Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

4 DutUknUUl H IMS. detemb«f t> Vízzel árasztották el a hosszűhetényi aknákat Ötvenmillió forintos tandíj Évi egymillió forintot rabolt el a* állagmegóvás Szükség esetén feltámasztható a két „tetszhalott** 1972-ben hétszáz éves lesz Nyomja és Szederkény vízzel, a sokéves feszültség feloldódott. Ha kell — kellhet, hisz a mecseki szén Iránt megfelelő a kereslet —, egy- sfcer majd sor kerülhet a „fel­támadásra”. Számítások sze­rint a víznyomás hosszú éve­kig képes megbirkózni a kő­zetnyomással. Könnyen lehet tehát, hogy az oly sok gondot okozó hosszúhetényi aknákról az ipartörténetbe mindössze annyi kerül majd be: kora­szülöttek voltak ... Békés Sándor Kocsink balra lefordul a komló—hosszúhetényi útról, s néhány méter után elénk tá­rul a Mecsek egyik legszebb Ipari tája. A Vasas felé lejtő völgy felett csillesorok futnak; a drótkötél feloldódik a tél­ele ji fényben — s ettől olyan érzése támad embernek, hogy apró kis léghajók száll­nak a dombon túli akna felé. Mozgás, örökös lüktetés itt az élet, s talán ezért is olyan döbbenetes a hetényi aknák vastraverzei között feszülő esend. Üres a szállítógépek épülete, mozdulatlanok a csatlós kerekek. A rozsda ki­kezdte a vas rudakat Március óta a szivattyúgé­pészek, sőt az éjjeliőr kuckó­ja is üres. Az aknák — leg­alábbis a számítások szerint —, ma már teljesen megteltek vízzel — két ötszázhuszon- négy méteres vízoszlop áll te­hát az elcsendesedett dombol­dalban. A tetszhalál állapota beállt A szivattyúk sok éven át megvédtek az aknákat a víz­betöréstől, ez a védelem azon­ban több mint egymillió fo­rintba került évente. Egymil­lió forint — semmiért Mert a hosszúhetényi aknák soha egyetlen deka szenet sem ad­tak ... Van-e szén egyáltalán ? Sokan kérdezték ezt az el­múlt években, s még többen állították: nincs. Bűnbakot ke­restek, felelősségre-vonást kö­veteltek. Pedig hát szén van bőven. Azok a széntelepek, melyeket immár egy évszá­zada művelnek a vasasiak, Hetény felé húzódnak — egy­re növekvő mélységben. A he­tényi aknák ezért is épültek ilyen mélyre (Vasason a IX. szint 554 méter, Hetényben az I. 524), a tervezett új bánya tehát tulajdonképpen a vasas! bánya újjászületése lett volna eredeti helyétől néhány kilo­méterrel távolabb. Sok vita folyt az aknák kitűzésével kapcsolatban is. Nos, az erre vonatkozó híresztelések is alaptalanok —- Hetényben egyedül ott lehetett volna bá­nyát nyitni, ahová a két óriás­aknát lemélyítették. A mos­tani súlyos ítélet nem geoló­giai okokkal kapcsolatos. Az üzem helyét helyesen ha­tározták meg — annál kevés­bé a jövőt, melyet hivatott lett volna szolgálni. 1952-ben, ami­kor elkészítették a Pécsi Szén- bányászati Tröszt hosszúlejá­ratú termelési programját, az 1960-as évek elejére olyan mennyiségű szenet kértek, me­lyet csak egy új üzem belép­tetésével lehetett volna fel­színre szállítani. Ilyen távla­tok szem előtt tartásával ké­szültek tehát a műszaki ter­Száz év Szederkényben A kiállított anyag a baranyai németség múzeumának alapját képezhetné vek, melyek értelmében egy, j a mai Zobák-aknához hasonló, | üzem épült volna a hosszúhe- ! tényi domboldalon. Hasznosítható létesítmények 1954 és 1957 között elkészült a két félezer méteres óriás­akna (átmérőjük 6,6 méter), megépült a vasútvonal, kinőtt a földből egy korszerű pálya­udvar — s aztán egyszerre csend lett; elvonultak az épí­tők. Az energiahelyzet újraér­tékelése ugyanis azt bizonyí­totta, hogy a korábbi szén- igény-prognózis helytelen volt, a Mecsektől nem várnak olyan szénmennyiséget, melyet meg­lévő üzemeinek korszerűsítése után ne tudna produkálni. A 100 millió forintnál is több pénzt követelő beruházás te­hát leállt — tanácstalanságot és zűrzavart okozva megye-, sőt órszágszeite. Vizsgálatok kezdődtek, min­denki bűnbakot keresett; a műszakiak éveken át a gya­nakvás légkörében éltek. Pe­dig hát személy szerint sen­kit sem terhelt felelősség. A rábízott feladatot mindenki elfogadható minőségben végez­te el, még azok is, akik a prognózist adták. Mert ők is csak azokkal a számokkal dol­gozhattak, melyeket rendelke­zésükre bocsátottak. Ezt — ha hivatalosan (legalábbis tudo­másom szerint) nem is mond­ták ki —, a vizsgálatot lefoly­tató szervek is elismerték, hisz senkit sem vontak fele­lősségre. A hetényi építkezés így aztán akár szimbólum is lehetne: egy megmerevedett, számok bűvöletében éiő, de azok valódiságáról meggyőződ­ni képtelen, gazdasági mecha­nizmus szimbóluma. Még sze­rencse, hogy a felépült létesít­mények jelentős része (például a vasút) használható. így az­tán a tandíj csak cirka ötven millió forintra rúg... Lehet még „feltámadás“ A szivattyúk leállítását hosz- szú vita, tucatnyi levélváltás előzte meg. A Mecseki Szén­bányavállalat — érthetően —, szabadulni akart az évi egy­millió forintos pénzkidobás­tól. Az új gazdasági mecha­nizmus és az időközben vég­zett tudományos kutatások idén tavasszal aztán pontot tettek az ügy végére: a fel­ügyeleti szervek engedélyt adtak az elárasztásra, bebizo­nyosodott ugyanis, hogy a víz­oszlop nem okoz jóvátehetet­len károkat az aknákban. Most tehát csend vám He­tényben. Az aknák megteltek Karácsonyfadíszek minden színben németajkú és németajkú kö­zött A kiállítás dokumentu­mai között láthatjuk Sarohin vezérőrnagy fényképét Edd a Dunántúli Napló munkatár­sának nyilatkozik. Sarohin arról szól, hogy a szederké­nyiek lojálisak voltak irán­tuk, sőt támogatták őket Megtudhatjuk, hogy Sarohin gépkocsit adott Rumszauer Ede községi bírónak, s lehe­tővé tette számára, hogy fel­kutassa, illetve hazahozza a Mohács környéki harcokban elesett egyetlen fiát Evvel már vége is van a kiállításnak, melyet nyugod­tan folytathattak volna a je­lenkorig. 1972-re, mire fenn- J állásának 700. évfordulóját ünnepli a község, meglesz ta­lán '«evűj- «rtyag is. Egyébként csak a legna­gyobb elismerés hangján le­het szólni erről a kezdemé­nyezésről, mely méltó ahhoz az igényes színvonalhoz, amit a honismereti szakköröktől kezdünk megszokni. Kár, hogy a kiállítást egy hét múl­va már bezárják, mert ün­nepi tanácsülést akarnak tar­tani a művelődési ház nagy­termében. Az sem okoz örö­met, hogy a Janus Pannonius Múzeum eddig még nem mérte fel a kiállítás értékeit a maga teljességében. Pedig ez a kiállítás nagyon alkal­mas lenne arra, hogy a bara­nyai németség múzeumává, annak megalapozójává váljék, hiszen előbb-utóbb úgy is lét­re kell hozni egy ilyen mú­zeumot. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a megyében több tízezer ember németajkú. Akár bevalljuk, akár nem, j a magyarországi németség el- [ magyarosodása — amiként a szlovákiai vagy romániai ma- j gyarság elszlovákosodása, il­letve elrománosodása — léte­ző folyamat. Nem ma, nem holnap és holnapután megy végbe, de szemmel látható. A hazai németség gyermekei már egymás között sem az anyanyelvükön, hanem ma­gyarul beszélnek. Az idő ha­lad, megállítani nem lehet. Egy korszak emlékét meg­örökíteni viszont igen, s erre keresve sem találnánk jobb helyet a Pécshez közel eső. ' a forgalmas út mentén fekvő Szederkénynél. Magyar László Az ős* elején létesítette neon-ütemét Pécseit, a Doktor Sándor utcában a Siklósi TOVALL. Az üzem neonfeli átok, díszek, fénycsőarmatúrák gyártása mellett üveg karácsonyfa díszek készí­tésével is foglalkozik. Az ezüstö zött, mártott és kézzel festett hú szféle karácsonyfadíszből lő ezer darabot gyárt. Jövőre úgy tervezik, hogy 100 ezer darabot készítenek a fenyőfa-díszből. Fot«: Erb János melyek a Karasica mellí épültek. A malmok közül mái csak egynek a romjai látha­tók. Sokkal többet jelentett « településnek, hogy a pécsi- mohácsi országút mentén, te­hát forgalmas helyen terüli eL A kiállítás dokumentumai között látható egy 1835-ber készült nürnbergi térkép, mely az akkori Németország Osztrák Császárság és Magyai Királyság minden postaállo­mását, közöttük Szederkényi is feltüntette. Itt váltottál postalovakat A régi posta­épület még ma is áll a szo­ciális otthonban. Csaknem száz évvel később 1924-ben ismét nevezetessé vált- a község, ézúttáí ta autóbuszokról. Fóti-r Viktor, s falu vegyeskereskedője felis­merté a'ló Öidéö^hSítetőséget egyik -kezdeményezője Volt- 4 pécsi—mohácsi1 "autóbtíszfof; galom megindulásának. A tablóképek „hosszúorrú” autó­buszai naponta többször át­haladtak a községen. Mint mindén nemzetiség, a szederkény—nyomjai német­ség is igyekezett megőrizni a ! kultúráját, szokásait és nyel­vét. A tablókon olvashatók azok a versikék, rigmusok melyekkel a különböző alkal­makkor, például újévkor kö­szöntötték egymást. A falu évszázadokon át megőrizte lojalitását a ma­gyarság iránt, a hitleri fasizmus uralomra jutása j azonban erős polarizálódással {járt. A tablók hűségesen be­számolnak erről a folyama t- i ról. Láthatjuk például a ma­gyarországi volksbundista ve­zérkar csoportképét. A csiz­más, fekete egyenruhás ala­kok között, pontosan a ma­gyarországi Volksbund— Führer mellett áll dr. Faul- stich Egedius. Megtudhatjuk, hogy csak német nyelven volt hajlandó kiírni a táb­lájára, hogy orvos. Lefény­képezték a volksbundista új­ság, a Deutsche Zeitung egyik cikkét is, amely fel­sorolja, hogy kik léptek be ebben a két községben a pángermán szervezetbe. Lát­hatjuk a hidasi volksbundista gyűlésről készített felvételt. Óriási tömeg néz szembe a lencsével, zászlóerdőt tarta­nak a kezükben. Minden zászlón horogkereszt. Bármilyen sokan voltak a volksbundisták, nem volt ke­vés azoknak a száma sem, akik szembeszálltak velük. Egy éjszaka leverték dr. Fatilstich Egedius névtábláját. A Volksbund-ellenes mozga­lom tagjai „Hűséggel a Ha­zák oz” feliratú jelvényt tűz­tek a kabáthajtókájukra. Igazolványt is kaptak erről, melynek egyik példányát — Hoffman József földművesé volt — kiállították. 1944. november 26-a, a két község felszabadulása előtt csaknem százötven család ; hagyta el a falut a német | l alakulatokkal. A bevonuló j szovjet csapatok megértették, I i hogy nagy különbség volt ' Raktározásra alkalmas heljíséget bérelnénk vagy átvennénk PÉCSETT vagy KORNYÉKEN 500—800 m:' alapterületig Ajánlatokat „Iparvállalat” jeligére a kiadóba kérünk. Kezdődnek az előadások a szabadegyetemen Hétfőtől — kellé námi jelentkezés esetén — meg­kezdődnek a TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetem ta­gozatain az előadások a Bartók Klubban. Egyéni és vállalati jelentkezéseket a TIT megyei szervezet« to­vábbra is elfogad. Az egyes előadásokra azonban » helyszínen Is váltható be- lépőjegy. Ai első előadást decem­ber 9-én. hétfőn 19 órakor az irodalmi tagozaton tart­ja „A XX. század első év­tizedének lírai forradalma. Az avantgárd költészete** címmel dr. Péczely László kandidátus, főiskolai do­cens. 10-én, kedden n őrsikor a Gazdasági továbbképző „A** tagozatán — a veze­tési ismeretek sorozatában — „önismeret, emberisme­ret” címmel Erhardt Imre gimnáziumi Igazgató tartja meg nyitó előadását.-> 12-én, csütörtökön I» őrs­kor lesz a művészeti tago­zat első előadása „A Ta­nácsköztársaság kultúrpoli­tikája” címmel. Az elő­adást Szentistványi Gyulá- né, »z MSZMP Városi Bi­zottságának osztályvezetője tartja. 16- án. hétfőn 14,30 órakor kezdődik a Titkárnő to­vábbképző tanfolyam, a gazdasági. Ügyviteli isme­retek témáiból: „A köz­gazdaság fogalma címmel dr. Erdély! Ernő, a KSH igazgatóhelyettese, szo­cialista gazdaság szerkeze­te, népgazdasági igazatok** címmel dr. Vastagh Gyula, a Gazdasági továbbképző titkára tartja meg. előadá­sát. 17- 4n, kedden t*7 órakor a Gazdasági továbbképző „B” tagozatán — a kor­szerű vállalati gazdálkodás kérdései sorozatban — ,»A gazdaségiráovftásl rendszer reformja. Eddigi tanaszta- latok” címfi nyitó előadását dr. Nagy József, az MSZ­MP Megyei Bizottságának titkára tartja. 18- án. szerdán 18 órakor a Társadalompolitikai-egész­ségügyi tagozat — család- tervezés-születésszabály ozás sorozatában — az első elő­adást „A fogamzást meg­előző nővédelem problé­mái” címmel dr. Páli Kál­mán szülészfőorvos tartja. Valamennyi tagozaton az előadásokat kéthetenként, a Titkárnő továbbképzőn he­tenként kétszer (hétfőn és csütörtökön) négy-négy órá­ban tartják. A Szabadegyetem tagoza­taira és a Titkárnő tovább­képző tanfolyamra jelent­kezni lehet személyesen vagy írásos bejelentéssel a részvételi díjak egyidejű befizetése mellett. Az üze­mek. a vállalatok, .a tago­zatokra küldött dolgozok névsorát a díjak átutalásá­nak igazolásával együtt a TIT megyei titkárságára küldjék. A TIT Szabadegyetemén induló tagozatokon az egyéni érdeklődők mellett a vállalatok továbbképzési célkitűzéseit jól szolgáló ismeretanyag elsajátítására van lehetőség, különösen az olyan kisebb gazdasági egy­ségek, intézmények számá­ra, amelyek az alsó. és középszintű vezetők részére nem szerveznek önálló to­vábbképző tanfolyamokat. — Értesítés! Az OTP B. m. ! Fiókja (Pécs. Kossuth L. u. 11.) ! az éwégi zárlati munkálatok .miatt BF/TÉTPtfNZTARÁT de-em- iber 9 13-ig (5 nap) CSAK 12 : ÓRÁIG TARTJA NYITVA. Hiiei- ! folyósítás és befizetés a fenti na- ! pokon is a szokásos pénztári órák ' alatt történik. (8—16 óráig). <3c| Óriási, fából készült szőlő­préssel találom szemben ma­gam, amikor belépek az aj­tón. A csavar majdnem em­berderék vastagságú. A meg­feketedett préssúly oldalára az évszámot is bevésték: 1867. , Van itt régi dézsa, szőlő­daráló, kasza, járom és fa- [ eke, favillá, cséphadaró, fá­ból készült kendertiloló, ge­reben és rokka, szövőszék, rajta 1867-ben készült vá­szonnal. Próbababa áll a sa­rokban, egy sváb menyecske népviseletében. Mindez a sze­derkényi művelődési ház falu- történeti kiállításán látható. A község nagyrészt még ma is német lakosságú, áz 1848—1944 ■ közötti ' majdnem száz észténdŐDefj '-pedig’’c£ák- nem 'teljesen ' áz -Vélt. vv--i Először egy 1272-ből’ szár­mazó okiratban említik Sze- kerkényt és Nyomját, a mai egységes település két előd­jét. Abban az időben magya­rok éltek itt. Aztán jöttek a törökök, az öldöklő háború, az elnéptelenedések és a né­met betelepítések. Szeder­kényben 35, Nyomján pedig 24 jobbágycsalád kezdett új életet. Valamennyien Hessen tartomány Fulda nevű váro­sának környékéről jöttek. Bár Hessen a szőlőművelés északi határánál fekszik, az idetelepült svábok hamar eltanulták a környékbeli szerbektől a szőlőművelést. Az 1848-as adatok szerint Szederkényben 36, Nyomján pedig 22 jobbágycsalád élt. A lakosság többi része már zsellérsorba süllyedt. Az ipar és kereskedelem fejlődéséről szóló tablók csak mérsékelt változásokról adnak számot. A község iparát egy kőbánya meg öt vízimalom képviselte a múlt században,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents