Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

1969. január 26. du na ntai o 9 Pártnapok Pécsett A Népgazdaság 1968. évi fejlődéséről, a gazdasági re­form tapasztalatairól, az 1969. évi gazdasági feladatokról és az időszerű nemzetközi kér­désekről pártnapot tartanak Pécs város üzemeiben, in­tézményeiben és lakóterüle­tein január és február hó­napban. Az alábbiakban közöljük a pártnap idejét, helyét és előadóját: január 27-én 18 óra­kor, a siklósi lakóterületi pártszervezet helyiségében: dr. Takács József, január 28-én 14.30 órakor a Dohány­gyárban: dr. Rúgást Endre, február 4-én 15 órakor a középiskolai tanárok részére, a Városi Tanács nagytermé­ben: Tóka Jenő, február 10- én 18 órakor az újmecsek- aljai lakóterület dolgozóinak a 39-es dandár úti iskolában: Ozakó János, február 10-én 16 órakor a belvárosi lakó­terület dolgozóinak, a párt- szervezet helyiségében Ma- gyarcsik Gyula, február 11- éa 16 órakor az X. kerületi pedagógusok és a pécs—sza­bolcsi lakóterület dolgozói részére: Horváth Lajos, feb­ruár 12-én a Hőerőműben: Csendes László, február 13- án, 16 órakor az egészség- ügyi dolgozók részére, a Vá­rosi Tanács termében: Bos- nyák János, február 14-én 16.30 órakor, a II. kerületi általános iskolai pedagógusok részére a Városi Tanács nagy­termében: dr. Németh Lajos, február 14-én 17.30 órakor a III. kerületi általános isko­lai pedagógusok részére a 39-es dandár úti Iskolában: Sites Emü. Az óriás darű sikere Komlón «ikerrel A 'baenldt & telepén vtagánott r£k kooperációban épült (Másáéra. A 270 méter hosn- asü pályán mozgó, 86 méte- n híddaru naponta 750—800 kóbméter fát mozgat meg. ^felállításával minimálisra eaOkkent a bm munkások pwbAe figftni munkája é« a waanfS kocsik állásideje, ami terméezeteeen költségmegta- kasftást 'Eredményez, a ked- \vea& tapasztalatok láttán ha- sbsöM rendszerű daru felsze­relését tervezik a szénbányák ipéösS fatelepén ta — JtStad Mr t - A Centrum Áruház ke­(x> Húsz évesek az állami gazdaságok A megye élelmiszer-termelésének egynegyedét adják — Bővülő nemzetközi kapcsolatok — Jubileumi ünnepségek — Húsz évesek az állami gazdaságok. Ebből az alkalom­ból országszerte, illetve Bara­nyában is széleskörű jubi­leumi ünnepségeket rendez­nek — közölte munkatársunk­kal Dudás József, az Állami Gazdaságok Országos Központ­ja Baranya megyei Főosztályá­nak igazgatója A jubileum előzményei még 1945 augusztusára nyúlnak vissza. Ekkor jött létre a Földművelésügyi Miniszté­riumban az Állami Gazdasá­gok Főigazgatósága, mely 8 ún. állami jószágfelügyelőség út­ján 36 állami gazdaságot irá­nyított Baranyában Sátor­helyen alakítottak ki jószág- felügyelőséget, melyhez 4 — egykori uradalmi és püspöki birtokokból kialakított — gaz­daság tartozott: Sátorhely, Ma- gyarbóly, Almamellék, tehát a mai Görösgali ÁG egy része és a Somogy megyében lévő Felsősegesd. Abban az időben az volt úgyszólván az egyedüli cél, hogy a gazdaságok termeljenek minél több élelmiszert a nél­külöző országnak. Később, 1948 végén, 1949 elején — ami­kor már a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése is napi­rendre került — sokasodtak a tennivalók. Az állami gazda­ságoktól abban az időben már azt is megkívánták, hagy vál­janak gépesített mintaüzemek­ké, legyenek ■ kialakulóban lévő szocialista mezőgazdaság bázisai Ehhez már új szerve­zeti keretekre, nagyobb önálló­ságra volt szükség. Így alakul­tak kl a mai állami gazdasá­gok elődjei 1948—1949 for­dulóján. Ma 10 állatni gazdaság mű­ködik a megye területén, mint­egy 100 ezer holdnyi terüle­ten. A tíz gazdaság tízezer dolgozója 2800 vagon búzát, 900 vagon húst, 15 millió liter tejet, 10 millió tojást állít évente elő. Bár az állami gaz­daságok csak nem egészen 14 százalékkal részesednek a me­gye mezőgazdasági területéből, mégis a tíz gazdaságban ál­lítják elő a megye élelmiszer termelésének egynegyedét E számok azt mutatják, hogy az állami gazdaságok még ma — a ísz-ek gyors fejlődése ko­rában — is megőrizték élen­járó szerepüket és mintaüze­mek most Is. A baranyai gazdaságok or­szágos viszonylatban is elis­merést vívtak ki maguknak. 1968-ban országos elsőségre tét tek szert a búzatermesztésben 22,5 mázsás átlaggal, az orszá­gos 4—5. helyen végeztek a kukorica termesztésben, s az el­sők közé tartoznak az állatte­nyésztési hozamkok terén is. Elsősorban az állami gazdasá­goknak köszönhető, hogy Vil­lány—Siklós és környéke, ran­gos történelmi borvidék tovább fejlődött. Az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit ki­használva, kialakulóban van­nak, illetve bővülnek a nem­zetközi kapcsolatok is. Évekre visszanyúló. intenzív vető­magcserét bonyolítanak le a Baranyával szomszédos jugo­szláv gazdaságokkal, a Bólyi Állami Gazdaság szaktanácsai alapján hatalmas keltető üze­met létesítenek Nyitrán. Na­poscsibét szállít Csehszlová­kiába a Bogádmindszenti ÁG is. Az állami gazdaságok fenn­állása óta sokat javultak a dolgozók életkörülményei is. Megszüntették, illetve korsze­rűsítették a régi földpadlós, villany nélküli cselédlakásó­kat, körülbelül ezer új lakást építettek fel a 20 év folyamán. A múlt év végén egy 30 laká­sos, központi fűtéssel, beépített bútorokkal, illetve műanyag- padlóval ellátott állami gazda­sági lakóépületet adtak át Mo­hácson. Az épületet a Bólyi ÁG sátorhelyi üzemegységé­nek dolgozói, közöttük állat- tenyésztői lakják, akik az egy­kori átalakított cselédlakásofe- ból költöztek át a minden igényt kielégítő új otthonok­ba. Az állami gazdaságok jubi­leumi ünnepségeit egy ünnepi megemlékezés nyitja meg, me­lyet áprilisban tartanak Buda­pesten. Ezt követően területi vándorgyűléseket rendeznek az ország több gazdaságában, kö­zöttük Bolyban. A bólyi ván­dorgyűlést — melyre az ország különböző részeiből várnak vendégeket — szakmai tapasz­talatcserékkel és bemutatókkal kötik egybe A megye tíz állami gazda­sága nagy ünnepeinken — áp­rilis 4-én, május elsején, il­letve augusztus 20-án — ren­dezi meg a maga ünnepségeit A jubileumi év alkalmából a gazdaságok pártszervezetei és — Tsz, tehenek nélkül. A drávaszabolcsi és lippói tsz megegyezett egymással, hogy január elsejétől Drávaszabol- cson gondozzák mindkét tsz tehénállományát A két szö­vetkezet hízott marháit vi­szont a lippói tsz istállóiba összpontosították. A két tsz vezetői szerint így szakosodva olcsóbb lesz az állattartás. Ha­sonló kooperációra készül Al­mamellék és Szentlászló is. szakszervezeti bizottságai mun kaversenyt hirdetnek meg. — Mind a 10 helyen monográfiát írnak a gazdaság történetéről, s ugyancsak ebben az évben jelentetik meg a baranyai ál­lami gazdaságok egységes, fényképekkel illusztrált mo­nográfiáját is. mintegy tíz ív terjedelemben. A történelmi hagyományok feltárása közben összeírják a régi dolgozók névsorát, közöt­tük azokét is, akik nyugdíja­sak lettek időközben. A régi dolgozókat meghívják a jubi­leumi ünnepségekre, s kor­mány-, illetve miniszteri ki­tüntetéseket, emlékplaketteket és vállalati kitüntetéseket ad­nak a legjobbaknak. , ■ : -.