Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-05 / 29. szám
ff69. február 3. Oimantmt nopio Ä lakosság szolgálatában: A szentlőrmcieké a szó Férfi-női fodrászüzlet nyílik — Megépülnek az újtelep járdái munkalehetőség Kacsótán — Szerkesztőségünk válasza Új Ezen a héten a szantlőrinci dolgozóktól beérkezett kérdésekre kértünk válaszokat. — A gyerekek sokat panaszkodnak, hogy az új Iskolában hidegek a tantermek. Miért? — kérdi Tóth Józsefné, szülő. Déri Antal, az iskola igazgatójának válasza: — Valóban fáznak gyerekek, tanárok egyaránt Az iskola központi fűtését —- itt Pécs szomszédságában — sajnos tatabányai szénre tervezték. Tavaly, amikor megkaptuk ezt a szenet, nem volt panasz. Az idén azonban akadozik a tatabányai szén szállítása, Dudáiról kapunk darált palát, ami kazánjainkba nem megfelelő. Addig, amíg ez a helyzet nem változik, sajnos nem tudunk fűteni rendesen. Kabács Bélát, a TÜZÉP igazgatóját is megkerestük a kérdéssel. Válasz: — Tatabányán az elmúlt ősszel vízbetörés volt, ezért nem tudták leszállítani a kellő mennyiségű szenet. Az ország más területén is hasonló gondokkal küzdenek az erre a szénre tervezett kazánoknál. Most már termelnek, azonban az igényeket csak fokozatosan tudják kielégíteni. — Több, mint négyezren lakunk a községben, de nincs megfelelő férfi, női fodrászatunk, sem pedikür-manikür részleg. Mikorra várhatunk változást? — kérdezi Halas Ferenc, a tangazdaság dolgozója. Dr. Hortobágyi Ferenc, a községi tanács vb-elnökének válasza: — Az új szolgáltató ház — amelyben az említett részlegek helyet kaptak, elkészült. A KISZÖV adta az anyagi alapot hozzá, a tanács pedig a sajátrezsis brigáddal építette. Már csak. a berendezés hiány-, zik, de előreláthatóan egy hónap múlva nyitnak az üzletek. Tőke János, a szentlőrinci MÁV állomásfőnöke kérdezi: Miért nem létesítenek üzemet a községben? Központi fekvésű, jó vasúti összeköttetése miatt Pécshez is közel van, előnyei ilyen vonatkozásban is megmutatkoznának, Dr. Heim György, a Megyei Tanács ipari osztályának vezetője válaszolt a kérdésre: — Ipartelepítésre anyagiak hiányában Szentlőrincen pil■ lanatnyilag nincs mód. Különböző elképzelések felmerültek, azonban konkrétumról még nem beszélhetünk, de foglalkozunk a kérdéssel. — Szentlőrine újtelepen már közel 1500 ember lakik és új házak épülnek. Járda azonban sok utcában nincs. Mikorra készülnek el a járdák? — kérdi több újtelepi lakos. Dr. Hortobágyi Ferenc válasza: Gépészmérnököket, gépésztechnikusokat TERMELÉSIRÁNYÍTÓI es műszaki munkák végzésére felveszünk barcsi telepünkre. Jelentkezés személyesen, vagy írásban részletes önéletrajzzal az Építőgépgyártó Vállalat 7. sz. gyáránál (Pécs, Vasút a. 2.). Fizetés megegyezés szerint. ÜtikÖltséget felvétel esetén térítünk. — Erőnkhöz mérten igyekszünk ennek a telepnek járdagondjain segíteni. Előreláthatóan a IV. ötéves tervben megépítjük a járdákat. — Községünkben az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola négy évtizede működik, országos híre van. A környező tsz-ekben évről évre több lesz a gép, a tsz-ek mind több gépészeti szakembert igényelnek. Mikor szerveznek szakközépiskolánkban gépészeti oktatást? kásos 6 oldalterjedelem helyett 8 oldalon jelenik meg. Az oldalszám bővítésével lehetővé vált, hogy tijbb cikket jelentessünk meg petit nagyságú betűből szedve. Ez a törekvésünk érvényesül többek között a sport oldalon is. A jobb olvashatóság kedvéért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy szebben, tisztábban nyomott újságot adjunk olvasóink kezébe. Garay Ferenc Dr. Földvári János, a Megyei Tanács vb. elnökhelyettesének válasza: — A kérdésről már tárgyaltunk Szűcs Kálmánnal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főigazgatójával, aki ígéretet tett arra. hogy az ősszel a szakközépiskolában gépészeti részleg indul. — Mi, kacsőtaiak Szentlö- rinchez tartozunk. Községünkben a sajtüzem épületét eddig a Patyolat Vállalat használta, de működését beszüntette — míg üzemelt mintegy 30 női dolgozónak nyújtott munkalehetőséget. Ma ott áll üresen, kihasználatlanul. Mi lesz a sorsa? Dr. Heim György válasza: — Az említett üzemben a Patyolat Vállalat rongyot válogatott, mosott Ezt a tevékenységét azonban nemcsak Kacsótán, hanem másutt is megszüntette. A tanács pillanatnyilag — anyagiak híján — ipart oda telepíteni nem tud. Szegedi Ernő, a Szövetkezetek Baranya megyei Központja elnökhelyettesének válasza: — Mi ezt az épületet megvenni szándékozunk, amelyben elképzelésünk szerint saját felvásárlásé házinyulat, baromfit, vadat dolgoznánk fel. Az épület helyszíni bejárására február 6-án kerül sor. Ha az előfeltételeket megfelelőnek találjuk, akkor ez év végén üzemelünk, — előreláthatóan 40—50 főt tudunk itt foglalkoztatni. — Igény van egy körzeti villanyszerelőre ebben a nagy községben. Volt, de elköltözött, Mikor lesz ismét villany- szerelőnk? Hallottuk, hogy új DÉDÁSZ kirendeltség is lesz. Mi a helyzet? — kérdi több szentlőrinci lakos. Mezei Béla, a DÉDÁSZ pécsi üzletigazgatójának válasza: — A villannyal kapcsolatos panaszokat a tanácsnál kell tie jelenteni, mi 24 órán belül kiküldjük a szerelőt. Szentlőrinci székhellyel valóban épül DÉDÁSZ kirendeltség,— az építkezést még ebben az évben megkezdik. A kirendeltség jövőre elkészül, akkor a körzeti1 villanyszerelőket ide vonjuk össze, — helyben lesznek. körzetüket is könnyebben megközelíthetik, a panaszokat gyorsabban orvosolhatják. — A Dunántúli Naplónak rendszeres olvasója vagyok, de sokszor annyi az apró betűkkel szedett cikk, amelyek szemüveggel is alig olvashatók. Többünknek is ez a véleménye. Nem lehetne nagyobb betűket használni? — kérdezi Kolonics József tsz- tag. Bocz József, a Dunántúli Napló főszerkesztőjének válasza: — A kérés valóban jogos. Olvasóink azonban tapasztalhatták. hogy február 1-től lapunk a hétköznaponként szoŰj lakótelepek A LAKÓTERV az idén több mint 2200 millió Ft értékű épü let kiviteli tervét készíti el. Ebben az évben adják át a kelenföldi lakótelep központjába tervezett 27 létesítmény műszaki dokumentációját. A budapesti ÉVM vállalatok dolgozóinak elhelyezésére a Venyige utcában valóságos építőipari várost 2300 személyes központi munkásszálló- és szolgáltató telepet alakítanak ki. Ebben az évben kezdik meg Miskolc belvárosának, valamint Békéscsaba és Bicske új központjának megtervezését. A miskolci feladat a legbonyolultabb, mert műemléki környezetben kell elhelyezni 400 lakást és a belváros 3000 négyzetméteres üzletközpontját. Emelkednek az árak? A forgalom növelése a cél Kis „ártájékozódó” interjú- sorozatunkat Hegyes Ferenccel, a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat igazgatójával folytatott beszélgetéssel zárjuk. — Lesz-e önöknél áremelés, érinti-e majd az üzemi konyhán étkezőket? — Mi a magunk részéről nem kívánjuk emelni árainkat, változatlanul arra törekszünk, hogy egységeink intenzivebb kihasználása, a forgalom növelése útján érjünk el nyereséget. — Ez azt jelenti, hogy 1969- ben sem az üzenni étkezésben, sem a vállalat nyilvános vendéglátó egységeiben nem kerül sor az árak emelésére? — Pontosan azt. Tavaly is megmaradtunk az 1967-es árszinten (a Kazinczy Étteremben például 70 százalékos ha- szonkulccsal dolgosunk jelenleg is, noha felmehetnénk egészen 9S százalékig) ennek köszönhető, hogy átlagos forgalom növekedésünk meghaladta a 10 százalékot. — Hallhatnánk néhány példát? — Kérem. A Kazinczy 1969 január 1-től 16-ig 60 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. mint 1968 első tíz ■napján. De 29 százalékkal növekedett a forgalom ugyanebben az időszakban a 48-as tért Ifjúsági Bisztróban, vagy hogy egy külterületi egységet vegyünk, a meszesi Bányász Étteremben 20 százalékkal. Üzemi egységeink forgalomnövekedése pedig a gyakorlatban döntötte el a vitát, hogy a dolgozók igénylik-e továbbra is az üzemi étkeztetést. A többletforgalomból fakadó árrés majdnem teljes egészében a vállalati nyereséget növelte. Az ellenkező szisztémáról — mely a nyereséget az árak növeléséből származtatja — természetese n nincsenek konkrét ismereteim, de úgy érzem, nemcsak a vendég, mi is így járunk jobban. — Ne haragudjon, hogy még mindig tamáskodom. A beszerzési árak ingadozása sem befolyásolja majd az ételek árát? — Mi egész évben azonos átlagárral kalkuláljuk a nyers anyagokat, függetlenül a beszerzési áraktól. így az üzletvezető kilónként 2,40-es burgonyaárral számolhat akkor is, ha a piacon egy kiló krumpli 14 forintba kerül, nyugodtan adhat töltöttpaprikát a vendég elé, annak ellenére, hogy a paprika darabja éppen 2 forint. Kevesebb a munkája, mert ha január elsején “megcsinálta a kelkáposzta adminisztrációját, december "*1-Íg nincs vele dolga. Változatosabb az étlap, télen sem hiányoznak róla a főzelékfélék. — Mi a magyarázata annak, hogy különböző üzemi éttermekben oly nagy mértékben eltér egymástól az ételek minősége, sőt, mennyisége is? — Mintegy 140 féle nyersanyagfelhasználási norma létezik, ezekből a vállalatok tetszésük szerint választhatnak. Nálunk 20—25 féle norma van használatban. E normákat évekkel ezelőtt állapították meg; a közben bekövetkezett áremelések hatására jórészt elavultak. Amelyik vállalat felismerte ezt és van rá lehetősége is — egyre több az ilyen vállalat —, a nyereség terhére emeli a nyersanyagnormát, anélkül, hogy a dolgozók befizetése növekednék. A magasabb normából aztán nagyobb mennyiségű és választékosabb étkezést tudunk biztosítani. IKérlt „Előkelő“ idegenek, kazafszálló, égő juhhodály... i A határon minden lehetséges Az idegen nagyon „előkelő” volt, s nagyon tisztelettudóan kérte Fujtó Pétert, hogy felülhessen a kocsijára. A termés felől is érdeklődött, s mint aki nagyon ismerős a vidéken, megdicsérte a tsz szakembereit. A kocsis bólogatott, s közben néhány ostorütéssel vágtára ösztönözte a lovakat. Az őrs kapujában aztán már nem kellett magyarázkodni: ez egyszer hiába volt, a „szekértelem” és a jómodor... Mindenki segít Kiss István alezredessel, határőr-őrs parancsnokkal sétálgatunk a lippói főutcán. Verőfényes, már-már tavaszia- san meleg délelőtt van; meglehetősen sokan járnak az utcán. A beszélgetést Iépten- nyomon megszakítja egy-egy köszönő; egyetlen ember sincs a faluban,: aki ne lenne a határőrtisztekkel közvetlen, baráti viszonyban. — Higgye el, ez a mi igazi erőnk — mondja a parancsnok, — egyedül nem sokra mennénk... Lippó nyolcszáz lakosú község. Közigazgatásilag hozzátartozik azonban Bezedek, Ivándárda és Sárok is. Ez ösz- szesen mintegy 1800 lakost jelent — azaz ezernyolcszáz önkéntes határőrt, ahogy a parancsnok mondja. — öt éve szolgálok ezen az őrsön, de hirtelenjében egyetlen olyan határsértési ügyet se tudnék említeni, melyben ne sietett volna ilyen vagy olyan formában segítségünkre a lakosság. Itt van például Nyúl János, 6 már valóságos „profi”: négy határsértöt fogott. ősz volt, október eleje. A hajnalok már elég hűvösek voltak, Nyúl János is dider- gett a Sárokról Bezedekre vezető úton. Amikor a tsz gondosan felépített szalmakazlaihoz ért, gondolta; itt aztán fújhat a szél, nem érezné ember. Gyerekkorában sokszor bújt meg a meleg szalmában, talán ezért is nézett kissé alaposabban körül. Most, több mint egy év távlatából, .csak nevet az egészen: • — Gondolhatja, hogy meglepődtem, amikor láttam, hogy ott van egy ember. Amikor meglátott, zavarba jött, s azt kérdezte: milyen község ez, eltévedt. Megmondtam neki, aztán szaladtam az őrsre ... Nemzetiségre való tekintet nélkül A lippói körzet valóságos kis Európa: magyarok, szer- bek, horvátok és németek élnek egymás mellett — ezernyi szállal kötődve egymáshoz. A határsértők logikája szerint ez előny, megkönnyíti az átjutást, a tapasztalat azonban mást bizonyít. Lőrincz Gyula, a községi tanács vb-elnöke gyors statisztikát csinál: a helyi együtt AJÁNLATA: Fényképezzen télen Is, otthnn is! MOST FELÁRON NAGYÍTJUK FELVÉTELEIT 13x18-tól 30x40-es méretig, MINDEN MÁSODIK NAGYÍTÁS DÍJTALAN „Egy napot Pécsért4< Tetteket a gyermekparadicsomért Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy a Dunántúli Napló hasábjain „Egy napot Pécsért” c. cikkekben megleljük azt, ami régóta foglalkoztatja a sétát, kirándulást, Mecseket szerető embereket: Fedezzük fel magunknak a nyugati Mecseket! Kétségtelen, hogy az utóbbi két évtizedben városunk nyugati fele fejlődött legtöbbet. De az ide zsúfolt ember mecseki sétára ma is szívesebben jár a „városi Mecsekre”. Nyilván vonzóbbak a szép Sétautak, a parkszerű erdő, a kulturált szórakozóhelyek s a két új létesítmény is. (Nem mellékes a sokkal kedvezőbb közlekedés sem.) Természetes, hogy nem lehet cél versenyre kelni a pécsi Mecsekkel. Nem is kívánunk. Ismert okok miatt. De sokezer újmecsekaljai szívesebben sétálna az ürö- gi részen is, ha ... Ha elindulna újra egy társadalmi mozgalom, okos, reális, tehát szerény tervek alapján, melyet egy hozzáértő szerv dolgozna ki, s amely egyben a munkát is irányítaná, s e tervből nem maradnának ki a gyerekek sem: sem úgy, mint társadalmi munkások, sem úgy, mint az új létesítmény élvezői. Sokezer újmecsekaljai gyerek kedvelt kirándulóhelyévé lehetne varázsolni a Jakab hegyet azzal, hogy nyári és téli játékra, sportolásra egyaránt alkalmassá tegyük. A Mecsek más részeinek felkeresése nekünk anyagilag is komoly megterhelést jelent. Padok, pihenők felállításával vonzóbbá lehetne tenni a közelebbi részeket a felnőttek részére is. Legyen a Mecsek védelme, fejlesztése társadalmi ügy! Jutalmazzák (ha erkölcsileg is — emlékérem, oklevél) azokat az úttörőcsapatokat, őrsöket, KlSZ-szerve- zeteket, intézményeket, amelyek valamit tótteh ezért a mozgalomért! Szerény lehetőségeinket és erőnket máris sietünk felajánlani. Csak hívjanak bennünket, mi megyünk. A Karikás Frigyes utcai Általános Iskola V Mindennapos munkakapcsolat határőrök és polgárok között — A lippói jó példa A HECS-íagok sohasem tartanak „szabad napot“ működési csoportok tagjainak több mint fele nemzetiségi, illetve telepes. Ezek a csoportok egyébként a község férfi lakosságának zömét percek alatt mozgósítani tudják, ha kell; a múlt esztendőben is volt erre példa: este tízkor jött a riasztás, s hajnali félháromig mindenki a területen volt, aki csak mozdulni tudott. Lippón 29 tagja van a HECS-nek, parancsnokuk Dani Antal, boltvezető, egykori határőr. A leszerelő katonák egy jelentős része évről évre Lip- pőn, Ivándárdán, vagy Beze- deken marad — ezen a vidéken ez is hagyomány. A? Őrsparancsnok néhány perc alatt húsz „obsitos” nevét sorolta fél — valamennyien a? ő körzetében alapították családot. Az összefonódás szála: tehát nagyonis sokrétűek. Ha kell, tüzet oltanak... A segítség, az együttműködés természetesen kölcsönös í Ha úgy hozza a szükség, í : lakosság válik „katonává”, d< ha kell, a katonák lesznel i „civilek”. — 1968-ban közel 100 eze 1 : forint értékű társadalmi mun kát végeztünk a községben j s ennek jelentős részét az őr I vállalta — mondja a tanács ! elnök, de Füleki Sándor, ; j termelőszövetkezeti elnökhelyettes is ezernyi példát tue a jó együttműködéssel kap ’ csolatban. — 1967-ben volt egy tüzűnk. Nagy kár lehetett volna, ha nincsenek a katonák: mire a tűzoltók megérkeztek a lokalizációs munka nagyrészét elvégezték ... A tűz említése megint egy másik történetet elevenít fel. Tavaly egy határsértő felgyújtotta a juhhodályt, láng- baborította a tarlót, gondolta, így könnyebb lesz átcsúsznia. Az alezredes nevet. — Tévedett a fiú, néhány perc alatt tucatnyi jelentést kaptunk menekülésének irányáról ... Nagy szavak nélkül A jegyzetfüzet lapjain tucatnyi hasonló eset: a minden napok azonban jóval csendesebbek és sokkal eseménytelenebbek, mint az így kapott kép. Az államhatárokon való átjutás esélye minimális — s ezt az ilyen gondolatokat melengető kalandorok, bűnözők, illetve meggondolatlan fiatalok is egyre többen tudják. Az éberség azonban sohasem felesleges. A határ mentén minden lehetséges. — Kár, hogy nincs töbl időnk — mondja búcsúzon Kiss alezredes, — ellátogathatnánk a bezedeki iskplábc is, ahol egy egész úttörő határőr-szakasz működik. Foglalkozásaik egy. részét nálunl tartják az őrsön; azt a lelkesedést, boldogságot látni kell.. Békés Sándor
