Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

MSS. december 8. Dnnontnti nonta 3 Palkó Sándor elvtárs nyilatkozata a bekötőút-építési program megvalósulásáról Több utat kell építeni! Célszerű lenne tanácsi kezelésbe adni a nem számozott közutakat Régóta húzódó és nem egy­könnyen megoldható problé­ma a községek bekötőúttal való ellátása Baranyában. Az előző választási ciklusban Ognyenovics Milán ország­gyűlési képviselő interpellá­ciójában, az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán Rameisl Ferencné képviselő felszólalá­sában sürgette a bekötőút- építési program megvalósítá­sát. 1966-ban; a III. ötéves tervidőszak elején Baranya S22 községéből 71, tehát a községek 22 százaléka még nem rendelkezett bekötőúttaL 1967 végéig KPM erőforrás­ból hat, tanácsi beruházásból két bekötőút épült, de még mindig 63 olyan községünk van, mely az év bizonyos szakában gépjárművel meg­közelíthetetlen. (A hozzá tar­tozó lakosság 21 300 fő.) Ag­gasztóan magas ez a szám, abszolút értelemben is, még inkább az ország más terü­leteihez viszonyítva. A bekö­tőutak építésének jelenlegi helyzetéről, a program meg­valósításának kilátásairól be­szélgetett munkatársunk Pal­kó Sándor elvtárssal, a me­gyei tanács vb-elnökéveL — Lassan a UK. ötéves terv végéhez közeledünk. Addig az előirányzat szerint még 16 bekötőutat kellene meg építeni. Hogyan áll ez a munka? — Sajnos a fő gondot egye­lőre az jelenti, hogy a II. öt­éves terv időszakából áthú­zódó bekötőút-építési progra­mot befejezzük. így például a tekeresi, négy községet érintő bekötőútnak is el kel­lett volna készülnie már a II. ötéves terv végére, azon­ban még most is épül és elő­reláthatólag csak 1969 tava­szára lesz kész. Csak ezután kerülhet sor az említett 16 községi bekötőút építésének megkezdésére. — Er.eJt «tán már alig «te­rem megkérdezni: mikorra lesz Baranya minden kézsé­gének bekötőútja? — 1971-től még mintegy 47 falu bekötőútját beli, körül­belül 150 kilométer hosszú­ságban megépíteni. A közle­kedés- és postaügyi miniszter elvtárs megígérte, hogy Bara­nyában meggyorsítják a program befejezését. Ez kí­vánatos is lenne, mert ha az eddigi ütemben épülnek a bekötőutak, vagyis évenként 10 kilométer, akkor még há­rom ötéves tervre lesz szük­ség ahhoz, hogy minden köz­ségbe eljusson az út Ilyen célt egyelőre nem is tűzhe­tünk magunk elé, mert jóné- hány olyan község van, amelynek bekötőútja többe kerülne, mint az egész köz­ség áttelepítése; egy központi községhez való csatolása. Egyébként van is ilyen ten­dencia, a távoli hegyi fal­vakból a lakosság lassan-las- san központi községekbe köl­tözik, mi, telekjuttatással tá­mogatjuk is ezt a törekvést. — Milyen beleszólása van Jelenleg a megyei tanácsnak az utak építésébe? — Az utak építését — a megyeszékhelyen működő igazgatóságán keresztül — a KPM bonyolítja, a tanács csupán a községi belterületi utakkal rendelkezik. (Más kérdés az, hogy a belterületi utak és a földutak hídjainak karbantartására rendelkezésre élló hitelből a járási tanács időnként új utat is kénysze­rül építeni. Ez a pénz azon­ban kifejezetten az utak-hi- dak karbantartására szolgál.) Célszerű lenne a nem számo­zott közutakat — természete­sen a megfelelő eszközökkel, gépekkel és költségráfordítá­sokkal együtt — tanácsi keze­lésbe adni, mint ahogy ko­rábban voltak. A rendelkezé­sünkre bocsátott erővel gyor­sítani tudnánk a bekötőút­építési programot. A hat szá­mozott főközlekedési út per­sze továbbra is a miniszté­rium kezelésében maradna. Í — A tanácsi kezelésbe Té­tel befolyásolná az utak ja­vításának, felújításának üte­mét? — Nagy mértékben meg­gyorsítaná. Jelenleg ugyanis í az a helyzet, hogy olykor, 100 kilométert is utazhatunk j a nem számozott közlekedési utakon anélkül, hogy a min­den öt kilométeren felállított útfenntartó munkásokkal ta­lálkoznánk ... Nyilván ennek j köszönhető az a tarthatatlan és első hallásra hihetetlennek tűnő állapot, hogy naponta több út megy tönkre, mint amennyit megjavítanak. Ha ezek a munkások a község, illetve a járás irányítása alá kerülnének, a tanács appa­rátus „mozgó” emberei mun­kájuk mellett rendszeresen ellenőriznék azt is, hogy az útfenntartók a legfontosabb helyen a legsürgősebb mun­kát végzik-e. — Mi a véleménye a tár­sadalmi összefogással történd útépítésről? — A társadalmi összefogás a járdaépítések és néhány önerőből történő útépítés so­rán igen eredményesnek bi­zonyult Ha pedig az útkar­bantartás megyei feladattá válna, a társadalmi erők be­kapcsolásával az úthálózat bővítésére is lenne lehetőség. Jelenleg azonban a jók mel­lett -rossz példákkal is talál­kozunk. Például a marócsaiak azzal kerestek fel bennünket, hogy bocsássunk rendelkezé­sükre egymillió forint útkar­bantartási hitelt, és akkor ők maguk megépítik a négy ki­lométeres bekötőutat Elvégzik a szükséges földmunkát, a ter­melőszövetkezet gondoskodik az anyagszállításról, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat ad ingyen követ Az egymil­liót a járás megadta Maró- csának, ezt az összeget azon­ban tsz-fuvarra és a föld­munkát végzők bérére költöt­ték. A földmunka be is feje­ződött, de a pénz is elfogyott — az általuk összeadott sze­rény összeg is —, anélkül, hogy használható utat nyer­tek volna. Látni kell, hogy a régi módszer — „Csak el kell kezdeni, majd a megye befejezi” — az új mechaniz­musban nem válik be. A me­gye ugyanis az év elején minden rendelkezésre álló fej­lesztési alapot átad a járá­soknak, városoknak, intézmé­nyeknek, semmiféle tartalék­kal nem rendelkezik. Vagy itt van az erdősmecs­ke—fekedi átkötőút, amelynek megépítésére állami hitelből csak az összes bekötőutakat követően kerülhetne sor. En­nek az átkötőútnak az építé­sére a községi tanács, a ter­melőszövetkezet és más szer­vek — mint a Dunántúli Naplóban olvastuk — komoly felajánlásokat tettek. Remé­lem, hogy ez a csaknem hat­millió forintos útépítés előbb utóbb realizálódik. A KPM azonban ehhez az útépítéshez a bekötőút-építési program rovására hitelt nem tud ren­delkezésre bocsátani. útszakaszok gyors megépíté­sére illetve felújítására törek­szenek, ezért főleg éjszaka dolgoznak. Ugyanakkor ná­lunk — például a Pécs—Barcs közötti útvonalon — hosszan elnyújtott, megszakadozó munkát látunk. Ez, legalább is a laikusnak, eléggé furcsa. Persze mindebben nyilván a munkaerőhiány is közreját­szik. — Értesülésünk szerint de­cember 12-ém — régi jó szo­kásához híven — a közleke­dés- és postaügyi miniszter­helyettes Pécsre látogat, hogy ismét erről a témáról tanács­kozzék a megyei vezetőkkel. A KPM egyike azon kevés minisztériumoknak, amely meghallgatja és lehetőség sze­rint figyelembe veszi a helyi vezetők véleményét. Kéri Tamás Az 1969. évi népgazdasági terv (Folytatás au 1. oldalról) trágya-gyár intenzifikálására; üzembe lép — többek között — Százhalombattán a 3 millió tonna/év kapacitású kőolajfi­nomító; a lágymányosi beépí­tett bútorokat gyártó üzem; a Győri Hűtőház stb. A to­vábbi fejlődést szolgálja töb­bek között a Duna menti és a Kőbányai Hőerőmű; a Lenin Kohászati Művekben új ne­mesacél-hengersor; Dunaúj­városban folyamatos ön­tőmű; Budafokon kartonpa­pírgyártó gépsor; a borsodi új sör és malátagyár, s a Győri Műbőrgyár építésének, illetve bővítésének megkezdé­se. Ipar Az ipari termelés az 1968. évihez képest mintegy 6 szá­zalékkal nő, ezen belül az egyes iparágak fejlődése elté­rő. Az alapanyaggyártó ipar­ágak zömében a szükségletek kielégítése érdekében a terv a? ipar átlagánál gyorsabb ütemű fejlődéssel számol. — Sok panasz hangzik cl az útépítések lassúságát il­letően. Erről mi az ön véle­ménye? A kőolaj- és földgáz-ipar \ termelése emelkedik; ugyan­akkor a szénbányászat terme­lése csökken; a villamosener­giaiparé 7; a kohászaté 6; a gépiparé 7; az építőanyagiparé 1,5; a vegyiparé 9; a könnyű­iparé 3 és az élelmiszeriparé 5,5 százalékkal nő. Az iparban foglalkoztatot­tak száma mintegy 35—40 ezerrel bővül. Az egy foglal­koztatottra jutó társadalmi termék értéke az ez évinél gyorsabban nő. Az építőipar teljesítménye 1969-ben 6—7 százalékkal lesz nagyobb, mint ez évben. Az ehhez szükséges 8—9 ezres létszámnövekedés biztosítható. Az iparban és az építőipar­ban a kormány által meghatá­rozott feltételek érvényesitésé- vel folytatni kell a munka­idő csökkentését,, Mezőgazd aság A terv a mezőgazdaság ter­melésének az ideihez viszo­nyított 2—3 százalékos növe­kedésével számol. Ez megfe­lel a harmadik ötéves terv­ben előirányzott ütemnek. A növénytermelés a terv szerint mintegy 3—4 százalék­kal nő. A tervezett gabonater­melés 1969-ben biztos alapot nyújt a hazai szükséglet ki­elégítésére. Az állattenyésztés színvona­la 1969-ben csak mérsékelten emelkedik. A takarmányhely­zet kedvező ugyan, a jelen­legi állatállomány miatt azon­ban a hústermelésben jelen­tős fejlődéssel nem számolha­tunk. A baromfitermelés to­vább növekszik. Közlekedés Az áru- és személyszállítás teljesítményének növekedése Idén áprilistól napjainkig 700 új lakást kapcsoltak be a táv­fűtésbe a nyugati városrész­ben. Ezzel összesen 45O0-ra emelkedett Uránvárosban a távfűtött lakások száma. Fő­idényben 44 millió kilókaló- ria/óra fűtőenergiát használ­nak fel a lakások valamint a 43 közületi fogyasztó (óvodák, üzletek, stb.) és a 16 közületi ipari fogyasztó (pl. az egye­tem, Tanárképző Főiskola stb.). A Tüzér utcai távfűtő központban már készen áll­nak a serkentőszivattyúk, amiket majd jövőre kapcsol­nak be a vezetékkapacitás növelése érdekében akitor, amikor ezt szükségessé teszik majd a távfűtésbe újonnan belépő lakások. várhatóan 2—3 százaléka« lesz. A vasút a várható szállítási igényeket az ez évihez hason­lóan jövőre is kielégíti. Meg­gyorsul a vasúti közlekedés korszerűsítése, nő a villamos- és Diesel-vontatás aránya. A közúti áruszállítás jövőre is az átlagosnál gyorsabban nö­vekszik; az autóbusz közleke­dés azonban az egyre növekvő igényeket teljes egészében még nem elégíti ki. Az országos úthálózat fej­lesztése és korszerűsítése a harmadik ötéves tervben elő­irányzottnak megfelelően foly­tatódik. A légiközlekedés 1969-ben két Tu 134-es gépet állít üzem­be. Külkereskedelem Az államközi egyezmények és egyéb megállapodások alap­ján a külkereskedelmi forga­lom tovább bővül. A szocia­lista országokkal lebonyolított forgalom mintegy 7 százalék­kal, ezen belül az export 6. az import pedig 8 százalékkal emelkedik. Tőkés viszonylat­ban mind az export, mind az import 5 százalékos növeke­dése várható. A kiviteli terv teljesítése, illetve túlteljesíté­se szükségessé teszi a külke­reskedelem piaci munkájának megjavítását, a termelőválla­latok részéről pedig a minő­ség és a műszaki színvonal további fejlesztését. Mivel a tőkés piacokon a növekvő értékesítési nehézsé­gek miatt az eddiginél na­gyobb elhelyezési problémák­kal kell megküzdeni, több fi­gyelmet kell fordítani a koo­perációs lehetőségek kihasz­nálására, továbbá gazdasági kapcsolataink bővítésére a fej­lődő országokkal is. ÉlefszínTona!, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés Nevelők klubja Szigetváron Szigetváron a városi és já­rási könyvtárhoz kapcsolód­va, annak épületében a vá­rosi és járási tanács végre­hajtó bizottsága Nevelők Klubját létesített December 5-én tartotta alakuló ülését, amelyen 120 városi és járási pedagógus vett részt. A klub elnökévé Bóra Ferencet, a vá­rosi tanács művelődésügyi csoportvezetőjét és Mecéri Lajost, a járási tanács mű­velődési osztályvezetőjét, tit­kárává pedig Pirisi Jánosné szakfelügyelőt választották mog. Bóra Ferenc művelődési csoportvezető tájékoztatása szerint régi probléma a vi­déki pedagógusok megfelelő szinten való önképzésének a biztosítása. Pirisi Jánosné kezdeményezésére e probléma megoldásának elősegítésére hozták létre a klubot. A klub célja, hogy a legújabb és leg­modernebb pedagógiai isme­retekkel felvértezze a város és járás pedagógusait Meg­felelő lehetőséget biztosítva azon pedagógusok részére is, akik igényesebben foglalkoz­nak saját önképzésükkeL Sajtókiállítás a Janusbán — Ügy tűnik, néha való­ban indokolt ez a panasz. Igen sok modem útépítő gé­pet látunk állni olyankor is, amikor a világítási viszonyok miatt még nyugodtan dolgoz­hatnának. Ez egyébként nem­csak lassúvá, gazdaságtalan­ná is teszi a munkát, mert az álló gép majdnem ugyanany- nyit veszít az értékéből, mint a működő, ugyanannyi amor­tizációt is fizet utána a vál­lalat. Csak példának említem meg az aszfaltozógépet, amely­nek „munkaidejéből” másfél órát a felfútós vesz el, a mű­szak lejárta előtt fél órával pedig ki kell oltani a tüzét. Másnap reggel természetesen ismét felfűtik, ez ismét más­fél óra kiesést jelent. Kül­földön általában — a közle­kedés zavartalanságának biz­tosítása érdekében is — rövid Tegnap délután 16 órakor Takács József, a Hazafias Népfront Pécs városi titkára a magyar sajtó napja alkal­mából megnyitotta azt a saj­tókiállítást, melyet a Pécsi Ja­nus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola KlSZ-bizott- sága, az iskola szülői munka- közössége, a Központi Hírlap- iroda, a Népszava Kiadó Vál­lalat, a Hírlap Kiadó Válla­lat, az Ifjúsági Lapkiadó Vál­lalat, a Baranya megyei Lap­kiadó Vállalat, a Zrínyi Kato­nai Kiadó és a Hazafias Nép­front Pécs városi Béke- és Barátság Bizottsága támoga­tásával rendezett. A kiállítás megnyitóján Takács József, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola KlSZ-szer- vezetének jó békemozgalmi munkájáért a Magyar Béke­mozgalom aranykoszorús jel­vényét adta át. A kiállítás megnyitása után sajtóvetélke- | dóré került sor, melyen hét J tanuló vett részt. A vetélke-; tíőt Gilipter Irma III. osztá-1 lyos tanuló nyerte. Ezt a ki- j tüntetést most kapta először1 intézmény. A kiállítást decem­ber 8-án, 9-én és 10-én reg­gel 7-től délután 6 óráig lehet megtekinteni. 1969-ben tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelmek 4—5 százalékkal haladják meg az ideit; a munkások és alkal­mazottak reálbére mintegy 2 százalékkal nő. A lakosság nagyobb jöve­delmével összhangban a terv a kiskereskedelmi forgalom 8 —9 százalékos emelkedésével számok A kiskereskedelmi forgalom növekedését a hazai termelés mellett a bővülő im­port is segíti. Élelmiszerekből a lakosság várhatóan mintegy 4 száza­lékkal vásárol többet az idei­nél. Előreláthatólag tovább bő vül az állami, szövetkezeti kis­kereskedelem és a mezőgaz­dasági termelők közvetlen oia- ci kapcsolata. A húse”átás az 1968. évihez képest főleg ba­romfiból növelhető számotte­vően; tojásból, tej- és teiter- mékből az ellátás bőséges lesz. Kávéból, teából, citromból továbbra is zavartalan kínálat várható. A ruházati termékek kínála­ta jelentősen növekszik; egyes árucsoportokban azonban jö­vőre sem lesz teljes a válasz­ték. A tartós fogyasztási cikkek nagy többségéből zavartalanul kielégíthető a kereslet. Bár jövőre is az ideihez hasonló számú személygépkocsi kerül éladásra, e téren a kereslet előreláthatólag továbbra Is meghaladja a vásárlási lehé-' tőségeket. Építőanyagokból az árufe­dezet a forgalom 10 százalé­kos növelését teszi lehetővé, de a kereslet néhány anyagfé­leségből továbbra is megha­ladja a kínálatot. A tüzelőanyagok várható kereslete és kínálata összhang­ban van. A lakosság tüzelő­anyag-felhasználásában a szén- hidrogének (gázolajtermékek) aránya jelentősen növekszik. A fogyasztói árak köréber. a szabad árforma részaránya valamelyest bővül. Az árszín­vonal alakulását a stabilitás jellemzi, ugyanakkor egyes termék-árak tovább közeled­nek a tényleges ráfordítások­hoz. Ez bizonyos fokú le- és felfelé történő ármozgásokkal jár. 1969-ben legalább 60—6Í ezer lakás épül, ebből 21600 állami erőből. A lakásépítési programnak megfelelően 1969- ben megkezdi a termelést a 3. számú budapesti, a misko’ci és a győri házépítő kombinát, teljesítményük egyenként évi 4200 lakás. Folytatódik az idén megkezdett debreceni és jövőre megkezdődik a szeged- házépítő kombinát építése. Mindkét házgyár évi kapaci­tása 2500 lakás. Egészségügyi szociális és kulturális ellátás A gyógyintézeti ágyak szá­ma mintegy 1500-zal nő; 90 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonok ágyai­nak száma 670-nel, a bölcsődei helyeké 1300-zal nő. Mintegy 5000-rel több hely lesz az óvo­dákban is. A terv szerint 1969-ben 92 ezer szakmunkás tanuló és 66 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. Tovább bővül a tantermek száma A diákotthonok hálózata csak­nem 300 hellyel gyarapszik * Az 1969. évi népgazdasági terv a megalapozottság és a realitás követelményeinek ti- gyelembe vételével a gazda­ság harmonikus továbbfejlő­dését irányozza elő. A terv a fejlődés ütemét, valamint fő arányait társadalmunk szük­ségleteivel, jelenlegi helyzeté­vel összhangban határozása meg. A kormány felkéri a társa­dalmi szerveket: ismertessék, tudatosítsák széles körben a jövő évi népgazdasagi terv céljait és a szocialista mur.ka- verseny további kibontakozta­tásával is mozdítsák elő a nép javát szolgáló terv meg­valósulását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit vala­mennyi dolgozóját, hogy oda­adó munkájukkal tegyenek meg mindent a jövő évi nép- gazdasági terv teljesítéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents