Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

1963. december T3 OTmatvmu oa-pio A Siklósi Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál már a jövő esztendőre gondolnak Teljesíti 1968. évi termelési tervét a Siklósi Szék- és Kár­pitosipari Vállalat. Az Idén S200 darab Balassagyarmat tí­pusú kombinált szekrény és 22 ezer darab konyhai ülőke hagyja el az üzemet, ez utób­biból 3 ezer darab még nem készült el. A felsoroltakon kí­vül év közben 4000 darab box típusú ülőkét szállítottak Ang­liába. A termelési érték 20 és fél millió forint lesz az idén, néhány millióval több, mint tavaly, amely nem a termelés növekedéséből, hanem árvál­tozásokból adódik, örvendetes azonban, hogy a műszaki in­tézkedési tervek eredménye­ként a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva több, mint másfél százalékkal ja­vult a termelékenység. A nye­reség jóval több, mint a. múlt esztendőben, ami máris 3 százalékos bérfejlesztést tett lehetővé, s csökkentek a túl­órák is. A gazdálkodás nem volt za­vartalan, nem egyszer anyag­hiánnyal küszködtek. Az első negyedévben például a bútor­lap volt a hiánycikkek listá­ján, ilyen problémát jelent a facsavar és a zár, a, leggyen­gébb az üveg és a tükörellá­tás. Az utolsó negyedévben emiatt több száz kombinált szekrény üveg és tükör nél­kül került a' bútorraktárakba. Ha lesz, kiküldik az üzletek­be, ahonna valahogyan eljut majd a fogyasztókhoz is. (A vállalat a Budapesti Üveg­ipari Ktsz-szel van kapcsolat­ban, de talán fel lehetett vol­na „hajtani” más partnert is.) Ugyanakkor az idei évben emelkedtek az alap- és segéd­anyag-árak is. Megkapták a jövő évi ter­melési terveket: eszerint ter­mékváltozás nem lesz, a ka­pacitásszerződés háromezer kombinált szekrényre és 6 ezer darab ülőkére szól, az exportfeladat azonban még nem ismeretes. Fejlesztést nem vettek tervbe, nem is lenne értelme, hiszen a községfej­lesztési tervek szerint a ké­sőbbiekben lebontják az üze­met. A létszám, amíg tavaly­hoz képest az idén nőtt, (je­lenleg 180—190 fő), jövőre csökken, de a létszámcsökken­tést úgy oldják meg, hogy nem küldenek el senkit Még egy hír: 1969 április elsejére elkészül az intézkedési terv, a Siklósi' Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat dolgozói csök­kentett, 44 órás munkahéttel fognak dolgozni. Bővül a pécsi „sör negyed46 Pécs több, mint egy évszá­zados múltú „sörnegyede” to­vább fejlődik, az utóbbi évek­ben végrehajtott felújítások eredményeként jelenleg itt működik az ország legszebb sörfőző-háza. Közvetlenül be­fejezés előtt tartanak egy négyszintes, 24 ezer hektoliter tárolására alkalmas erjesztő­pince építésével is. Üzembe­helyezése révén további 50 ezer hektoliterrel növelik a termelési kapacitást. A Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat a gyár mellett több elavult utcasor helyén folytatja az építkezést. Az öreg házak sza­nálását befejezték, s a ta­vasszal teljes erővel hozzáfog­nak egy fejtőépület_ kialakíta­tásához, berendezéséhez. A tervek szerint a kétszintes csarnokban minden munkafo­lyamatot gépesítenek. Az új üzemrész egyik érdekessége lesz az NDK-ból érkező, auto­mata palackozógép, amely óránként 16 ezer üveget tölt meg sörrel. Tájértekezlet tanulságokkal A tanácsi beruházási váua.atok, és az építőipar Napjainkban, amikor a kü­lönböző fórumokon, a gazda­sági folyóiratok, napilapok hasábjain rengeteg szó esik a beruházási javak piacán ural­kodó feszültségről, ankétok sorát tartják, hogyan lehetne az építőipar termelőképessé­gét fokozni, több lakást, szo­ciális létesítményt, ipari ob­jektumot építeni — most min­den fokozott figyelmet érde­mel, ami ezzel a kérdéssel kapcsolatos. Egyik sarkalatos ponts a hiánypótlás Egyéb mellett ezért is tulaj­doníthatunk nagy fontosságot a tanácsi beruházási vállala­Utazunk, de hogyan? fanácskozás ßaranya * közlekedésének és hírközlésének fej lejtéséről Horn Dezső, a közlekedés és postaügyi miniszter helyette­se, a minisztérium több szak­területének vezetője csütörtö­kön a Megyei Pártbizottságon, Baranya és Pécs város párt, állami vezetőivel, továbbá a Posta, a MÁV és a 12-es AKÖV igazgatóival tanácsko­zott. Napirenden szerepelt: Ba­ranya megye területén az 1969. évi főbb közlekedés- és hír­közlésfejlesztés, továbbá az 1968., 1969. és 1970. évekre ütemezett körzetesítés! és ra­cionalizálási program és ütem­terv, valamint ezekkel kap­csolatos tapasztalatok és fel­adatok. Harmadik téma a ta­nácsi közlekedési szakigazga­tási szerveknek az új felada­tokhoz felkészülése volt A tanácskozáson részt vett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Szikszai Tibor, a Megyei, „Körösi Lajos, a Váro­si Pártbizottság osztályveze­tője, dr. Nagy Gyula, a Bara­nya megyei és dr. Németh La­jos, a Pécs városi Tanács vb elnökhelyettese, Garamvölgyi Miklós, a Postaigazgatóság, dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóság vezetője és Papp János, a 12-es AKÖV igazga­tója. Megyénk és városunk veze­tői részéről felmerült az Igény, hogy az útépítés kor­szerűsítésének ütemének foko­zásához, Pécsett a Siklósi úti felüljáró megépítéséhez és a MÁVAUT pályaudvar elhe­lyezésének kijelöléséhez és megépítéséhez a KPM adjon fokozott segítséget A csúcsforgalomban sok a panasz Nincs az a zsúfolt autóbusz, amelyikre még egy utas ne férne fel. De az a busz, ame­lyikkel utazom — megtelt Olyannyira, hogy többen egy lábon állunk, mint a gólya. Mellettem egy férfi kétségbe­esetten kapaszkodik a fogan­tyúba, de hiába szedte össze minden maradékerejét, akko­ra a nyomás, hogy térdei megroggyannak és egy féke­zésnél belehuppan a mellette ülő férfi ölébe. — Hát ez már túlzás! — méltatlankodik az ülő utas. — Ugyan uram! Kit akar az ölébe két forintért? Lollo- brigidát? Az utasok nevetnek, aztán a párbeszédet folytatók is. Látják, hogy egyik se tehet a történtekről. Ez van. Csúcs­forgalom. Végül is, hogyan utazunk mi, pécsiek munkába, napközben, este pedig haza? Egynapos körutazásom tapasztalatairól írom beszámolómat Fél hattól —■ nyolcig Reggel fél 6 óra. A 40-es busz jóformán már dugig tel­ve, amikor beérkezik az új- mecsekaljai hétemeletes há­zak előtti megállóba. Egy csokor ember várja, sokan bőröndökkel, mennének a reg­geli gyorshoz. A kalauznő sokszori és türelmes kérésére előrehúzódnak az utasok, nagynehezen mindenki felpré- selődik. De a Megyeri úti megállónál hárman már le­maradnak. „Miért nem állíta­nak be még egy 40-es csuk­lóst?” — hallatszik az uta­zóktól. Egy kicsit mindenki magát látja a lemaradók­ban ... , Közel 20 ezer ember lakik Ujmecsekaljárt, jelentős