Dunántúli Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-26 / 302. szám

Dtma nt nat>to n Ok nétkfil senki sem iszik? Huszonegy vendég a kijózanító állomáson Mivel lehet gyógyítani a másnaposságot! Üzem mérnökök repülőtiszti egyenruhában Egy hónap)« nyűt meg Pécsett a Hőerőmű mellett lévő egyik barakkban a kir Józan! tó állomás. — A* első „látogató" egy 22 éves nó volt — mondja a főorvos. — Hajnalboa hozták be a JélavatóV’ az Olimpia melletti parkban feküdt magatehetetlenüL Ed­dig 19 féiji és 2 nő „ven­dégünk? volt. A férfiak szobájában T, a nők szobájában 2 ágy vár ájabb páciensekre. — Mondanak-« afcnt ms tvásra, amikor MJóxanod- nakT — Eddigi tapasztalat: ok nélkül senki sem iszik — mondja a főorvos, aztán fel­jegyzéseiből sorolja: szüle­tésnap. névnap, disznóölés, lakodalom, rokonlátogatás, baráti összejövetel... A kijózanító ÉTIwmlsanáf már a bejárata sem a meg­szokott Üvegajtaját sűrű vasrács borítja, nehogy a beteg nekiesve megsértse magát Közvetlen a bejárat mellett van a ruhatár. Ra- h*akasztók, rajtuk nylon­zsák. Akit behoznak itt le­vetkező te tik és az ügyeletes rendőr jelenlétében leltárt készítenek holmijáról, fel­írják azt is, hogy mennyi pénzt találtak nála. Nehogy kijózanodás után meggyanú­síthassa az ápolókat... Bár erre még nem volt példa. Fürdetés után nyugtató In­jekciót adnak, aztán lefekte­tik az ágyba. Az egyik szobában fogor­vosi székhez hasonló szék, mellette hevederek. ­•— Eddig egy- alkalommal kellett a hevedereket alkal­mazni .— mondja a főorvos. — Van úgynevezett kézbi­lincsünk, lábbilincsünk, a felsőtestet pedig keresztpán­tot hevederrel kötjük a székhez. A szesz hatására számos ember nagyon erős­nek érzi magát, védekezni keU ellene, de elsősorban — szükséges — a saját érdeké­ben kötözzük a székhez ad­dig, amíg az injekció hatá­sára meg nem nyugszik. Általában este 10 óra felé kezdődik Itt a .forgalom". — Főorvos úr, nagyon szé­gyellem, hogy ide. kerültem, de most már engedjenek el, mert műszakra keU mennem — mondta nemrég egy ápolt­juk reggel felé Valóban rendbe jött, természetesen elengedték. Levelet mutat Ez egy fellebbezés —< mondja. — Az egyik ápol­tunk apja írta, az áll benne, A négye» már rossz jegy Látogatás a repülőmttssaki főiskolán Ezt az érzést sohasem lehet megszokni. A pilóta aláírja és lenyűjtja a gépnaplót, rutinos mozdulattal bedugaszolja a gépmikrofan és a légzőkészü­lék csatlakozókábelét, s aztán méltóságteljes lassúsággal le­csukódik a kabintető. A szka­fander üvege mögött mosoly villan: .viszlát fiúk!", a az­tán már dübörögnek is a mo­torok... dásrőL, könnyelmű kalandok­ról álmodik, még a repülőié* betonjáig sem juthat el... Évismétlés? Nincs Iónét, s a repülőműszaki fő­iskolának mindezzel lépést kell tartania —- Pontosabban: egy lépés­sel elől kell járnia — mond­ja Bíró őrnagy —, hisz a nö­vendékeknek nemcsak a már rendszeresített, de a még kí­sérletezés alatt álló eszközök eredményes alkalmazására is rövid idő alatt képeseknek kell lenniük. Arra számítani, hogy majd megtanulják, vég,­nyí főiskolánk flyen korszerű, jól felszerelt tantermekkel, laboratóriumokkal rendel- toaMu A hallgatók — ahogy itt mondják: növendékek —, ideálisan jó anyagi és elhe­lyezési viszonyok között ta­nulnak, hogy aztán a negye- dSt év végén fel varrják a Hanti csillagot, illetve átve­gyék az üzemmérnöki diplo­mák t A siker a földön dől el A deltaazámyá ezhatnyf! már átfúrta magát a felhő­kön, a műszakiak azonban még mindig az eget nézik. Furcsa kapcsolat «*: egyet­len ember odafent, százak idelent — s mégi» ugyanaz az érzés feszül valamennyi- ükben. Nem lehet baj. TTJ motorok bőgnek fel — az em­bereket, mint a folyóparti fá­kat —, megdönti a légáram, tisztelgő kezek, tucatnyi égi« emelt homlok — nehéz meg­fogalmazni ezt az érzést, de mintha valami kiszakadt vol­na belőlünk... —- Ez a feszültség addig tart, míg vissza nem tér • gép — mondja Nagy Lajos őrnagy, az -egység politikai osztályának munkatársa —, aki nem is olyan régen még maga is repült. Akkor min­den : startnál arra. gondolt, milyen szerencse, .bogy a mű­szakiak ennyire értik a dol­gukat, de most már azt is tudja, hogy a szakértelem ön­magában nagyon is kevés. — A pilóta ma már a legtöbb géptípuson egyedül száll, ma­gányérzetről mégsem bessél- hetünk, hisz barátok készí­tették elő a gépét, barátok tucatja dolgozik azon is, hogy a feladatteljesítés legizgal­masabb része, a leszállás is sikeres legyen. — Szakérte­Négy negyedéves. Ahogy itt mondják, már a zsebükben van az aranycsillag. Az indí­tó okokról beszélgetünk. Mind a négyen jó, illetve je­les rendű érettségivel érkez­tek. Miért pont a repülőmű­szaki főiskola. ..? Kovács János: Valahol a lelkem mélyén még mindig csodának érzem, hogy egy­szeresük felemelkedik és a hangnál gyorsabban száll egv százmázsás vasdarab ,.. Varga József: A rádió gyer­mekkorom óta izgat. Itt meg van belőle bőven ... Juhász János: Mindenkép­pen mérnök akarok lenni. Török László: Az unoka­bátyám hajózó, s én is ka­maszkorom óta repültem as MHSZ gépein ... A felvételi vizsga három napig tartott. (Idén ötszáz ke- relirtét! óüteíüottak el:) Intelli­gencia vizsga, orvosi' ■ ellenőr­zés, matematika, fizika, poli­tikai ismeretek. Mikor beszámoltam a mű­szaki egyetemre járó baráta­imnak, mi mindent kérdeztek, nem hitték el... — De van egy enné! is jel­lemzőbb sajátosságunk — mondta Bíró őrnagy moso­lyogva: évet ismételni nerr lehet,.. Milliók, emberéletek sorsa dőlhet el egy hanyag mozdu­laton, egy felületes ellenőr­zésen. A legkülönbözőbb szakterületeken diplomát szerző fiatal műszaki tisztek körében a négyes osztályzat már rossz jegynek számít. — Aki szakágából az ál­lamvizsgán csak hármas osz­tályzatot kap, tulajdonkép­pen megbukott: jónál rósz szabb osztályzat esetén senki sem üzemeltethet... rétes könnyeim fiaég lenne, mert az időnek a hadseregek életében százszoros érteke van... Bíró Tibor őrnagy, a társa­dalomtudományi tanszék fő­tanára, megpróbálja össze­számolni a tantárgyakat. Négy év alatt száznál is több van, köztük fizika, matema­tika és idegen nyelv — egye­temi színvonalon. A főiskola tananyaga szinte minden év­ben változók: a technika fej­lődésének szédületes üteme közismert, a haditechnika pe­dig már régóta legalább egy körrel vezet ebben a minden képzeletet felülmúló verseny­ben. Üj hajtóművek, új gép­típusok, új elektronikus mű­szerek, minden eddiginél „többet tudó” és hatásosabb fegyverek jelzik az idő mú­Milyen emberek a repülők A hatalmas bázis gondosan rendben tartott udvarán sé­tálunk. Tisztek, növendékek, sorkatonák jönnek-mennek. Lehet, hogy valamelyikük né­hány perccel ezelőtt még harminc kilométer magasság­iján volt, vagy éppen most készül a startra. Az ember azt várná, valami áruló jel csak akad az arcokon, ezek az arcok azonban mind egy­formák: kiegyensúlyozottak, mosolygósak. Itt nyoma sincs szögletességnek, régi történe­tekből Ismert „katonás” me­revségnek: a tisztelgésre emelt kezek félelem, függőség helyett igazi tiszteletről, a többet-tudó, többet-megjárt embernek kijáró udvariasság­ról beszélnek. Az elegánsan berendezett klubban harsogó nevetés fo­gad: ebédhez gyülekeznek a hajózok. Nagy őrnagy meg is jegyzi: sokan megkérdezték már tőlem, milyen emberek a repülők, de egy vállvonás- nál többet sohasem tudtam mondani. Hallaniuk kellene ezt a nevetést... Sok minden másképp él bennünk a pilótákról, mint ahogy az a valóságban van Repülőkről szóló film, regény alig van kantin nélkül, kan­tin meg tökrészeg, veszélyek- rő> filozofáló hajózó tiszt nél­kül. — Repülőnek lenni sajátos életformát jelent — mondja Nagy őrnagy. — Fegyelem, önmegtartóztatás, céltudatos időbeosztás — ez az alapja mindennek. Aki vagányko­Ssőz tantárgy AM a kerítésen kívül áll, csak egy laktanyát lát, de aki belép, pár perces séta után akaratlanul is azt gon­dolja: jó lenne, ha valameny­Űjra a földön Mintha az ég dörögne: le­szálláshoz készül a szuper- szónlkus vadász. Az irányító­toronyban, a beton távoli pontjain újra megfeszül min­den ideg Még húsz méter, még tíz. Lágy zökkenő. A kerekek füstölve nyelik a métereket Csattanós: kiröp­pent a fékező ernyő. Minden rendben. Még néhány perc, » a pilóta újra ös&zeölelkezjk a betonon barátaival, a mun­karuhába öltözött műszakiak kaL Békés Sándor Védőpalástot kapnak a romok Nyolcszázezer forintos költsésr- fel „vódőpalástot" kapnak Pé­csett a posta központi székhaza közelében elhelvezkedö római- kori é^üietmaradványok. A pos­taközpont szomszédságában ugyanis egy három- és egy nyo’cszintes épületet emelnek. Ezek nlncetömbje tíz méter mélységig hatol a földbe. Ilyen nagytömegű föld megmo-yatása veszélyezte' né a becsig épü!et- maradvá*i”07raf. Tír mit er mély­re süllyesztett b«toncölőr>-sorraI akadál -oiszák meg a talaj meg­csúszását a romok megsérülé­sét, a felszínen oedig vastag hona okréteggel fedik a műemlé­keket. Teljes üzen a repülőtér«* Egyedül, de nem magányosan A * ft f eseánás fékernyévsl MM ezerszer emelkedett már a magasba •enpérseontkor* gépére« es a kitűnő vadászrepülő hogy sokallja a fia kezelé­séért felszámított összesen 320 forintot. A szállítás, ké­selés, a szállás (csak az ágy egy éjszakára 150 forintba kerül) felmegy bizony eny- nyire. Korán > délután van, vala­mennyi ágy üres. — Általában reggel t—8 órára kijózanodnak és el­mennek. Eddigi legnagyobb forgalmunk egy éjszaka S ; személy volt Két kategóriából kerülnek ! ide: a magatehetetlenek és ! t garázda részegek. Az egyik nő, akit behoztak ide, ott­hon ivott, nagyon berúgott 6a kezdte a tányérokat, po­harakat, meg ami a keze- ügyébe került a férje fejé­hes vagdosni. Férje aztán kde hozatta. — Tapasztalat az is, hogy ! — sajnos — az ivótársak ] tíhagyják részeg barátjukat, ; íJU aztán valahol magate- < kötetlenéil egy kapualjba < rom — mondja a főorvos. ! — Reggel, amikor itt kijó- eanodik, szidja ismerőseit, barátait, akikkel együtt Ivott és elhagyták. Legtöb­ben a rövid italoktól rúgnak be, meg aztán sokan keverik Is • sört, bort, égetett sze­neket Másnap aztán más­naposak. — Mit ajánl aa orvos a : násnaposság gyógyítására? — Sót teát, ebből körül- ; belül egy fél litert kell meg- ; Inni, nagyon használ, vagy tós aludtejet ez is Jó orvos- j tág a másnaposságra. A kijózanító állomás azon- ! ban nemcsak a behozott be- legek rendelkezésére áll, ha- : aem itt végzik az alkohol- ; elvonó kezelést Is. A kény- ! szerelvonó kezeltek és az I inként Jelentkezők száma J Utalában 10—18 naponta. A ; gyógymód: bor és gyógyszer. < általában 10 alkalommal \ sell jönni, persze a gyógy- S í-ezelések számát embere rálogatja. Az egyik szőlős­gazda is önként jelentkezett ! .Olyan jó a borom, nem tu- í lom megállni, hogy ne i gyak” — mondta. A kezelés 5 olyannyira hatásos volt, í logy aztóa még a szőlőjébe í érkezett vendégeket sem í tzolgálja ki, nem vesz a ke- j sébe borosüveget... Este fél 8-tól reggel fél < Mg tart ügyeletét a kijóza­nító állomás, utána pedig íz alkoholelvonó-rendelésre ; ■rkezett betegeket gyógyít- ; iák. Szó van arról, hogy a Kijózanító állomást non stop •endszerrel működtessék. ! G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents