Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

Munkaidő-csökken tés a mexőgaxdaságban öt és fél ezer ember már csak napi nyolc órát dolgozik Uj gond: mivel töltsék a szabad időt? — IMS Január elsejétől keni. ▼w rövidített munkaidőben dolgoznak a Bólyi, illetve Vil­lányi Állami Gazdaság, a Víz­ügyi Igazgatóság, Mecseki Er­dőgazdaság, Mezőgazdasági Vállalat legtöbb munkahelyén — közölte munkatársunkkal Lakio József, a MEDOSZ me­gyei titkára. — összesen 5500 ember élvezi a rövidített mun­kaidó előnyeit, 1970 végéig to­vábbi 8 ezer követi a példáju­kat 1970 végére ugyanis a mezőgazdasági jellegű állami vállalatoknál befejezik az át­térést Nem megy varázsszóra A végrehajtás alapelve, hogy ez évi munkaidő ne haladja meg a 2500 órát Pontosan eny- nyit dolgoznak az Ipari mun-] kások is, akik napi 8 órát töl­tenek az üzemben. Az ipari és mezőgazdasági vállalatok eb­ben tehát teljesen hasonlítani fognak egymáshoz. Továbbra Is eltérés tapasztalható azon­ban a részletekben. A mező- gazdasági üzemekben ugyanis nyáron 8,5—10 órát is elérhet a munkaidő, • — a készülő kol­lektív szerződések tanúsága szerint — a legtöbb helyen té-; len sem száll 8 óra alá. Úgy­szólván mindenütt bevezetik viszont a heti egy, vagy havon­kénti több szabadnapot, kö-' ▼étkezésképp úgy gazdálkod- ] nak, hogy a munkaidő évi ősz-' szege valóban nem haladja meg a 2500 órát Az áttérés sarkalatos elve,! hogy a termelés és vele együtt ] a dolgozók jövedelme ne csők- j kenjen. Már ez is sejtetni en­gedi, hogy nem lehet a dolgot egyik napról a másikra, mint­egy varázsszóra végrehajtani. Alapos és szívós előkészítésre, több feltéted teljesítésére van szükség. Ezek közé tartozik a műsza­ki fejlesztés és tökéletesebb munkaszervezés is, hiszen enél- kül illúzióvá válna minden át­térés. A Bólyi Állami Gazda­ság is csak azért tudta, illetve] tudja megvalósítani a munka-1 idő-csökkentést, mert 3 ezer! holdnyi kukoricaterületen meg szervezte a gépi betakarítást, mert komlószedő gépet vásá­rol, s szerződést kötött a nö­vényvédő repülőgép fokozott használatára, s mert gondosko- ] dik a takarmány fel- és lera- j kás gépesítéséről is. Jórészt] hasonló okokra vezethető visz-. sza az is, hogy a Villányi Ál- j lami Gazdaság 90 holdas régi i telepítésű szőleje helyébe újat tesz. A széles sorközökben1 ugyanis már elférnek a gépek. Két nemzedék, két kívánság Bármilyen sokat jelent Is a gép meg a tökéletesebb szerve­zés, politikai megalapozás és előkészítés nélkül nincs si­keres áttérés. A legtöbb ember attól tart. hogy nemcsak a munkaideje csökken, hanem a fizetése is, ■ meg kell nyugtat­ni őket, amíg kézhez nem kap­ják az „első” pénzt Figyelem­be kell venni a nemzedéki sa­játosságokat is, hiszen más­képp vélekednek erről a témá­ról az öregek és másképp a fiatalok. A fiataloknak Ipari üzembe járó barátaik, ismerőseik, vagy a Pécsi Állami Gazdaság szent kútpusztai sertéstelepének, il­letve a Szentlőrinci Állami Gazdaság tehenészetének pél­dája lebeg a szemük előtt A két telepen ugyanis néhány hó­nappal ezelőtt bevezették a két műszakot, s elérték, hogy a második községben lakó munkás — a munkaidőt az oda- és visszautazást is bele­értve — mindössze 9 órát tölt távol a családjától. Érthető, hogy nagy vissz­hangot váltott ki ez, hiszen a legtöbb mezőgazdasági üzem­ben — a személyszállítás kez­detleges volta és más okok folytán — nem 9. hanem 10— 11 órás távoliéiról van sző, még ma, a 8 órás munkaidő bevezetése után is. Érthető, hogy a fiatalok türelmetlenek, s azt szeretnék, ha a szentkúti, szentlőrinci példát már holnap követnék. Két veszély fenye­get ilyenkor; 1. Engednek az alulról jövő nyomásnak, s megfelelő szervezés, előkészí­tés nélkül veszik át a szent­kúti—szentlőrinci mintát. Az ] ilyesmi nagy károkat okozhat.' 2. Arra hivatkozva, hogy sem-! mit sem szabad elkapkodni, az: átállással Járó valóban komoly problémákat, nehézségeket el­túlozzák. misztifikálják, s még csak nem Is törekszenek arra, hogy a jelenlegi helyzetet meg­változtassák. Miközben a fiatalok még azt a 350 órát is keveslik, amit ajándékba kaptak (1968-ban ugyanis még 2850 órát dolgo­zott a baranyai állami gazda­ságok átlagmunkása), ponto­san ellenkező előjelű problé­mát okoznakeaz idősebbek, kü­lönösen azok] akik még a régi, uradalmi időkben kezdték. — 1968-ban, amikor a Bólyi AG néhány munkahelyén — egye­lőre kísérletképpen — bevezet­ték a rövidített munkaidőt, ki­derült. hogy az idősebbek egy része valósággal ellenszenvvel fogadta az intézkedést. Azt | mondották, hogy a többi év­tized alatt hozzászoktak ah­hoz, hogy napi 10—12 órát tölt­senek az istállóban, az állatok között, s most. hogv „kiűzik” onnan őket, nem találják a he­lyüket. Tartalmas klubéletet! Ez volt az első jelzése an­nak, hogy nem elég csökkente­ni a munkaidőt, hanem — az­zal egyidőben — gondoskodni kell a szabad idő vonzó és per­sze hasznos felhasználásáról is. Bár még csak a dolgok tén tartunk, történt már egy és más: néhány hónapja klubot avattak a Szentegáti ÁG-ban, külön kultúrfelelőst állítottak be Bólyban stb. Mindenki tud­ja azonban, hogy ezek még csak az első lépések, a dolgok neheze még ezután következik, s sok szakszervezeti vezetőnek lesz még felhős a homloka, mi­re ezt a problémát többé-ke- vésbé megnyugtatóan megold­ják. Április 1-én életbe lép az új üzleti szabályzat A belkereskedelmi miniszter most megjelent rendelete ér­telmében 1969. április 1-től va­lamennyi állami, szövetkezeti és társadalmi szervezeti bolt­ban, elárusítóhelyen az ugyan­csak most kibocsátott kereske­delmi általános üzleti szabály­zatot kell alkalmazni. Az új szabályzat messzemenően fi­gyelembe veszi, a vásárlók ér­dekeit, a helyi adottságokat. Az új szabályzat csupán ke­ret-jogszabály, amely a keres­kedelem néhány legfontosabb előírását tartalmazza. A rész­letes teendőket maguk a vál­lalatok, a szakszervezeti bi­zottságokkal egyetértésben ön­állóan dolgozzák ki és azokat az üzleti munkarendbe foglal­ják. A kereskedelmi általános üz­leti szabályzat előírja például, hogy a boltok külső részén fel kell tüntetni az üzlet elneve­zését, a nyitvatartás idejét, stb. Továbbra is előírják az áruk kötelező csomagolását, a jótállási kötelezettséget, az el­lenőrző mérlegek alkalmazá­sát. Sok egyéb kérdés azonban az üzleti munkarendre tarto­zik. Ilyen például a váltott mű­szákok szervezése, az áruk cse­réjének intézése. Ugyancsak a munkarend szabályozza a ház­hoz szállítást, a mozgóárusítás esetleges megszervezését és egész sor más intézkedést. Kannák hosszú tömött sorban Kannák „ kannák _ mond­hatni, hosszú tömött sorok­ban állnak esténként a Kór­ház téri benzinkútnál. Adnál a kútnál, amelyiknek a tete­jén ez a sárga táblácska áll: GÁZOLAJ. Este nehéz lenne szót váltani Jankovics Bélá­val vagy kollégájával, Dobos Károllyal. Egyik kúttól a má­sikig szaladgálnak, váltogat­ják egymást, el-elszólítja őket a telefon. A napokban aztán, ha kihagyásokkal is, néhány szót váltottunk. Jankovics Bé­la éppen két 20 literes Mar- mon-kannát töltött meg. Fején siltes sapka, kék köpenyének zsebe tömve bankókkaL — Nagy a forgalom? — Amilyen az idő — mond­ja az öreg benzinkutas. A SZUPER-nél épp akkor horgonyozik le egy AD jelzé­sű vállalati autó. Jankovics Béla leteszi a gázolaj tömlő­jét, a kanna szájába illeszti a végén lévő csapot és szalad a SZUPER-hez, mert kollegá­jának valami más elfoglaltsá­ga támadt. A gázolaj-kút számláló szerkezete addig pereg, majd kattanás, a liter­forint számláló gyorsan megáll. — Látja itt a tömlő végén levő csapot, automata, angol gyártmány. Két-három hónap­ja kaptuk. Ha eléri a kanná­ban az anyagot, önműködően kikapcsol. Nem kell állandóan tartani és ez különösen télen jó — magyarázza, amikor visszatalpal. — Tavaly még zárolt volt, kiutalásra ment a gázolaj, a Mekalor olajkályha tulajdo­nosok jeggyel jöttek. De eb­ben az évben felszabadítot­ták. Ma már rengeteg az olaj­kályha. — Naponta hányán jönnek, hány liter olajat visznek el? — Az kérem hivatali titok. Ezt a benzinkutastól nem le­het kérdezni — mondja kissé hivatalos hangon. — Sokan. Jönnek piszlicsáré kannákkal is. Az 5 literes kannától va­Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodája valamennyi kedves ügyfelének lóságos Idegbajt kapok. Az automata ... az ... veri az olajat, felhabosodik a kanná­ban. Ha az emberek meg tud­nak venni kétezer valahány- száz forintért egy olajkályhát, akkor már vehetnének hozzá legalább egy 20 literes kan­nát. Az ötliteresek visszadob­ják a forgalmat. Ez olyan, mint ha elmernénk a TÜZÉP- hez 10 kiló szénért... Aki előrelátó, vesz a MÉH- nél egy 60 literes műanyag­kannát 74 forintért, vagy egy ugyanolyan pléhkannát har­mincegyért. Megint elszalad a benzin­hez. Topogok a hidegben és az jár a fejemben, hogy le­szállítják az olaj árát. Át kell szerelni az ország valameny- nyi olajkútjának forint-liter számláló szerkezetét. Az öreg­nek vajon milyen kályhája van? — Mekalor. Még az első kiadás. A legprímább. Nem cserélném el a mostani pléh- vel. Az még öntöttvas. Jankovics Béla közel 10 éve méri az üzemanyagot a Kór­ház téri benzinkútnál, 60 éves, a jövő szeptemberben megy nyugdíjba. — Fizetés? Arról ne is tes­sék kérdezni. Nyolcszáz az alap, a forgalommal feljön 1100— 1200-ra. — Borravaló? — Ha nem volna, gondolja lenne itt valaki? Délután egy órától este 9-ig és másnap reggel hattól, dél­után egyig vannak szolgálat­ban, aztán váltják őket. El­búcsúzok, mert a lábam már összefagyott. Miközben két jugoszláv fiatalembert eliga­zít, a Nagy Jenő utcát tuda­kolják, kezetfogunk. Az öreg benzinkutas mosolyog: Boldog új évet... Ez nemcsak nekem, termé­szetesen vevőkörének is szól. Miklósvári Zoltán Etetik a nyulakat, fácánokat A megyében működő vadász­társaságok ez évben különös gonddal szervezték meg a téli vadvédelmet. Csépléskor, nagy- mennyiségű ocsút és más gaz­dasági maghulladékot, valamint szénát szereztek be. A vadfölde­ken répát, kukoricát, tarlórépát, csicsókát termeltek a nagyvadak téli etetésére. Kemény télre ké­szültek. Több npróvadas területen még­is kezdték a foglyok és fá­cánok úgynevezet; szoktató e e- tését. A megszokottnál nagyobb gondot fordítanak a vadnyúl- állomány téli ellátására Is. A nyu- lakkal ugyanis baj van, számuk erősen csökken a megyében — három év alatt 6 ezerrel csap­pant meg az állomány. — Egy- egy vadászat alkalmával mind­össze 3—4 nyúl kerül puskavégre. Az egyre több mezőgazdasági gép és az erősen mérgező vegysze­rek nagy károkat tettek a nyúl- állományban. A vadászati szer­vek szeretnék elérni, ha minden mezőgazdasági erőgépre vadriasz- tó-berendezés- szerelnének fel, e riasztóberendezések típus-kialakí­tása most folyik. A MA VOSZ a hatósági szervekkel közösen a vadásztársaságoknak megtiltotta a nyúlvadászat egyik módját, az úgynevezett kereső vadászatot, mert ennek többnyire a bizalma­sabb természetű nőstény nyilak estek áldozatául Helyeíte a kör- vadászatot és a ráhajtásos vadá­szatot engedélyezik Baranya te­rületén. A vad a hó előtt még talál táplálékot, a szarvas és az őz például addig fel sem ke­resi az eteiőhelyet, s ha igen, nem nyúl hozzá a kikészített ta­karmányhoz, míg a természet maga is tud gondoskodni róla. De ha leesik a hó, a vad azon­nal megtalálja az etetőket. A nyúletetők egyszerű földbeszúrt karók, melyekre szénacsomót erő­sítenek. Több, ezer ilyen karót raknak ki ezekben a hegekben a vadőrök. Szokatlanul hangzik, hogy egy ilyen szapora állatot, mint a nyúl. ennyire védeni kell. .‘illanatnyilag szükséges, ezért szünetel ezen a télen a hálós élőnyúlbefogás is Baranyában. (-) Tanácstagok fogadóórái I. kerület: Január 6-an, I órakort Póké Istvánné, Schneider György, 1» kerületi tanárSház; 5 órakor: dr« Takács Jozsei', Pintér István, Mé* zei Béla, Fürj utcai iskola; Ru* man Józsefné, Horváth Imre, Hop* váth Józsefné, József Attila Kui* túrotthon; Garamvölgyi Jáno% Gáspár József, Horváth Lajo* Pécsbányateiep. tanácskirendelt- ség; 6 órakor: Neu Géza, dr. Szá» bölcs Lajos, Gross Jánosné, fe* hérhegyi also iskola; Simon Író- re, dr. Szava Ilona*, Vida Tibor. Bártfa utcai iskola; Stein rik. Eb.' Janos, Pozsgay Pál. borbála telepi kultúrotthon; Kőrö* si Lajos, Sétáló Mihály, Lippai Ferenc, dr. Garami Rudolf, Eelsd* vámház utcai iskolá; öárv. Gons** bár Mihály né, Vécsei Kálmán, dr. Rajczl Pétemé, Dugonics uV cai óvoda; Kabar Ferenc, Temeai Károly, Veáas II. telepi kultup* otthon. Január 7-én, 9 órakor: Horváth József, Eckenfels Jánosné, Új­hegy. raunkásklub. Január 8-án, 6 órakor: Kozsa* huba György, Újhelyi Vincéné. Kralj Albin, Gráf Konrádná, Győző János, Michelutti Ferenc, Mazil János, Borka Vince, sza- bolcstelepi pártszervezet. Január 9-én, 6 órakor: Csiga István, Kárpát József, Nagy Sán- dorné. Tupi János, Zsoinay kul­túrotthon. n. kerület: Január 6-án, fél 6 órakort dr. Román Lászlóné, Schreck József* né. Ott Miklós, Nyíl u. 30; • órakor: Stubna Henrikné, dr. Bácskay Frigyes, Horgos János, Ágoston téri iskola; dr.' Kolta János, Tamási Veronika, Fartól^ István, Dunántúli Tudományé« Intézet. Január 7-én, S órakor: BódM Józsefné. Románcz Jánosné, He*- ezog Mihály, Pálkuti László, Su­sogó vendéglő; Schwarcz Jenőné, dr. Sebők Lászlóné, Lotz István, Ágoston téri iskola; 6 órakort Martyn Ferenc, Major Istvánné, Major Józsefné, Egyetem utcai iskola. Január 8-án, 6 órakor: Ele* Gyula, Soskó Mihály, dr. Hazafi József. Ágoston téri iskola. Január 9-én, 7 órakor: Övári János, Pirdoffer István, Málom, tsz-iroda. Január 10-én, 5 órakor: Nemei­kért László, Jánosi Sándor, Kosz­tolányi Károly, Fürdő utcai is­kola; Farkas Imre, Baló István, Tegzes József, Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat irodá­ja; 6 órakor: Szoyka Pál, dr. Wolf Ferenc, Török Ferenc. Fém­ipari Vállalat; Sebők Imre, László Imre, Pássá Pál, Kovács László, Centrum Aruház irodája; Krassó Ferenc, Jozipovics István, Kresa Sándor, Budai L pártszervezet. UI. kerület: Január 6-án, 4 órakor: dr. Pat­la Károly, Shovan Jánosné, Vár­hegyi Pál, Sajti Mihály. Mecseki Ércbányászati Vállalat műszaki klubja Páfrány u. 5.; 5 órakor* Márk Bertalan, dr. Krassó Sán­dor, Nikics Lászlóné, Pohl Jánoő, Tanárképző Főiskola; Paulik Mi­hály, Bodó Pál, Szabó Gyorgyné, Megyeri út 50; Barkó József, Tát­rai Dénes, Balogh György, Isten­kúti művelődési otthon; 6 órakor: Szentgyörgyvárí János. dr. Rugá- si Endre, Kéméndi György. Pan­nónia Sörgyár kultúrterme; Ba- latonyi Dezső, Illés Gyuláné, Me­cseki Józsefné, Acsády utcai ia- kola; Kárpáti Ferenc, Harth Ká* rolyné, Schmidt Károly, Ságvárt művelődési ház; Paglicsek János, Somogyi István, Erdősi András né, Sashalmi György, 506-os Szak­munkásképző intézet. Építők út­ja; Kiss Dénes, dr. Sinkó Ottó, Tóth Józsefné, Damjanich utca, pártiskola. Január 8-án, 6 órakor: Kővári Antal. Bódis Lajos, Kanizslai Istvánné, Kovács Vince, Acsády utcai iskola; Stadlinger József, Makk Andor, Studer Györgyné, III. kerületi tanács, I. em. 119-es szoba; Cseh Gyuláné. Csaba Jó­zsef, Keresztfalvi Artúr. dr. Var­ga János, Damjanich u. 30, pár* i'-ikola. — Az Országos Filharmónia közli, hogy a január 6-ára terve­zett Fischer Annie zongoraestjét közbejött akadályok miatt későb­bi időpontban tartja meg. (x) Járdát építenek Harkány és Si’ országút dé i oldalán. Buldózerrel tájt és temetik be a harkányi ví ványos részt lós között, ti háromkllometeres egyengetik az alapozáshoz a ta= end telep melletti széles, ingó­0

Next

/
Thumbnails
Contents