ré­szük reggel 7 és 8 óra között igyekszik a Széchenyi tér felé. A városi közlekedésbe innen is besegítenek a bá­nyászjáratok. Ebben az időben busz buszt ér, mégis megtör­ténik, hogy a Tüzér utcai megállónál csak „szuronyro­hammal” kerülnek fel az uta­sok. Nyolc óra után lecsökken a forgalom, azért valahogy mindenki eljutott a céljához. Délelőtt tíz óra körül jár az idő, felszállók az egyik leg­hosszabb járatra, a 10-esre: Ujmecsekalja—Fehérhegy, a vonal hossza 9.5 kilométer, a menetidő 30 perc. Mindenki feliért, viszonylag kényelme­sen érünk Fehérhegyre. Innen 10.25 órakor indulunk vissza. Minden „zökkenő” nélkül érünk Ujmecsekaljára, 25 perc alatt Átszállók a menetrend szerint 8 percenként induló 27-esre A megállóban 10 per­cet töltök, amikor beáll a 27-es. Míg az utasok felszáll- nak, S perc. A nyolc perces indulásból tehát tizenhárom perc lett. Ismert okok miatt kellett áthelyezni a Kossuth téri buszmegállót a Majláth utcá­ba, illetve a 48-as térre. Szük­ségmegoldás. Hideg van, to- pognak^&z utasok a Majláth utcai „végállomásnál”. Beáll a busz. .Miért az utolsó pil­lanatban jön? Hamarabb is beállhatna, legalább nem fáz­nánk annyira” — mondják az utasok a vezetőnek. „Hát ha egyszer ki kellett men­nem ...” — válaszolja a sofőr. Ez is igaz; ha ki kell menni, menni kell... Míg újabb buszra várok, nézegetem a menetrendben. Akik Vasason, illetve So- mogyon laknak a 15-őssel járnak. Az első busz reggel 7.15-kor indul, az utolsó 15.30- kor. Ha valaki a reggeli gyorssal akar utazni, hogyan jut az állomásra? Délután fél 4-től pedig nem jár már a 15-ös busz. Külterület?! A 47-es utolsó járata 18.15-kor IDÖJÁRASJELENTÉS Várható időjárás péntek estig: délnyugaton kisebb relhőátvonulá- sok, szórványosan havazással. — Máshol kevés felhő, csapadék nél­kül. Mérsékel: idSn’tént élénk délkelen szél. Helyenként zúzma­ráé köd. várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északkelé.en mínusz 10—mínusz 15, máshol mí­nusz S—mínusz 10 fok, legmaga­sabb nappali hőmérséklet mínusz V—mínusz 6 fok között. indul Szabolcsfaluból. Akik később akarnak utazni? Kül­terület?! Pedig a 10-es vona­lát meg lehetne hosszabbítani Szabolcsfaluig. Délután 4 óra — kezdődik ismét a csúcsforgalom. A 12-es AKÖV vezetői délutánonként rendszeresen autóba ülnek — az egyik rádió-telefonnal fel­szerelt — és figyelik a for­galmat, intézkednek. Velük utazom én is. A délutáni csúcs Járjuk a várost, Hal tér, 48-as tér, Petőfi (Kórház) tér, végig a Rákóczi úton, a Szé­chenyi téren ... Vagy tízszer is beutazzuk a környéket, a napi 180 000 utas jelentős ré­sze ezekben az órákban indul hazafelé. Tömeg a Hal térnél. „Kellene egy ingajárat ide, 16 órától 17.30-ig, legalább a budai vámig”. Telve a 20-as, 10-es. Most van látogatási idő a tüdőszanatóriumban. Sze­rencsére felférnek az utasok. Sok a várakozó a Petőfi téri megállóban. Kis ideig egy busz se, aztán három is be­fut. A folyamatos, egyenletes érkezések jobb szervezésével is segíteni lehet a zsúfoltsá­gon. Bár, egy nem várt for­galmi akadály néha felborít­hatja a legjobb szervezést is. Néhány perc alatt a vasút­állomásnál vagyunk. Gyakori a panasz: a 40-es már zsúfo­lásig telve — a 130 szemé­lyes csuklóson 150—180 utas szorong — érkezik ide. Az idő: 16.45 óra. Most is vagy harmincán várakoznak. Befut a csuklós, zsúfolva. Körülbe­lül 13 utas lemarad. „Jönni kell a mentesítőnek, amelyik ebben az időben ingajáratot bonyolít le az állomás és Uj­mecsekalja között” — mond­ják. Eltelik öt perc, tíz perc, de nem jön. Újabb 40-es ér­kezik, időközben ismét nőtt a várakozók száma. Erről a újabb rendeiete után? Tegyük fel, hogy a bei úházási válla­lat hiánypótlást kér, az elké­szült lakóépületben 10 ajtót illeszteni kell, mert úgy ahogy van, nem lehet hasznaim. A kijai sásukhoz szükséges mun­kaidő, mondjuk egyenként két óra: és egy óra 20 forint. Tíz ajtónál ez összesen 409 forint. Ha kivitelező nem ja­vítja meg határidőre, naponta 8 ezrelék büntetőkamatot fi­zet. Jó, jó, mondja a rendelet és alkotója, a beruházási vál­lalat a kivitelező költségért mással is kijavíttathatja a hi­bát. Hogy ezzel- a beruházási vállalatnak újabb gond esik a nyakába, nem érdekes. Mert kit talál erre? Vajon a kér­déses ajtóigazítást, valamelyik építő klsz 400 forintért elvál­lalja? ... Nyolc ezrelék, tehát ezer forint után 8 forint, 16 ezer után 80, százezer után 800 forint... Ez körűibe! olyan, mint amikor a gyerek megfenyegetik, ha rossz lé­szel, barackot kapsz a fe­jedre. Komolyra fordítva a szót, az igazság az.— panaszkodtak a beruházási vállalatok kéjv viselői —, hogy az ÉVM által kiadott rendeleteken erősen érződik az egyoldalúság, a be­ruházási vállalatok érdekelt nem kalkulálták bele kellő súllyal, holott ezen vállalatok érdekei is nyilván megegyez­nek a népgazdasági érdekeke kel. A tanácsi építőipart gyorsabban kell fejleszteni A beruházási vállalatok úgy látják, hogy az állami építő­ipari vállalatok, monopol helyzetüknél fogva, nem ér­dekeltek túlságosan a műsza­ki fejlesztésben, a jobb mun­kaszervezésben, mert megbí­zóikkal mindenképpen megfi­zettetik (s a megbízók megfi­zetik) a beruházás költségeit; tekintve, hogy nem az építő­ipari kapacitás oldaláról ne­hezedik nyomás a beruházók­ra, az építeni szándékozókra, hanem fordítva, ezek állanak hosszú sorban. Az egyik meg­oldás feltétlen az, hogy a ta­nácsi vállalatokat gyorsan kell felfejleszteni. A táj értekezlet másik fon­tos témaköre a lebonyolítási díj rendszerével volt kapcso­latos. A beruházási vállalatok a beruházások lebonyolítá­sáért a bekerülési érték (át­lagosan) egy százalékát kap­ják a megbízóktól. Érthető —• bármilyen jóindulatot is fel­tételezünk — ilyen ösztönzési rendszer mellett a megbízó­nak az az érzése támad, hogy a beruházási vállalat igyek­szik felsrófolni a bekerülni költségeket, (vagy legalábbis közömbös iránta), hiszen ez áll érdekében, ezután kapja a százalékot. Nos, hogy a rossz érzést eloszlassák, új lebonyo­lítási rendszert javasoltak, amely mellett megtakarítás­ban már a beruházási válla­lat is érdekelt. Kölcsönös érdekeltséget a megtakarításban! > Az új lebonyolítási díj­rendszer lényege, hogy a meg­bízás előtt szerződést kötne a tanács és a beruházási válla­lat a program összegére (és nem a kivitelezési dokumen­táció végösszegére, a bekerü­lés összegére tehát, miirt ami a jelenlegi gyakorlat) A meg­takarításból a beruházási vál­lat 15—20 százalékban része­sedne, s ez mindkét fél ré­szére igen előnyös. Amennyi­ben túllépés van, és ezt a be- ruházati vállalat előre láthat­ta volna — ez az ő rizikója egyébként a dologban — ak­kor a lebonyolításért járó díjat arrnyi százalékkal csök­kentenék, ahány százalékkal túllépték a szerződésben rög­zített beruházási költségeket. Miklósvári Zoltán t tok Pécsett tartott kétnapos tájértek,ezletének. A kezdetné- i nyező és vendéglátó, a Pécs— ! Baranya megyei Beruházási j Vállalat, azért hívta össze az j ! ország 13 tanácsi beruházási vállalatát, köztük a buöapes- ti FÖBER-t, (továbbá a helyi , tanácsi szerveket és a beru­házásokat. finanszírozó pénz­intézetek képviselőit), hogy megvitassák a lebonyolítási tevékenységük során eddig felmerült problémákat és j hogy számba vegyék azokat | a lehetőségeket, amelyekkel! a tanácsi beruházási keretek: leghatékonyabb felhasználását1 biztosíthatják. Az eszmecserének két sar- kallatos pontja volt. Az egyik: az építőipari kapacitással, a | hiánypótlással, egyszóval, a beruházási vállalatok és a ki­vitelezők (az építőipari vál­lalatok) közötti viszonnyal kapcsolatos. Egyöntetű volt a vélemény, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendeletéi nem, vagy csak ke­véssé veszik figyelembe a ta­nácsi beruházási vállalatok érdekeit. Miről van szó? Ott tartanak, hogy a műszaki igé­nyesség a beruházások átadá- sánál-átvételénél sérelmet kell, hogy szenvedjen, sérelmet szenved. A beruházási válla­latoknak ugyan jogukban áll megtenni észrevételeiket, fel­tárni a hiányosságokat, erre határidőt adni, ha azonban a kivitelező ezeket a határ­időket nem . tartja be, akkor az alkalmazható szankciók oly nevetségesen alacsonyak, hogy a vállalat meg sem érzi, sok esetben akkor jár jól, ha kér­déses munkát el sem végzi, a hiányt nem pótolja. Barack a fejre 1068. január 1-ig a késedel­mi kamat a beruházás nagysá­gától függően napi 500—1000 forint volt. És most, az ÉVM 40-esről Is* többen lemaradtak. A személyautóból egy rádió- telefon a központba: „Meny­nyi tartalékkocsi áll készen­létben?” — Recsegve kapjuk a választ: „Kilenc”. Kérdőn nézek a szakemberre. „Bu- , szunk van, de nincs gépkocsi- vezetőnk — mondja. Huszon­öt gépkocsivezetőt tudnánk felvenni. Nincs jelentkező. Pe­dig az átlagkeresetük: 2650 fo­rint havonta”. Holnap újra kezdődik Este 7 óra felé „lefut” a csúcsforgalom — valahogy is­mét hazautazott mindenki. Holnap kezdődik elölről az egész. Általános tapasztalat: a reg­geli és az esti csúcsforgalmat kivéve lényegében — ha nem is minden részletében — meg­oldották Pécs közlekedését. Igaz, egy-egy járat kimaradá­sa hosszabb időre is növelhe­ti a zsúfoltságot A buszok kisöpörve, tisztán indulnak a végállomásokról. Mosásuk néha vízhiány 'miatt akadály­ba ütközik. A refrén: a csúcs- forgalom. „Budapesten még nagyobb” — mondják egye­sek. Az a budapestiek baja, — oldják meg ők. Ez meg a mi feladatunk, nekünk kell orvosolnunk „Én befizettem a 2 forintot! Megvettem a bérletet, utazni akarok” — hangzik. És teljes joggal — tegyük hozzá. E sorok írója az utas szem­szögéből nézte Pécs közleke­dését. Ma délelőtt a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tart, ahol meghallgatja a _ 12-es AKÖV „Tájékoztató Pécs város helyi közlekedésé- j ről” című előterjesztését. A I vb-ülésen elhangzottakról js tudósítjuk olvasóinkat. Garay Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents