Dunántúli Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-15 / 38. szám
f9Ót. február tS. Dunontau lutvto Pódium NEMZETKÖZI PILLANGÓKISASSZONY. ■ Az eszéki és pécsi színház közötti együttműködés eredményeként február 25-én és 26-án felújítják Pécsett a Pillangókisasz- szonyt, s ebben a négy főszerepet eszéki énekesek: Szlavica Pfaff, Ste- fica Petrusity, Marj an Brucsics és Almasz Tudá- kovity éneklik. Vezényel: Antun Petrusity. KÓTÉ LÁSZLÓ HEGEDÜL. Az Országos Filharmónia Szűcs Mihály és Szabó Zsuzsa elmaradt szonátaestje helyett Kóté László hegedűestet rendez Pécsett a Liszt-teremben február 19-én. Kóté Endre Szent- királyi Judit zongoraművésznő közreműködésével Bach. Beethoven, Bartók, Paganini, Csajkovszkij és Ravel műveket ad elő. ma Érkezik alonSO. Alfredo Alonso, a neves kubai koreográfus ma, február 15-én érkezik Pécsre, hogy mielőbb megkezdje munkáját, s a Pécsi Éalett új darabjának tanítását MÉH-HANGVERSENY. A MÉH vállalatok központja nagyszabású köny- nyűzenei hangversenyt rendez Pécsett március 10-én, Ebbén többek között a Juventus zenekar, valamint mintegy tíz élvonalbeli táncdalénekes lép majd fel. MENDELÉNYI A KOSSUTH RÁDIÓBAN. A Kossuth Rádió munkatársai riportot vettek fel Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című darabjának pécsi bemutatója alkalmából a Pécsi Nemzeti Színházban. A riportban Szilágyi Sándor, a darab rendezője, valamint Nyilas Misi egyik megformálója, Men- delényi Vilmos nyilatkozik. Nincs ú j a Nap alatt Már a régi kínaiak is ismerték a partizánháborút Tacitustól Maoig és Giapig A gerilla fogalom modem, a gerilla szónak forradalmi hangzása van. Azt hirmők, hogy a partizánháborúról Kov- pak, Mao Ce-tung és Che Güevara hadműveletei óta beszélhetünk. De mint oly gyakran: a történelem ezt is cáfolja. A gerilla harci módszer régibb. Sőt régibb mint maga a szó, amely a Napoleon ellen küzdött spanyol szabadcsapatok nevéből származik. A gerilla olyan öreg, mirrt amilyen a történelemből ismert világ Több ezer évvel ezelőtt a kínaiak már ismerték Mao nem más, mint őseinek buzgó tanítványa. És már Tacitus is írt partizánháború- róL Imtgy szólt Szun Vu Cu • Bátran állíthatjuk, hogy amióta háború létezett a gerillaháborút is ismerték A történelem azonban csak a nagy háborúk nagy csatáit örökítette meg. Cannae, Le- uktra, Leuthen, Wateloo. A történelem nem tartotta fontosnak hogy e nagy háborúk mögött, mellett és előtt partizánháborúkat úgynevezett „népi háborúkat" is vívtak; mert a partizánháború nem ismer „nagy” hadvezéreket, csak népi hősöket: Garibaldit Andreas Hóiért... A gerilla világszerte ismert hőseit a történelem a mi számunkra, a mi időkre tartogatta: Kovpa- kot Mao Ce-tun got Ho Si Minh-t és Giapot vagy Che Guevarát „iOlyan színhelyeken kell megjelenned, amelyeket az ellenségnek sietve kell elérnie; óvatosan közeledj, míg odáig érsz, ahol az ellenség nem számit rád; ha az ellenség jóllakott, éheztesd ki, ha pihen, riaszd fel.../ Ezek a szavak nem származnak sem Mao Ce-tungtól, sem Ho Si Minh-től, bár úgy hangzanak, mint a vietnami háború szabályai. Ezek a szavak 2500 évesek. Alighanem ezek a szavak rögzítik a partizánháború legöregebb írott taktikai tanait Szerzőjük Szun Vu Cu, kínai katonai stratéga. Az időszámításunk előtti V. században írta őket Szun Vun Cu akkoriban öt „aranyszabályt” sorolt fel, amelyek a népi háborúban még ma is érvényesek lehetnek. Ezekhez tartozik a magatartás a polgári lakosság iránt. Ez olyan tényező, amelyet háborús