Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

4 Danantmi napid 1969. Január XL Mit mond a külföld a baranyai cipőkről? Nyomoztunk: mi a vélemé­nyük mondjuk az osztrák höl­gyeknek a pécsi és a sziget­vári cipőkről? Nem kellett Bécsbe utaznunk, Budapesten a TANNIMPEX Külkereske­delmi Vállalat készségesen tol­mácsolta az osztrák nők vé­leményét, és természetesen több más külföldi véleményt la, hiszen a Kossuth Ktsz és • szigetvári gyár a TANNIM- PEX-en keresztül Európa több más országába is exportál divatos női, ún. pums cipőket. Árfekvésekben gondolkodnak A magyar cipők jó hírnév­nek örvendenek a világban, jc.bbanmondva Európában — Amerika ugyanis kiesik ma­gas védővámjai és a szállí­tási költségek miatt A leg­nagyobb vevők személyesen jönnek Magyarországra, őket aztán viszik gyárról-gyárra, az üzleti tárgyalásokban ugyanis az ipar képviselői is részt vesznek. (A napokban például egy hatalmas holland konszern képviselői tárgyaltak Budapesten). A gyakorlat azon ban inkább az, hogy a külke­reskedelmi vállalat megküldi mintakollekcióját közvetlenül valamelyik külföldi cégnek. Ezek a cégek legtöbbször ügynökségek, rajtuk keresztül történik a cipő értékesítése — s ezenkívül esetleg sok más árucikké is. A külföldi nagy ügynökségek üzletkötői árfek­vésekben gondolkodnak, ehhez kell alkalmazkodni. Nemigen alkudoznak. Azt mondják például: az én áruházamba ennyi és ennyi dolláros cipők ,,, kellenek és természetesen for- • - mában és minőségben is meg­feleljenek. A lényeg az, hogy a cipőkollekció egyik darabja se „lógjon ki” az árfekvés­ből. Ezért is fér meg jól egy­más mellett a nyugati áruház­ban a magyar, az olasz és a spanyol cipő. Ez utóbbiak a drágább árfekvésben foglal­lak helyet. A magyar cipő éppen olcsósága miatt verseny képes. A nyugati országokban — ahol az évi cipőfogyasztás magas — a legelső követel­mény az esztétikai szempont, a cipő a legutolsó divat sze­rinti legyen, a tartósságnak kisebb jelentősége van. Sír-nevet alapon A Szigetvári Cipőgyár ex­port-termékeiről viszonylag keveset mondhatunk, a Bu­dapesti Minőségi Cipőgyár egyik gyáregysége (egy az öt közül), termékei azonos már­kajelet viselnek. Az egyesülés előnyükre vált — mondja a külker. — a minőség egysé­gesebb lett; hátrány viszont, megszűnt a gyárak közötti verseny, amely jó húzóerő volt. A TANNIMPEX a Mi­nőségi Cipőgyárral úgyneve­zett pool-típusú társasági szer­ződés keretében dolgozik, azaz közös a kockázatvállalás, a nyereségen megfelelő arány­ban osztozkodnak, más kifeje­zéssel a külker, és az ipar együtt sír-nevet. Jóval többet mondhatunk a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz termékeiről. Szegő György, a TANNIMPEX cipőműszaki osztályának vezetője így nyi­latkozott róluk: — Nagyon jó kapcsolataink vannak a ktsz-szel. A szövetke zet vezetése rámenős, rugal­— Busójárás az újvidéki rá­dióban. Az elmúlt évben az újvidéki rádió munkatársai ellátogattak a mohácsi busó­járásra és rövid baranyai uta­zást is tettek. Bizonyára ér­dekes anyagot gyűjtbettek, mert ebben az évben is beje­lentették már, hogy február 15. és 16-án hasonló túrát sze­ntjének szervezni. más, minden újba belemen­nek, ha kell, eddig számukra ismeretlen technológiával is megpróbálkoznak. Tekintve az állami export-támogatást, a szövetkezet is versenyképes lett. Árai megfelelnek, s ál­talánosságban a minőség is jó, bár még gyakori a minőség hullámzása. 1957 tavaszán kapcsolódtak be az exportba. Termékeik eljutnak a legigé­nyesebb piacokra is, az NSZK- ba. Belgiumba, Ausztriába, a baráti országok közül: a Szovjetunióba. Lengyelország­ba és Romániába, ezenkívül kisebb tételekben a skandi­náv országokba. Az idén már volt dán, holland és finn ex­portjuk, s hamarosan belép a cseh piac is. Reklamáció nélkül nincs üzlet — A tavalyi minőségi ki­fogások? — A múlt évben elég sok reklamáció futott be, a Kos­suth Ktsz 260 ezer pár női cipőjéből több mint 9 ezer párat kifogásoltak. Három szá­zalék, ez bizony sok. A ki­fogások többnyire a felsőbőr minőségére vonatkoztak — a bőr „folyik”, színét ereszti... — de előfordultak megmun­kálási hiányosságok is. Ha a reklamáció egy százalék kö­rül mozog, azt mondják, nem érdekes. Reklamáció nélkül nincs üzlet. Az igazsághoz tar­tozik azonban az is, hogy na­gyobbrészt azokból az orszá­gokból futottak be reklamá­ciók, ahol a minőségi köve­telmény nem az esztétikai, formai szempontra, hanem a cipő tartósságára vonatkozik. A TANNIMPEX és a szö­vetkezet kapcsolata a fentiek­ben nem merül ki. A külke­reskedelmi vállalat a kollek­ciók összeállításában nagy se­gítséget nyújt, instrukciókat ad, rendszeresen külföldi min tacipőket, divatrajzokat küld. Olyan lehetőségeket is bizto­sítottak, hogy a cipőipari szakemberek tapasztalatszer­zés céljából időnként külföld­re utazhatnak, megismerked­hetnek a divattal, a legmoder­nebb technológiákkal. Mindez nyilvánvalóan közös érdek. A TANNIMPEX és a szövetke­zet üzleti kapcsolata egyéb­ként nem pool-rendszerű, bár eljöhet az az idő, amikor velük is ilyen megegyezést köthet. Mi viszi előre a hazai Ízlést? Végezetül oszlassunk el egy téVes hiedelmet. Sokan félre­értik az ún. exportból visz- szamaradt áru fogalmát, s eb­ben a kereskedelem is ludas. A legtöbben arra gondolnak: ez az ami nem kellett kül­földnek, nem vették át vagy visszaküldték. Egyáltalán nem erről van szó. Az „exportból visszamaradt” áru tulajdon­képpen a gyárak biztonsági tartaléka. Természetszerű do­log, aki export-termékek gyár­tásával foglalkozik, biztonsági tartalékként minden esetben néhány százalékkal több ci­pőt állít elő. A belkereske­delem időnként megnyilvánu­ló konzervativizmusának bizo­nyítékaként (a külföldre menő kollekciókat ugyanis a belker. képviselőinek is bemutatják) e cipőknek aztán nagy a ke­letje külföldön. Ezzel előre­viszik a hazai ízlést. így volt ez például a vágott orrú ci­pőkkel. Először csak a kül­földnek szállítottak, a cipő­nagykereskedelmi vállalatok féltek, jódarabig nem rendel­tek, csak akkor, illetve azután, amikor az exportból „vissza­maradt” cipők itthon piacra kerültek és kelendőnek bizo­nyultak. Ugyanakkor a spa­nyol és olasz cipők hazai ter­melését viszik előre azáltal, hogy konkurrenciát Jelente­nek, serkentik a hazai gyár­tás fejlődését 1969 külföldi női divatja A TANNIMPEX tájékozta­tása szerint a szélesorrú ci­pők továbbra is divatban ma­radnak, de a korábban ma­gasított orrok laposak, lecsa­poltak. A Sarokmagasság 4—6 centiméter, a sarkak erőseb­bek, zömökebbek. Mindemel­lett a divat egybeesik a láb egészségi követelményeivel, a cipők kényelmesek, ami nem egy utolsó szempont. Miklósvári Zoltán A pécsi sotóbuszvonalakon naponta húszezren utaznak jeggyel, ugyancsak húszezren a kalauznélküll, perselyes járatokon és mint­egy ötvenezer a bérlcttulajdonos. A helyi közlekedés elszámoltató Irodájában valamennyi perselyt külön ürítik és számolják meg a benne lévő összeget, amit aztán felvezetnek a gépkocsivezető menet­levelére. Gosztolya Rezsőné, Beszédes Rezsöné és Domokos Sándorné naponta 40 ezer forintot számolnak meg egy- és kétforintos érmék­ben. Az egy- és kétforintosok között naponta több mint száz máz pénz Is akad: 5C 20 és 10 filléresek, csehszlovák, osztrák, román, jugoszláv és más aprópénzek, de találtak már dollárt és 50 centest Is Úttörő jelentőségű tervtanulmány Mit kíván a megye egészségügye? A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a hé­ten megvitatta a megye egészségügyének távlati fej­lesztési elveit. A tárgyalás alapjául a megyei tanács egészségügyi osztálya által ki­dolgozott tervtanulmány szol­gált A tanulmány az egészség­ügy minden fő gondjára ki­terjed s azt egységes szem­léletbe foglalja. E szemlélet: a tudomány és technika fej­lődésével az egészségügy töb­bé nem határolható be egy szűk szakmai vagy közigaz­gatási területre, hanem min­den beteget minden időben és minden helyen egyaránt korszerű megelőzésben, gyó­gyításban és gondozásban kell részesíteni. Ezt pedig csak egységes rendszerű, egymás­sal együttműködő intézmé­nyek tudják nyújtani. A megyei egészségügyi osz­tály 1980-ig felmérte és rend­szerezte Baranya egészség­ügyének szükségleteit Először is kidolgozta a járások és já­rási jogú városok együttmű­ködésének tervezetét a járó- betegellátás vonatkozásában. Ez a kórházak és rendelőin­tézetek együttműködését je­lenti, s ezzel a szakemberek együttműködését, könnyebb átcsoportosítását, megfelelőbb konzultációs lehetőséget, a beteg egységesebb kezelését. A fekvőbeteg-ellátásban már sajnos nem sikerült ezt így megoldani. Hiszen a telepü­lési viszonyok, a meglévő vagy közeljövőben nyíló, bő­vülő fekvőbeteg-intézmények miatt nem lehet alkalmaz­kodni a közigazgatási hatá­rokhoz, mert az a korszerűt­len bürokratikus betegellátást jelentené. Sőt, még megyén belül sem lehet megmaradni, mert például a dombóvári kórház bővülése után a sásdi járás északi részének lakói gyorsabban eljuthatnak oda, mint Komlóra vagy Pécsre. A tervtanulmány alkalmaz­kodott ahhoz az állásponthoz, hogy a megye és a megyei jogú város együttműködése megoldható, s a párhuzamos­ság elkerülhető Pécsett, ha a két közigazgatási egység já­róbeteg-ellátását a város, fek­vőbeteg-ellátását pedig a me­gye veszi át. Ezeknek az elveknek az alapján mérték fel a megye egészségügyi szükségletét. Hadd idézzünk e felmérés fontos tételeiből néhányat! Az elkövetkező tíz évben 19 új körzetet kell létesíteni, s akkor egy körzetben átla­gosan már csak 2300 lakos lesz. A mohácsi járásban két új körzet kívánatos, s akkor valamennyi közigazgatási köz­pont egyúttal orvosi székhely is lesz. A mezőgazdaságban a ve­gyi eljárások bevezetése ré­vén a peszticidek által oko­zott mérgezések, egészségká­rosodások és balesetek meg­előzésére ki kell alakítani a mezőgazdasági üzemorvosi szolgálatot, elsősorban a na­gyobb állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. A Járóbeteg-ellátás leggyor­sabban fejlődő ága a fogá­szati szakellátás. E téren szükséges, hogy a jövőben egy főfoglalkozású fogorvosra csak 3500—4500 beteg jusson. Ehhez 167 fogorvosi óraszám szükséges még a megyében. Célkitűzés: a szakellátást közelebb vinni a lakossághoz. Ezért a nagyobb lélekszámú és központi fekvésű közsé­gekben — az elképzelések szerint Szentlőrincen, Sellyén, Sásdon, Pécsváradon — köz­ponti körzeti rendelőket, il­letve szakrendelési csoporto­kat kívánatos szervezni, még­pedig gyermekgyógyászattal, nőgyógyászattal, fogászattal, röntgen és laboratóriumi osz­tállyal. A megyei kórház teljes ki­alakítása több lépcsőben tör­ténhet meg. így a Dischka Győző utcai volt egyetemi épület szülészet-nőgyógyásza­ti osztálya, valamint konyhá­ja után, illetve a Rákóczi úti sebészet kialakítása és bel­gyógyászat korszerűsítése után a második lépcsőn vérellátó központot, laboratóriumot, kórház gyógyszertárat, külön­böző konziliárls helyiségeket alakítanak ki, továbbá kora- szülő-koraszülött osztályt. Vé­gül a harmadik lépcsőn kerülne sor egy 180 ágyas fej­lesztésre, urológia, orr-fül- gégészet, illetve belgyógyá­szat, sebészet, szülészet- nő­gyógyászat számára. A komlói városi kórházat viszont, amit most 30 ággyal fejlesztenek — dombóvári kórház idei nyári fejlesztése miatt — tovább már nem fejlesztik. Harkányban 300 szanatóriu­mi ágyra van szükség. Mohá­cson előbb 80 ágyas elmepa­vilon, majd a szemészet és fül-orr-gégészet 75 ágyas bő­vítése, utána további 170 el­megyógyászat célját szolgáié férőhely szükséges. A siklósi kórház az elképzelések sze­rint 100 ággyal bővülhet Szi­getváron 300 elmegyógyászat és 200 általános gyógyászat célját szolgáló betegágy szük­séges. Az anya- és csecsemő- védelmi munka legfontosabb feladatai: Pécs várossal közö­sen szükség van 30 ágyas koraszülött utógondozóra, va­lamint erre a célra külön ki­képzett sajátos mentőautóra, külön kiképzett személyzettel. A gyógyszertárak közül első­sorban a pécsi Széchenyi té­rit kell tehermentesíteni, la­boratóriumot és központi iro­daházat építeni új központi raktárral. A végrehajtó bizottság az egészségügy fejlesztésének el­veit kialakító tervtanulmá­nyért dicséretben részesítette dr. Kóbor Józsefet, a megyei egészségügyi osztály vezető­jét, valamint az egészségügyi osztályt Ideiglenes antenna az új tornyon Horn Dezső, a közle­kedési és postaügyi mi­niszter első helyettese a múlt év decemberében Pécsre látogatott. Itt- tartózkodása alkalmával a Megyei Pártbizottság vezetői felhívták figyel­mét arra, hogy a pécsi tv-adó sugárzását befo­lyásolja az épülő új an­tennatorony, ezért fő­ként Mohács és Pécsvá- rad irányában csökkent a műsorvétel színvonala. A miniszter első helyet­tese a napokban levél­ben értesítette Rapat Gyula elvtársat, a Me­gyei Pártbizottság első titkárát a probléma meg­oldásáról. „A kérdést a felügye­letem alá tartozó Posta« Rádió, Televízió Műsza­ki Igazgatóság megvizs­gálta — hangzik a le­vél. — Intézkedés tör­tént, hogy az új anten­natorony üzembe helye­zéséig szóló átmeneti Idő­re az új torony közben­ső szintjén felszerelésre kerüljön egy Ideiglenes antenna-rendszer. Ezzel az árnyékoló hatás meg* szűntethető, azonban as antenna Ideiglenes Jelle­géből adódó kisebb an­tenna-nyereség velejáró­ja, hogy az átmeneti Idő­szakban a nagyobb tel­jesítményű új adóberen­dezés fisembebelyezésé- vei sem fog az átlagos kisugárzott térerősség a ▼étel-körzeten belül a ré­gi adóberendezés térere­jéhez képest észrevehe­tően emelkedni. Az ideiglenes antenna­rendszer felszerelése 1969. március elejére megoldható abban *■ esetben, ha az új tor­nyon a szerelést a mun­kásvédelmi szervek en­gedélyezik mivel jelen­leg a toronyi épesők hi­bás konstrukciója miatt a toronymunkálatok le vannak állítva.” Kemping® találkozó Harkányban Házi tervpályázati rendszer a szebb városképért Üj kezdeményezés — „házi tervpályázati”-rendszer — beve­zetésével segíti Pécsett a Ter­vező Vállalat a tanács egyik bonyolult feladatát, a városre­konstrukció kritikus, szűk he­lyein az építkezések módfának eldöntését. Néhány korábbi, ta­nulságos eset miatt ugyanis a tanács elhatározta: csak meg­alapozott, több terv Összehason­lítása alapján dönt, hogy a két cél. a gazdaságos helykihaszná­lás és a szép városkép érvénye­süljön. A Tervező Vállalat két megbízatást már e szerint tel­jesített. Az új városközpontban, a gyorsforgalmú 6-os út men­tén, és a Mecsek-oldal egyik legszebb részén, az Ssztkl kór* úton egy-egy saroképületre há­rom-három tervező készített pá­lyamunkát. A lejtős hegyoldal­ra egy 62 lakásos tömböt ter­veitek, amely összhangban lesz a mellette emelt ötszintes, 144 lakásos OTP-társasházzal Ilyen nagy lakóházakat eddig még nem építettek a Mecsek olda­lában. A másik — városközpon­ti — pályázat során kiderült, hogy nem lehe* a tervezést szűk területre korlátozni, s a kiterjed'ebb környéket Is fegye­lembe kell venni a modern vá­rosközpont egyik legszembetű­nőbb helyének beépítésénél. Ezért újabb tanulmánytervet ké­szítenek. Karaván Klub, a Bárány« megyei idegenforgalmi Hi­vatal kívánságára, július 11 éa IS között Harkány­ban rendezi meg a har­madik nemzeti kemping­találkozót. A találkozóra jugoszláv, csehszlovák, osztrák, német éa francia vendégeket la várnak. A háromnapos program szí­nes. tartalma» lesz. Bemu­tatják a résztvevőknek a környék éa Pécs neveze­tességeit, lovas kirándulást rendeznek, kemping szépét választanak, táborozási cik­kekből bemutató éa kiállí­tás nyílik« Élelmiszerek radioaktív szennyezettségét Is vizsgálják a megyei m!- nőségvizsgá’ó laboratóriumban. A tavaly beáll'tott egycsa'omls am- j plitudóanalizátor segítségével a sugárzást előidéző Vlemet is azono­sítani tudják. A képen: Schumann Róbert vegyészmérnök éréseket végez i Szokolaí fele«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents