Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

1969. Január 25. STVCtO r&Timr» namo 3 Fehér Lajos elvtárs a szabadszentkirályi zárszámadási közgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) ! 969/70-ben 35 millió forintos beruházással egy évi 64 vagon kibocsátású modern sertés- ombinátot építenek, és pár­huzamosan 8,5 milliós beke- iiléssel kialakítanak egy 300- ; s komplett tehenésztelepet, e r agy fejlesztési program fel­tételeit a Gerdével történő egyesülés teremtette meg. Az elnöki beszámoló vitá­jában Varga Kálmán, Horváth Mártonná és Balatoni József - né termelőszövetkezeti tagok szólaltak fel. A felszólaló asszonyok mindenekelőtt a kertészeti ágazat tavalyi rossz kereseti lehetőségeit sérelmez­ték s intézkedést sürgettek. Ezután Fehér Lajos elvtárs emelkedett szólásra. Fehér Lajos elvtárs beszéde Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány nevé­ben köszöntötte a kitűnően gazdálkodó termelőszövetkeze­te*. Az idei zárszámadási köz­gyűlésnek — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyette­se — különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a gaz­daságirányítási reform első esztendejének eredményeit összegezik. Az 1968. évi eredmények részletezése során Fehér La­jos rámutatott többek között, hogy a mezőgazdaság teljes termelési értéke alapjában vé­ve a tervezett szint körül ala­kult, körülbelül 2 százalékkal meghaladja az előző jó esz­tendőét. Búzából a kedvezőt­len időjárás ellenére sikerült a megelőző évihez hasonlóan magas — 14,5 mázsás —, ku­koricából 18 mázsás, cukor­répából 188 mázsás holdan- kénü átlagtermést elérni. A burgonya és néhány zöldség-, továbbá gyümölcsfajta termé­se az aszályos időjárás miatt kedvezőtlenül alakult. Az ál­lattenyésztés termelési elő­irányzatainak túlteljesítése azonban ellensúlyozza az eb­ből származó kieséseket. A mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban sikeresen vég­bement az a folyamat, amely végül e két ágazat vertikális egységének megteremtését eredményezi. A reform tapasztalatai Mindabban, amit az élelmi­szergazdaság fejlesztése terén elértünk — mondotta — je­lentős szerepe volt a termelő­szövetkezeti parasztságnak. A termelőszövetkezetek nagy többsége jól él megnöveke­dett önállóságával, a szabad tervezés lehetőségeivel. Még csak előzetes összegezéseink vannak a zárszámadási ered­ményekről. de már megálla­píthatjuk, hogy a termelőszö­vetkezetek termelése 1967-hez viszonyítva — folyó áron szá­molva — mintegy 17 száza­lékkal nagyobb, ugyanakkor a ráfordítások is 13 százalékkal emelkedtek. A közös jövede­lem körülbelül 5,5 százalék­kal, a személyes jövedelem 4—5 százalékkal, ezen belül a tagok jövedelme 6 százalékkal nőtt, az alkalmazottak bére pedig egy százalékkal csök­kent A felhalmozás és a ré­szesedés aránya országosan körülbelül az előző évihez ha­sonló — a mérleghiányos ter­melőszövetkezetek száma és a veszteség várható összege csökkent A szabadszentkirályi Űj Élet Termelőszövetkezet 1968. évi eredményei lényegében hasonlóak az országos képhez. Üdvözölte és előremutatónak nevezte a szövetkezet vezetői­nek azt az elhatározását, hogy a ma már teljesen elavultnak tekinthető szerfás istállók he­lyett korszerű, gépesített ser­téskombinátot akarnak építe­ni. A következő években — mint mondotta — előtérbe ke­rül a sertéshúsellátás lénye­ges megjavítása. Elismeréssel szólott arról is, hogy az egy dolgozó tagra jutó közösből származó jövedelem egyenle­tes növelése mellett nagy gon­dot fordítanak a szabadszent- kiról yi termelőszövetkezetben a saját erőforrás, a közös va­gyon arányos növelésére is. Ebben a szövetkezetben ■ — hangoztatta — megértették és magukévá tették azt az intéz­kedést, hogy a termelőszövet­kezetben foglalkoztatott alkal­mazottak bére nem haladhat­ja meg a más népgazdasági ágakban azonos munkakörben dolgozók bérét Ennek az az értelme és a célja, hogy a termelőszövetkezetekben se juthasson senki olyan többlet- jövedelemhez, amelyért nem dolgozott meg. Nyolcvanezer új belépő Az új termelőszövetkezeti törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól szólva rámuta­tott: a tagság ma már ismeri és érti a törvény szellemét, törekvéseit, erősödött a ra­gaszkodása saját termelőszö­vetkezetéhez és a szövetkezeti életformához. A termelőszö­vetkezeti és tagsági viszony növekvő vonzóerejét mutatja a belépésre jelentkezők nagy száma is. A múlt esztendőben sázezren nyújtottak be tag- felvételi kérelmet. Közülük 80 ezret vettek fel. E folyamatot minden tekintetben kedvező­nek kell ítélnünk. Több nagy horderejű intézkedésünk — a garantált munkadíjazás kiszé­lesítése, a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszernek a mun­kásosztályéhoz közelítése, a családi pótlék megemelése, a gyermekgondozási segély be­vezetése sth.. — is ezt a célt szolgálta. A termelőszövetkezeti veze­tők társadalmi, politikai meglí ítélése összességében pozitiy. Az elnökök többsége a párt és a kormány politikáját értő, közösségük, településük elis­mert vezetője. A szövetkezeti vezetők szakmai iskolázottsá­ga, felkészültsége az utóbbi években nőtt. A választott bizottságok kö­zül megkülönböztetett figyel­met szentelt a Miniszterta­nács elnökhelyettese az ellen­őrző bizottságok működési ta­pasztalatainak. Meg kell álla­pítanunk — hangoztatta —, hogy nem kielégítő a belső el­lenőrzés. A helyzet megjaví­tása kétféleképpen történik. Vagy az ellenőrző bizottsági tagok rendszeres továbbkép­zését kell haladéktalanul meg­kezdeni, vagy pedig a terü­leti szövetségeknek kell e té­ren nagyobb ellenőrzést gya­korolni. A kormánynak nincs jogában és nem is akarja a területi szövetségeknek köte­lezően előírni az ellenőrzése­ket. De nincs is erre szükség. A területi szövetség közgyű­lésének. amelyen egyenjogú tagként résztvesz valamennyi termelőszövetkezet elnöke, jo­gában áll ilyen határozatot hozni. Ezeket azonban nem szabad általánosítani, s teljes erővel támogatni kell továbbra is az olyan kiegészítő tevékenysé­get, ami társadalmi szükség­letet, elsősorban helyi, falusi szükségletet elégít ki. A termelőszövetkezetek a termékforgalmazás új rendjé­ben árutermelésüknek mint­egy 80—85 százalékát szerző­dés formában adják le az ál­lami és a szövetkezeti felvá­sárló, feldolgozó vállalatok­nak. Emellett — a forgalma­zás többcsatornás rendszeré­ben — a termelőszövetkezetek jelenleg mintegy 1800 árusító helyet tartanak fenn. Az eredmények és a hiá­nyosságok együttes mérlege alapján megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom politikai-gazdasági téren a IX. pártkongresszuson elfo­gadott céloknak, útmutatá­soknak megfelelően — bizta­tóan fejlődik! Legyünk azon, hogy ugyanezt mondhassuk el a következő zárszámadáson is — fejezte be beszédét a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Látogatás a MECSEKTEJ-nél Fehér Lajos délután elláto­gatott a szomszédos Gerde községbe. Az ottani termelő- szövetkezet a közelmúltban egyesült a szabadszentkirályi- vaí és a zárszámadást köve­tően már együtt folytatják a gazdálkodást Ezután a Szent- lőrinchez tartozó Tarcsapusz. tát keresték fel a vendégek. Ott működik az ország első tejszövetkezete, a „Mecsek- tej” társulás. Tevékenységé­ben öt baranyai termelőszö­vetkezet vesz részt. Tarcsa- pusztáról Fehér Lajos és kí­sérete visszatért Pécsre. A termelőszövetkezeti szövetség székházában találkozott a Me­cseki és Dráva menti, vala­mint a Duna és a Karasica menti Termelőszövetkezetek Szövetségének vezetőivel, akikkel' szövetkezeti mozgal­munk Időszerű kérdéseit vi­tatta meg. A Minisztertanács elnökhe­lyettese szombaton folytatja baranyai látogatását Az AtTTOKER-rel kötött szerződés értelmében gyűjti be a roncskoesikat Pécsett és Dél-Dunántúlo« a Kohászati Alapanyagel átó Vállalat kirendeltsége. A (elepre begyűjtött használhatatlan kocsikból m még ép alkatrészeket kiszerelik és átadják az AUTÖKER-nck, a többit pedig huliadékvasként továb­bítják a kohászatnak. Az egy hónapja folyó begyűjtés alatt eddig 68 ZIL és 18 IFA roncskocsi ér­kezett a telephelyre Erb János felvétele A kereslet és kínálat általában kiegyenlített A kereskedelmi ellátottság a Városi Tanács vb-a előtt A Pécsett működő kiskeres- I vágott baromfiból is. Tőkehús- kedelmi vállalatok 1968-barr ból az év utolsó két hetét 2 milliárd 250 millió forint forgalmat bonyolítottak le, 10 százalékkal többet, mint 1967- ben. Az élelmiszerekből 7, a ruházati cikkekből 13, vegyes­iparcikkekből 13 százalékkal nőtt a forgalom. Ezekkel a tényekkel kezdődött „A város kereskedelmi ellátottságának helyzete” című előterjesztés, amelyet a Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnapi ülé­sén vitatott meg. Az áruforgalmat általában a kiegyensúlyozott kereslet­kínálat viszonyok jellemezték. A hiánycikkek köre némileg csökkent. Alapvető élelmi­szerekből teljes . mértékben kielégítő volt az ellátás. Ja­vult az ellátás élőhalból, és A termelőszövetkezetek de- i mokratikus működésének fej­lesztését szolgálja a kéthar­mados többségi szavazás és a titkos választás kötelező be-1 vezetése. Ez egyrészről arra! sarkallja a választott vezető- J két, hogy szorosabb, közvetle- j nebb kapcsolatot tartsanak a < tagokkal, jobb eredményekre ( törekedjenek, másfelől a ta­gokra is megnyugtatóan hat \ az a körülmény, hogy döntő J szavuk van vezetőjük kijelö- < lésében, megválasztásában. Meditáció egy rendeletről A mérleg pozitív Befejezésül a mezőgazdasá- > gi nagyüzemek kiegészítő te-; vékenységének bővülésével < foglalkozott. Az ebből szár- j mazó bevétel — mutatott rá; — tavaly mintegy 40 száza­lékkal nőtt az előző évihez? képest. A legtöbb mellék-! üzemág valamilyen formában < kapcsolatos a mezőgazdasági \ tevékenységgel. Itt-ott kelet- j keztek ugyan' „vadhajtások”.' A nagy számokhoz vala- hogy nincs érzékem, nehezen tudom jelentőségük­nek megfelelően értékelni őket Márpedig ezúttal nagy számokról van szó. De az egészben benne van a rész, számoljunk kis tételekben. ' Vegyünk mondjuk ezer nőt, és a szülési szabadság húsz hetét levonva kereken 25 hónapot, ennyi időre járt részükre havonta 600, tehát összesen 15 millió forint, ha úgy döntöttek, hogy igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt. A kormány most napvilágot látott rendelete, mely a segély igénybevételé­nek lehetőségét további hat hónappal kiterjesztette, a példánkban szereplő ezer nő szániára újabb 3 millió 600 ezer forintot jelent. De necsak számoljunk! Noha az igényjogosult anyák 75—80 százaléka élt ezzel a rendkívüli lehetőséggel (melyről csak zárójelben je­gyezzük meg, hogy a világon elsőként mi biztosítottuk gyermeket szülő asszo­nyaink; gyermekeink részé­re) és bár ennek hatására 1968-ban 15 százalékkal több gyermek született, mint 1966-ban, a segély bevezeté­se előtt, — volt bizonyos, és sietünk hozzátenni, jogos elé­gedetlenség a nők körében: amiért a segély igénybevé­telét teljes munkaidőhöz és állandó, tehát nem szerződé­ses munkaviszonyhoz kötik. Hát nem elég baj az, hogy nem sikerült stabil munka­helyet találniuk, emiatt eles­nek még a kedvezménytől is? Hm, most látom, pontat­lanul fogalmaztam, nem in­dokolt itt a „noha”, nincs helye a „bár”-nak, hiszen éppen az igénybevevők ma­gas száma, a kedvezmény közvetlen és közvetett (a szü­letések számának‘emelkedé­sében kifejeződő) sikere csi­nált kedvet azoknak is, akik eddig kívülrekedtek a kö­rön. Az új rendelet rájuk is kiterjesztette a segély érvé­nyét. Hiába kutatok gondolatban a közelmúlt eseményei kö­zött, nem jut eszembe olyan, mely ennyire találkozott vol­na a lakosság, az egész nép egyetértésével, büszke he­lyeslésével. Vagy talán mégis? Furcsa módon az a bizonyos olimpiai nap ötlik emlékezetembe, amikor eve­zőseink valóságos éremeső­vel árasztottak el minket. Ügy éreztem akkor, mintha nekem tapsolnának, mintha az én tiszteletemre kúszna a magasba a piros-fehér- zöld zászló. Nem tudom, önök hogy voltak vele, én sütké­reztem a dicsőségben. És most valamiképpen az akko­rival rokon megelégedettség tölt el, pedig a két esemény igencsak más jellegű. Igaz, egy valamiben közösek: be­csületes, fáradságos munkán alapulnak. A gyermekgondozási se­gély kiterjesztése további jó és eredményes munkára ösz­tönöz minket. Minden tekin­tetben ... (Kéri) kivéve az ellátás jó volt, a tej- és tejtermék, — vala­mint a kenyér- és pékáru­ellátás mindvégig zavartalan volt — az előterjesztés sze­rint. A ruházati ellátás színvo­nala némileg javult. Lábbeli­ből közepes volt a választék. A vegyesiparcikkekben még mindig sok volt a hiánycikk (csavarok, lakatok, szerelési cikkek, háztartási gépalkat­részek). Bútorból javult az ellátás. Mint az előterjesztésből ki­derül, a pécsi piacra felhozott összes árumennyiség 12 száza­lékkal volt több 1967-hez ké­pest, az, összes mennyiségre vonatkoztatott átlagár pedig az 1967. évihez képest 5,5 százalékkal csökkent. Az előterjesztés megállapí­totta, hogy a város kereske­delmi hálózata 26 új bolttal, üzemi és iskolai büfével, va­lamint zöldségárusító pavilo­nokkal gyarapodott, tizenegy boltot pedig korszerűsítettek. Az 1968-ban üzembehelyezett új üzletek közül a nyolc leg­jelentősebb Ujmecsekalján nyílt meg. 1969. II. negyed­évében várható az újmecsek- aljai Mecsek Áruház megnyi­tása, ugyancsak Ujmecsekalja ellátását javítja a Veress End­re utcai élelmiszerbolt és zöld­ségesbolt. Épül a SZOT üdü­lőnél egy gomba, a Ledinán és az Északi körúton kis ABC áruház. A hálózatfejlesztés