Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

wunontaii napló >1968. december IS. Ezüstvasárnapi választék a csemegeboltokban Édességből, italokból hatalmas a választék — A narancs i hiánycikkek között — Karácsonyig még javul az ellátás „Vihar előtti csend” van a fűszer-csemege boltokban. Az áru pedig már ott sorakozik a pultokon és a raktárakban. Minden üzlet egy-egy bő­ség-kosár. Vajon mit talál meg és mit nem a vevő ebben a kosárban? Erre kerestük a feleletet tegnap Pécs egyné­mely élelmiszer-csemege üz­letében, bekukkantva egy-egy zöldséges boltba is. 101. sz. Kossuth Lajos utcai csemege­bolt — öt féle szaloncukor, fél- és egykilogrammos csomago­lásban, karácsonyfa függelék, 46 fajta bor, 8 féle pezsgő, 3 féle habzóDor, francia ko­nyak, angol gin, diós-mákos beigli már várja a vevőket, ■— mondja Papp Antal üzlet­vezető, — akik egyelőre tá­volmaradnak, pedig ha most vásárolnának, elkerülhetnék a tolongást. A koszorús és a csomagolt füge már megérke­zett, banánt 14-e után várunk. 204. sz. Kossuth Lajos utcai élelmiszer bolt ■— Mind kevesebbet mond­juk a vásárlónak, hogy nincs — mondja Thür Istvánná boltvezető, — de a gyulai kol­bász, Pick-szalámi, a kolozs­vári és az angol szalonna esetében mégis ezt kell vá­laszolnunk. Vevőink hiányol­ják, hogy nincs baba-piskóta és biszkrit tortalap. Szalon­cukorból, karácsonyfa függe­lékből, italféleségekből ilyen bő választékunk még soha sem volt. Déli gyümölcsök közül csak fügénk van. Eddig mindössze egyszer kaptunk 120 kilogramm narancsot ami percek alatt elfogyott. Baná­nunk nincs. Biztatást kap­tunk, hogy a napokban javul­ni fog a déligyümölcs-ellátá- sunk. A 102-es számú Kossuth La­jos utcai édességboltban ar­ról értesültünk, hogy minden második vevő a narancsot ke­resi, mivel a Kossuth rádió bemondta, hogy nagy narancs- szállítmány érkezett De a boltban narancs nincs. Fügét ma kaptak először kis meny- nyiségben. A külföldi italféle­ségekből sem kielégítő a vá­laszték. Kitűnő az ellátás szaloncukorból, desszertből, a hazai égetettszesz-fajtákból és pezsgőből, A Sallai utcai 175. sz. ön­kiszolgáló élelmiszerboltban is hiába keresnénk a naran­csot a banánt fügét sem ta­lálunk. Citrom kivételével egy darab déli gyümölcs sincs. Az üzlet polcain díszcsoma­golásban sorakozik az új ka­rácsonyi kollekció, az egy ki­logrammos csomag ára 57,— forint, melyből egy jókora fenyőfát is fel lehetne díszí­teni. A félkész torták is ott tornyosulnak a pultokon. A baba-piskóta és a tortalap itt is hiánycikk. Italféleségekből a választék soha nem volt jobb. A 157. sz. Rákóczi úti élel­miszerbolt helyisége az üzlet vezetőjének tájékoztatása sze­rint kicsinek bizonyult, nem tudtak kirakni minden árut. Van elegendő ital, csak bor­ból 38 fajta, szaloncukor, kávé, 10 fajta befőtt, még baba-piskóta és tortalap is, de narancs, füge, banán, itt sem kapható Tésztafélék — értve ez alatt a hosszúme­téltet és nagy kockatésztát — nincsenek. A keresett kó­kuszreszelékből is mindössze csak 2 kilogramm a bolt kész­lete. A narancs utáni bűesűjárást ha a zöldséges boltokban foly­BUNTELENEK tátják a vásárlók, akkor sem járnak szerencsével, illetve j igen. A megtekintett 9 zöld- ! séges boltban egy helyütt' a MÉK 20-as számú nagypiaci j üzletében volt y narancs. A - boltvezetők beszámoltak ar- | ról, hogy előreláthatólag na- } pókban rendszeresen kapha- ; tó lesz a zöldséges boltok- j ban a narancs. Egyébként van az üzletekben elegendő mák, dióbél, mazsola, citrom, fehér ! és tarkabab és lencse —- az ■ utóbbiak borsos áron. — A : zöldségellétás is jónak mond­ható. A 39-es dandár úti 214. sz. fűszer-csemege bolt vezetője, ! Unyi István szerint, az áruéi- ! látás elfogadható, de nem jó. Hiánycikkek: a baba-pis­kóta, a Győri Ostya és Keksz­gyár finomabb kekszjei, tész­tafélékből a cérna és a nagy­kockatészta. Érthetetlen, hogy a téli időszakban nincs gyu­lai kolbász, téliszalámi, pap­rikásszalámi. Az üzletben je­lenleg 35 fajta bor, 3 féle pezsgő kapható. A banán, füge, narancs 20-a után vár­ható, mandarinra nincs kilá­tás. A* említett csemegeüzlettől egy ugrásra, a postával szem­ben levő újmecsekaljal deli- katesz boltban még narancs is kapható. Italféleségekből tán Itt van a legnagyobb vá­laszték: 60 fajta bor, 4 féle j scotch whisky, 3 fajta olasz vermuth, Napóleon konvak, több fajta pezsgő sorakozik a reprezentatív üzlet dekoratív polcain. Már most meg lehet kezdeni az ünnepekre való felkészü­lést. Reméljük, ünnepek előtt, minden áru befut! *-*• mécs — Első osztály. Hatévesek. Kis­sé elfogódottan néznek a be­vonuló igazgató bácsira és kí­séretére. ' A percnek óhatatla­nul van valami konzíllumjel- lege. A tanárnő a gyerekekhez fordul. —- Meddig tanultunk szá­molni? — Hatig! — szól a kórus.-- Ki mondja el a hatban lévő páratlan számokat? Egy-két kivétellel minden gyerek jelentkezik ... Néhány ajtóval távolabb. Tizenkét év körüli fiúk. Roppant barátságosak. Az egyik fiú az elém tolt székhez ugrik, olyan mozdulattal, mint­ha szeretné letörölni. A tanár­nő kiszólít egy jóvágású fiút. Mondd el, hogyan szok­tál jelentkezni? A fiú kissé komikusán ki­húzza magát. — Tanárnőnek tisztelettel jelentem, az osztály létszá­ma ... — kezdi szép lendület­tel, azután elakad. —- Hát, mennyien szoktunk lenni? Mély hallgatás a válasz. Kü­lönben nyolcán vannak az osz­tályban. Az európai statisztikák sze­rint az 1-—20 éves életkorban lévő lakosság hat tized száza­léka értelmileg fogyatéké«. Pécs és Baranya körülbelül megfelel ennek az átlagnak. A pécsi Állami Gyógypedagógiai Intézetnek 533 kis lakója van. 6 és 16 év közöttiek, tehát a tanköteles karban vannak. Nyolcvan százalékuk pécsi, a többi a megyéből jött. A me­gyében körülbelül ötszáz és ezer között van az értelmileg fogyatékos gyerekek száma. * A rögtönzött kerekasztal-be- szélgetés résztvevői: dr. Feke­te Béla, a pécsi Állami Gyógy­pedagógiai Intézet igazgatója, dr. Jáhn Ernő, az internátus igazgatója, Sípos Miklós neve­lő, a városi gyermek-ideggon­dozó munkatársa, és az újság­író. A kérdés: Mi az értelmi fogyatékosság kórtani és tár­Szmol esi a Bartók Klubban A Fiatal Irók-Költők Pécsi Csoportja december 17-én kedden, 19 órai kezdettel tart­ja bemutatkozó szerzői estjét a TIT Bartók Klubjában. A szerzői esten Arató Károly, Bebesi Károly, Bertók László, Békés Sándor. Galambost László, Kampis Péter, Makay Ida és Marafkó László művei kerülnek bemutatásra, a Pé­csi Nemzeti Színház művészei: Bálint András, Győri Emil, Karikás Péter. Kézdi György, , ifj. Kőmíves Sándor és Só­lyom Kati tolmácsolásában. Boltó háztűznézőben Tegnap elébe mentünk a Szabadkai Népszínháznak, s négy óra felé járt már, szür­kült, amikor Pörböly közelé­ben elhúzott mellettünk egy SU jelzésű hatalmas színházi díszletszállító kocsi. Közvet- .enül a Duna partján pedig halványkék jugoszláv panorá­mabuszt állítottunk meg, s az ajtón kilépett egy Bondar- csuk termetű, kedves férfi és magyarul mutatkozott be: — Joszip Báity vagyok, a Szabadkai Népszínház igazga­tója! Gyors megegyezés: ezt és ezt kérdezi majd a Dunán­túli Napló, ilyen és ilyen ada­Szerb-horvát színház Mohácson Tájelőadás 700 kilométer távolságban Az tetű Tmesf'mcgéj" íz Egri csillagok bemutatójára ké- e:2fi Mc-zi. ... premier e a film; ínház bejár- :1 felépítették az egri vár stilizált kapuját. tokát kérünk. Mire visszaté­rünk Mohácsra, mostmár együtt a vendégjátékra érke­ző szabadkai színművészekkel, pontos adatokat bocsátanak rendelkezésemre. Mégpedig Joszip Báity igazgató, Géza Kopunóvity színművész és Haller Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház szervezési osztályvezetője. Egyszerűség kedvéért nem írom a kérdése­ket, csak a feketekávé közben kapott válaszokat. Tehát: — A Szabadkai Népszínház 1945-ben alakult — mondja Joszip Báity. — Addig nem volt a városnak állandó tár­sulata. Előbb két színház mű­ködött, egy magyar és egy szerb-horvát nyelvű, de 1951- ben egyesültünk. Mindkét társulatunk többnyire prózai darabokat játszik. — Táj előadások? Igen, mi is járunk, de elsősorban a magyar társulatunk. Mióta ugyanis, 1960-ban egybeolvadt a bácstopolyaj magyar szín­házzal, ők Jugoszlávia egyet­len állandó magyar nyelvű hi-r vatásos társulata. Ezért na­gyobb hatósugarat és a nem­zetiségi politikában nagyobb felelősséget kapott. így — a Muraközben — vannak a színháztól 700 kilométerré előadott darabjaink is. A ma­gyar társulat 150 táj- és 100 nagyszínházi előadást tart egy évadban, a szerb-horvát pedig 50 táj- és 126 nagyszínházi előadást. A sok tájmunka ér­dekében dotál bennünket a város és a vajdasági végrehaj­tótanács. valamint a horvátor­szági és szlovéniai szervek, így a tájmunkánk nem hóz ugyan bevé'elt, de ráfizető- | sünk s'ncsen. Géza Kopunovity: — A ma 1 esti bemutatón a címszerepet alakítom. Egyébként legked­vesebb szerepeim: Jágó és Svejk. Szegeden ii nagy si­kerem volt, több autógram­mot adtam, mint Albert Fló­rián. A mai darab: Boltó ház­tűznézőben. Három felvoná- sos népies vígjáték, ismeret­lenül egymásnak szánt fiata­lokról, sok helyzetkomikum­mal, és happy and-el. Egyéb­ként nagyon szeretem a szín­házértő magyarországi közön­séget és írja meg: ezúton Is köszönöm a sok tapsot, tár­sulatom nevében is. Haller Sándor: — A szege­di és a szabadkai színház kö­zött 1965-ben kezdődött a kapcsolat, s azóta állandó lett. A szegedi közönség rendszere­sen számít a szabadkai magyar társulatra, a szabadkaiak a szegediekre, rendezőcsere is van, Szegeden dolgozott már jugoszláv jelmeztervező. Egy példa: Krlezsa Lédáját a sza­badkaiak színpadraállításá- ban előbb láttuk, mint a pesti közönség. A szerb-hör- vát és magyar nyelvű sikeres vendégszerepléseket most ki- bővítjük, s a magyarországi délszláv lakosság számára a szabadkaiak s2érb-horvát társulatát hívtuk meg. Eddig három előadásuk volt, ez a negyedik Pálkúti Keresztély mohácsi vb-elnők meghívá­sára kezdődik ma este a kör­nyék délszláv lakosságának. Szeretnénk a kapcsolatokat bővíteni, s egészséges versen­gést kialakítani a jugoszláv és magyar színházak között. Közben egybegyűlt a kö­zönség, a két művész öltöző­be siet és nemsokára felhang­zik a színpadon Joszip Báity igazgató. — Sta je to da tyes zsenu pitat? — Amennyire értek szerbül, ez annyit jelent, hogy: Micsoda dolog az asz- szonyt megkérdezni valami­ről? Kezdetnek rokonszenves megállapítás. FHdesssy Dénes sadalml háttere? Mit fehet a szülő, és mit a társadalom? — A kórtani tények azt mu­tatják. hogy az értelmi fogya­tékosság előidézői: három szá­zalékban a csíradefektus, 27 százalékban a terhesség alatti ártalmak, 26 százalékban a szülési ártalom, 13 százalék­ban a szülés utáni ártalmak. A legtöbb esetben, 31 száza­lékban a koraszülés játszik döntő szerepet. A sok művi abortusz következtében, saj­nos elég sok a koraszülés. — Orvosilag ezek befejezett állapotok. De nevelési szem­pontból talán nem lezártak? — Valóban, nem. De az alaptény az, hogy a magasabb idegtevékenységet szolgáló ré­szek sérültek meg. Ha egy gyereket idegrendszeri károso­dás ; ért, a környezet által a legjobb nevelést kaphatja, a legjobb ingereket, az állapo­tot visszafordítani nem lehet —e Szeretném ezt kiegészíte­ni, hogy itt a struktúra és a funkció összefüggéséről van szó. Csak az a struktúra fejlő­dik, amelyiknek funkciója van. Ezek a gyerekek gyengébb agyi struktúrát örököltek, és ráadásul gyenge, ingerszegény környezetükben hiányoznak a fejlődéshez szükséges feltéte­lek. A nevelési hatások. Külö­nösen a 3 és 6 év közötti idő­szak a kritikus. Ennek a kor­nak a környezeti ingerei ké­sőbb már nagyon nehezen pó- ; toihatók. — Mikor lehet telje» biztoa- sággal megállapítani az értei- 1 mi fogyatékosságot? — Ha a gyerek nem járt óvodába, akkor hat éves ko­ráig nem lehet megállapítani. — A legtöbb értelmileg fo­gyatékos debilis, tehát a könnyebb eset A mi intéze­tünkben például 467 debilis gyerek van, és 66 Imbecillis. Körülbelül ez az országos arány is. Mi történik a leg­több debilis gyerek esetében? A szülő a gyereket a normál- iskolába erőlteti. Szégyellik a dolgot, és tulajdonképpen a gyereket teszik tönkre. Véle­ményem szerint elég sok de- bilis gyerek, akinek nálunk volna a helye, a normál is­kolában kínlódik. Elsősorban a vidékre gondolok, mert Pé­! eset ebből a szempontból jól megszűrtük. Da. például a fa­lusi iskolákban hagyják, hogy a gyerek háromszor ismételje az első osztályt, és akkor kül­dik ide be, amikor már tíz éves. — Ha a szülő erőlteti a gyereket, a helyzet még rosz- szabb lesz. A gyerek vagy teljes passzivitással elfordul a neki magasabb szintű anyagtól, vagy pedig agresz- szív lesz. Nem akar megszó­lalni, mert ha megszólal, ku­darcélmény éri. A túlzott erőltetés rontja a további le­hetőségeket is. A gyerekek többsége itt megnyugszik, mert fontos, hogy a nekik megfelelő környezetben élje­nek. — A gyerekek is éve* ko­rukig vannak lit az intéze.ben. Ml lesz velük azután? — Két lehetőség van. Vagy a szüleik segítségével állnak munkába, s ez a nagyobbik rész, vagy pedig a gyermek- védelem útján intézményesen helyezkednek el. A tavalyi nyolcadik osztály 24 végzőse mind dolgozik. Az enyhe ér­telmi fogyatékosok jól meg­állják a helyüket. Természe­tesen attól is függ, hogy mi­lyen környezetbe kerülnek. A debilitást beszédben, külsősé­gekben nem lehet megállapí­tani, így nagyon szeretik a munkájukat, szívesen marad­nak a helyükön. Nagyon sze­retnek dolgozni. Azt a siker­élményt, amit nem szerezhet­j nek még a gondolkodásban, a ! tanulásban, azt a fizikai mun­kában megtalálják. Kötet» ségtudóak, és a végletekig ragaszkodnak a munkájuk­hoz. — Ugyanakkor, mivel az ér­telmi kontrolijuk hiányzik, er« kölcsileg eléggé ingatagok. Könnyen befolyásolhatók, könnyen be lehet őket vonni a különböző galerikbe, ső^ alkalomszerűen 3 bűntények­be is. — A súlyosabb esetek ter­mészetesen szociális ottho­nokban találnak helyet — Es mi leaz velük U éve* koruk után? ök is nagykoré- akká válnak? — Ez az, amin érdemes el­gondolkodni. — Felmerül a kérdés: va­jon nagykorúak-e? — Különbséget kellene ten­ni a 18 éves állami gondo­zott, és a 18 éves gyógypeda- góglás között <*»- A tapasztalatuk szerte* általában hol több az értelmi« leg fogyatékos? Falun, vagy városban? — Körülbelül a fele-fele. — Nekem az a vélemé­nyem, hogy a városban vala­mivé! több van, elsősorban a* alkoholfogyasztás miatt — Ezzel a „hat tizeddel9* te* hát szembe kell nézni. Van egy bizonyos számú értelmileg fo­gyatékos gyerek* De valamit mégis lehetne tenni, elsősor­ban társadalmi vonatkozásban. Erre a törekvésre utalnak a különböző felmérések is. Erre utalnak az új eyermek-ideg* gondozó intézetek. Pécset* ugyan már tíz éve működik gyermek-ideggondozó, de a leg­több megyében — ahol már van Ilyen intézmény — az utóbbi három-négy évben ala­kult. — A jövőben elsősorban • gyermek-ideggondozást és a szülők felvilágosítását kell előtérbe helyezni. A mi is­kolarendszerünkben sok min­dent tanítanak, de a nevelési ismeretek nagyrészt hiányoz­nak. Nem mindenkiből lesz fizikus, vagy villanyszerelő, de csaknem mindenkiből szü­lő lesz. Az ehhéZ szükséges pedagógiai ismeretanyag azon­ban jóformán minimális. — Különösen fiatal korban. 1 és 4 év között kell nagy gondot fordítani a gyerek ne­velésére. Amit akkor elha­nyagolnak, azt később nem lehet pótólnL — Nagyon fontos volna a művi abortuszok csökkentése. — A terhesség alatti foko­zott védelem, és a csecsemők­nek a különböző infekciós ár­talmak elleni védelme is rendkívül fontos. Az agyhár­tya-, vagy az agyvelőgyulea­dásnál, ha az orvosi beavat­kozás nem időben történik, a következmény értelmi fogya­tékosság * A szülők egyéni felelőssége súlyos és visszavonhatatlan. Az értelmileg foeyatékos gyerekek sorsa államilag ren­dezett. Az imbecillis gyere­keket megtanítják az életve­zetésükhöz szükséges legele­mibb dolgokra, de állandó vé­delemre szorulnak az életben. A debilis gyerekek pedig az intézetekben megszerzik az alapműveltség egy részét, amelyre a- társadalomba való beilleszkedésükhöz feltétlenül szükségük lesz. Az egyszerű, szakképzettséget nem igénvlő munkához kitűnően lehet őket alkalmazni, de a legki­sebb komplikáció is értelmi zavart okozhat bennük. Ha azonban felnőttek lesznek, a dolgok már nem ennyire ren­dezettek. A társadalom töb­bet, s főként módszeresen se­gíthetne rajtuk. Szervezettebb munkábaállítással. több és szélesebbkörű védettséggel. Hisz betegségükről — ők nem tehetnek. Thlery Arpá«' í Pécs a szilveszteri mozihíradóban Pécsi képsorral kezdődik a j Magyar Filmhíradó szilveszte- i rí műsora. Drahós Kálmán 1 operatőr a napokban fejezte j be a siklós: Magyar—Bolgár I Testvériség Termelőszövetke- I zetről készült dokumentum­filmjét. Ezen kívül az isimét gyártott híres pécsi pezs?"”ől, valamint a oédsi Pannónia Bárról Vett fel képsorokat. Ezekkel kezdődik a magyar mozik érdekes szilvesztert híradóműsora. « /

Next

/
Thumbnails
Contents