Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

TW», február 2, minantmi napin 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 2. oldalról) A vasúti szállítás további korszerűsítésének eredménye­ként a villamos- és Diesel­vontatás aránya az 1967. évi 50 százalékról 1968-ban 61 százalékra emelkedett. A távolsági személyszállítás 1968-ban mérsékelten nőtt. A korábbi éveknek megfelelően az autóbuszokon utazók szá­ma emelkedett nagyobb mér­tékben. A helyi személyszál­lításon belül is az autóbuszok utasforgalma emelkedett. Bu­dapesten 1968-ban valamivel kevesebb villamosbérletet és 11 százalékkal több kombinált bérletet adtak el, mint 1967- ben. A személyszállításban egyre nagyobb szerepet töltenek be a személygépkocsik. 1968-ban a személyautók száma 12 szá­zalékkal nőtt és állományuk az év végén 162 500 darab volt Kereskedelmi forgalom 1968. év egyik jelentős ered­ménye volt, hogy a külkeres­kedelmi forgalom egyenlege a tervezettnél és az előző évi­nél is kedvezőbb volt. 1968-ban a behozatal mér­sékelten, 2 százalékkal nőtt. Ebben szerepe volt annak is, hogy 1967-ben — a gazda­sági reform bevezetésének za­vartalansága érdekében — 13 százalékkal növeltük az im­portot. Az 1968. évi behozata' Ion belül a szocialista orszá­gokból többet, a nem szocia­lista országokból kevesebbet hoztunk be, mint 1967-ben. A termeléshez szükséges anya­gok és az energiahordozók behozatala jelentősen (9 szá­zalékkal) meghaladta-az előző évit, a gépimport viszont 14 százalékkal csökkent Az élel­miszer-import kisebb volt, mint egy évvel korábban. A lakosság iparcikk-ellátásának javítását szolgálta a fogyasz­tási cikkek behozatalának 3 százalékos növekedése. A kivitel 1968-ban 5 szá­zalékkal haladta meg az 1967. évi szintet. Az importhoz ha­sonlóan az export is a szocia­lista országok viszonylatában emelkedett. A nem szocialista országokba a tervezettnél és az előző évinél valamivel ke­vesebbet exportáltunk. A lakosság anyagi életkörülményei A lakosság pénzbevételei­nek jelentős emelkedése és a fogyasztói árak kismértékű változása a reálbérek és reál- jövedelmek emelkedéséhez vezetett. Miután a munkabér- kifizetések nagyobbrészt a lét­számnövekedés miatt nőttek, a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének emelkedése (5—6 százalék) meghaladta a reálbérek növekedésének mér­tékét (kb. 2—2,5 százalék). A parasztság reáljövedelme na­gyobb mértékben emelkedett, mint a munkásoké és alkal­mazottaké. A kiskereskedelmi forgalom 1968-ban — fogyasztói folyó árakon számítva — kereken 112 milliárd forint volt, 7 milliárd Ft-tal, 7 százalékkal több, mint az előző évben. Az élelmiszer-eladás növe­kedésén belül főleg a bolti élelmiszerek forgalma (9 szá­zalékkal) emelkedett. A ven­déglátás — folyó árakon szá­mítva — 2 százalékkal bonyo­lított le nagyobb forgalmat, mint 1967-berr. Mivel az ár­színvonal kb. ugyanilyen mér­tékben emelkedett, a vendég­látás forgalmának volumene az előző évhez képest 1968- ban nem változott. Ruházati cikkekből — folyó árakon számítva — 6 száza­lékkal nőtt a forgalom. A vegyes iparcikkek forgalmá- milliárd Ft-tal, 7 százalékkal kisebb volt, mint az előző években. 1968. januárjában az újon­nan megállapított kiskereske­delmi árak átlagosan alacso­nyabbak voltak a korábbinál. Januártól decemberig az árak emelkedtek, és decemberben 0,5 százalékkal meghaladták az 1967. decemberi színvona­lat. Az év eleji árcsökkenté­sek és az évközi áremelkedé­sek együttesen azt eredmé­nyezték, hogy 1968. egészében a kiskereskedelmi árak átlago­san valamelyest alacsonyab­bak voltak az 1967. évinél. Lényegében azonos szint azon­ban viszonylag jelentős ár­változások — áremelkedések és árcsökkenések — egyenle­geként alakult ki. — A