Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

s

Dunonrati napid

1969. február 1,

Suba a subához, guba a gubához?

Lehetnek jelentős különbségek

Alaposan meg kell ismerni a jövendő házastársat

Süssünk, főzzünk otthon!

A bécsi szelet

kön: az új kollekció néhány gyerekcipő modellje.

Kozmetikai kérdezz—felelek

Eltörni-e a púder a pórusokat?

Ez a hiedelem már a múlté. Ez akkor fordulhatott elő*, amikor a púdert még rizslisztből készítették. A mai púderek talkumból és egyéb ásványi alapanyagokból készülnek, s erjedésmentesek. Ehhez adagolják a színező és illatosító anyagokat. A púder készülhet arcra. testre, van alapozó púder, púder-rúzs, desodoráló és izzadsággátló púder.

*

Miért válik foltossá az arckikészítés, sokszor már egy óra alatt? Rendszerint a zsíros vagy túlzsírozott arcbőr okozza. Ezért az arckikészítésre használt krémeket és kozmetikai szereket a zsírszegényebb készítményekből válasszuk ki. Először a víztartalmú nappali krémet kenjük fel az arcra, erre jön az alapozó, az esetleg arcrúzs és végül a púder. (Ha az arckikészítés foltossá válik, sose próbálkozzunk a kijavításával, hanem tisztítsuk le arcunkat és készítsük ki újra.)

*

Miért nem ajánlatos mindenkinek, hogy szappannal mosson arcot?

A szappanok olykor a vízvezetéki vízzel is, a rendszerint kemény kútvízzel pedig méginkább, nehezen oldható mészmaradvá- nyokat képeznek, amelyek larakódnak a bőrre, beszívódnak a pórusokba. A lúgosabb vagy erősen illatosított szappanok különösen a száraz börüeknek nem. ajánlhatók, mert kivonják a bőr zsírtartalmát. Arctisztításra hideg vagy legfeljebb langyos lágy vizet, zsíros arctejet vagy olajat használjanak.

Eltávolíthat.1uk-e saját magunk

is a mitesszereket?

A mitesszereket ajánlatosabb szakképzett kozmetikussal eltávolíttatni. de ha nagyon elővigyázatosak vagyunk, magunk is megpróbálhatjuk. Először alaposan tisztítsuk meg arcunkat és kezünket is. Gőzöléssel puhítsuk fel az arcbőrt. (A gőzöléstől egymagában nem tisztul meg az arcbőr és a tág pórusú vagy kis piros hajszálerekkel átszőtt bőrű- eknek tilos az arcgőzölés.) A fellazított arcbőrből ezután úgy tá- volítjuk el a mitesszereket, hogy mutatóujjunkra gézt borítunk, s • mialatt két középső ujjunkkal a bőrt feszesre húzzuk, mutatóujjunkkal egyidejűleg óvatosan kinyomjuk a mitesszert. Igen fontos ezután a kitisztított pórusok fertőtlenítése. Egy kis vattacsomót nagy szesztartalmú arcvízbe, vagy felerészben vízzel hígított tiszta alkoholos oldatba mártunk és ezzel puhán átnyomjuk a bőr- felületet (A kölnivel való fertőtlenítéstől különösen érzékeny bőrűek óvakodjanak, mert az alkohol tartalmuk ugyan fertőtlenít, de az illat hatóanyaga köny- nyen kiütést, helyi gyulladást okozhat.)

Mindenekelőtt néhány kiegészítést kell fűznünk január ll-i cikkünkhöz. A leves tálalásakor nem a sertéshúst, hanem a levesben főtt zöldségfélét és a sertéshús csontjait (melyeken mindig van egy kis hús) tesszük külön tálon az asztalra.

Adósok maradtunk a „piskótatekercs” készítésének be fejezésével is. Sütés után a tésztát lisztezett deszkára borítjuk és a papírt rögtön lehúzzuk róla. Barack vagy egyéb gyümölcsízzel vékonyan megkenjük és tiszta ruhába, vagy papírba csavarva hagyjuk kihűlni, felszeletelve, cukorral meghintve tálaljuk. Meleg borhabot vagy tejhabot adunk hozzá.

A múltkor tehát elkészítettük vasárnapi ebédünket, s most nézzük a vacsorát. Kis ügyességgel tartalmas, egészséges, vitamindús. ízletes és ízléses vacsoránk lehet anélkül, hogy vele még külön dolgunk lenne.

Ha nyolc szeletre vágott rövid karajt veszünk, délben mind a nyolc szeletet kirántjuk. Négy szeletet

kirántva félre teszünk belőle. Közben elkészítjük a sárgarépa salátát. Két-három szép, egészséges sárgarépát gondosan megtisztítunk, majd éles késsel hosz- szában finom metéltre vágjuk. Kevés vízben, amibe kévés ecetet, cukrot és sót, valamint egy picurka babérlevelet teszünk, felteszszflk főni. Nem főzzük túl puhára! Ha kész, kihűtjük, a húsokat ovális tálba rakjuk és levével együtt ráöntjük a sárgarépát úgy, hogy az anyag a húsokat betakarja. Meghintjük kevés étolajjal, s ha szeretjük,

finomra vágott hagymakarikákkal díszítjük. Nyáron hagyma helyett metélőhagymát (schnittling) is használhatunk. A tálacskákat hideg helyre (nyáron hűtőbe) tesz- szük és este egyszerűen a megterített asztalra helyezzük. így szabaddá válhat a háziasszony délutánja és estéje, mert délben elvetette a vacsora gondját is. Bátorkodunk megjegyezni még, 1 hogy az így tálalt rántotthús táplálkozásélettani szempontból lényegesen értékesebb a frissen rántott húsnál.

Előző cikkünkben jeleztük, hogy a rántott húsról még néhány szót szólunk.

Hazánkban, de más országokban is közkedvelt étel a rántott hús, a bécsi szelet;- * a bécsi borda. Mi, magyarok már ünnepi eledelünkként „tiszteljük” ezt a kir mondottan osztrák, még közelebbről bécsi ételt. Elkészítési módjával azonban nem sokat törődünk. Nem mindig megfelelő húsrészből készítjük. A rendelkezésre álló húsrészeket helytelenül szeleteljük, durván kiverjük, a lisztet és a zsemlemorzsát alaposan ráveregetjük a szeletre. Jóval a tálalás előtt kisütjük, tálra rakjuk, és ezért a kisült szeletek megszívósodnak, átitatódnak zsírral. Az így készített rántott hús nehezen emészthető, és csak azért ropogós, mert túlsütöttük vagy vékonyra vertük és kiszárítottuk. Az ilyen rántott húsra szokta mondani néhai dr. Berze Nagy János, megyénk híres néprajztudósa, hogy a rántott hús a lusta asszony eledele azért, mert készítéséhez nem kell fantázia, a gyerek is elkészítheti. Ahogy a magyar konyha különlegességeinek híre és íze bejárta és járja most is a világot, Emil Reiners, bécsi gasztronómiai szakíró szerint a „Wiener Walzer” és a „W'iener Schnitzel” is járják a maguk diadalútját.

Mi a bécsi szelet? — kérdezi Reiners és mindjárt felel is rá: „A bécsi szelet az elképzelhető legjobb hússzelet, amely olyan illatos, mint a -virág, oly zamatos, mint a cseresznye és oly ropogós, mint egy frissen sült zsemle.”

A bécsi szelet csak köny- nyű. finom szakácskezekbe való. Bécsi szeletet sütni csak látszatra egyszerű. Soksok tapasztalat szükséges elkészítéséhez. A x legjobb szeletet a frikandóból (comb egyik része) lehet vágni. Ez a legízletesebb. Felhívja a figyelmet a szabályos szeletelésre, a bőrszélek könnyű bevágására, a helyes „klop- folásra”. Az otromba húsverő bárd tönkre teszi a szelet léjpyegét. Henger alakú fakalapácsot használjunk a kiveréshez, amely alumínium lemezzel van bevonva. Kiverés után meg kell a szeletet sózni és borsozni. A bundázásnál nem szabad a lisztet rádöngölni a húsra, hanem finom kézmozdulatokkal könnyedén rányomkodni. Ugyanígy kell eljárni a zsemlemorzsával is. A, hússzeleteket az utolsó pillanatban panírozzuk (bundázzuk). A zsemlemorzsa ugyanis magához szívja a hús nedvét, így a hús szárazzá válik és elveszti lényegét. Ha hideg zsírba tesszük a szeletet, a pórusok nem záródnak, szárazzá és íztelenné válik a hús, akár a cipőtalp. A zsír legyen elég forró és annyi legyen a serpenyőben, hogy a szelet úszni tudjon. Ha a sütést helyesen végzi, 1—2 perc múlva az egyik oldala aranysárgára süL Ugyanarra az oldalra visszafordítani nem szabad! Hogy barnára, vagy világosra sütjük, már ízlés dolga. Sütés után a szeleteket leghelyesebb előbb kendőbe helyezni. A tálaló tálat nyitott, de meleg sütőbe tegyük. Erre helyezzük, lehetőleg ne egymásra a, szeleteket és a tálat ne fedjük le. Körítésként citromszeleteket és valami zöldet adjunk, valamint vegyes salátát, fejes- és paradicsomsalátát, zellersalátát. de igen jó hozzá a burgonyasaláta is.

Emil Reiners Wiener

Schnitzel-je borjúhúsból készül. Mi ritkán jutunk borjúhúshoz, ezért a bécsi szeletünket sertéscombból, borjúbordánkat a sertéskarajból vágott bordákból készítjük. A sertéshúsból készült rántott húsokat nem is nevezhetjük „bécsi”-nek, csak „sertésszelet rántva”, vagy „rántott sertésbordáJ’-nak. A sertésborda rántva inkább megközelíti a „bécsit”, mint a sertésszelet rántva.

In S.

Párizsi férfidivat

Jean Claud Pascal, a népszerű színművész viseli ezt az elegáns férfiruha-modellt, amelyet P. Malmain kollekciójából választott. A2 új divatvonal szerint a lezser, enyhén karcsúsított zakó lazán követi a test vonalát. Három gombbal csukódik, vízszintesen elhelyezett zsebeit zsebfedők takarják, hátul nagy középső hasítékkal.

Az orosz stílusú zakó a modern Irányzatok

egyik képviselője. Az előző klasszikus fazonnal ellentétben, itt a kabát nagyon testre szabott, két lapos, borított mellzseb.bel. Anyaga fekete Codi* lex posztó. A gallérja magasan felszabott. \ modell főként fiataloknak előnyös (Farnel modell)«

K. Me

A

Hogyan távolíthatók él az ércről a szőrszálak? Kitépni szigorúan tilos, mert ettől a szőrpihe általában megerősödik. A kiszőkítést megpróbálhatjuk 3 százalékos hy drog én- szuper oxidos, vagy más szőkítő óidat alkalmazásával. Használat előtt azonban próbáljuk ki a szert takart bőrfelületen, hogy nem okoz-e gyulladást. Ha 24 óra leteltével nincs reakció, nyugodtan alkalmazhatjuk. A kiszőkíteit szőrszálak alig láthatóak. A szőrszálak gyérítésére kozmetikusok alkalmazzák a gyantázást is, a szőrszálak tartós eltávolításának azonban jelenleg egyetlen rm5dja az epillá- lás; ennél az eljárásnál szálanként pusztítják el a hajhagymákat. Hosszadalmas, ' de nem fájdalmas módszer, amit azonban csak bőrgyógyász vagy kozmetikus végezhet.

Ha a gyermek fél az állatoktól..,

Nem harap a kutyus

Jól teszik azok a szülők, akik valamilyen kis állattal, kutyával vagy macskával ajándékozzák meg gyermeküket, mert a megfigyelések azt mutatják, hogy az állatokkal való foglalkozás megerősíti a gyermek szociális kapcsolatait. Gyermekek, akik megtanultak játszani a kutyával vagy a macskával, könnyebben beleilleszkednek a közösségi játékokba is.

Közismert tény azonban, hogy egyes gyerekek nagyon félnek az állatoktól. Kiderítették, hogy az állatoktól való félelem általában azt az aggodalmat rejti magában, hogy megeszik, vagy legalábbis megharapják őket. Minél fiatalabb egy gyermek, annál fontosabb szerepet játszik életében a harapás és az evés. Az agresszió a szájjal igen nagy szerepet játszik. S éppen úgy, ahogy fél attól, hogy a gonosz állatok, boszorkányok vagy szellemek megeszik, amikor egész kicsinyek, attól is tartanak, hogy a „nagyok” megharaphatják vagy bánthatják őket. Természetesen ez a félelem még intenzívebbé válhat kutyák esetében.

Minél több agressziós érzéssel telített a gyermek, annál inkább fél a harapós állatoktól. / Minél kiegyensúlyozottabb viszont a gyermek, annál bátrabban közeledik az . állatokhoz.

Az állattól való félelem mögött elnyomott agressziós érzéseket kell keresnünk, így például a testvér iránti féltékenységet, a félelmet a szülők

részéről alkalmazott túl drasz. tikus nevelési módszerektől az óvoda iránti ellenszenvet félelmet az apától, aki esténként büntetőbíróként lép fel

Éppen ezért nagyon fontos annak megállapítása, hogy tulajdonképpen mi az oka a gyerek rendkívüli féléiménél az állatoktól. Ha az okot megállapították és felszámolták megszűnik a félelem az állattól is.

Egy gyermeket otthon nagyon sokat szidtak és veszekedtek vele. Ennek következtében a gyermek nemcsak i felnőttektől és általában a; élettől, hanem a kutyáktól i! rendkívüli mértékben félt Rövid idegorvosi kezelés utár — s miután a szülők változ tattak magatartásukon — i gyermek nyugodtabb lett éí nem félt többé az állatoktó sem.

Más gyermekeknél észrevehető, hogy az állat iránti von zódásuk pótolja az emberei részéről nem eléggé intenzív nek érzett szeretetet. így például gyakran megfigyelhető hogy gyermekek, akiket a szü lök valamilyen okból leszid tak, a kutyusnak vagy í macskának panaszolják el lel ki bánatukat — s máris szem mel láthatólag jobban érzil magukat. Hasonló jelensége két tapasztalhatunk az olyai gyermekeknél is, ahol mind két szülő dolgozik és ezért ; szülői szeretetből túl kévé: jut nekik. Ezek a gyerekek i: rendkívüli mértékben vonzódnak az állatokhoz.

„Ahogy vannak összeférhetetlen vércsoportok, vannak összeférhetetlen jellemek is, ezeket előre ki kellene analizálni, s eltanácsolni egymástól. A baj csak ott van, hogy a jellemek analízisével senki £ em foglalkozik...” — írja egy középkorú mérnök az Élet es Tudományban, hozzászólva dr. Harsányi István házasság- pszichológiai cikksorozatához.

E cikksorozat adta a gondolatot, hogy felkeressük a szerzőt, a MTA Pszichológiai Intézetének munkatársát, és a házasság lélektani problémáiról beszélgessünk vele.

— Az egyre jobban kifejlődő házasságpszichológia — más néven gamológia — ma már az alkalmazott' pszichológia külön ága. Beletartozik a szerelem és a szexualitás problematikája éppen úgy, mint a párválasztással és a házasélettel kapcsolatban felmerülő lélektani kérdések.

— Nézzük ezúttal talán a párválasztást!

