Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
8 Dunámon tmvio 1968. november 1 MINDENFÉLE MINDENFELŐL Férfiaknak tilos a bemenet Sydneyben nemrég nagy női divatáruház nyílt meg egy igen figyelemreméltó újítással: férfiaknak tilos a bemenet az eladási osztályra. A nő tehát nyugodtan adhatja át magát a vásárlás élvezetének, élete párja nem fogja sürgetni. hogy „határozd el magad végre, fiam!”, „Ne tedd próbára az eladók és a férjed türelmét, kedvesem!” stb. Viszont a férjet sem szabad megsérteni, mert többnyire mégis csak ö '„finanszírozza” a vásárlást, Berendeztek hát a számára kényelmes várótermeket: van itt bár, rulett (csak igen alacsony téttel, nehogy eljátssza a ruha árát!), automata kuglizó, könyvtár, folyóirat — minden, ami könnyűvé teszi a férjnek a várakozás perceit. A tolvajnak is jár telefon John Gilchrist 25 eves londoni lakatos kérte, hogy a lakásán telefont szereljenek fel. A szokásos kérdőívre a „foglalkozás” rovatba azt írta be: „tolvaj”. Az angol postahivataltól erre a következő választ kapta: „ön az első tolvaj, aki teleforr felszerelését kéri. Tekintettel sajátos foglalkozására. kérjük önt, tegyen letétbe 100 font garancia összeget arra az esetre, ha ellopná saját telefonkészülékét;” Gilchrist bejelentette, hogy tréfált és a foglalkozása: törvényszéki tudósító. Szamarak nadrágban A Boscayne-öbölben van egy kis sziget, amely valamikor rengeteg szúnyogról volt „nevezetes". A szúnyogok mérhetetlen szenvedést okoztak mind az embereknek, mind az állatoknak. Ezért a sziget állatbarát lakói megsajnálták a szamarakat, lábukat nadrágba bujtatták, hogy megkíméljék a szúnyogok csípésétől. Teltek-múltak az évek. A manapság használatos vegyszerekkel megtisztították a szigetet a szúnyogoktól, de a szamarakon megmaradt a nadrág. Még ma is illetlenségnek tartják a nadrág nélküli szamáron való lovaglást”. Egyszerű élet... Szálloda-számlája napi 1 350 dollár, új luxuskocsija 24 ezer dollárjába került. Ibn Szaud exki- rály most Londonban rendezkedett be, ahol orvosi gyógykezelésben részesül. Fiai London éjszakai életét teszik bizonytalanná, míg az ex- monarcha reumája miatt tolószékhez láncolva alig hagyja el luxuslakosztályát. Éjjel nappal törzsbéli arab testőrök vigyáznak rá és az angol biztonsági szolgálat néhány tisztviselője. Persze, hogy most egyszerűbb életet folytat, mint korábbam amikor még a riadi fényűző palotában élt, ahol 800 szolga, rokon, feleség és ágyas vette körül. Londonban csak egy felesége, több fia és lánya van vele, meg néhány szolga és testőr. A miniszoknya és az igazgyöngy ! Kokiti Mikimoto, a világ „gyöngykirálya” sokszor dicsekedett azzal, hogy a világ szépasszonyainak nyakát az ő gyöngysorai díszítik. Most azonban a világszerte elterjedt miniszoknya divat súlyos csapást mért Mikimoto Mié prefektúrában (Japán) termelt híres mesterséges gyöngyeinek exportjára. Ismeretlen okból a nőknek az a megyőződésük, hogy a gyöngysor nem illik a rövid szoknyához. A következmény az, hogy az utóbbi néhány évben nagy mennyiségű eladatlan gyöngy Syöngytutajok ringana'.c a Shima ímelyek mindegyikén kb. 50 rryöi flip's halmozódott fel. így a gyöngy és a gyöngyöt termelő kagyló áru is csökkent. Tóba város mellett július 14-én, ünnepélyesen megemlékeztek annak a napnak a 75. évfordulójáról, amikor először, sikerült mesterséges úton gyöngyöt előállítani. Az ünnepség meglehetősen komor hangulatban zajlott le. A jelenlevők százai, akik a gyöngy termeléséből és eladásából élnek, az ünnepi szónoklatot hallgatva arra gondoltak: nem állnak-e máris a csőd szélén? ílsziget langyos öblében, :ykagylóval telt nylonzsálc ► Felszínre hozzák az Andrea Doriát? A z Olin nevű nagy amerikai vegyészeti társaság közhírré tette: bárkinek rendelkezésére bocsátja a szükséges technikai eszközöket, aki meg akarja kísérelni, hogy felszínre hozza az Andrea Doriát, a 12 évvel ezelőtt elsüllyedt olasz óceánjárót. Az Andrea Doria katasztrófájáról annak idején rengeteget írtak az újságok. Az óceánjáró 16 millió dollárra volt biztosítva, és a roncs értéke 4 millió dollár. Az Olin cég poliuretán habjával 1966-ban már felszínre hoztak egy 2400 tonnás kereskedelmi hajót, amely 18 méter mélyen feküdt a tenger fenekén a Vietnami-öbölben. 1967-ben egy cirkálót hoztak vele felszínre, amely egy korállpadba ütközött. A módszer tehát bevált. A magas nyomáson beszivattyúzott hab szétterjed a hajótestben, megszilárdul és közben a terjedelme harmincszorosára növekszik. Csökkent fajsúlya jóvoltából a felszínre hozza az elsüly- lyedt hajótestet. Az Andrea Doria felszínre hozása azonban nehezebbnek ígérkezik: az olasz óceánjáró 30 000 tonnás volt és 70 méter mélyen fekszik. Eg-y eilen ilyen óriási hajót sem sikerült még ilyen • mélyről felszínre hozni. Egyéb nehézségekben sincs hl- j dny. Például: honnan szivattyúz- ' zák be a habot? Mindenekelőtt lyukakat kellene fúrni a hajótestbe. Ha pedig sikerülne a felszínre hozni a hajótestet, újabb problémát jelentene, hogyan távolítsák cl a megszilárdult habot? Meg lehetne próbálni az Andrea Doria felszínre hozását Kari Krojer dán vegyészmérnök módszerével is: polisztirénböl készült golyócskák millióit juttatni a hajótestbe. Ennek az anyagnak a terjedelme ötvenszeresére növekedik. Ezzel a módszerrel már sikerült felszínre hozni egy 2 300 tonnás kereskedelmi hajót. amely 36 méter mélyen feküdt a Grön- l landi-öbölben. Kétségtelen, hogy technikailag lehetséges volna az Andrea Doria felszínre hozása. Mégsem vállalkoznak rá a legnagyobb társaságok sem. Es megvan rá' az okuk., a művelet költsége olyan óriási lenne, hogy a hajóroncs í értéke nem térítené meg. Az idei kémiai Nobel-díjat Lars Onsiger, az amerikai Yale egyetem professzora kapta. 4 ► A Nobel-díjas és családja: dr. L. W. Alvarez, 57, és családja mosolyogva fogadja a hírt október 30-án Berkeieyben, Kaliforniában, hogy a professzor megkapta a fizikai Nobel-díjat. ország0'" Ha korán kelő Európához . . igazodik a miniszter Spanyolországban a külföldiek ebéd előtt mindig borzalmasan éhesek. Ennek az az oka, hogy itt két órával tovább kell várni az étkezésre, mint másutt. Ugyanez megismétlődik a vacsoránál is. Ugyanis a spanyol élet a többi európai ország életéhez képest két órával eltolódott. 14 és 16 óra között ebédelnek, 22 és 24 óra között vacsoráznak. Természetesen két órával később is kelnek — arait viszont a külföldiek legtöbbje nagyon kellemesnek tart. ' \ Ezt a kellemes spanyol munka- és napirendet azonban az utóbbi éhekben igen „vad” szokások kezdték felváltani. Míg azelőtt reggel 9 óra előtt alig lehetett egy sertort az utcán látni — és akit az ember látott, az nem is volt senor —, ma már a senorokat meg sem lehetne számolni. Röviddel 8 óra előtt a kissé eltömött útkereszteződéseknél már hallani az első duda-koncertet. Itt vagy olyan cégek alkalmazottairól van szó, amely cégeket valamilyen őrült külföldi vezet, vagy a német iskola tanítóiról, ugyanis a német iskola a szép spanyol szokások ellenére már negyed 9- kor kezdődik. A katonák is kötelesek már ebben az időben szolgálatba menni. Ez az egyetlen hátrányuk az egyébként alacsonyabb rendű civilekkel szemben. Ugyanis utóbbiak, ha magasabb állásban vannak, legkorábban 9 órakor kezdenek dolgozni. A durva szokások azonban mindinkább elharapódzrrak. Hiszen néhány héttel ezelőtt előfordult, hogy egy energiától duzzadó miniszter, aki gyakran még éjszaka is hivatali szobájában tartózkodik, a tisztviselőknek és alkalmazottaknak megparancsolta, hogy 8-kor legyenek a hivatalban. A jelenléti ív, amelyet mindegyiknek alá kell írnia, és amelyet pontosan 8 órakor bevonnak, gondoskodik arról, hogy ezt a miniszteri rendelkezést mindenki „önkéntesen” betartsa. Nos, most a szerencsétlenek ár- és apály között élnek. Este szeretnék a többiekkel együtt végignézni a televízió éjfél és 1 óra között végződő műsorát, de borzadnak attól a gondolattól, hogy kora reggel 6 órakor a vekker kegyetlenül felriasztja őket legszebb álmaikból. Kétségbeejtő ' az élete annak, akit a sors arra szemelt ki, hogy új kornak úttörője legyen — jelentette ki egy magasabb rangú minisztériumi tisztviselő. A boxmeccsek, a Bonanza, Emma Peel és a többi krimi-sorozat, a televízió kedvelt műsorszámai 22,30 és 1 óra között ma már azok közé a paradicsomi örömök közé tartoznak, amelyek sokak számára elvesztek. A koránkelőknek csak az a vigaszuk, hogy egyszer ismét feltárul a paradicsom, nevezetesen akkor, ha majd valamennyi spanyolnak reggel 8 óra előtt alá kéll írnia a jelenléti ívet. A VAJDAK III. VÁJD AJ A A CIC/ÁNYKIRÁLY ESZMÉNYEI Párizsban él a cigányok koronázatlan királya: a Vajdák III. Vajdája. „Királyság-unkát, mint Romanisztán demokratikus királyságot Szomália, kelet-afrikai köztársaság határain fogjuk megalakítani. Tudom, hogy célomat a legközelebbi jövőben nem érjük el, dé én még megérem a dicső bevonulást Romanisz- tánba” — jelentette ki 14 millió cigány királya, a Vajdák III. Vajdája. Szomália lakosságának 35 százalékát már most a cigányok alkotják. Geológusaik talajvizsgálatokat végeznek, hogy feltárják a nyersanyag- készleteket. „Romanisztán börtönök nélküli ország lesz. Minden börtönből iskolát csi- nálunk” — állítja a cigánykirály. A továbbiakban pedig így folytatja: „Követeljük az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, hogy a cigányokat ismerjék el mint nemzetet. Ezt a jogot tőlünk senki sem tagadhatja meg!” — mondja, miközben súlyos öklét az íróasztalra ejti. A Vajdák III. Vajdája Montrieu párizsi előváros egyik udvari épületének negyedik emeletén berendezett szerény „lakosztályában” tevékenykedik. Irodája 12 négyzetméter alapterületű. Van benne egy rozoga asztal, két szék és egy írógép. A falakon festmények függnek, magának a királynak a művei. A király háta mögötti fal részen két szeggel felerősített, művészien kidolgozott ezüstmetszet függ. „Ez a felségjel- vényem. 1. e. 322-ben készült”. A királynak ezüstmar- kolatú kardja is van. Valaha az a kard Navarra utolsó királyáé volt. A Vajdák III. Vajdájának még nincs királysága, de már vannak alattvalói, méghozzá 14 millió, akik 45 országban élnek és 14 fejedelemségben (igaz, hogy terület nélkül). Ezek a fejedelemségek világközösséget alkotnak, amelynek elnöke a király. Ez év márciusában a Vajdák III. Vajdája kinevezte a cigánykor- mányt, amelynek székhelye Párizsban és Genfben van. A kormány 9 miniszterből áll, akik között még nemzetvédelmi miniszter is van. Jelenleg az utóbbi miniszternek az az egyedüli feladata, hogy behajtsa a háborúval kapcsolatos kártalanítási összegeket a nyugatnémet kormánytól. A cigányoknak 1980-tól az Egyesült Nemzetek Szervezetében is van megfigyelőjük. Most arra törekszenek, hogy rendes tagként felvegyék őket a szervezetbe. A Vajdák Vajdája nem szívesen beszél önmagáról, de ha már erre fordult a szó, így válaszolt: „Elvek nélküli ember vagyok. Én vagyok a világosság és a sötétség. Kétszer tettem világkörüli utat. Magam sem tudom, hogyan". Alattvalói néhány, konkrét dolgot is elmondtak róla. A király 1923-ban született egy kukoricatáblán valahol Ukrajnában, amikor ott éhínség volt. Derék emberek magukhoz vették és iskolába járatták. 1949 óta Párizsban él. A Sorbonne egyetemen politikai tudományokat tanult. A király 9 évvel ezelőtt még a Jonel Rotaru névre hallgatott. Ezen a polgári néven a király 14 könyvet adott ki. Festményeit azonban a Vajdák III. Vajdája aláírással jelzi. Már több ezer festményt alkotott. Müvei keresettek és nagy árat fizetnek értük. Tavaly a cigánykirály tárlaton mutatta be festményeit. A kiállításról a kritikusok igen elismerően nyilatkoztak. A cigánykirály szerény életet él. Párizsban beavatott körökben az a hír járja róla, Hogy nagyon gazdag, ám ő ezt nem árulja el. „Nem vagyok materialista. Életemet a cigányok filozófiájának szentelem” — mondja. Alattvalóiról így nyilatkozik: „A cigányok 80 százaléka írástudatlan. Ezen változtatni' kell. Nemzetem szellemi és szociális színvonalát emelni kell. Fraúciaországban, ahol 800 ezer cigány él, az első lépések már megtörténtek. A cigánygyermekek számára már második éve kötelező az iskolai oktatás. A tehetséges diákokat főiskolára küldjük. Többségük a genfi és a londoni egyetemeken tanul, főleg szerves- és textilkémiát”. A Vajdák Vajdája igen büszke 11 éves fiára, Szására, akiről azt mondja, hogy egykor majd az ő örökébe lép, ha méltó lesz rá. A király igyekszik megváltoztatni a cigányokról kialakult jelenlegi elképzeléseket. „A cigányok már nem nomádok. Legfeljebb húsz százalékuk él vándoréletet. A cigányok nem akarnak „fekete juhok” lenni. Nem vagyunk erőszakosak. Tiszteletben tartjuk annak az országnak a törvényeit, ahol élünk. De ha valaki pofonüt bennünket, hát tízszeresen visszaadjuk” — ígéri a király. Arra a kérdésre, vajon engedelmeskednek-e neki alattvalói, a király megjegyzi: „Minden cigány a testvérem. Ha akarnám, 24 órán belül több millió cigány indulna útnak Romanisztán felé. Ennek azonban még nem jött el az ideje”. t
