Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

TOéfi, decemhei L Piitiontait natíio 1 Egyesült a gerdei és a szentkirályi tsz Megbonthatatlan szövetség Kosos erővel most már mc%valósíthatók a nagy beruházások A sportban, ha két egyfor­mán erős ellenfél kerül egy­mással szembe, rendszerint döntetlen az eredmény. A pél­da annyiban sántít, hogy itt nem ellenfelekről, hanem ba­rátokról van szó, mert két egy­formán kiváló szomszédos ter­melőszövetkezet évek óta folyó nemes rivalizálását még a ba­rátságos mérkőzés jelzőjével is túl erős illetni. Ha Gérdének körmére égett a munka, Szentkirályhoz sietett gépet kölcsönkérni. Szentkirályt meg Gerde segítette ki hasonló ese­tekben a bajból. A legjobb szomszédságban éltek, s szoros együttműködésük legérettebb gyümölcse, a MECSEKTEJ társulás egy ország érdeklődé­sét keltette fel. Halaszthatatlan lépés Egyetlen egyszer valtak el­lenfelekké, s épp akkor, mikor elhatározták, hogy egyesülnek. Kozma József felszólalásán azon az első közgyűlésen csak­nem megbukott a minden szempontból kívánatos és már halaszthatatlan egyesülés. Lé­lektanilag rosszkor jöt a helyi viszonyokat talán kevéssé is­merős fővárosi laptársunk cik­ke, amely az egyesüléssel a társulást állította szembe Ger­den, ami más esetben minden bizonnyal helyénvaló, Gerde i s Szabadszentkirály esetében azonban teljességgel túlhala­dott álláspont. Amit ez a két tsz akar megvalósítani a kö-1 vetkező ket-három évben, azt i a társulásos forma már nem í bírja eL — Emberek — szólt a ger­elyekhez Kozma József tsz-ejj nők azon a jól induló, de ha­marosan f orrpontig hevülő. I özgy ülésen — mikor én azt mondtam a SzentkirályiáRhalí, hogy vagy unit olyan erőseit, mint ők, gúnyosan válaszol­tak: „Igen. derékig, de azon felül nem”. A gerdeiek nem lűrtek ekkora sértést. Fellán­golt a már-már elfelejtett ősi viszály. Mire olyan büszkék ezek, a kutyabőrre?! Csak ki­bújt a szög a zsákból, a büsz- j ke szentkirályiak, a nemesek... | Na, de nem esznek ebből az! egyesülésből, méghogy náluk legyen a központ, meg az elnök is onnan, meg minden! És a közgyűlés leszavazta az egye­sülést. A szentkirályiakat pe­riig teljesen ártatlanul érte ez a serdei hidegzuhany. SZOBOílMÜZS JM. — A fővárosi városrendezés során számos, régi műemlék-jellegű szobrot is lebontanak és a kiscelli kastélyban ki­alakított különtermekben őrzik A beremendi Erősek szövetsége ZSUK gépkocsira két GÉPKOCSIVEZETŐT azonnal felveszünk. FMSZ. Szállítási Vállalat, Pécs, Jászai Mari ». 2—4. • sürgős es nagyon szükséges. A- pécsi járás két, talán legjobb t szövetkezetéről van szó, me­- gyei, sót országos rangú és hí- t rű szövetkezetekről. Gazdál­- kodni egyformán jól tudnak, ■ búza- és kukoricatermésben- fej-fej mellett elsők a járás- < ban, sőt elsők között vannak a megyében. Gerdán nagyobb i a beruházott közös vagyon, : Szentkirályon évek óta maga- , sabb a tagság jövedelme. — , Mégis külön-külön gyengék ; ahhoz, hogy egy nagyobb el­■ képzelést megvalósítsanak. — ' Gerde hat éve küszködik, hogy: ■ kialakítsa korszerű tehenészeti I telepét, ami megfelel a modern j követelményeknek és méltó a | nagy értékű tenyészethez, ami- , vei rendelkezik. Szentkirály ‘ sertéskoaubinátot szeretne épí­teni, már társulni Is akart, dej i a . partnerek sorban cserben [ hagyták Kell a jószág, mert { sok az abrak niindkét falu­ban, százvagón szám marad I meg évről évre, s most is az ] i Alíöldön futkosnak, hogy el! ! tudják adni. Hiába, a kétezer I hold itt is meg ott is kevés ah- ] ! hoz, hogy elbírjon egy 30 mii- j liós beruházást, az ötezer hold' j azonban elbírná. Ha egyesül- j nek, azonnal igénybevehetik a 70 százalékos állami támoga­tást — ezt úgy hírlik csali 1970-ig adja meg az állam —, befejezhetik Gerdán a tehené­szetet, felépülhet Szentkirályon j az ötezer férőhelyes sertés­kombinát, s mellette a tejfel-j dolgozó. A gazdaságossági szá- j mítás minderről meggyőzte a j két tsz-tagságát, az egyesülést I ! mindenki akarta, pusztán né-! i hány részletkérdés volt még I | hátra, történetesen az, hogy ! két elnök helyett csak egyre j van szükség a továbbiakban. ! Megmaradt, ami jó ...........I .*«4 Az eset tanulságos. Azt bi­zonyítja, hogy az emberek, még a legelfogultabb szurkolók is, mindig a sportszerű maga­tartás mellett döntenek. A má­sodik, és az egyesülést végülis kimondó közgyűlésen, a ger- dei tagság nagyrésze is Óbert Bélára, a szentkirályi tsz elnö­kére adta le titkos szavazatát. Ez nem csökkenti Koama Jó­zsef érdemeit, aki tíz eszten­dőn át egy kiváló gazdaságot1 vezetett, s pillanatnyi megingá- , sát azzal ellensúlyozta, hogy a i második közgyűlésen maga szólította fel a tagságot az i egyesülésre, ecsetelve annak hasznát az üzem, tagság, de az «gesz népgazdaság javára. A gerdei pártalapszervezet te­kintélye nagyot nőtt a tagság szemében, mert a vesztettnek látszó ügyet a kommunisták 1 vitték sikerre. Becsületére le- : gyen mondva belátta, hogy hi­bázott, így állt mellé újra a tagság, mert' elnökhelyettesnek i az új nagy szövetkezetben Koz­ma Józsefet választották nieg. A székhely Szabadszentki­rályon lett, de a Béke nevet Gerdáról hozta magával. Nem­csak a nevet, hanem sok más gerdei vívmányt is, melynek a szentkirályi tagok őszintén örülnek. Az új közös atap- ■ szabályba mely most készül, a ; gerdei háztáji juttatási rend­szert veszik be, és az öregek­ről való gondoskodás gerdei kelt a politika. Meg talán — féltem is. Gyerek voltam. Az emberek nem mindenkor és mindenütt hősök. Csak a re­gényekben. S ott sem mindig. Az Aki­ért a harang szól Jordánja is tudta, hogy meg kell halnia, és Vettegett a haláltól, ame­lyet ő választott. Meg a Vo- lokalamszki országút katonái, akik több napos harc után azt állították, hogy nem fáradtak el, nem féltek, és a zászló- aljparancsnok lehordta őket e kedves hazugságért. — A beremendi kőbányában dolgoztam, csilléztem. Kellett a pénz.N Kellett volna! Nem születtem nagy igényekre, el­hiheted, d« egy jobb ruha, csak egyetlen egy, hogy va­sárnap valamit magamra ránt­sak, fehér inggel mint még .néhányan a faluban. Meg a lányok. Érted ezt? Tudtam mi a szép. Aratást is vállaltam a csillézés mellett, de hiába. — És utána? — Csak nagyon röviden írd. Volt itt egy malom, meg­kaptam a molnár-segédleve­let, amikor államosították, üzemvezetői megbízatás. A malom megszűnt, vissza a ré­gi cementgyár bányájába. Az­tán cementmolnár, művezető, diszpécser, ' üzemvezető, köz­ben Pesten technikum, hat­vanháromban végeztem, ké­sőbb egy éves pártiskola. Ennyi az egész. De ez nem újságba való. — Abba való. Szeretnélek bemutatni. Nagy dolgok tör­ténnek itt Beremenden ezzel a szép nagy gyárral, és te, hogy úgy mondjam, — ne vedd frázisnak — képviseled a pártot. Eltűnődik. Nehéz, súlyos teherkocsik száguldanak el az ablak alatt és a lámpák fény­csóvái villannak fel a szom­szédos szoba falán torzítva rajzolva az ablakok kereszt­jét Kint az udvaron kútnak támasztva egy kerékpár. A kormányon egy aktatáska, benne kis jegyzetfüzet számo­zott mondatokkal, (elintézve, nincs elintézve — megjegyzé­sekkel), meg labdává gyúrt zsírpapír, bicska, fehér vá- szonszalvéta. — Mikor kezded? — Hét, félnyolc felé. Ahogy világosodi k. — Mennyit kerékpározol? — Tizenötöt? Húszat? — A szíved bírja? — A kerékpározást? Nem használ neki, az biztos. De a munkát, azt bírja. —• A doktornő azt mond­ta, várjál még egy hónapot, ráérsz novemberben elkezde­ni a munkát. —- Ezt a doktornő mondta, fin meg azt mondtam, hogy egy percig sem várok. Októ­berben elfoglaltam az új be­osztást. Elbúcsúztam a régi cementgyári a któl. — Végleg? — Ugyan? Nem is lehet Az építők jöttek: cement kell ne­kik rendszeresen és sok. A 31-es építők főművezetője. — nem tudom, ismered-e, a Krichenbaum Tóni bácsi — azt mondta, ha Beremend nem ad cementet, majd Tata­bányáról hozat. Képzeld el, ml lenne ebből. Aetán baj volt a fűtéssel, akkor meg hús nem volt a közétkeztetés­nél, aztán az is baj, hogy ahány vállalat annyiféle ebéd­hozzájárulás. Már pedig az ebédnél itt különbség ne le­gyen ember és ember között. — Pártmunka? — Először műszakilag kel­lett megismernem az egész építkezést. Einélkül egy szót nem ejthetek. A környező falvak pártszer­vezeteivel veszi fel a kapcso­latot. Az újonnan felvételre kerülő — BCM-nél dolgozó munkásokat — a községeik javasolják, mert ők ismerik. Aztán: a 31. Állami Építő­ipari Vállalatnál már meg­alakult a pártalapszervezet. A többi is sorra kerül. Aztán a pártszervezetek képviseljék majd magukat az úgyneve­zett „koordinációs” bizottság­nál, amit a pártszervező hoz létre. És ezen a csatornán árad szét a pártpolitika... — De mondom, még egé­szen alul kell kezdeni. Sem­mi elől el nem zárkózhatom: a hústól kezdve a cementig, semmi elől. Sok munka lesz itt. Pionír munka. „Szűz földön” épül fel egy hatalmas kom­binát és mellette felnőnek az emberek. Szépségesen nehéz munka ez egy pártszervező szamára. Rab Ferenc Auló­kiiraváu Hihetetlenül kicsiny er, a Széchenyi tér. Az OS rendszámú . Fit Vő gazdá­ja kidugja fejét még az t ablakon is, de egy fia 5 üres helyet sem lát. Az- í tán a mögötte álló te- í bérautó idegesen rádu- 1 dói, hát elindul körbe ; a téren. A Széchenyi tér í megszállása befejeződött. [ Zastavák, NSU-k, Fiatok [ állnak minden talpalat- nyl helyen. Még a mel­lékutcák is foglaltak. A Kossuth tér is megtelt. A Bajcsy Zsillinszky úton pedig jön, egyre jön az autókaraván. így néz ki Jugoszlávia háromnapos nemzeti ün­nepe Pécsett. Becslés szerint nyolc- kilencszáz jugoszláv ál­lampolgár érkezett hoz­zánk szombaton, de so­kan jöttek már pente- 5 ken is, és ki tudja, há­nyán jönnek még va­sárnap. Két hete volt öt ven éve, hogy Pécsre érke­zett a Szerb-Horvát-Szla voniai királyság hatszaz- főnyi megszálló csapata. Akkor a város egy kis­sé ijedten, kissé elszán­tan, de mindenképpen vegyes érzelmekkel fo­gadta a lábtekercses, puskás, szomorú arcú katonákat Hiszen azok hatszázan megszállták a várost. Most kilencszázan jöt­tek, megszállták a vá­rost, az áruházat, a nők a fodrászokat, a csalá­dok a vendéglőket, a fér­fiak a jobbfajta bort mérő kóstolókat. S nincs Semmi probléma. Pedig megismerni őket. Ök fényképezik a ködben a 5 dzsámit, jóízűen hangos- i kodnak anyanyelvükön, í tolmáccsal vásárolják a ; szalámit, a kalapot, a pulóvert és a kályhacsö­vet, meg a miltudornis- énmit. A srácok benéz­nek az érdekesebb autók ablakán, a nagyobbak utánabámulnak az au­tókból kiszálló nőknek és kész. Holnapután már az egész jövés-menés egyszerű idegenforgalmi statisztikává válik. Eny- nyien jöttek, ennyi valu­tát váltottak be,’ ennyi és ennyi vendégnap, ennyi és ennyi egy főre jutó devizakihozatal, stb. A határátkelőhelyen ki­fújják njagukat az út­levélkezelők, a vámosok, a pénzváltók, az. idegen­forgalmisok, és elkezd­jük várni a következő rohamot. A karácsonyit, az újévit, a húsvétit és az azutánit. Barátként várjuk a-ba- ráti látogatókat. A töbte éven át tartó rekonstrukció ! során a Pécsi Oo- ; hány"gyárban külön­böző korszerűsítési munkákat végeznek. Ebben az esztendő- 1 be« bárom és fél­millió forintos beru­házással új bőköz.- pontot , létesítettek és az. egész gázhá­lózatot kicserélték. A fűtési szezonra el készült a hóközpont, i de a kiegészítő be rendezések, regiszt- , ráló műszerek sze- j «■elésén jelenleg is I dolgoznak. Propánbután­gáztűzhely-ajánlatunk MG 101 tip. 2 tangos gáztűzhely nio,~ FH Román Import 3 langos gáztűzhely 1770.— F’l M. 103 Up. 3 langos gáztűzhely 2030,— Ft Csehszlovák imp. 1 langos gáztűzhely 2020.— F’l Jugoszláv import 3 langos gáztűzhely 2200,— Ft NDK import 3 langos gáztűzhely 2410, - Ft \ boltunkban vásárolt gáztűzhelyet *0 napon beiül bekapcsolják. ää. SZ. GÁZKÉSZÜLÉKEK BOLTJA, Pécs, Sallal v, 38. Telefon: 27-40. Valamivel vastagabb fát ké- I ne a tűzre dobni. A halászlé- . nek lobognia kell, úgy jó. Baltát kerít, kimegy, csap- ! kódja a rönköt, hoz egy ! ölre valót. Az ajtónyitásra hagymaillat tódul ki meleg párával vegyülve a sötét, hi­deg udvarra. Öntöm a bort, könnyű kis vörös vinkó, szó­dával • kellemesebb, mintha hangyák kapirgálnák belülről az ember torkát. — Sok szódával... Nem mindig stimmel a szívem. — Mi van vele? — kér- baj... — Nem tudom. Régi keletű baj.. Néhány ív papír előttem az asztalon. Azon tűnődöm, mit írjak erről a középkorú, jó­vágású férfiről, Bencsik Ist­vánról, a Beremendi Cement Művek építkezésének párt­szervezőjéről. A|t mondta még korábban, hogy „semmi­vel sem különb a sorsom, mint más emberé. Dolgozom.” Igen, de pártszervező. Nem párttitkár, hanem pártszerve­ző. Az előbbinél több: pártot kell szerveznit itt kint, a községtől két kilométerre olyan munkahelyen, ahol a legtávolabbi pont megközelít­hető úton is vagy tíz kilo­méter, s ahol április előtt vagy száz holdnyi területen csak „szűzföld” volt és most már nyolcszáz ember rakja le a két és fél milliárdos gyár alapjait, ők pedig vé­gigépítve ezt az országot, mindig csak építenek és épí­tenek . . : Megisszuk két tányér halász­lé között a vinkót. —> Negyven éves vagy. Mit csináltál eddig? — Negyvenháromban — gyerek voltam még — át­szöktem a németek elöl „Ju- góból” Beremendre. Választa­ni kellett: vagy ide jövök, vagy maradok ott és talár, a partizánoknál? Nem érde­el I á-í „Semmi elől el nem zárkózhatom“ i-l módszerét, melynek humanitá­sáról nemcsak a hazai, de a szovjet sajtó is meleg hangon emlékezett meg. A gerdeiek viszont annak örülnek, hogy jövedelmük — persze ameny- nyiben az új tsz jól gazdálko­dik — hamarosan eléri a sza- badszentkirályi szintet, ahol közel 22 ezer forint már az évi átlagkereset, míg Gerdán csak 17 ezer körül mozog. Az első eset Baranyában ez az élsó eset,] hogy nem gyenge tsz társult a jóhoz, hanem két teljesen ] egyenrangú partner, két híre­sen jo nagyüzem lépett fúzió­ra. Reméljük ez az uj nagy­üzem legalább annyi örömet okoz nekünk baranyaiaknak, mint a két jogelőd az elan ült tíz esztendőben. — Rn.e —

Next

/
Thumbnails
Contents