— Kérem. A mérnök, akinek idézi véleményét, a dolgok lényegét ragadja meg. Semmi jó nem sülhet ki abból, ha egy megbízható, jelle- mes ember ingatag jellemű, esetleg szélhámos társsal köti össze az életét. Hiába a nagy szerelem, boldogtalanságra van ítélve az a házasság is, melyben a két fél erkölcsi érték- rendszere jelentősen különbözik egymástól. Ugyanez vonatkozik a világnézetre, a kitűzött életcélra, az elérni kívánt életszínvonalra; az ezekben mutatkozó túl nagy eltérés az esetek nagy százalékában tönkreteszi a házasságot. Igen fontos továbbá, hogy ne legyenek jelentős különbségek a házastársak érdeklődésében. Ha a nő él-hal a komoly zenéért, a művészetet, a magvas szórakozásokat kedveli, a férfi pedig a nagy hétvégi (vagy hét közbeni) ivászatokban, a futballmérkőzésekben találja meg a kikapcsolódást, közös élmények hiányában egyre lazábbá, tartalmatlanabbá válik kapcsolatuk, lassan már beszélgetni is alig tudnak egymással. Ez pedig nagyon veszélyes.

— Tehát tartsuk magunkat a népi bölcsességhez: Suba a subához, guba a gubához?

— Ami a jellemet, az érdeklődést, az ember cselekvéseit leginkább meghatározó erkölcsi eszméket,, ideálokat illeti — tartsuk! De ne feledkezzünk meg egy másik bölcs mondásról sem, mely szerint az ellentétek vonzzák egymást ...

— Hogy őszinte legyek, ezt nem teljesen értem. Mert rendben van, jó az, ha a házastársak jelleme, életfelfogása hasonló egymáshoz. De ugyanakkor ellentétes is legyen?

— Nem, amit az előbb mondtam, nem vonom vissza. A személyiségbeli különbségek egy része valóban zavarólag hat a házasságban. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy lehetnek olyan különbözőségek a házastársak személyiségében, melyek éppen színesebbé, tartalmasabbá teszik az együttélést. Itt van például a temperamentum, vagyis a vér- mérséklet különbözősége. A gyakorlat bizonyította be és igazolja jelenleg is, hogy egy szangvinikus (egészségesen dinamikus) és egy flegmatikus (hűvösen türelmes) ember kitűnően kiegészítheti egymást a házasságban, ugyanígy sikeres lehet egy kolerikus (ingerlékeny) és egy melankolikus (mélabúra hajlamos) ember együttélése is.

— Vagy itt van a kifelé, illetve befelé forduló emberek ellentéte...

— Nagyon jó példa ez is. Az extrovertált ember szívesen ismerkedik, beszél saját magáról, családi életéről, érdeklődik mások dolgai iránt. Az introvertált típus ellenben zárkózott, inkább saját gondolatai, problémái érdeklik, mint másoké. Az előbbi szívesen van társaságban, kedveli a „nyüzsgést”, ő a közéleti ember. Utóbbi, ha csak teheti. távol tartja magát az ilyen dolgoktól. Házasságuk az esetek többségében jól beválik. Tipikus példája ennek a „szórakozott” tudós professzor és a talpraesett, jól szervező, gyakorlatias feleség zavartalan együttélése, mely nem utolsó sorban abból fakad, hogy a feleség szinte örömmel vállalja a családi élettel együttjáró külső „ügyintézéseket!’, melyektől a férj viszolyog. Természetesen fordítva is elképzelhető, ha a nő

a befelé forduló típus. A há- \ zasságban mindkét fél megtarthatja saját egyéniségét, azzal egészítik ki egymást hogy — legalábbis ezen a téren — nem alkalmazkodnak

— ön tehát a párválasztásban a tudatosság híve?

— Nem tagadom, hogy a ■ házastárs megválasztásába

sokszor döntően beleszólnak í az érzelmek, a szexualitás, a szerelem is. Mégsem árt, ha j minden házasulandó felteszi [ magának a kérdést: hajlandó-e jövendő élettársát mindenestül, hibáival együtt is elfogadni? S hogy e kérdésre I válaszolni tudjon, alaposan —

! és idejében — meg kell is- j mernie jövendőbelijét.

(Kéri) |

, Elkészültek az új modellek a Bonyhádi Cipőgyárban. Ezek a második negyedévben kerülnek a kereskedelmi szakemberek elé. Képűn-