Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-04 / 284. szám
T948. december 4. pimantott nattto A lakosság szolgálatában ~m • 1 r ___ r sasdiake a szó Mikor szerelik fel a vasúti átjárót? — Meglesz az új áruház? Van-e valami elképzelés a nők foglalkoztatására ?- VOSZ pénzí biztosított, jövőn •1 kezdődhet az építkezés. — A sásdi új telepen tud tómmal sokan szere nének méj családi házat építeni. Az aka l* dály: nincs parcellázott ház a hely. Mikor parcelláznak ú, házhelyeket? — kérdi Vajda Zoltán általános iskolaigazgató 2 ! helyettes. * Dr. Supala Iván válasza: [• — Valóban, akár 200 ház[j helyet is el tudnánk adni. Eí a terület mezőgazdasági művelés alatt áll. A meglévő új telep folytatásaként 65 hold beépítésére kész a községfej- lesztési terv. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium engedélye illetve hozzájárulása kell azonbáín ahhoz, hogy ezt a területet kivonják a művelés alól. Kérelmünket ez év november 15-én a Járási Tanács útján (a kérést a Járási Tanács v. b. vezetői is támogatják) a Megyei Tanácshoz, illetve a minisztériumhoz továbbítottuk. Reméljük, hogy kedvezően döntenek. — Járási székhelyünknek se tisztasági fürdője, se strandja nincsen. Mondanom sem kell, hogy mennyire áldatlan állapot ez. Mikorra várhatunk változást? — kérdi Vadas Zoltán tanár. Dr. Supala Iván válasza: — A községi tanács az 1969. évi fejlesztési alap terhére tervezett tisztasági fürdő építését. A Járási Tanács azonban — véleményünk szerint helyesen — mást javasolt. Nevezetesen: a jövő évi fejlesztési alapot a község szenny- vízcsatorna-hálózatásak megépítésére fordítsuk. A hálózat megépítése több mint 4 és félmillió forint, ehhez a derítő létesítése egymillió 600 ezer forintba kerül. A kivitelezés tervdokumentációja kész. A jelentős építkezés költségének nagyrészét állami támogatásként kapjuk. Az építkezést jövőre elkezdjük. Ha ezzel végeztünk, akkor 1971-ben megépítjük a tisztasági fürdőt s ezt már — csakúgy, mint az épülő lakóházakat — be lehet kötni a csatornahálózatba. Azt hiszem így ésszerű a sorrend. — Sasdon tudtommal körülbelül 300 nő keres munkát, illetve szívesen vállalna. Van-e valami elképzelés a sásdi nők foglalkoztatottságára? — kérdi Árvái Józsefné tanácstag. Dr. Heim György, a Megyei Tanács ipari osztályának vezetője válaszol: — Néhány hónapja a Megyei Tanács egymillió forintot juttatott iparfejlesztés címén Sásdnak. Minden valószínűség szerint ezt az összeget a Járási Tanács még megtoldja, s akkor lehetőség nyílik egy műszeripar-jellegű üzemrész Sásdra telepítésére, amely nagyobbrészt nőket foglalkoztat. A telepítésről pesti partnerekkel már tárgyalunk, minden valószínűség szerint jövőre már indul az üzem. — A művelődés! hásunk — járási művelődési ház — rideg, barátságtalan, salétromom falazatú, egyáltalában nem méltó nevéhez. Községflnk lakói, idősek, fiatalok egyaránt őrömmel vennék, ha szabad idejüket egy szép. barátságos művelődési otthonban tölthetnék. Remélhetnek? — kérdi Nyári Gyula .általános iskolai igazgató. Banna Zoltán, a Sásdi Já- i rási Tanács művelődésügyi i osztálya vezetőjének válasza: I — A kérdezőnek igaza van, j szebb művelődési házat igé- j nyelnek a sásdiak, mi is egyetértünk ezzel. Űj művelő- ! dési ház építését tervezzük, már a helyét is kijelöltük a Rákóczi utca sarkán épül majd. Készülnek a talajtani vizsgálatok. Arra azonban pillanatnyilag nem tudok választ adni. hogy az építkezés mikor kezdődik el, mert a IV. ötéves tervet még nem állítottuk össze véglegesen. Garay Ferenc Választások és javaslatok A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága tegnap délután 2 órai kezdettel elnökségi ülést tartott, melyen többek között a május—júniusi lakóbizottsági választásokról tárgyaltak. Pécs három kerületében 523 lakóbizottság megválasztására került sor, ezeket a lakóbizottsági választásokat tanácstagi beszámolókkal kötötték össze, melyeken 24 és fél ezer választópolgár vett részt. A felszólalók, főleg kommunális kérdésekben, 795 közérdekű bejelentést és javaslatot tettek, ezek közül 281 a második ke rületben hangzott el. Július 26- ig a 281 közül 171-et érdemben elintéztek, illetve megválaszoltak, 45 bejelentés elintézése folyamatban van, 22 javaslat csak a következő években valósítható meg, 36 pedig nem volt reális, így megvalósításukra nincs is lehetőség. • Jövőre Pécsett tartják a magyar városok tauáeskozá-át Várospolitikát a közvélemény bevonásával! A téma — „A városi tanácsok és a városi népfrontbizottságok együttműködése a várospolitikai munkában” —, melyről Győrben az elmúlt héten tíz város tanácsa és népfrontbizottsága tanácskozott, szükségképpen új, hiszen a Hazafias Népfront idei IV. kongresszusa előtt az az irányelv volt a köztudatban és a működési szabályzatban is, hogy a népfront fő működési területe a falu. De, ha a kongresszus állás- foglalása alapján a Hazafias Népfront „betört” — márpedig betört — a városba is, felvetődik az kérdés: milyen szerepe van és lehet a népfrontnak a várospolitikai munkában, beleértve a Városi Tanáccsal való kapcsolatot is? Az x-szel jelölt katona Nagy Kovács István Fél évszázados fénykép — Tetszik tudni, én nem voltam benn ezekben a dolgokban. Leányfejjel nem értettem én semmit az ilyesmihez. Később, hogy összekerültünk az urammal, ő szokott mesélni, a fényképet is akkor ismertem meg. Csak szegény uram meghalt, mert a frontról betegséget is hozott magával, de azért a fénykép megmaradt. — Erről a képről eddig senki sem tudott Talán most került elő? — Hát, nálam megvolt. Annak idején eldugtam, mert a férjem után azért annyit értettem már én is a politikához, hogy csak baj lenne abból, ha ez a kép kitudódna. A képen semmi gyűrődés, szennyeződés, a Tolna megyei Döbröközön fél évszázadon keresztül gondosan őrizte özvegy Kovács Jánosné. És őrzi most is. Természetesen már nem azért, mert baj lehetne belőle, ellenkezőleg, már tudja, hogy ez nagy érték. Csak Sok az üres utca a kaptárokban A legrosszabb méztermelő év Idős méhészek szerint negyven esztendő óta az idei volt a legkedvezőtlenebb méztermelő év. 1928-ban, a mostanihoz hasonló ínséges nyár után kemény tél következett, amely a méhállomány zömét elpusztította. Ilyen katasztrófa most nem fenyegeti a méhészeket, mivel az állam segítségükre sietett és* kedvezményes áron nagy mennyiségű cukrot kaptak méheik számára. Baranyában, amely az ország egyik legnagyobb méhészkedő megyéje, a termelő méhek 20—25 százaléka elpusztult az idén táplálékhiány következtében. Ez azt jelenti, hogy tavasszal körülbelül tízkülönböztetésként mindenki Nagypeti Kovácsnak hívott. Pócsi Mihályt, szegényt, a fehérterror idején félholtra verték. Az apja akkor már kint élt Amerikában és valahogy maga után vitette a fiát. Itthon nem volt maradása. — Magával mi történt? — Jöttek értem is a csendőrök, és engem is bevittek. Én szerencsére megúsztam nagyobb büntetés nélkül, de mivel a kommün után állandóan forradalmi verseket írtam és terjesztettem a nép között, állandóan piszkáltak, meg szegények is voltunk, így nekem sem volt maradásom, én is vándorbotot vettem a kezembe. Kihajóztam Kanadába szerencsét próbálni. A felszabadulás után jöttem haza. — Hát Kovács Jánossal mi történt? — Arról beszéljen inkább az özvegye. — Az uram nem ment külföldre — mondja Kovács Já- nosné —, noha őt ki akarták végezni a fehérek, amint később mesélte. Valahol egy nagy kályhába bújtatták el, és úgy tudott megmenekülni. A fehéreket végülis megúszta de utána egyszer majdnem bajba került Idehozott egy Házi Ferenc nevű embert. Ez a Házi Ferenc úgy jött hozzánk mint szerelő, de közben rragy kommunista volt. Állítólag ő vezette egyszer Budapestre a salgótarjáni bányászokat tüntetni. Ezért kutatták az egész országban, és amikor megtalálták, börtönbe zárták. Szegény, még onnan is írt, nagyon kedves, szimpatikus ember volt. Én sokat rettegtem. mert az iratait közben az uram elrejtette, és később átadta a hozzátartozóinak. Ennyit sikerült megtudni a képről. Ha valaki valakit felismer, szívesen vennénk, ha arról értesítenék a szerkesztőségünket. Boda. Ferenc ezer kilogramm cukrot etettek meg méheikkel, s ez elegendő táplálékot jelent a téli hónapokra. Jellemző egyébként t kedvezőtlen évre. hogy pontosan ugyanennyi — 300 ezer kilogramm — mézet tudtak csak értékesíteni a méhészek. Normális időjárású években Baranya méztermése 600—650 ezer kilogramm szokott lenni. Biztató jelenség mindenesetre. hogy a súlyos év, a nagy veszteség sem rendítette meg a megye méhészeit. Ahelyett, hogy — mint félő volt — felszámolták volna a méhészeteiket. tetemes anyagi áldozatot hoztak az állomány átmentésére. megmutatja, de oda nem adja senkinek. Egy élő személyt ismerünk a képről: Nagy Kovács Istvánt, ő is döbröközi. Tőh szereztünk tudomást e képről s őt kérdezzük a részletekről — A háború végére mi ia katonasorba kerültünk, és bevittek bennünket. Tényleges katonaként szolgáltunk, amikor az őszi forradalom elindult örültünk neki, meri hát az egyszerű nép közti ki szereti a háborút, meg sok minden kellett volna a ma gunkfajta szegény embernek Később, a márciusi forralam- kor feloszlatták az alakulatot de megkérdezték tőlünk, hogj ki akar vöröskatona lenni Sokan jelentkeztünk. A jelent kezők közt főként mi szegényebbek voltunk, de még tehetősebb is akadt. A pécs: bányász vörös zászlóaljba osztottak be bennünket. Mindjárl Somogyba vezényeltek bennünket. E fénykép is Kaposváron készült a csapatzászlónkon látszik még a felirat is „Pécsi vöröszászlóalj.’’ Töbt akcióban részt vettünk a fe hérek meg a szerbek ellen megszálltunk egy Festetics- kastélyt is. — Kik ismerősek a képen? — Nem sokan, mert hái nem sokáig lehettünk együtt, hiszen végülis felülkerekedtek a fehérek. Az első sorban középtájon ül a parancsnokunk, Látrányi Imre. ö civilben ügyvéd volt. Tőle balkézre Gergelics Andor alpa- rancsnok ül. Úgy tudom, hogy öl kivégezték a fehérek Sásdon. Emlékszem még Salamon János nevű tanítóra, ő szintén a képen van valahol. Az egyik csatában szájlövést kapott és meghalt. A hátsó sorban áll egy szakcsi, az ő nevére már nem emlékszem. Mi, döbrökö- ziek hárman voltunk, jól ösz- szetartottunk, egymás mellé álltunk fényképezéskor is. Tőlem jobbkézre áll Pócsi Mihály. tőle jobbkézre szélen pedig Kovács János, akit megErre a kérdésre keresett választ a győri konferencia. Dr. Csemiczki Gyula, • Győri városi Tanács vb-elnö- ke vitaindító előadásában a várospolitikai tevékenység jelentőségét az urbanizáció vj* lágméretű fejlődéséből vezette le, külön felhívta a figyelmet a településtudomány elméleti eredményeinek gyakorlati hasznosítására. A várospolitika funkciói közt említette a lakosság igényeinek kielégítését, sőt, az igények formálását is, továbbá egy meglehetősen széles kört: a város termelési és társadalmi viszonyainak irányítását, figyelemmel a környező tájegység szempontjaira is. A Hazafias Népfrontnak a városokban a tömegpolitikai bázis kiépítésében van óriási szerepe. Ez más szóval a választottak és a választók közötti rendszeres kapcsolat megteremtését jelenti: a lakossági igények közvetítését az államhatalmi és államigazgatási szervek, illetőleg az állami politika közvetítését a lakosság felé. E feladata végrehajtásaként formálja a közvéleményt és a társadalmi tudatot, erősíti a kritikai szellemet, hozzájárul a közgondolkodás reformjának megvalósításához. E tevékenység különös jelentőséggel bír az új gazdasági mechanizmus viszonyai között, melyek előtérbe állítják az összhang megte* remtését az országos fejlesztési koncepciók és a helyi szükségletek-adottságok között. Dr. Takács József, a Hazafias Népfront Pécsi városi Bizottságának titkára, a téma egyik korreferense a pécsi elképzelésekkel illetve tapasztalatokkal egészítette ki a vitaindító előadást. Elmondot* ta, hogy a pécsi népfrontbizottság tudatában van a várospolitika fontosságának, ám még nem sikerült kétoldalúvá tenni ezt a munkát. A kommunális terveket, törekvéseket a 28 körzeti bizottság és az azokon belül működő várospolitikai munkabizottságok eljuttatják a lakossághoz, de a lakosság igényeit, kritikáit, javaslatait nem mindig továbbítják megfelelően a tanácsi szerveknek. Pedig — ha egyáltalán lehet rangsorolni -— ez a lényegesebb. Jó várospolitikát csak a közvélemény bevonásával, a lakosság egészséges lokálpatriotizmusára támaszkodva lehet folytatni. (Ha annak idején, a Pécsi Hőerőmű építésekor meghallgatjuk a közvéleményt, megkímélhettük volna magunkat és városunkat az immár egy évtizede felettünk szálló — és leszálló — koromtól...) De felhívta a tanácskozás figyelmét a pozitív tendenciákra is, mint amilyen a kisajátítási törvénynek a szanálandó területek lakóival való megvitatása volt, jó pé’daként említette a város IV. ötéves tervének egy hétig tartó nyilvános vitáját is. Ez utóbbinál nemcsak ismeretek közlése volt a cél, hanem a társadalmi erők bevonása, aktivizálása is. Végül büszkén tájékoztathatta a konferenciát arról, hogy a Pécsett létrehozott várospolitikai munkabizottság tagjainak és vezetőinek zöme műszaki, jogi, közgazdasági és szociológiai kérdésekben megfelelő jártassággal rendelkezik — elnökük Ybl-díjas építészmérnök —. ez indokolttá teszi azt az elvárást, hogy a város- politikai feladatokat képesek lesznek a maguk komplexitásában megoldani, nem tévednek el az ösztönös megközelítések útvesztőiben. 1969 őszén Pécsett rendezik meg az összes magyar város tanácsi és népfront vezetőinek tanácskozását. Addigra a magyar városok száma igencsak megközelíti a nyolcvanat. — Az ünnep elüt*! torlódások elkerülésére az IBUSZ irodáinál a bel- és külföldi vasúti hálókocsi és MÁVAUT- jegyek már most megválthatok. Ezen a héten a sásdi dolgozóktól érkezett kérdésekkel kerestük meg az illetékeseket. — Sásdon az utóbbi években, új lakótelep létesült, ahol a községnek mintegy fele lakik. Sok bosszúságot okoz azonban, hogy a telepet megközelítő országutat gyakran zárja le a vasúti sorompó. Gépjárművek, gyalogosok sokat várakoznak itt a sorompónál. Kértünk egy vasúti felüljárót. Meghozták a vasszerkezetet, de hónapok óta ott fekszik az állomás területén. Mikor szerelik fel? — kérdi Pintér György, az fmsz sásdi dolgozója. Dr. Supala Iván, a községi tanács vb-titkárának válasza: — Több mint 1500 embert érint ez a felüljáró. A vasszerkezet valóban itt van, a balatonszemesi felüljárót kaptuk meg. Most már csak fel kellene szerelni. A felszerelés költsége — mint ahogy a vasúttól értesültünk — közel 400 ezer forint. Mi községi erőből nem tudunk, csak 20 ezer forinttal hozzájárulni. A vasút illetékesei azt mondták, hogy ez tárgyalási alapnak is kevés. Nekünk több pénzünk nincsen. Pedig valóban sok gondot okoz a sorompó a gyalogos közlekedésben. Én is kérdezem: nem tudna a vasút valahogy segíteni rajtunk? Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője: — Sajnos a vasút nincs abban a helyzetben, hogy — nem is vasúti feladat — ezt a problémát megoldja, mert anyagi alapunk a felszerelésre nincs. Ha a tanács a felszerelés költségeit nem tudja vállalni, feltehetően elszállítjuk a szerkezetet oda, ahol — számos igény van rá — a tanács vállalja a felszerelés költségéit. — Községünkben a Kaposvár! utca sarkán lebontották a* épületet, amelyben maradékáruk boltja, zöldségbolt, cipőbolt volt. Azt mondták, hogy azért szanálják ezt a területet, mert egy szép, korszerű áruházát építenek a helyén, Az építkezés most sem kezdődött. Iliikor építenek ezen a helyen új üzleteket? — kérdi Pintér Ernő XÜZEP-dol- gozó. Dr. Supala Iván: — A Sásdi Fmsz végezte a szanálást, mert az épület az ő tulajdona volt. A tanácsnak 16 lakás felépítésére megvan a pénze, úgy gondoltuk, hogy a lakásokat mi építjük, a földszinten pedig a MÉSZÖV épít áruházat. Ebben még tavaly ősszel megegyeztünk. Ismétlem: a mi pénzünk megvan, de a MÉSZÖV késik a hozzájárulással. Nagy Sándor, a Szövetkezetek Baranya megyei Központjának elnöke: — Nekünk valóban szükségünk van az említett területen egy korszerű üzlethálózatra, amelyben a lakókat kulturáltan kiszolgálhatjuk. Saját erőnkből a feladatot megoldani nem tudjuk, ezért a SZÖ- VOSZ-hoz fordultunk. Örömmel közölhetem, hogy a SZÖezer méhcsaláddal kevesebb I lát majd hozzá a nektár- j gyűjtéshez. A kaptárukban jelenleg feltűnően sok az üres léputca. Míg más években hét-nyolc „utcányi” méhvel teleltek be a méhészek, most legfeljebb öt-hat népes léputca van egy-egy kaptárban. Számos helyen ezt is csak úgy sike- i'ült megvalósítani, hogy egyesítették a megritkult méhcsaládokat, aminek következté- | ben viszont sok az üres kaptár. A méhészek most arra törekszenek, hogy a megma- radt állományt biztonságosan ! átteleltessék. A nyár és az i ősz folyamán összesen 300