burgonya, a zöldség- és a főzelékfélék az év egé­szét tekintve kb. 17 százalék­kal drágábbak voltak, mint 1967-ben. — Egyes árucsoportoknál az év folyamán jelentős ár­emelkedés következett be. Pl. a cipők árai 9—11 százalék­kal, a fiú öltönyöké 8 száza­lékkal, a pulóvereké és kar­digánoké 10—12 százalékkal, egyes férfi kabátoké 14—19 százalékkal emelkedtek. A kárpitozott bútorok árai 5—6 százalékkal nőttek az év fo­lyamán. — Néhány fontos — egész évben vásárolt — élelmiszer, háztartási cikk, továbbá kü­lönböző tartós fogyasztási cikkek ára 1968-ban alacso­nyabb volt az előző évinél, Pl. 1968. decemberében a vaj ára 24 százalékkal, a sajtoké 14 százalékkal, a cukoré 8 szá­zalékkal, a kakóé 38 százalék­kal, a táskarádióé 23 száza­lékkal, a televízióé 10 száza­lékkal, a villamos hűtő- szekrényé 23 százalékkal, a szintetikus mosó- és mosogatószereké 25 százalék­kal, a pipereszappanoké 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1967. decemberében. 1968. folyamán nőtt a tartós fogyasztási cikkek állománya. A személygépkocsi-állomány növekedése mellett a televí­zió-előfizetők száma 229 (MNP rel emelkedett. 1968. év végén 1000 lakosra 15,8 személygép­kocsi és 137 televízió-előfize­tő jutott Népmozga! om, — egészségügy — oktatás Az ország lakossága 1968. végén 10 275 000 fő volt 39 000 fővel több, mint egy évvel korábban. A természe­tes szaporodás arányszáma, amely az 1960-as évek elején rendkívül alacsony volt (1962 —1965 átlagában 2,7 ezrelék), 1966-ban és 1967-bén emelke­dett és elélte a 3,9 ezreléket. 1968-ban a természetes szapo­rodás az előző évihez hasonló mértékű volt. Az 1000 lakosra jutó halá­lozások száma a hatvanas években 9,6 és 10,8 között in­gadozott, 1968-ban pedig 11,2- re emelkedett. A halálozási arány emelkedésében szerepe van a népesség fokozódó el­öregedésének is. 1968 elején a 60 évesek és idősebbek ará­nya már 16,4 százalék volt az össznépességen belül. 1968-ban 1128 orvos szer­zett diplomát, az orvosok szá­ma 1968. év végén megköze­lítette a 22 000-et. Tízezer la­kosra 4 százalékkal több or­vos jutott, mint az előző év végén. Az 1968/69-es tanévben a lakosság ötödrésze — csak­nem 2 millió fő — folytat rendszeres iskolai tanulmá­nyokat Az általános iskolákban 1 255 000 gyermek tanul. Szak­A sikeres rajt után munkásképzésben — az érett­ségizett tanulókkal együtt — több mint 210 000 fiatal, a 14—17 éves korúak 29 szá­zaléka részesül. Az 1968/69. tanévben 228 200 fő, a 14— 17 éves korúak egyharmada j jár a középiskolák nappali ta­gozatára. 1968-ban a nappali tagozatokon mintegy 50 000 fiatal érettségizett, 25 000-rel több, mint 1960-ban. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hall­gatóinak száma 1968/69. tanév elején mintegy 52 000 volt. A hallgatók 75 százaléka egye­temi és főiskolai, 25 százaléka felsőfokú technikumi vagy szakiskolai tanulmányokat I folytat. A felsőoktatásban ta­nulók több mint egyharmada műszaki, 9 százaléka mezőgaz­dasági jellegű tanulmányokat végez. A felsőoktatásban részt vevők 42 százaléka nő. Ará­nyuk különösen a pedagógiai, j az orvosi és a közgazdasági ' szakokon magas. Budapest, 1969. február 1. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Áprilistól szabad szombat A „lassú“ Csepelek után „száguldó“ Texinák Idén újabb 90 komlói asszony kap munkát a Május 1. Ruhagyár komlói üzemében Az első gépsorok augusztus 5-én indultak. A létszám ak­kor mindössze 170 volt A munkásszállóból kialakított üzem kongott az ürességtől, s még a legoptimistábbak sem hitték, hogy már három hó­nap múlva teljesíteni tudják az első export-megrendelése­ket. Most 392 az összlétszám — s szinte teljes egészében külföldi piacra dolgoznak. A rajt tehát sikeres volt. A Május 1. Ruhagyár komlói üzeme a vállalat rentálibis egységei közé tartozik, s a munkaerőlekötéssel kapcsola­tos elképzeléseket is száz szá­zalékig beváltotta. A bányász- város és a környező falvak eddig szabad munkaerőkapaci­tását szívta fel — s ezzel mind a városi tanács, mind az ipar­ág gondjait jelentős mérték­ben enyhítette. A siker érde­kében egyébként már a múlt év első felében megszervezték a leendő gyár leendő munká­sai számára az első szaktan- folyamot, melyen több mint kétszáznyolcvanan vettek részt. A munkatermeket a lassú forgású (280 percenkénti for­dulattal dolgozó) Csepel var­rógépekkel szerelték fel, me­lyek nagyszerű oktató gépek­nek bizonyultak. Az indulás után kialakított négy szalag közel háromszáz dolgozója minimális selejttel, egyetlen baleset, illetve géptörés nél­kül sajátította el a nagyüze­mi munka tudnivalóit oly­annyira, hogy pár nappal ez­előtt — január 27-én —, a legügyesebb asszonyok átül­hettek az időközben felállí­tott — ^száguldásukról” híres — Texina gépsorokhoz. A szem képtelen követni az ötezer fordulattal dolgozó gép varrótűjének mozgását. Ilyen tempó mellett már a legki­sebb mozdulatnak is óriási jelentősége van — a selejt mégsem nőtt különösképpen. Egyszóval a kísérlet bevált, s február 15-ével két újabb Texina gépsor lát munkához. A felszabaduló négy Csepel- szalagra jönnek az új mun­kások, összesen mintegy ki- -lenqvenen,. akik részére feb­ruár elején in4ul a 60 órás előkészítő tanfolyam. A Má­jus í. Ruhagyár komlói üze­mének félfejlesztési program­ja tehát befejezéshez közele­dik. A begyakorlottsággal pár­huzamosan a bérek is nőnek (tavaly 1070 forint volt az át­lagkereset, idén 4,2 százalékos fejlesztéssel számolnak), sőt április hónapban a szabad szombatos munkarend beveze­tésére is sor kerül. A termé­kek egyre igényesebbek — az indulás hónapjaiban egysze­rű, viszonylag kis értékű női felöltőket, most a legdivato­sabb laminált kabátokat gyárt­ják —, a kiszállításra kerülő tételek pedig hónapról hónap­ra nőnek. A gyár végleges át­adására előreláthatólag ápri­lis 5-én kerül majd sor, a lá­togató azonban máris meg­győződhet róla, hogy nemcsak hasznos, de minden vonatko­zásban korszerű üzemmel is i gazdagodott Komló. A gépi berendezésekről már volt szó: kevés hazai ruhagyárban van különb.- De ugyanez mondha­tó el a szociális létesítmé­nyekről is. A színes csempék­kel burkolt fürdők, a nagy- forgalmú strandokról jólis- mert akasztós rendszerű öltö­zők, az étkezde és a klubszo­bák mintaüzemi rangra eme­lik a létesítményt. A sok nőt foglalkoztató gyáraknak a bü­fét is érdemes lesz megnézni: a kávén és a tízórainak való ételféleségeken kívül „háztar­tási” csomagokat (előre cso­magolt lisztet, cukrot stb.), is árusítanak. Az új komlói ruhagyár né­hány megszívlelendő tanulság­gal is szolgál. Például: tudo­másul kell venni, hogy a fő­városi gyárak megszorult hely­zetük ellenére sem vállalnak magukra minden terhet. Te­hát: „csalogatni” kell őket Ügy mint jelen esetben a Szénbányák és Komló város tanácsának vezetése tette. Az­tán: (s ez már inkább az iparnak szól) felesleges a szakképzetlenségtől való túl­zott félelem is. Igaz, jó, ha egy iparágnak hagyománya van valamely vidéken, de az sem kizáró ok, ha nincs. Min­den az előkészítésen, illetve a fokozatosságon múlik. S még egy: nem szabad arra várni, hogy a fővárosi gyárak jöj­jenek kérni, elébük kell men­ni, mert mások is ezt teszik... Békés Sándor Kovács Apollónia és Vörös Sári Pécsett A magyar nóta, a népdal, a cigányzene kedvelőinek ren­dez műsort az Országos Filhar­mónia Pécsett. Ebben az em­lített műfajok legnépszerűbb énekeseit hívják meg. Így Pécsre érkezik a nemrég FEBRUÁR 3-17ic w%- m% kmmmmT Férfi crombl télikabát 1800,— Ft helyett 1080,— Ft Női télikabát 1350,— Ft helyett 816,— Ft Férfiing Neva hosszúujjú 121,— Ft helyett 72,60 Ft öltönyszövet 393,— Ft helyett 235,80 Ft Női műbőr csizma 307,— Ft helyett 184,20 Ft Gyermek korcsolyacipő 387,— Ft helyett 232,20 Ft Gyermek hócipő, cseh 75,50 Ft helyett 45,30 Ft Női kosztüm és kabátszövet minden színben 295,— Ft helyett 177,— Ft Ausztráliában járt Kovács Apollónia, továbbá a másik nagyon népszerű magyarnóta énekesnő: Vörös Sári. De fel­lép a műsorban Gaál Gabriel­la, Madarász Katalin. Solti Károly, Mozsár Imre, Balogh Katalin és Pálfi Csaba is, va­lamint a televízióban is köz­vetített Nyílik a rózsa című verseny győztese: Horváth Ist­ván. Az énekeseket Mészáros Tivadar és népi zenekara kí­séri. A jegyek már elfogytak. Az előadás február tizedikén lesz a Pécsi Nemzeti Színház­ban, mégpedig délután fél 6 és este háromnegyed 9 órai kez­dettel. Bánffy György újra Pécsett Megsokszorozódtak az érdeklődő levelek és te­lefonok: mi az, Bánffy György, a kedvelt színész elhagyta volna Pécsett? Hiszen az évad kezdete óta egyszer sem láttuk őt színpadon. Néhány hét után teg­nap jelent meg először a színházban Bánffy György. Természetesen azonnal nekiszögeztük a kérdést. Bánffy némi megköny- nyebbüléssel égre emeli a szemét és mosolyog: —t— Nekem is nyomja « lelkemet ez a kérdés, mert hozzám is több le­vél érkezett: miért hagy­tam itt a színházat. Most legalább válaszol­hatok: nem hagytam itt. Nem is áll szándékom­ban, márcsak azért sem, mert — ha szabad így mondanom — itt segí­tettek engem színésszé válni. De sokan nem tudják, hogy a színészek pontosan meghatározott terv szerint dolgoznak, s ebben az évadban úgy jött ki a lépés, hogy en­gem elsőízben Heltai Lupáciusz Vagabundusz című zenés játékába osz­tottak be. Először ebben az évadban, tehát már­cius 7-én lépek a pécsi közönség elé, és hozzá szeretném tenni: bizo­nyos izgatott várakozás­sal. A My fair lady si­kere alapján remélni me­rem, hogy ebben a zenés darabban is sikerül majd a közönség tetszését megnyernem. Tegnap kezdődtek meg a próbák, én tehát a tegnapi napon már ismét itt dolgoztam. — Ezek után, azt hi­szem, nem logikátlan kérdés: és honnan érke­zett tegnap Pécsre? — Kecskemétről. Egé­szen pontosan péntek es­te jöttem, egyenesen ar­ról a Kecskemét mellet­ti tanyáról, ahol Jancsó legújabb, francia—ma­gyar koprodukcióban ké­szülő filmjét, a Sirokkót ' ■>Hűk. A következő hetikben a két munkát párhuzamosan végzem majd. — Hogyan teltek ezek a Pécstől távol töltött hónapok? — Életem első film­szerepét fejeztem be a Vészi Endre novellájá­ból készült, Gábor Pál elsőfilmes által rende­zett Tiltott terület című filmben. Májusban lesz a bemutató, véleményem szerint egy nagyon izgal­mas, mai problémákat feszegető, színvonalas filmről van szó. — A pécsiek is gyak­ran látták az elmúlt idő­ben a tévé műsoraiban. — Igen, főképp a Köl­tészet sorozatban szere­peltem elég sokat Sok rádiófelvételem is volt. Az aggodalmas kérdé­sek érthetőek voltak, hi­szen a pécsi színházláto­gatók megszokhatták, hogy eddig kilenc éven át egyfolytában Bánffy György is játszott az évad első darabjában. Ebben az évben azonban „így jött ki a lépés” — reméljük, az aggodalmas­kodók megnyugodtak, és megjegyezték, hogy a Heltai-darab bemutatójá­nak napja: március 7. (h. e.) Ipari üzemek, állami gazdaságok, Isz-ek, közülefek Ipari és mezőgazdasági textil-feldolgozó üzemünk­ben védőruhák, kesztyűk, műszaki textiláruk, autó­ponyvák. nagyméretű kazal- és gabonatakaró pony­vák, zsákok készítését és javítását rövid határidőre vállaljuk. Nagyobb megrendelésnél érte megyünk. Mérsékelt árak: Szentlőrinc és Vidéke Ált. Fogy. és Ért. Szöv. Szentlőrinc, Erzsébet u. 6. Tel.: 255.

Next

/
Thumbnails
Contents