Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

W4Í. nswnbar 10.­amnontvxn nat»to a kínálat nagy — a kereslet kicsi Lanyhult a traktorpiac — Feltöltetlen és öregedő a géppark Másra fordítják a pénzt a tsz-ek ?fera olyan rég szeme volt a traktornak. Ha egy huszon- ötös szállítmány megérkezett a pécsi AGROKER-hez, akkor harmincöt vevő tolongott a kapu előtt A traktor keret- elosztásos cikk volt, s olyan remekül ment, hogy a pótke­retek pótrendelései sem elé­gítették ki az igényeket A lanyhulás akkor kezdődött, amikor a traktor szabad cikk lett, s megszűnt a hitelre vá­sárlás. Ma minden tsz annyi traktort vesz, amennyi a pén­zéből futja. Nem kell protek­ció, megszűnt a kilincselés, de egyúttal megszűnt a traktor­vásárlási láz is. A nagykeres­kedelemnél elfekvő traktor­készlet ma már akkora, hogy a probléma a legutóbbi or­szággyűlésen is szóba került. külföldi traktorokkal, mert például az azonos lóei-ejű Su­per Zetor ára 83 ezer forint, az UE—50-es irányára pedig 120 ezer forint körül van. Igaz a négykerék meghajtás az utóbbi mellett szól, de ezt sík területen nem tudják kihasz­nálni. A nagy Dutrához ha­sonlóan az UE—50-es traktort is előreláthatólag csak a me­gye dombosabb vidékein gaz­dálkodó tsz-ek fogják megvá­sárolni. Az AGROKER borúlátó Baranyában A Baranya megyei AGRO­KER szerint a tsz gépvásárlá­sok csökkenésének valódi oka nem a traktorpark telítődésé­vel magyarázható, bár van bi­zonyos mennyiségi feltöltődés, de sok az öreg gép, s a me­gyei traktorlépcső sincs még megfelelően kialakítva. Sok­kal inkább az, hogy a magas — 50—70 százalékos — álla­mi kedvezmények kihasználá­sa érdekében a tsz-ek gép­amortizációjuk egy részét, épí- talán kevésbé ! tési beruházásokra fordítót­Kezdődnek az őszi gyümölcstelepítések Megváltozott a piac igénye —■ Sláger a szamóca, a ribizke és a málna mindig csak 40 százalékos a telítettségük. A kereskedelemnél kapható traktortípusokkal kapcsolat­ban elmondották, hogy ők Ze­tor családot alakítják ki, mert náluk ez vált be a legjobban. Hangsúlyozták, hogy a magyar traktorok sem rosszak, de sok hátrányuk van. Először is nincs megfelelően kialakított j munkagép garnitúrájuk, azon­felül drágák — a nagy Dutra i ára 250 ezer forint — s vé- ! gül is a négykerékmeghajtás- j nak a traktorpark fel töltődé- sével arányosan csökken a je- j nye nem sokat változott az lentősége. - 1 évek során, továbbra is a leg­Eljött az őszi lombhullatás ideje, kezdődnek a gyümölcs- fatelepítések. Csúcsszezon van ilyenkor a szaporítóanyag forgalmazó vállalatoknál, a pécsi ÜLTETVÉNYTERV-nél, mely főleg a nagyüzemeket szolgálja ki. De nagy a forga­lom a Kertészeti és Parképítő Vállalatnál és a kiskert tulaj­donosokat ellátó Pécsi Szőlő és Gyümölcstermelő Szakszö­vetkezetnél is. Hol kapható csemete? A kistermelők csemete igé­szélesebb skálában, úgyszól­ván mindenféle gyümölcsfa iránt érdeklődnek. Az idei rendkívüli szárazság bizony érezteti hatását az őszi sza­porítóanyag ellátásban is. Fő­leg bogyós gyümölcsökből ki­csi a készlet, a szamócánál például az aszály mellett még egy elég súlyos vírusbetegség is nehezítette a szaporító­anyag termelést. Jóval kedve­zőbb a helyzet a fásgyümöl­csöknél. Almából és szilvából például az idén az ÜLTET- VÉNYTERV is forgalmaz a magánosok részére vad és ter­mőkaros szaparítóanyagot a legkülönfélébb fajtákban. Az egyéni termelők fő ellá­tója azonban a Pécsi Szőlő- és Mii tud a sötét a kép, hiszen szeptem­ber 30-ig csak hat traktorral vásároltak kevesebbet a tsz- ek, mint az elmúlt év hasonló időszakában, de a 117 darabos vétel jóval kevesebb az ere­deti vásárlási tervüknél. Ga­bonakombájnból a tavalyi 3Ö-nel szemben csak 40 dara­bot, pótkocsiból az előző évi 149-cel szemben mindössze 92-t vásároltak. Az év utolsó három hónapját illetően bo­rúlátó az AGROKER. Mint Gasteiger József igazgató-he­lyettes és Ruder Ferenc gép­osztályvezető elmondották, az év elején felmért 164 millió forintos gépvásárlási igénnyel szemben jó, ha az évi forga­lom eléri majd a 105 millió forintot. Az 1969. évi piacku­tatás további lanyhulást je­lez, 42 millió forinttal eleve alacsonyabb a gépvásárlási igény az ideinél. Tehát az or­szágos gondoktól Baranya sem mentes. Ha sorra vesszük a traktor­típusokat, kiderül, hogy Bara­nyában elsősorban a magyar gyártmányokkal van baj. Az AGROKER október végi kész­lete 95 traktor, s ebből 66 ma­gyar kis és nagy Dutra. Míg a 19 darab szovjet MTZ és cseh Super Zetor traktorra már megvan a vevő, a magyar traktorok eladására semmi ki­látás nincs. Nem segített a helyzeten a hazai traktorok augusztus végi, szeptemberi időszakos árleszállítása sem, a másfél hónap alatt csak há­rom kis Dutrát tudott eladni az AGROKER a 10 ezer fo­rintos kedvezménnyel. A kereskedelem jól látja a baj igazi okát, s már jelezte is a gyárnak. Az UE—28-as négy- kerékmeghajtású típusnál az alacsony lóerőt kifogásolták a tsz-ek, a gyár már le is állt vele s rövidesen megjelenik az UE—50-es, tehát ötven ló­erős Dutra, amely minden bi­zonnyal közkedveltebb lesz. Az ár tekintetében viszont nem tudja felvenni a versenyt a ták. Az egerági tsz-ben szerzett tapasztalat igazolni látszik ezt I az állítást. A szövetkezet idei j gépvásárlási tervét a minimá­lisra csökkentette. Nem szer­zett be két darab Super Ze- tort, két darab tárcsás vető­gépet, egy M—15-ös szállító szalagot, egy Orkán járvasiló- zót, s még néhány munkagé­pet, holott, mint elmondották nagyon kellene nekik a gép, hiszen a traktorparkjuk telí­tettsége csak 80 százalékos, s ez idő szerint egyetlen gabo­nakombájnnal sem rendelkez­nek, jövőre tervezik öt kom­bájn beszerzését. — Kis Ká­roly tsz-elnök és Erb Pál fő- agronómus szerint idei gép- vásárlási tervük az építkezé­sek miatt esett kútba, neve­zetesen amiatt, hogy az épüle­tek építési költsége, az át­árazás folytán nem a jelzett 15 százalékkal, hanem 40 szá­zalékkal lett magasabb. Inkább Tenni, mint javítani Az újpetrel tsz az idén is egyik legjobb vevője volt az AGROKER-nek. Üjpetre már ötösével vásárolja a traktoro­kat, az idén is öt erőgépet, két darab teherautót, összesen pedig két millió forint értékű gépet vásárolt. A szövetkezet vezetői, Gere János tsz-elnök és Brunn József föagronómus olyan álláspontra helyezked­tek, hogy a jövőben fokoza­tosan átprofilozzák a tsz gép­javító kapacitását, s végül tel­jesen felhagynak a traktor felújításokkal, mert olcsóbb, gazdaságosabb, ha az elhasz­nálódott erőgép helyett újat vásárolnak. Az elöregedett — 8—10 éves — gépparkjuk se­lejtezését még ők sem kezd­ték meg, hisz ha a traktorok darabszámát a munkák opti­mális időben történő elvégzé­séhez igazítják, akkor még Ha nem tudnám, hogy mi­lyen teljesítményre képes ez a gép, azt mondanám, jelenték­telen kis berendezés, az ég­nek nyúló két — nyolcvan tomnaméteres — toronydaru szomszédságában. Minden­esetre — sárgára festett „bor­dáival” szépen kiemelkedik a BCM simára „gyalult” te­repéből. A gép testén emblé­ma, amelyen ez olvasható: Corti Ernesto —, Milánó. Az tszapszondás résfalazó olasz gyártmány, bár a villanymo­tor a GANZ-gyár jelét viseli. — Miklós, vigyázz! Ne en­gedd annyira! Czeglédi József brigádvezető figyelmezteti munkatársát, aki egy öblös csőben végző­dő tölcsér-alakú berendezést emel fel motorerővel. A cső hosszan nyúlik le a mélye­désbe, amelyet a rés fal azó „kiásott” és helyébe betont öntenek, billenős Skodák a tölcséren át. Építőgépipari újdonságok bemutatása A húsz éves Baranya me­gyei Építőipari Vállalat a Gépipari Tudományos Egye­sület építőgép szakosztályával közösen kiállítást rendez no­vember 14—15-én az újme- csekaljai ÉM. szálló kultúr­termében. A kiállításon az Építőgép­gyártó Vállalat, valamint az Építőipari Gépesítő Vállalat legkorszerűbb gyártmányai mellett a baranyai építők is bemutatják saját tervezésű, és a termelésben már nagysze­rűen bevált új gépeiket, be­rendezéseiket. Köztük a ta­lajvízszint süllyesztő berende­zésüket, melynek a korábbi gyári típusokkal szemben nagy előnye az, hogy mobili­zált és ezáltal rövid idő alatt helyszínre szállítható, illetve munkába állítható. épületalkatrészek beemelését, helyre illesztését szolgaló sa­ját szerkesztésű univerzális „függesztő” elemeiket is, me­lyek alkalmazása lehetővé te­szi az emelőgépek szabványá­nak megfelelő és a régieknél biztonságosabb üzemeltetését. Újdonságnak számít az ugyancsak általuk konstruált vízadagoló berendezés is, amelynek előnye a gyárival szemben az, hogy a szerkezete kevésbé bonyolult, tehát köny- nyen javítható, de az adago­lása is pontosabb, ami az épületbeton előállításánál na­gyon fontos technológiai szem­pont. Feltétlenül említést érde­mel még a „Multicár” targon­cából átalakított műhelykocsi­juk: is, mely kis méreténél fogva különösen a terület­Bemutatják továbbá a kü- ] szűkében álló építkezéseken lönbözó típusú előregyártott i hasznosítható. De nagy elő­nye az is, hogy a hagyomá­nyos műhelykocsinál lényege­sen olcsóbb az előállítása (45—50 ezer forint) es emel­lett éppen úgy el van látva a szükséges szerszámokkal, berendezésekkel is, mint a 600—700 ezer forintért vásá­rolható szabvány műhelyko­csi. A fentebb .említett vállala­tok is kirukkolnak néhány újdonsággal: speciális gyors­felvonóval, gyorsgózfejlesztő berendezéssel, a régebbieknél korszerűbb parkettacsiszoló gépekkel, vibrátorokkal, kon­ténerekkel stb. Az Építőgép- gyártó Vállalat kereskedelmi osztálya vevőszolgálatot is tart a kiállításon, ami azt je­lenti, hogy a bemutatott gé­pek a helyszínen előjegyez- hetők és rövid szállítási ha­táridőre megvásárolttá tők. Csatlós József -i- az ÉVM Beruházási Vállalat techniku­sa készségesen elmagyarázza, a Titánia működését. Eléggé bonyolult, de megpróbálom továbbadni, lehetőleg minden szakmai „baki” nélkül. A Be- remendi Cementmű tíz ce­mentsilóján kívül, két óriási nyers-silót is építenek. Az előzetes talajmechanikai vizs­gálat jelezte, hogy szilárd ta­laj — itt ezen a helyen — csak huszonhárom—huszonöt méter mélység után követke­zik. A két nyers-siló — ame­lyeknek magassága körülbelül tiz emeletnyi lesz — töltve nyersanyaggal, roppant nagy terhelésnek taszik ki az al­talajt. A megoldás tehát az, hogy betonpilléreket kell a földben elhelyezni. A pillérek magassága 25 méter, szélessé­gük 7 méter 60 centiméter, vastagságuk pedig 80 centi­méter lesz. A pillérekre be­tonasztal kerül és arra építik fel majd a silókat csúszó- zsalu módszerrel. A Titánia tehát a talajban kifúrja a pil­lér fejét, de a fúrás mentén folyékony benlonitot bocsáta­nak le, amely a földfalra le­rakódik. s egyben meggátolja a talajvíz beszivárgását. A fú­rás közben kiáradó talajvizet viszont elvezetik kint a „nap- szinten’’. A 7,60 méteres „árokba” egy csövön vezetik le a betont, illetve azt meg­előzően a betonvas-hálót — Az a lényeg — mondja most a brigádvezető —, hogy amikor a betont adagoljuk, csak annyira szabad emelnünk a csövet, hogy a vége leg­alább ötven-hatvan centimé­terre a betonban maradjon. Különben a beton közé iszap és víz keveredik és nem köt meg. A Titánia a Vízépítőipari Vállalat tulajdona. Még egy Titánia ,van az országban, amely kanalas rendszerű, de a harmadikat — már a hazai építőgépipar gyártja. Csak Czeglédivel tudok be­szélgetni egy röpke félórát, mert a többiek nem mozdul­hatnak a gép mellől. Ugyanis a résfalazóval, pontosabban a betonozó berendezéssel folya­matosan kell dolgozni, hason­lóképpen, mint a csúszó-zsa- lunál. Amíg a 25 méteres pil­lér nem kész, addig leállni nem lehet — így aztán lehet itt vihar, vagy felhőszakadás is, de a munkának mennie kell. Ehhez igazították a mun­kaidőbeosztást is. Czeglédi bri­gádja — napi 12 órai mun­kával egy hónapban 208—210 órát dolgozik, utána pihenőre megy és a másik brigád veszi át a munkahelyet — Mennyi a kereset? — Úgy állapodtunk meg a vállalattal, hogy megkapjuk amit kérünk: 30 százalék pré­miumot. Különben nem vál­laltuk volna. Átlag 3 ezer forintot keres­nek, ebből kétfelé élnek. Szol­nok megyeiek, kubikosok. — A hagyományos kubiko- 1 ásnál ez a gépi munka még is csak jobb... — jegyzem meg. — Attól függ — mondja Czeglédi. — Itt hamar lero­had az emberről a csizma, munkaruha, előbb, mint a ki­hordási idő. Vizes, iszapos itt minden. — ... Viszont nem kell ta- licskázni. — Meg lehet szokni azt is. Tiszta és egészséges. Ha eső volt abbahagytuk a murikát. Itti hajtani kell, mert köt a beton. Megbocsásson ... Ugrik a betonozok hoz és felkiált a Skoda vezetőjének:------Vigyázz...! Elég! l e!” ■— Ne ijedj be, Te! — szól vissza a gépkocsivezető. A Skoda hátrafelé tolat, föl a gömbfákból összeácsolt rám­pára, hogy a billenős platóról a tölcsérbe csússzon a beton. A hátsó kerék az utolsó gömbfán áll meg. Lassan emelkedik a plató, aztán a tölcsér torkán át lecsurran az anyag a mélybe. Beszélgetésre itt már idő nincs. — K — Gyümölcstermelő Szakszövet­kezet. Pillanatnyilag, mint megtudtuk, az őszibarack ki­vételével, minden gyümölcs- fajta kapható a szövetkezet­nél, főleg alma, szilva, cse­resznye, meggy és kajsziba­rack. Ezekből szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. 200 hold bogyós ültetvény Más a helyzet a tsz igények­kel. Az utóbbi időben meg­változott piaci lehetőségek, a magas állami kedvezmény a nagyüzemeket a bogyós-tele­pítések felé orientálta. Ez év őszén és 1969 tavaszán, össze­sen 206 hold bogyósgyümölcsöt kívánnak telepíteni a bara­nyai tesz-ek, elsősorban Nagykozár, Magyartelek, Ber- kesd és Felsöszentmárton. Az amúgy is korlátozott készlet­ből az ÜLTETVÉNYTERV Vállalat nem tudja minden tsz-nek a kért anyagot bizto­sítani. Gyökeres szaporító­anyagot csak az a tsz kap, aid időben beadta az igényt. A vállalat azonban felhasználva országos kapcsolatait, még további erőfeszítéseket tesz a hiányzó készletek beszerzésé­re. Most tehát a tsz-ekben a sláger a szomóca, a málna és ..a feketeribizke, sőt, első ízben piros ribizkét is telepit a nagykozári tsz. Fás gyümöl­csöt sem az őszi, sem a ta­vaszi szezonban nem óhajta­nak telepíteni a tsz-ek. Egye­düli kivétel Pécsvárad, amely 1970-ig 140 holdasra akarja növelni szilídgesztenye erde­jét, s már most ősszel 30 hold gesztenyést telepít. Míg a második ötéves terv­ben 2063 hold ültetvényt, — 1238 hold gyümölcsöst és 825 hold szőlőt — telepítettek a tsz-ek Baranyában, addig a harmadik ötéves tervben lé­nyegesen csökkent a telepítési kedv. Szőlőt csak 87 holdat* gyümölcsöt pedig mindössze 271 holdat telepítettek, s en­nek 80 százalékát bogyósok teszik ki. A fás gyümölcsök­nél a piac igényeinek megfe­lelően inkább a csonthéjasok, a cseresznye, a meggy domi­nálnak. Az export is ezeket igényli inkább az almával és a barackfélékkel szemben, de telepítésük lassan és akadoz­va indul megyénkben. Jó cikk a cellulózé nyárfa Míg a gj'íimölcstelepíté» üteme lanyhul s a tsz-ek in­kább a régi ültetvényeik komplettírozására, a járulékos beruházásokra, hűtőházak és gyümölcsmanipuláló üzemek létesítésére fordítják anyagi erőiket, addig a nyárfatelepí­tés üteme meggyorsult a me­gyében. A cellulózé nyár te­lepítését az állam 70 százalé­kos kedvezménnyel támogatja* Tavaszra a baranyai tsz-ek 170 hektár nyárfaerdőt tele­pítenek, s a harmadik ötévé» terv végére a jelenlegi 69 hektárral szemben 670 ka- tasztrális hold nyárfás lesz a közös gazdaságokban. A. nyárfatelepítéshez szükséges szaporítóanyagot a pécsi ÜL- TETVÉNYTERV Vállalat for­galmazza. Utazok, figyelem I A MÁV Pées| Igazgatóságától Állj nyert tájékoztatás szerint novem­ber 11-től, hétfőtől kezdődően tó­mét a november 7 előtti utas- szállítási gyakorlat lép életbe Baja és Bátaszék állomások kö­zött. fiz annyit jelent, hogy a forgalomból kizárt vonatokat he­lyettesítő autóbuszok mindkét ol­dalon csak a Duna-partig közle­kednek, onnan az utasokat moto­ros komp szállítja át a Dunán. Az intézkedést váratlanul közbe­jött műszaki akadályok tették szükségessé, melyeket előrelátha­tóan 12—14 napon belül sikerül kiküszöbölni. *

Next

/
Thumbnails
Contents