ÍV, ötven új varrógépet kapott a Má*us 1. Ruhagyár komlói özem». A. négy és fálerre:' fordu'a+ú gépe :2t most szerelik össze. Hétfőn az első huszonötön elkezdik a va ; *ást. Az asszonyok 25G0 — 2800-aa fordulatii gépeken tanultak varrni, és most az egyik üzemrész már áttér a gyorsabb gépekre. K '"vünkön a műszerészek szerekk az új gépeket Szokolai fel»« Mezőgazdasági szakemberképzés Négy első osztály indul a szakközép- iskolákban— Kollégium épül Villányban Fejlesztik a szentlőrinci és a mohácsi iskolát Megyénk mezőgazdasági szakemberképzését 3 szakkö­zépiskola és 3 szakmunkás­képző iskola hivatott biztosí­tani. Amikor a beiskolázás gondjaival küszködünk, akkor szeretnénk bővíteni a lehető­ségeket, de a tényleges igény most is, a jövőben is korláto­kat állít elénk. A megye párt- és állami vezetői a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium illetékes vezetői­vel nemrég számbavették több évre előre a megye me­zőgazdasági üzemeinek vár­ható szakemberigényét és azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a magasabb- szántű képzést. Országos méretű számítások alapján Baranya megye érett­ségivel rendelkező szakember- igényét évenként 3 osztályos indítással biztosítani lehet. A tényleges megyei igények en­nél magasabb létszámú kö­zépiskolai képzést feltételez- neík. Végülis olyan megálla­podás jött létre, hogy mező- gazdasági szakközépiskoláink hosszabb időn át 4 elsőosz­tályt indítsanak, s a létszá­mot azután is a megye me­zőgazdaságának tényleges igé­nye határozza meg. Sok szó esett arról is, hogy a mai szakemberképzés nem korlátozódhat a középiskolai Áx üsenweik roagvaa az tteea­etzetertó hatása, de amint lete­lik a munkaidő, az emberek ki áradnak az utcára és csak a másnapi kezdéskor találkoznak ismét. A közbenső időt a ma­ga módján tölti el mindenki De a jó hangulatú üzemi csa­ládi estek sikere tanúsítja, mi­lyen kellemes órákat lehet együtt eltölteni távol a munkahelyi zajoktól. Sűríteni ez össze jöveteleket csak klubok ban lehel A klubéletneK né- mély pécsi üzemben vannak hagyományai. Az ulti és sakk­csaták, házi asztalitenisz és te­ke-bajnokságok okozta izga­lom kellemes időtöltést és pi­henést nyújt a résztvevőknek, „kibiceknek” egyaránt A Beton- és Vasbetonipari Müvek Pécsi Gyárában, illetve a Sopiana Gépgyárban most szervezik a klubokat A „beto­nosoknál” tulajdonképpen van már klubélet, egyelőre a kultúrteremnek kinevezett tá­gas helyiségben. — De ez nem felel meg a fiataloknak, — mondja László Imre igazgató —, illetve a fia­talok elképzeléseinek. Ezért aztán lent az alagsorban kap­nak három kisebb helyiséget — Számíthatnak anyagi tá­mogatásra? — Meglátjuk. Mindenesetre, ■mennyiben módunkban áll, Klubok a gyárban segítünk. A helyiségek kitű­nően fűthetők, van víz is, ami pedig a berendezést illeti, sok minden megoldható házon be­lül. Sajnos, a klubnak szánt helyiségeket nem lehet telje­sen elkülöníteni a gyár terü­letétől és ezért az alkoholfo­gyasztást — elsősorban sörre gondolunk — csak alkalmilag engedjük meg. Mondjuk sza­bad szombatokon. A klub létrehozását lelkesen szorgalmazzák a fiatalok, kö­zöttük Tatai Ferencné diszpé­cser, Dávid Erzsi gépkönyvelő és persze Almási Ernő terv­előadó. Almási — egy korábbi beszélgetésünk alkalmával — elmondotta, hogy kis boxokat építenének a fal mentén, fe­ketére pácolt alacsony asztal­kákkal. három lábú „suszter- székekkel”. A játákszobában rex-asztalt állítanának fel. a harmadik helyiségbe tv-készü- léket. — Lesz-e látogatottsága a klubnak? — Nagyon sok a vidékről beiáró dolgozó amia*t aggód­tunk is egy kicsit. De a klub­nak — annak ellenére, hogv még nem kész — már van öt­ven tagja, be is fizették a havi 5 forintos tagsági díjat Igaz, hogy a tagság zöme pécsi, de szabad szombatonként, vagy az azt megelőző délutánon remél­hetően itt találjuk a vidékieket is. A Sopiana Gépgyár párt­titkára, Mókus Béla, aztán Fellegi János KISZ-titkár és Müller Ferenc esztergályos a pécsi újságíró klubba látogat­tak el először tapasztalatcse­rére. Elmondották, hogy az orvosi rendelő mellett egy nagy helyiség megürült, a gyár vezetőinek engedélyével meg­kapták. — Függönnyel választanánk el a termet és a kisebbik rész­ben helyeznénk el a televíziót. Szeretnénk a falra — esetleg kovácsoltvas polcokra — el­helyezni olyan régi szerszá­mokat, amelyek mintegy fém­jelzik a lakatos, forgácsoló, ko­vács vagy öntő szakmát — mondja a párttitkár. Szerencsésebb helyzetben vannak, mint a „betonosok” Az épület — amelyben beren­deznék a klubot — a gyár északi részén áll, tökéletesen lezárható az üzemi épületek­től. A klubot a Meesekvidéki Üzemi Vendéglátó üzemeltet­né, legalábbis, ezekben a na­pokban tárgyalnak majd eb­ben az ügyben. A gyáriak me­legfényű csillárokkal, esetleg műanyagpadlóval, szőnyegek­kel, alacsony bútorokkal, pasz­tellszínű falakkal szeretnék otthonossá varázsolni a klubot. — Nincs még rögzített prog­ramunk — mondják — csu­pán néhány elképzelésünk a klubélet tartalmára vonatko­zóan. Mit akarnak? Találkozókat más üzemek dolgozóival, köl­csönösen meghívásos alapon. Aztán időnként meghívni a vá­ros és a megye egy-egy veze­tőjét egyszerű beszélgetésre, is­merkedésre. A fiatalok tánc­zenei összejöveteleket rendez­nének magnókkal, lemezgyűj­teményekkel. Programjuk majdnem azo­nos a betonosokéval. Nem kí­vánják műsorokkal, előadások­kal zsúfolni a klubéletet: a szabidon eltö’thető idő. való­ban szabad legven. Ez a célia a két gyári klubnak. Mindket­tőnél a nyitás egy-másfél hó­nap múltán várható. K. r. és szakmunkásképző iskolai képzésre. Számolni kell a to­vábbképzés szükségességével, a tanfolyamszerű speciális képzés lehetőségével és szük­ségességével is. Éppen ezért a tradíciókkal rendelkező szent­lőrinci, illetve mohácsi mező- gazdasági szakközépiskoláin­kat, e céloknak is megfelelő képző, illetve továbbképző bá­zisokká kell kiépíteni. A szent­lőrinci mezőgazdasági szakkö­zépiskolát minimális anyagi ráfordítással alkalmassá te- [ j hetjük évi 2 első osztály in­dítására. Egyeztetett vélemé­nyek szerint már 1969—70-es tanévben beiskolázható a tervbevett két osztály: egy növénytermesztő és állatte­nyésztő, illetve egy mezőgaz­dasági gépész osztály. Az idő­közben megtörténő belső át­alakítás az iskolát fokozato­san alkalmassá teszi arra, hogy a megye mezőgazdasági szakemberképzésének egyik bázisává váljon. Talán fokozottabban, de ezt a feladatot kell megoldanunk Mohácson is. Ott azonban na­gyobb anyagi befektetésre van szükség. A jelenlegi szét­szórtság korlátozza az iskola lehetőségeit. Megegyeznek a vélemények abban, hogy egy 8—10 tantermes iskolát kell kialakítani, amely az évfolya­monkénti 2 osztály mellett el­láthatná a megye keleti felét, valamint az érintkező megyék mezőgazdasági szakmai to­vábbképzését. A fejlesztés je­lentős anyagi ráfordítást fel­tételez, de a megye mezőgaz­dasági üzemeinek várható fej­lődése reálissá teszi az igényt. Gyorsabban realizálható Igé­nyek jelentkeznek a mező- gazdasági szakmunkás után­pótlásban. A sürgető igények teszik indokolttá, hogy már a legközelebbi jövőben fel kell építeni Villányban egy 100— 120 férőhelyes kollégiumot, egy tanműhelyt, egy üveghá­zat és egy éttermet. A meg­valósítást jelenleg az gátolja, hogy a MÉM férőhelyenként 40 ezer forintos beruházást tud biztosítani, a tervezés vi­szont ennél lényegesen maga­sabb összeggel számolt. A vil­lányi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő szakmunkás- képzés érdekében szükséges lenne minél gyorsabban egyeztetni az igényeket a le­hetőségekkel. Pécsváradon és Sellyén ki­sebb ráfordítással javíthatjuk a mezőgazdasági szakmunkás- képzés lehetőségét. Gyakorló műhely építéséről és korsze­rűsítéséről kell gondoskodni. Csorba Tivadar Hú§z százalékkal olcsóbban Húsz százalékkal csök­kentette a nyers, illetve lakkos farostlemez árát a Mohácsi Farostlemez- gyár. Az árak kedvező alakulása kellemesen érintette elsősorban a ha­zai járműipart, bútor­ipart és közvetve a kis­fogyasztót. Nyilvánvaló persze, hogy ennek előzményei voltak. Az utóbbi két évben jelentős változás következett be a terme­lésben. 1967-ben 11 mil­lió 320 ezer négyzetmé­ter nyerslemezt gyártot­tak, 1968-ban 11 millió 626 ezerre növelték a termelést. Az I. osztályú áruk aránya az említett időszakban 79.3 száza­lékról 84 százalékra ala­kult. A lakkos üzem terme­lése a korábbi 1 millió 47 ezer négyzetméterről 1968-ban l millió 460 ezer négyzetméterre emel kedett, a minőség pedig 92.8 százalékról 95.7 szá­zalékra és ez már opti­mális eredménynek mondható. Három és fél millió forintért lakknyo­mógépet vásároltak. Ez a gép a már meglévő fes­tékszórógéppel ellentét­ben, gyorsabban végzi el a műveletet és keve­sebb festékanyagot hasz­nál fel. A múlt évben rátértek a hazai lakk al­kalmazására. Tapasztala­taik alapján a BUDA- LAKK gyártmányai meg­felelőek. 1969-ben példá­ul már az erezett-nyomó- lakkot is ettől a buda­pesti vállalattól szerzik be. A nyomógép üzembe­állítása, továbbá a hazai lakkanyag bevezetése te­hát nagymértékben hoz­zájárult az árcsökken­téshez. A laminált lemezek árát azonban 16 száza­lékkal növelniök kell. Az úgynevezett dekor- papír olasz és osztrák importból származik és a beszerzési ára válto­zott. Kemény van viszont arra, hogy a Diósgyőri Papírgyárban végzett kí­sérletek eredményesek lesznek Diósgyőr ugyan­is hazai dekorpapírt állít elő. és Ausztriában, illet­ve Svédországban impreg náltatja. Amelyik cég a megfelelőbb minőséget biztosítani tudja, az na­gyobb rendelésekre kap majd megbízást. Tehát a kísérletek végleges ered­ményeitől teszik ma’d függővé, hogv a Ír—m^jt lemezek — jelet]"'' még emelt árát — idővel eset­leg csökkentik. — r — * M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents