Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
»unontmi napio 1968. nozember 10. Miért nem szakad fel Pécs felett a füstköd? A gyár köszöni a segítséget lókért folyik a harc. S talán meglepő, de a kilók „ledolgozásában" egy olyan vállalat, intézmény tehet talán a legtöbbet, amelyről eddig nem is beszéltünk: a MÁV. Pap rikanígás és al- hajóút Negyvenötezer forintot kerestek a Széchenyi diákjai Ég a vasút? Még nagyobb Pécs felett a füstköd, mint valaha volt. Most már Űjmecsekalját is ellepte, pedig az — szellős beépítésű lévén — tavaly még a jó levegőjű városrészek közé tartozott... Ügy tűnik, mintha a Pannónia Sörgyár meg a pécsi fűtőház ma kétszeres erővel szennyezné a város levegőjét, mint ahogy „megszoktuk”. Tudnak-e erről az egészségügyi hatóságok, s ha igen, mi a szándékuk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kerestük fel a Városi KÖJÁL közegészségügyi felügyelőjét, dr. Szabó Lajost, aki — Szentiványi Miklóssal, a Vízügyi Igazgatóság Hidro- ■aeteorológiai Állomása vezetőjével karöltve — még az elmúlt évben megvizsgálta, kidolgozta, hogyan keletkezik tulajdonképpen a mind hir- hedtebbé váló pécsi smog. Vastagabb a fustréteg — Jogos az aggodalom — kezdve válaszát dr. Szabó Lajos. — A Bárány, Zsolt és Damjanich utca lakói is panasszal fordultak hozzánk, mert tény és való, hogy ezen az őszön több volt a füstködös nap, mint máskor. Való igaz az is, hogy újabban már Űjmecsekalját is ellepte a smog. Ezt bizonyítják az általuk készített fényképfelvételék is. Megállapítottuk továbbá, hogy az idei őszi füstköd vastagabb volt, mint máskor. Az elmúlt évek mérései alapján „csak” a Mecseki Tüdőszanatórium vonalában tetőzött, újabban viszont kb. száz méterrel a Misina fölött tetőzik a smog. Amióta a tv-adó- torony megépült, ez pontosan ellenőrizhető. Az egészségügyi hatóságok is keresni kezdték ennek okát, ám semmiféle objektív vizsgálattal nem igazolható, „hogy több szilárd részecskét tartalmazó füst került a város levegőjébe, mint máskor, márpedig ezek nélkül nincs smog. Igaz, a Pannónia Sörgyár kéménye tavaly még „kinyúlt” s smog-övezetből, következésképp a füstje is elszállt a várost felett, nem úgy, mint most. Akadnak viszont ellenkező előjelű példák is, mint a Móricz Zsigmond téri, ahol a széntüzelésről olajtüzelésre tértek át a tömbfűtést ellátó1 kazánnál. Ha e pluszokat és mínuszokat összeadjuk, a tavalyi egyenleghez hasonló számot kapunk, következésképp a fokozódó füstködre csak egy magyarázat van: a rendkívüli időjárás. A szép ősz hátrányai Minden pécsi megegyezik abban, hogy az idei ősz — a szeptemberi „intermezzótól” eltekintve — nagyon szép. Sajnos azonban, az ilyen szép Amint dr. Szabó elmondotta, a pécsi fűtőház, főpálya- udvar legalább annyi kormot, pernyét bocsát a város levegőjébe, mint egy nagy gyár. A tolatás zömét ugyanis még mindig gőzmozdonyok látják el, s nem gyárkémény: lakóház magasságban szennyezik a város levegőjét. A pécsi állomás- és fűtőházi főnökség nemcsak a fővároshoz, hanem például Szegedhez képest is messze elmaradt a dieselesí- tésben. Kíváncsian várjuk, mi történik a jövőben, hiszen amit a „kilókról” mondottunk, az a MÁV-ra is vonatkozik! Magyar László Két éve járnak Szentlőrinc- re a Pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola diákjai: a Szigetvári Konzervgyár ottani üzemében exportra készülő lecsóhoz és zakuszkához paprikahüvelyt készítenek elő. E munkájukat a Művelődés- ügyi Minisztérium által engedélyezett tanévenkénti egyhetes úgynevezett közhasznú munka keretében végezték el. Ez idén 12 osztály növendékei dolgoztak Szentlőrincen, s most tevékenységük befejeztével Tuska Sándor, a Szigetvári Konzervgyár főmérnöke eljött az iskolába, megköszönni a diákok segítségét s átadni a jutalmakat — A gyár munkaerő- hiánnyal küzd — mondotta — ezért igen hasznos a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak segítsége. A gyár és az iskola között évente megújuló szerződés keretében dolgoznak a gyerekek. A 12 osztály tanulói meet egyhetes munkáért 45 ezer forintot kaptak. De versenyt is hirdettünk, s a legjobb osztálynak 600, a második legjobbnak pedig 400 forintos pénzjutalmat tűztünk ki. Meg kell mondanom: az iskola diákjai derekasan dolgoztak, s ezúttal nem túlzás, ha azt állítom, hogy népgazdasági hasznot hajtott a munkájuk, hiszen nagy mértékben elősegítette exportunkat. — A nevelésben szükség van a szellemi és a fizikai munka bizonyos együttességé- re is. Ezt segítette elő a szentlőrinci hét Az anyagi haszon? A pénzt kirándulásokra fordítják az egyes osztályok. Ezen kivül általában I 5—600 forintot ajánlottak fel I osztályonként a vietnamiak ■ segítésére. A versenyben pedig egy szakközépiskolai osz- | tály lett az első, mégpedig a I II/A. Ök a 600 forintos külön I jutalom mellé még kaptak i egy nap igazgatói szünetet is* s így elutaztak Harkányba. A második helyet a II/B. szerezte meg. Ok matematika tagozatos osztály, s az iskolában nekik van a legjobb ta- nulmányi eredményük, mégpedig 4,2. Be akarták bizonyítani, hogy nemcsak szellemi téren tudnak eredményeket felmutatni, s ez sikerült U nekik. Négyszáz forintos kü- lönjutalmukat takarékbetétbe helyezték, s ezzel gyarapítják tervezett al-dunai hajóútjuk- nak pénzbeli fedezetét Mit tettél Imre? (IMS. november 4-én este 8— S óra között Űjpetrén, a Szabadság tér 23. alatt Orsós Imre vadászpuskával agyonlőtte élettársát, Kosztics Máriát.) KEDD DÉLUTÁN, NOVEMBER 5. Fehérre meszelt parasztház — éppen a vókányi űt elágazásnál — párhuzamosan az úttal. A ház előtt kiszáradt, fiatal körtefa. Kötélen gyerekholmik, kék melegítők, kis ingek száradnak. Az ajtó zárva, lepecsételve hétfő este óla A baloldali ablak mögött véres az ágynemű és a fal. Ma kedd van, Kosztics Marit délelőtt boncolták, kint fekszik a temetőben a halottasházban, ami szemben van, az elágazás után vagy háromszáz méterre. Orsós Imre is erre futott azon az estén. Űjpetrén vasárnap búcsú volt, ami szombaton kezdődött, hétfőn is tartott, de még j ma is látni feketébe öltözött idős asszonyokat az, utcán, kapuk előtt, de már nem a búcsút tárgyalják, hanem Kosztics Mari halálát. És hol van Imre? Ki tudja? Pécsudvard- tól —, mert Orsós Imre idevaló, meg a puska, amit hétfőn lopott — Siklósig a főút és a mellékutak lezárva. De ez a szép, romantikus völgy, Vókány után — ahol a két hegyoldalt szőlők, pincék bo- j ritják — megbízható rejtek- j helyet nyújthat a menekülőnek. Akinél a puska van. És 23 darab töltény, mert kettőt Marira lőtt. És még egyet tar- j tógát, a lány öccsére, a huszonhat esztendős Kosztics ■ Pistára, aki Ivánbattyánban lakik. De tartogathat másra J is, akár többet is, akiben üldözőjét véli, vagy éppen valamelyik hegyi lakóra, akit élelemért is ledurranthat. Vókány után van egy csárda. Jegyezze mcq: novemberben minden pénteken — Na, szomszédasszony, ma- a jól behúzott engem a múlt- or a Gólya Áruházba. Ott- agytam a kosztpénzt is. — Most sajnos nem tudom icsalni, ahová akartam, mert Baranya megyei Ruházati kereskedelmi Vállalat a Ná- or Étteremben már pénteken íegtartotta a divatbemutató— És miben flancoltak a isti manökenek? — Miben? Az őszi, téli ut- li ruhákban. De miért haragok a manökenekre? — Mert nekem kislány komiban volt olyan alakom, udja, most csípőben ... izé ... — A maga kilói? Ugyan! Ez ;ak válogatás kérdése. Azok- >1 a szép anyagokból, kissé iás fazonban a teltebbek is egtalálhatják a maguknak alót. — Na es mit látott a divat- émutatón? — Láttam egy egész mo- srn, zippzáras művelur kötényruhát. Na nem. Magasnyakú, vastag kötésű sportpulóver és egy kabát tartozik még hozzá. — Mi az, hogy tartozik? Nekem mondjuk csak a kabát kell. — Hát akkor a kabátot veszi. Külön is kapható. De miért? Maguknak olyan jól megy, hogy vehet egy valódi perzsaláb bundát? . —, Perzsa? Nevetnem kell. De kinéztem én már magamnak egy műszőrme kabátot, csak még a színben néni dön- | töttem. — Na látja, ilyenek is voltak a divatbemutatón. Egy öt éves kislány is rózsaszín műszőrme bundában tipegett elő. Angyali kis manöken, nagyon megtapsolták. Ha látta volna, milyen műszálas kötényruha volt a gyereken. Praktikus is, mert aláhúzhatja a régi, kií nőtt blúzait. I — Mit gondol, a régi léve- j tett cuccait adom én a gyerekre? Akkor már 87 forintért veszek hozzá egy hímzett Krisztina blúzt. — Ebben igaza van, tiszta olcsóság. Na, de rohanok szomszédkám, mert a pénteken bemutatott modelleket már kapkodja a nép, nem akarok lemaradni. — Hol? — Az Elegánciában, az Ifjúsági Áruházban és természetesen a Gólyában. — Na látom, maga megint be akar csalogatni valahová. — Kis ijedős, téved! De ne felejtse el kedvesem, a Ruházati Kereskedelmi Vállalat novemberben minden pénteken divatbemutatót rendez. A Nádor Szálló éttermében, este 7-kor. És, ha most nincs is pénzük, majd megveszik a KST-ből. A vállalat szál:üzleteiben 20 százalék előleg ellenében december 20-ig elteszik a kiválasztott cikket. Na viszlát! (-) — Látták-« erre ezt az embert? — kérdik a nyomozók. Három fiatal férfi és egy idős, rézfokossal járó ember van a csárdában és az asz- szony, fehér köpenyben a pult mögött. A férfiak: — Ismerjük. A pécsudvardí Orsós lmte. Ült már vagy nyolc évét A csárda neve: „Három rózsa”. — Szép neve van — mondom az öregnek. — Van másik I*. „Gyilkos csárda." Egy vadászt már itt egyszer leszúrtak. Nappal nem megy Kosztics Istvánért Ha megy is, talán a szőlőn, erdőn keresztül. Jobbra éthagyott, romos épület, hajdani szeszfőzde. Ciszternában zöld, békanyálas viz, körben embermagasságú csalán, bodzabokor, büdösbürök. A helyiségekben senki és a padláson? Lőjj fel s mondd meg az Imrének hozza le az ólmot... — Ma éppen Imre nap van. Orsós nevenapja ... A kétnapos nemalvástól, gyaloglástól fáradtak az emberek. De ez a kényszerű szellemesség, valamiképpen felderíti az arcokat A völgyben kétfelé oszlik a csoport Át kell kutatni két oldalt a hegyvonulatot. Mély szurdok, elhagyott pincék, rozzant ajtók és a kutyák éktelen csaholása. Estére Ivánbattyánban Kosztics lakásán vagyunk. Ha jön, hát idejön Orsós, hogy Mari öccsével is leszámoljon. — Megígérte. Azt mondta kinyír engem is. — Mikor mondta? — Vasárnap este, vagy éjjel is lehetett amikor a bálból eljöttünk. A BÁL NAPJÁN az űjpetrei eszpresszóban ül együtt Orsós Imre , az élettársával, Marival, Mari anyjával és öccsével, Koszti cs Istvánnal. Beleköt Mariba, az asszonyeltűnik, hogy hova, senki nem tudja. István is ül a kerékpárjára, indul haza Ivánbaty- tyánba. Az elágazásnál Orsós eléje lép: „Add elő a nővéredet, mert megöllek téged is.” — Hát gyere! István levágja a kerékpárt, de Imre visszafordul. Keresi, kutatja az asszonyt, lihegve, A Bátaszéki Kádár- és Fatömegcikk Ktsz szárító részlege Bátaszék, Bonyhádi u. 7. sz. alatti telepén VÁLLALJA MINDENNEMŰ FAANYAG MESTERSÉGES SZÁRÍTÁSÁT vállalatok, szövetkezetek és magánosok részére A LEGRÖVIDEBB HATÁRIDŐN BELÜL! izzadva, bosszútól fűtve. Hétfőn este tíz óra után kapja a hírt, hogy Marit megölték. — És most én következem — mondja, de egyáltalán nem csüggedve. — De én ölöm meg, az biztos ... Három órán át várjuk a kivilágított lakásban. Körben az utcák és a kertekalja „leblokkolva”. Bent meleg van, de ablakot nyitni nem érdemes, színes függöny takarja, vadászpuskával csak vaktában lőhet be. A vetetten ágyon gitár. Pistáé. — Játszak valamit? Megpengeti a húrokat, aztán hirtelen lerakja a gitárt. — Ma hoztam a koporsót. Kértem egy szürke lovat, megvan a koporsó is. Nem játszom tovább. , Szép, fekete, markáns cigányfejét lehorgasztja. Aztán fájdalmasan felkiált: „Csak jönne be, ide a szoba közepére, a két kezemmel fojtanám meg...” És furcsa módon . hirtelen felderül az arca, hangtalanul nevet. DÉLELŐTT ORSÓS IMRE FELBUKKAN a pécsudvardi temető környékén. Az idős férfi, aki Imrét megpillantja, rárivall: — Mit tettél Imre? Motyog valamit, aztán a i földre támasztott puskára hajol. A lövedék elkerülte a szívét. De légzési zavarai vannak. A mentőautóban még Pécs előtt gégemetszést végeznek rajta. Fekszik a klinikán. Hogy miért ölt? Nem tudni. Azon a bizonyos hétfőn este Marit megtalálta az anyja lakásán. Belépett, pár szót váltott Marival, kilépett a sötétbe. majd visszajött és közelről kétszer belelőtt az asszonyba. Arcába és a szívébe. Vasárnap este a bálban még együtt táncoltak. (Rab) Városi gyermekrajzkiállítás Tegnap este gyermekraj»kiállítás nyílott Pécsett, * Varady Antal utcai Vasutas Művelődési Otthonban. A MÁV pécsi igazgatóságának Hárnán Kató Kisz alapszervezete ugyanis a KIMSZ 50 éves jubileuma alkalmából gyermekrajzpályázatot hirdetett a pécsi általános iskolások számára. A pályázatra kilenc iskolából 89 rajz érkezett be. Általában jellemző módon tükrözték a gyerekek békevágyát, s a legjobbakat 209—200 forint értékű könyv- és tárgyjutalommal díjazták. A Lantos Ferenc festőművészből és Halász Rezső fotóművészből álló zsűri a gyermeki látásmódot, és formavilágot, az önálló kifejezést vette figyelembe és szigorúan kihagyta azokat a rajzokat, amelyeken erős vezetés nyomai látszottak. Végül is a következő iskolák alábbi tanulói nyertek jutalmat: Budai József (Bánki Danát utca), Sági Zsófia (Tiborc utca), Sasréti Éva (Felsővámház utca), Varga János (Karikás Frigyes utca), Petren István (Jókai utca), Oroszlán Zsuzsa (Bánki Donát utca), Kovárik Zsuzsa (Jókai utca), Kon ez Yvette (Tiborc utca), Radnóti Péter (Mátyás király utca), s Erdei Tibor (Karikás Frigyes utca). A díjazott és az elfogadott rajzokat állították ki tegnap. A kiállítás naponta 11 és 13.30 óra között tekinthető meg, egészen november 14-ig. Ekkor délután 4 órakor zárják le s egyúttal ünnepélyesen átadják a tíz gyereknek a díjakat. A MÁV KISZ szervezet egyébként e pályázatot szeretné rendszeressé tenni, s kiterjeszteni a megyére, esetleg az egész országra. I Üj termékeket gyári a Szentlőrinci Általános Fogyasztási j és Értékesítő Szövetkezet Fafeldolgozó üzeme. Az ősz fo- | lyamán kezdték az üvegezett ajtók, veranda- és fürdő« szoba- és éléskamraablakok gyártását. * őszök nagyon kedveznek a füstköd kialakulásának. Az át- ; lagosnal magasabb nappali hőmérsékletek, (amelyek persze I viszonylag erős éjszakai le- ! hűléssel párosulnak), a hete- | ken át tartó részleges, vagy ' csaknem teljes szélcsendek ! hátrányos következménnyel i járnak egy olyan városra, ; amely egy — csaknem minden i oldalról körülvett — óriási völgyteknőben fekszik. Nincs í ami kifújja, megtisztítsa a város elhasznált levegőjét, az j egyébként nem nagyobb mé- 1 rejtű levegő szennyeződés jobban feldúsulhat, mint máskor. Dr. Szabó elmondotta, hogy kíváncsiak arra, milyen össze- j függés van a füstköd és a légúti megbetegedések között, j ezért megvizsgálják, milyen j volt az ilyen nemű betegfor- \( galom a füstködös és nem jVJüstködös napokban a városban. Több ezer betegnaplót, kartont stb.-t fognak átnézni a. város körzeteiben, orvosi szakrendelőiben. Minden okuk megvan a gyanakvásra, 1965 -1966-ban ugyanis, amikor 13.5 ezer gyermek adatait nézték át, kiderült, hogy a levegő szennyezettségével egyenes arányban nő a légúti megbetegedések, iskolai hiányzások stb.-k száma. Valószínű, hogy a felnőtteknél is hasonló lesz az eredmény. Harc a kilókért Ez a vizsgálat nem Is any- nyira a jelen, hanem inkább a jövő szempontjából lesz fontos. Ezen a télen ugyanis nem számíthatunk arra, hogy kevesebb lesz a füstköd. Pécs földrajzi fekvésén és az időjáráson nem változtathatunk, nem zárhatjuk be a Porcelán- gyárat, Sörgyárat, nem tilthatjuk meg a háztartások ezreiben a széntüzelést csak azért, mert füstölnek a kémények. Meg kell várni, apííg a gyárak gáz- és' olajtüzelésre térnek át, ennek viszont az a feltétele, hogy a Pécsi Kokszműveknél teljesen elkészüljön a benzinbontó. Több olajkályhát kell gyártani a háztartások számára, s fontolóra kellene venni, nem volna-e célszerű Pécs belvárosában bevezetni a gázfűtést. Budapest központjában egyébként — lépésről lépésre haladva — ezt teszik. i Dr. Szabó Lajos emlékeztetett arra, hogy 1962/63-ban még 1200—1300 tonna korom, pernye hullott a város minden négyzetkilométernyi területére, évi átlagban. Ma már 300 tonna alatt járunk, s 100 —150 tonna elérése a cél, mert a 100—150 tonna'négyzetkilo- méter átlag gyakorlatilag már tiszta levegőnek vehető. Elsősorban a Pécsi Hőerőműnek illetve a Hőerőmű kéményeibe épített milliós értékű füstszűrő berendezéseknek köszönhető, hogy idáig értünk. Most már azonban nem számíthatunk látványos eredményekre — ma már ki-