negatív vonása: az ellátatlan területeken vállalati erőforrás­ból bolt nem épült. A perem- kerületekben továbbra is gond a bolthálózat fejlesztése. A végrehajtó bizottság tag- ! jai az előterjesztést élénk vi- I tával fogadták. Többen a hét­végi, illetve ünnepnapok előt- j ti kenyérellátás minőségi elég- i telenségéről és a sorban- ! állásról szóltak. Szóvá tették, hogy a kereskedelmi vállala­tok túlságosan csökkentették | árukészleteiket, mert a rak- tározás pénzügyi szankciókkal 'jár. A raktárkészlet csökke- nése pedig szinte együtt jár választék szűkülésével. Ambrus Jenő, a Városi Párt- bizottság első titkára helyte­lenítette, hogy a hiánycikkek időnként bővülnek, szorgal­mazta ennek alaposabb vizs­gálatát. Felvetette, hogy egyes cikkek vonatkozásában bur­kolt vagy nyílt áremelésről beszél a lakosság. Arról, hogy például számos olcsóbb cikk időnként nem kapható, csak a drágább. Van áru, amelyik új névvel és talán egy kis cso­magolási módosítással meg­jelenik a piacon, de arányta­lanul magasabb áron mint előtte. Ezek az „észrevétlen emelések” különösen az ala­csonyabb jövedelmű családok­nál jelentős gondokat okoz­nak. A hozzászólásokra Herbst Ferenc, a Városi Tanács ke­reskedelmi osztály vezetője válaszában elmondotta, hogy az elhangzott észrevételek té­nyeken nyugszanak, de meg­szüntetésükhöz nincs elégséges intézkedési lehetőségük. Szá­mos divatos holmi valóban hiánycikk. Ennek oka: a fo­gyasztók ha megkedvelték valamelyik új cikket, töme­gesen vásárolni akarják, de az ipar hirtelenjében nem tud eleget termelni belőle. A ke­nyérgondokról: természetesen a fogyasztók ünnepek előtti napokon is friss kenyeret kí­vánnak vásárolni, azonban a sütőipar kapacitása erre nem elég. A gyorsabb szállítás ér­dekében azonban feltétlen van tennivaló. A vitát Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-elnöke fog­lalta össze. Hangsúlyozta, hogy az alapvető cikkekből kielégítő volt az ellátás. A gondokról tájékoztatják a fel­sőbb szerveket, azokkal közö­sen igyekeznek segíteni. Ami a kenyérért való sorbanállást illeti: valóban sorban állnak a mintaboltok előtt — három van a városban. — Ezeket a mintaboltokat a város hozta létre a jobb ellátás érdeké­ben, és ez a jószándék most ezt az újabb gondot vetette fel. A peremkerületi boltháló­zat növeléséről elmondotta: a kereskedelmi vállalatok nem nagyon „tolonganak” ezeken a helyeken újabb egységek nyitásáért, nem akarnak be­ruházni. Nyilván arra_ is szá­mítanak, hogy az épülő város­részekben a lakások számához mérten járulékos beruházás­ként úgyis épülnek boltok, ezekbe ingyen „beköltözhet­nek”. mert az állam létesíti. Javaslatára a végrehajtó bi­zottság kimondta: a járulékos beruházásként létesített bolto. kát a jövőben pályázati ala­pon csak az a kereskedelmi intézmény kapja meg, amelyik több költségmegtírítést fizet. A végrehajtó bizottság es után a IV. ötéves terv lakás- építkezésének technológiai fej­lesztéséről, a Dél-dunántúli Gázgyártó- és Szolgáltató Vál­lalat tevékenységéről és a KISZÖV szolgáltatóipari háló­zatfejlesztéséről szóló előter­jesztést tárgyalta meg G. F. — Megkezdték az ötezer férőhelyes sertéskombinát épí­tését Himesház.án. A tsz saját teherautókon szállítja a vas­betont, téglát, s saját építő­brigáddal végzi ezt a munkát. 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents