereje — reaktív ereje — biztosítja, azaz így „tolódik” előre a gép. — És az igazi „lökösök?” — Itt is van egy kis tévedés: azok a gépek, amelyeket a nagyközönség „tökösöknek” becéz tulajdonképpen nem lök hajtásosak. Ez egészen mást jelent. A gyakran látott sugárhajtású vadászok motorjának alapelve: forró gáz, vagy levegő-gázkeveréket fú hátra — légcsavar közbeiktatás nélkül. Néhány kísérleti gépen torlósugárhajtómű van, ami azt jelenti, hogy a gép „orrnyílásán” beáramló levegőtömegbe a gép közepe táján üzemanyagot fecskendeznek, ami a hirtelen elégés következtében nagy erővel áramlik hátra. A be- és kiáramlás sebességének különbsége képezi a tolóerőt. — Újabban sok szó esik a gázturbinákról... — A II. világháború éveiben jelentek meg a moíor- sűrítős sugárhajtóművek, majd ezekből fokozatosan kialakultak a gázturbinás sugárhajtóművek. Működésük a dugaty- tyús motorok kipufogóturbinájára emlékeztet. A hátra- áramló gázok egy turbinát forgatnak, majd kifúvódnak. Előnye: az előretoló gázsugár és a turbina forgó ereje együttesen jelentkezik... öszvér megoldás is van: légcsavaros gázturbina. Itt egy áttétellel még „propellereket” is szerelnek a gépre... — A szuperszónikusok után most a hiper-gépek következnek: rakétahajtóműves, 6000 —8000 kilométeres sebességű gépcsodák. Az amerikaiak X—15-jéről elég sokat írnak. Nahát ilyenek másutt is vannak ... E gépek többsége 10— 15 ezer méter magasban rajtol, s elérheti a 100 kilométeres magasságot is ... A fejlesztés egyik iránya tehát a szédítő magasság, illetve a minden eddiginél nagyobb sebesség. A másik: a repülőterek miniatürizálása. — Polgári vonatkozásban sem, de hadi viszonyok különösképpen nem képzelhetők el, hogy mindenhova sok kilométeres betonpályákat építsünk. Ezek egyébként nem csak drágák, de rendkívül sebezhetőek is. Olyan gépek kellenek, melyek „repülőtérigé- nye” olyan minimális, mint a helikopteré. Szinte minden országnak van egy-két ilyen típusa. A legismertebb a szovjet „függőleges” JAK. E segédrakétákkal felszerelt, gáz- sugárhajtású harci gépek akár 200 méteres füves pályáról, is felszállnak. A függőleges és vízszintes repülést egyébként egyazon motor biztosítja — s ebben a „csoda”. A tolóerő nagyságára jellemző, hogy meghaladja a repülőgép felszálló súlyának másfélszeresét... — Ez tehát a jövő? — Az egészen közeli. A távoli jövő — szerintem polgári vonatkozásban is a rakétahajtóműveké .... B. S. Vaszilij Jemeljanov éveken át a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezető tanácsának tagja volt. Részt vett az alom- energia békés felhasználásával foglalkozó első és második nemzetközi konferencián (Genf 1955 és 1958), majd a harmadik konferencián (1964) annak elnökévé választották. — Az alábbiakban részleteket közlünk cikkéből. 1954. júniu^ 27-én Obnyinszk j orosz városban üzembe he- ; lyezték az első atomerőművet. A világ atomenegetikája a fejlődés ütemét tekintve hamarosan az atombombában 1 végbemenő láncreakcióra kéz- , dett emlékeztetni. 1956-ban Angliában, 1957-ben az Egyesült Államokban, 1958-ban pedig Franciaországban helyeztek üzembe atomerőműveket ... Szükséges lépés Az erőművek számánál még gyorsabban növekedett teljesítményük. Míg az obnyinszki atomerőmű teljesítménye mindössze 5 megawatt volt, addig az 19543-ban épített szi- birszki és az 1963-ban üzembe helyezett bejolarszki atomerőmű teljesítménye 100 megawattra, a novovoronyezsi j atomerőműé (1964) pedig 240 megawattra emelkedett. — (összehasonlításul: az új pécsi hőerőmű teljesítménye 214 megawatt — Szerk.) Hozzáteszem, hogy ezek a jellemzők csupán mindhárom említett atomerőműnek az első részlegére vonatkoznak. A második részleg teljesítménye a bejolarszki erőműnél 200 megawatt, a novovoronyezsinél 375, a szibirszkinél pedig több mint 500 megawatt. Folyamatban van a harmadik és negyedik részleg építése, s a teljesítmények tovább emelkednek. így például a novovoronyezsi atomerőműben a harmadik és a negyedik részleg egy-egy reaktorának teljesítménye 440 megawatt lesz. Felvetődik a kérdés: vajon az atomerőművek építése terén ez a nagy fellendülés nem csupán valamiféle tudományosműszaki divat? Kiszámították, hogy a szerves tüzelőanyag készletek Afrikában körülbelül ötven év múlva, a Közép-Keleten 35 év múlva, Latin-Amerikában húsz év múlva, Délkelet- Ázsiában és a Távol-Keleten 15 év múlva kimerülnek. Az energetika jelenlegi fejlődési üteme közepette 100—200 év múlva a szerves tüzelőanyag még azokban az országokban is kiapad, ahol ma nagy bőségben áll rendelkezésre. A Szovjetuniónak kolosszális készletei vannak. De vajon nem pazarlás eltüzelni a szenet. a kőolajat, vagy a gázt a hőerőművek kazánjaiban? Hiszen ezek a legértékesebb t-egyipari nyersanyagok. Az atomerőművek építése tehát nemcsak hogy célszerű, hanem égetően szükségessé is válik. Ez azonban a technikai és a gazdasági problémák egész sorát veti fel. Gazdaságosak-e az atomerőművek ? A legutóbbi időkig az atomerőművek minden országban átlagban többe kerültek, mint a szénnel működő hagyományos, hőerőművek, de... A Szovjetunió területe 22 millió négyzetkilométer. Az ásványkincsek igen egyenetle- ; nül szétszórva fordulnak elő, s ennélfogva természetesen különbözőek a kitermelés és a fogyasztóhoz való elszállítás költségei. A legjobban feltárt és a legkönnyebben hozzáférhető szénlelőhelyek például főleg az ország keleti körzeteiben összpontosulnak. Ez kihatással van a villamosenergia önköltségére is, ennélfogva a villamosenergia előállításának önköltsége elég széles skálán ingadozik: 0,12- től 0,45 kopejkáig kilowattóránként. A szovjet szakértők számításai szerint az ország európai részének viszonyai között az atomerőművek gazdaságilag akkor előnyösek, ha a villa- i mosenergia előállításának ön- | költsége kilowattóránként ! 0,37—0,42 kopejka között in- ' gadozik. Ezt a mutatót úgy le- ! hét elérni, hogy a reaktor tel- ! jesítményét ötszáz megawatt- | ra növelik. Így tehát a gazdasági hatékonyság kérdésének megoldása a helyi feltételektől függ, s az atomerőművek építése na- ; gyón is előnyös lehet a földkerekség számos övezetében már ma, a jövőről nem is beszélve. Lesz-e elég hasadó anyag? Az egyetlen természetes ere detű atomüzemanyag az urán— 235. Hányada a bányákban j kitermelt természetes izotóp- ; keverékben nem nagy, körül- ; belül 0,7 százalék. A fennma- j radó rész — urán-238 inaktív izotóp, — ballaszt. Igaz, a reaktorban neutron besugárzásra átalakulhat atomüzemanyaggá — plutónium—239 izotóppá. Így azonban a megszokott reaktorban az urán— 235-tel együtt berakott urán— 238-nak csupán ötvened ré- | sze alakítható át. Az urán—235 világkészletei egy milliárdszor egy milliárd kilowattóra villamosenergiát adhatnak az emberiségnek. Ez soknak tűnik. Pedig csupán egytized része annak az energiának, amely a világ szén-, kőolaj- és gázkészleteiben rejlik. Ha tehát az atomenergetika csupán az urán—235 fel- használására fog orientálódni, j akkor nem oldhatja meg a tü- i zelőanyag-ínség problémáját ! De mi van akkor, ha az | egész passzív urán—238 kész- j letet sikerül aktívvá tenni, j plutónium—239-cé változtat- j va? Ez gyorsreaktorok révén i elérhető. j Ha nem fékezik le a neutro- j nokat akkor az urán—238 izo- ! topnak nem 2 százaléka alakul ‘ át plutónium-izotóppá, mint rendszerint, hanem csaknem száz százaléka Egészen reális kép bontakozik ki előttünk: a reaktorban elégett üzemanyag helyett új üzemanyagot kaphatunk, többet annál a mennyiségnél mint amit elő- j zőleg beraktak a reaktorba, j Az ilyen reaktorokat tenyésztő-reaktoroknak nevezik. A tenyésztő-reaktorok számára az üzemanyag eleinte sokba kerül: az urán—238-at, tartalmazó izotópkeverékben ! tízszer annyi arán—235-nek 1