időkben a csapatok enyhén szólva igen erősen elhanyagolnak. Mao Ce-tungnak is vannak aranyszabályai a partizánháborúra vonatkozólag. Ha egész pontosak akarunk lenni, akkor el kell mondani, hogy ezek az aranyszabályok a múlt idők híres hadvezérétől és Mao legközelebbi — azóta megtagadott — harcostársától, Csu Tetői, a kínai vörös hadsereg tulajdonképpeni megteremtőjétől származnak. Csu Te a következőképpen szólt: 1. Ho az ellenség támad, visszavonulunk, 2. ha az ellenség nem mozdul, nyugtalanítjuk, 3. ha az ellenség kitér, megtámadjuk, 4. ha az ellenség hátrál, üldözzük. Mao és Csu azokban az években három fő fegyelmi szabályt is lefektetett: 1. Engedelmeskedj minden parancsnak, 2. ne vegyél el semmit a parasztoktól és 3. minden rekvirált dolgot szolgáltass be. Mindezt szóról-szóra megtaláljuk Ho Si Minhnél és Vo Nguyen Giapnál és a történelmi messzeségben — Taci- tusnál is. •Játszani kell az ellenséggel Mao és Ho bizonyára ismerte Szun Vu Cu öreg stratéga írásait. Tacitus azonban „A partizánháború taktikájának tanításai" című munkájában — leghelyesebb, ha a régi rómaiaknak a numidiaiak ellen viselt háborújáról szóló beszámolót így nevezzük —, bizonyára nem Szun Vu Cut másolta le. Tacitus egy Tac- farina nevű numidiai vezér harci művészetét a következő szavakkal ecseteli: „ö... hátrált, amikor megtámadták, és ismét előretört, ha az ellenség hátat fordított. Amíg a barbároknak ez volt a harci modora, a rómaiak valójában tehetetlenek voltak. Elfáradtak és ezek büntetlenül játszottak velük”. A berberek is később agyafúrt és modern gerillaharcosok voltak, Carl von Decker porosz katonaíró az algériaiak harci modorát — nevezetesen az algériaiaknak 1830-tól 1911- ig tartó ellenállási harcát — már 1844-ben így írta le: ,Az ellenség — írja von Decker, — nincs kötve nagy utakhoz, mert ezek nem is léteznek; a legrosszabb ösvény is lehet operációs bázis az ellenség számára, ha szeszélye éppen így kívánja. Nem lehet semmiféle ellenséges tartalékraktárakat megsemmisíteni, mert ezeket az ellenség a föld mélyére rejtette, vagy tartalékait a nyeregben viszi magával. Végül pedig az országnak nincs úgynevezett erőközpontja, nincs fővárosa, amelynek elestével megszűnne minden ellenállás, egyszóval: ebben az országban nincs semmi szilárd, itt minden mozog”. Tegyük hozzá, hogy mindez a nyeregtáskától és a hiányzó fővárostól eltekintve, pontosan illik a vietnami háborúra. A paraszt fegyvere T. N. Greene amerikai alezredes megmondta, mit jelent a gerilla a mai időkben: „Két fegyver fenyeget ma. Az egyik — a száz megatonnás hidrogénbomba — óriási technikai segédforrásokat, erőfeszítést és pénzt követel. Ez a civilizált és tudományosan művelt ember egyik legutolsó fegyvere. A másik — egy tű és egy darab fa, amelyet a rizsföldön ásnak el — megtévesztően egyszerű, ez a paraszt fegyvere.” Greene alezredes a „bőrnyakúak” egyik tisztje. ö igazán tudja, milyen veszélyes lehet a tű a rizsföldön. De azt is tudja, hogy a legfejlettebb technika korában is szerepet játszik a „paraszt megtévesztően egyszerű fegyvere” ma éppúgy, mint évezredekkel ezelőtt Telefotó — KS — DN Indul az adás! — hangzik fel a készülékben a pesti diszpécser hangja, — s az adó henger útjára indul. A telefontól a telefaxig Elektromos jelekből épül fel a kép — Másfél órával az esemény után már indulhat az adás A képrögzítőbe épített telefonon a londoni diszpécser jelentkezik: „Adom a vonalat Moszkvának!” — mondja, és máris konferálja a kép tartalmát. A tekercs útjára indul s a vonalkákból körülbelül 13 perc alatt kialakul a kép: Kádár Jánost Brezsnyev és Koszigin búcsúztatja a moszkvai pályaudvaron. Bizonyára feltűnt olvasóinknak, hogy lapunkban megnövekedett a világ legfrissebb, legizgalmasabb eseményeiről készült fotók száma. Mindazok a képek, amelyek a Te- lefoto—KS—DN jelzéssel jelennek meg a lapban, az említett módon érkeznek. Fél évvel ezelőtt a Központi i Sajtószolgálat a megyei napiJ ó néhány ENSZ statisztika készült a világ és egyes földrészek lakás- építési helyzetéről. Magyarország is megtalálható ezekben kimutatásokban, főleg az Európai Gazdasági Bizottság jelentéseiben. Ezekből kiderül, hogy a lakosság számához viszonyított lakásállomány tekintetében az első tíz európai ország között vagyunk. Átlagosan több mint 300 lakás jut ezer emberre. — Többek között megelőztük Olaszországot, Lengyelországot, Finnországot és Hollandiát is. A lakásokban élő személyek számát tekintve a tizenhatodik, a lakásonkénti szobák számában pedig a 23. helyen vagyunk. Az első Hollandia, ahol 5,2 szóba és csak 3,8 személy jut egy-egy lakásra. Nálunk 2 4 szoba és 3,5 személy az átlag. A lakásfelszereltség európai ranglistáján Anglia, Svédország és Svájc nyitja a sort, s miután össze hazai lakásunknak csupán 17—23 százaléka rendelkezik fürdőszobával, íolyóvízLakásépílésunk helye a világba** , zel és WC-vel, — ennek a ranglétrának alsó fokain, csak a 17—19. helyen állunk. Lakásépítésünk évi ütemét nézve az európai középmezőnybe tartozunk. Ezer lakosra vetítve évente 5,5—6,5 új lakást építünk. Ezzel elértük az USA lakásépítésének — ugyancsak ezer lakosra számított — évi 6,4 lakásos építési ütemét, messze előttünk jár azonban a Szovjetunió, Norvégia és Svédország az ezer emberenként tíz-tizenkét új lakás átadásával évente. Hazai lakásállományunk átlagos szobaszámát jelentősen növelik a korábbinál több helyiséggel rendelkező újonnan épült lakások. Húsz évvel ezelőtt az összes lakásnak majdnem 70 százaléka volt egyszobás és csak 25 százaléka kétszobás. Az utóbbi tíz évben már európai viszonylatban is Magyarország épített a legnagyobb arányban — 64 százalékban — kétszobás lakásokat. Nem vagyunk olyan gazdagok azonban, hogy lényegesen növeljük még a lakások helyiségeinek számát, s ne csak hálószobát, hanem fekhelymentes nappali szobát is építsünk, mint jónéhány fejlett országban. Egynéhány vonatkozásban viszont pazarlást vetettek szemünkre a külföldi építészek. A szobák 2,65—2,8 méteres magassági méretét kifo- | gásolták, — pedig a 3 méterest j szoktuk meg —, ugyanis most ! már Franciaországban és Svédországban csak 2,5, Ang- | liában pedig mindössze 2,35 | méter magas lakóhelyiségeket építenek. így minden 8 emeletes épület költségéből — angliai méretekkel — 9 emeletes házat emelhetnénk. Az évente átadott új lakásokkal javul az ország teljes lakásállományának felszereltsége is, hiszen az új otthonok nagy részéből nem hiányzik már a fürdőszoba és a mellék- helyiség. A blokkos és paneles lakások beépített konyhabútort és ruhásszekrényeket is kapnak. Így a tavaly átadott összes lakás egyharmadában — több mint 22 000 otthonban — szereitek fel beépített konyhabútort. Megkezdődött a városok nagy rekonstrukciója, az elavult belterületi lakónegyedek eltávolítása és helyükön modern új városrészek kialakítása. Így most már gyorsuló ütemben korszerűsödik — elsősorban a városokban — az ország lakásállománya. A lakáshiány megoldásában azonban még sok a tennivaló nálunk és másutt is. Az ENSZ jelentése szerint a Föld népének egyharmada emberhez méltatlan körülmények között lakik. Európában és az Egyesült Államokban a számítások szerint pillanatnyilag 30 millióval több lakásra lenne szükség. Világviszonylatban pedig — főleg Ázsiában, Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában — X80 millió a lakáshiány» KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO / ... lapok megbízásából bérbevette az Associated Press képügynökség faximile típusú képrögzítőjét, a telefaxot. Ezen a készüléken a London—Párizs—Frankfurt—Zürich—Bécs vonalon keresztül jutnak a képek — naponta mintegy hatvan — Budapestre az MTI-n keresztül a Központi Sa j tószolgálathoz. A Sajtószolgálat ezekből, továbbá a Foto International és az UPI képügynökségek kollekciójából válogatja össze a megyei lapok számára a külföldi fotók választékát és képtávírón továbbítja szerkesztőségünkbe. A Központi Sajtószolgálat képrögzítőjén a világ legkülönbözőbb részein történt eseményekről az eseménytől számított egy—másfél órán belül, sajtóban történő közlés céljára alkalmas képeket kapnak. A képrögzítő automatikus készülék, s nem igényli, hogy a kezelőszemélyzet állandóan figyelemmel kísérje; így éjjel is működik. A faximile típusú képrögzítőt olyan képek vételére tervezték, amely telefon- vonalon (megfelelő átalakítás esetén rádión) vett jeleket használhat fel. A gépben egy nagy tisztaságú acélíróél és forgócsavar között egy eléktro- érzékeny papír halad állandó sebességgel. A csavarvonal érintkező pontján áram folyik a papíron keresztül, á így kémiai reakció jön létre, ami a papírt elszínezi. Ennek az elszíneződésnek a mértéke az áram nagyságától függ; az áram nagyságát pedig a vonalon vett jel vezérli. Tehát a csavarvonal fogása és a papír mozgása együttesen hozzák létre a metszéspontok eredményeként a papíron a vízszintes sorokat. Vagyis ahol az áram keresztülfolyik, egy jel jön létre és így épül fel a kést. A képeket most már a megyei lapok szerkesztőségeibe kell eljuttatni. Ez pedig úgy történik, hogy a Központi Sajtószolgálat és a képtávíró- val rendelkező nyolc megyei lap szerkesztősége egyidőben postai telefonvonalon — erősítő közbeiktatásával — kapcsolatot létesít. A központban a matt papírszalagon érkezett képieket reprodukálják és a reprodukált fényes képet egy Neva-rendszerű szovjet adó- berendezés hengerére erősítik. A képet megvilágítják s a különböző tónusértékekről visz- szaverődő fényt egy fotocellára irányítják, a fotocellára eső változó fényerő azután váltakozó erősségű eleBirotnoS jeleket kelt. Az így nyert jeleket pedig a telefonvonalon továbbítják. Szerkesztőségünkben minden este félhétkor vevőállomásunk kezelője bejelentkezik a diszpécsernél s a tónusegyeztetés után felhangzik a központban a diszpécser hangja: Halló szerkesztőségek! Indul az adás! A posta közbeiktatásávhl a jeleket szerkesztőségünkben felerősítjük, ezekkel egy lám- p>a fényét vezéreljük. A váltakozó erősségű fény elektromos jelekké alakítható, az elektromos jelek pedig képpé. Egy kép 10 perc alatt fut le. Az adásidő előtt és után az adó, illetve a vevőkészüléken lévő telefonon keresztül a'két állomás kapcsolatban van egymással. Vevőállomásunk kezelőjére, Bellus Sándorra ezután az a feladat hárul, hogy a pozitív képet kiszerelje. Két-három perces hívás után előtűnik a kész kép, amit csak meg kell szárítani. Az ügyeletes szerkesztő ilyenkor megállapítja a kép-méretet, s máris továbbíthatja a nyomdának, hogy elkészíthessék a klisét
