Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
T968. november 3. DunanTtui namo Dél-Dunántúl a vadászok eldorádója? Aranyeső Baranyában A Mezőgazdasági Múzeumba került a vcméndi agancs Négyezer dollár egyetlen bikáért Pódium Megszűnt a streap-lease. A Pécsi Pannónia Bár műsorában a ' jövőben nem szerepel a vetkőző szám. A Művelődésügyi Minisztő- ■; rium újabb irányelvei alapján a jövőben műsor. sem lesz * ilyen jellegű Banffy György, a Pécsi Nemzeti Színház tagja fellépett a Bu- 1 dapesti Madách Színházban októ- | bér 30-án este rendezett forradal- i mi jubileumi műsorban. Tíz táncdalreménység. E héten belépett a tizedik pécsi fiatal az Országos Szórakoztatózenei Központ pécsi kirendeltségének stú- | diójába, a táncdalénekesi szakra. 1 Így összesen hat leány és négy fiú tanul ott. Életkoruk 17 és 22 év között van. < Egyetlen ifjú magyarnotaénekes. < Pécs egyetlen állandó fiatal maÍ gyarnótaénekese Bízó József. Nemrég végezte el a szakközép- iskolát. s a Jókai téri Elefánt étteremben lép fel esténként. Eb- íj ben a korosztályban nem akad < már társa. < Az Elefánt és a Mackó Hogyan lopták el, és hogyan kerültek rendőrkézre a pécsi Elefánt Étterem páncélszekrényének tolvajai? Már évek óta terjednek a , hírek arról, hogy Baranya a ■ vadászok cldorádója, s itt na- ; gyobb trófeákat lehet szerezni, : mint másutt. Épp a közel-1 múltban adott hírt a sajtó ar- i ról, hogy óriási agancsú | szarvasbika került terítékre j Véménden, melynek trófeája j olyan magas pontszámot ért el, hogy nemzeti értéknek minősítették, s nem engedték kivinni az ország területéről. Hogyan pontozzák az agancsokul? Vajon nem túlzás-e, amit itt Baranyában hallunk? S ha ! nem, minek tulajdonítható, : hogy ilyen sok híres trófea „terem” ezen a tájon? Bakkay László, az Országos i Trófeavizsgáló Bizottság elnöke néhány ..hűvös” számmal kezdte válaszát kérdé- | scinkre. Eszerint ez év szép- i tember elseje és október 30. j között 884 szarvasbikát vizsgáltak meg az ország terüle...... Francia eszperantista vezető Pécsett A Pécsi Eszperantó Ifjúsági Csoport meghívására a hét végén városunkba érkezeit Roland Kubier, a Francia Eszperantó Szövetség ifjúsági szekciójának titkára. A kedves vendég mintegy tíz napot tölt Pécsett, megismerkedik a város műemlékeivel. nevezetességeivel, s bekapcsolódik a helybeli essperantis- tálc. életébe is. Itt-tartózkodása alatt nyilvános előadást is tart. A Franciaországról és a francia- eszperantó mozgalomról szóló, | vetitettképes előadásra november 5-én, kedden 18 órakor kerül sor a7 SZVIT Színház téri székházának klubtermében. Az érdekesnek ígérkező előadáson minden érdeklődőt szívesen látnak az esrprrantisták; a belépés díjtalan. A nyomozok egy csoportja másik „fonalat gombolyított”. Feltevésük szerint fiatalkorúak követték el a bűntettet. Megfigyelték egy „galeri” tevékenységét. Jelentésükben ezt írták: „A beérkezett adatok szerint Pécsett tartózkodnak az alábbi vagabundok: (ma már furcsa a vagabund szó használata, de abban az időben még kevésbé forgott közszájon a huligán kifejezés) „Papagáj”, „Gonosz”, „Késes”, „Kígyó”, „Tuskó”, „Kacsa” és a többiek a csúfnevükön említve. Megállapítottuk, hogy a felsoroltak az Ele- fántos ügyben nem jöhetnek szóba”. Körülnézték a legényszállá- sokon is. Megkérdezték egy bányászotthon gondnokát, aki elmondotta: „Jól ismerem a lakóimat, a fiúkat. Az utóbbi hetekben feltűnt, hogy az itt lakó Kecskés Ferenc csillés egyre-másra csináltatja a ruhákat. Az nem feltűnő, ha egy fiatalember ruhát készíttet vagy vesz magának, mert jól keresnek, de ez a Kecskés már vagy a hatodik öltönyét hozza haza. Még arról is beszél, hogy motorbiciklit akar venni. Már a szobatársai is megjegyezték: honnan van ennek ennyi pénze?” * Mi sem természetesebb, tőle kell megkérdezni. „A keresetemből spóroltam meg, aztán i Balatonfenyvesen lakó öcsém is adott pénzt, ugyanis a motor közös tulajdonunk lesz” — mondta. A szekrényében 7800 forintot találtak. A százasok a postai szokvány szerint voltak összerakva. Megállapították, hogy a százasok hamutól vagy más portól szennyezettek. Kecskést őrizetbe vették, a bankókat pedig vegyvizsgá- latra küldték. Mit mondott Kecskés Balatonfenyvesen lakó öccse? „Ügy j emlékszem, hogy bátyám 1956 • április végén írt levelet, 1 amelyben pénzt kért, mert notorkerékpárt akar vásárolni. Kérését azonban nem tudnak teljesíteni, mert pénzünk sem nekem, sem édesanyámnak nem volt..Mit is nondott Kecskés?: „A keresetemből spóroltam meg.. A széntröszt kimutatása szerint Kecskés Ferénc abban a léhány hónapban, mióta Pécsett dolgozik 9000 forintot vereseit, ezzel szemben a sa- át bevallása szerint is mintegy 9500 forintot költött ruha- ’ásárlásra. öccsétől pedig nem vapott pénzt’ A nyomozás a megye határain is túl terjedt. Megvan annak módja, hogy bűncselekmények elkövetésének „stílusából”, bizonyos következtetéseket vonjanak le. Egy tettes, például ha több azonos jellegű bűncselekményt követ el, legtöbb esetben azonos módszert is használ. Páncélszekrény-lopás azonban csak nagyon ritkán történik. Mégis május 27-én a Somogy megyei rendőrség két férfit vett őrizetbe. Megállapították, hogy a két férfi bemászott a toponári tanács épületének nyitott ablakán, a tanács helyiségében talált Wertheim kasszát az ablakon keresztül kiemelték és az udvaron lévő mellékhelyiségben baltával akarták szétverni. A két férfire 27 rendbeli betörést bizonyítottak. Megcsillant a remény: talán ők voltak a pécsi „mackósok” is. A módszer egyezett: páncélszekrényt elvinni és aztán szétverni... Elszámoltatták őket, merre jártak május 13-án és 14-én? Sok betörést elismertek a bizonyítékok hatására, de az említett két napról tökéletes alibit igazoltak, nem jártak Pécsett. • • Ünnepi díszben a bakócai kastélypark Évszázadot iák, a növényvilág romantikus világa teszi varázslatossá a bakócai parkot A kastély 1770-ben épült, és nem sokkal később telepítették köréje hozzáértő kezek a nyolc holdas parkot. A dombok lejtőjén, az apró falusi házak fölé magasodnak a hazánkban ritkaságszámba menő faóriások és faritkaságok. A fák százötven- kétszáz évesek. A parkban lelhető fák, cserjék százhúsz faját, változatát, formáját sorolja fel dr. Vörös László Zsigmond. Hazánk legnagyobb és legöregebb császárfája a bakócai parkban díszük. Törzskörmérete 450 centiméter, mintegy százharminc évvel ezelőtt került hazánkba Kína meleg vidékéről, ötven centiméter hosszú és negyven centiméter széles levelei ritkásan fedik a fa koronáját, mely tizenkét méter magas. Fehértarka levelű szilt ugyancsak egykét helyen láthatunk. A juharok tizenkét változatában gyönyérködhet a látogató. Az ezüst hars 480 centiméter kerületű, törzsével alig néhány centiméterrel marad el az ország legnagyobb ezüsthársától. Kora 200 éves. A kanyargós ágú tölgy, vagy ahogy a gyerekek nevezik: mászófa, érdekes kanyargós girbe-gurba ágaival, széles lapos koronájával ugyancsak ritkaság. Kaukázusból származik a kaukázusi szárnyas dió, hosszú füzérekben lógnak a szárnyas termések, sajnos nem ehetők. A cserjék közül ugyancsak a Kaukázusból szármázó Krisztustövist (nem azonos a gledicsiával!) érdemes megemlíteni. Ä fenyőket nyolc faj. képviseli a parkban. Képen: A mászófa tekergös ágaival. (Kanyargós ágú tölgy.) Megérkezett a vegyvizsgálat eredménye. A szakértői vélemény egy része így hangzik: „Mintát vettem a Pécsi Vendéglátó Vállalat étterméből ellopott és felfeszített páncél- szekrény hamujából, (A páncélszekrény lemezeit speciális hamuval bélelik.) és megállapítottam, hogy a szekrény hamuja és a százasokon talált hamu-szennyeződés teljesen azonos...” Bevallók mindent — mondta Kecskés Ferenc. — Én és társam, a szálláson lakó Horváth István május 13-án az Elefánt étteremben voltunk. Arról beszélgettünk, hpgy jó lenne pénzt szerezni. En véletlenül úgy ültem, hogy beláttam az irodába és ott láttam a páncélszekrényt. Felvetettem: el kellene vinni. Horváth helyeselte. Éjjel visszamentünk. Az ajtó nem volt kulccsal bezárva, csak egy kis lakat fityegett rajta. Ezt megfogtam és könnyen lecsavartam. Már bent is voltunk. A páncélszekrény nagyon nehéz volt, ezért kimentünk valami alkalmatosságot keresni, amivel elszállíthatjuk. A közeli utcában találtunk egy talicskát, aszfaltozok dolgoztak ott és éjszakára otthagyták. Nagy- nehezen kivittük a páncél- szekrényt és rátettük a talicskára. Lehetett úgy éjfél után két óra. Elindultunk vele, de a talicska nagyon nyikorgóit. Amikor a Megyeri útra értünk egy telephelynél megláttunk egy targoncát. Gondoltuk azzal könnyebben tudjuk szállítani, ezért erre tettük, a talicskát pedig ott hagytuk. Átmentünk a sorompón túli rétre és ott levettük a páncélszekrényt. Már világosodott, így gallyakkal, fűvel letakartuk és visszamentünk a legényszállásra, azzal, hogy másnap ismét eljövünk. így is volt. Másnap éjjel elmentünk és baltával szétvágtuk a szekrényt. A pénzen pedig osztozkodtunk ... * Horváth István is rövidesen rendőrkézre került, nála is megtalálták a „fele-pénzt”, r történteket ő is hasonlóképpen mondta el. Mindkettőjüket börtönbüntetésre ítélték. Kecskés és Horváth 1956-ban disszidált. Garay Fcre(Csütörtökön: A berkesdi loílókirály i terol. A 884-ből 62 arany-, 74 | ezüst-, 127 pedig bronzérmesnek minősült. Ebből Baranya 10 arannyal, 9 ezüsttel és 12 ! bronzzal részesedett. Ezek egy j megye adatai, márpedig 14 j olyan megye van még az or- ! szágban, ahol szarvas él. Ba- : ranvát csak Somogy szárnyalta túl, ahol 230,29 pontot elért trófea került terítékre az idén. Ez világrekord, ez az agancs — akárcsak a 226,8 pontos véméndí — azóta már a Mezőgazdasági 'Múzeumban van. (Ezt a kettőt nem enged- j ték kivinni a külföldi vadászoknak.) A legszebb trófea | tehát Somogyé, az érmek számát tekintve viszont Baranyáé j az elsőség. A bírálat sokoldalú és rend- j kívül alapos. A bizottság tag- | jai megmérik az agancs súlyát, hossz- és körméreteit, az ágak számát, megvizsgálják j külső jellemzőit, tehát a tró- {fea terpeszét, gyöngyözöttsé- i gét, színét (minél sötétebb, annál értékesebb), az ágak csiszol tságát és sok mást. Ez a I vizsgálat mindenféle elfogult- | Ságot kizár. Déli erdők, vadgazdálkodás A második kérdésre — ti. mivel magyarázzák, hogy több az érmes agancs Baranyában — Bakkay László a következőkkel válaszolt: kiválóak az élőhelyi adottságok és példás a vadgazdálkodás. , A tapasztalt vadász emlékeztetett arra, hogy az aranyérmes agancs súlya valahol klienc és fél kiló körül kezdődik. Ez az óriási csonttömeg március eleje és augusztus eleje között képződik. S mivel a csont nagyobb részt meszet és foszfort tartalmaz, könnyű elképzelni, milyen óriási szerepe van az agancs növekedésében a táplálkozásnak, különösen a sok meszet, foszfort stb.-t tartalmazó növényeknek. | I A trófea gazdája ez év szeptember 8- án, Vaj3zló közelében került puskavégre. A szarvas- agancs súlya 11,64 kilogramm, 21337 pontot ért el. Egy •i olasz vadász lakái sát díszíti. A szarvas ott tud bőségesen „kosztolni”, ahol van- miből, márpedig a déli erdők — közöttük az ártéli erdők — növényzete sokkal dúsabb és bujább, mint az északiaké. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy azt a trófeát, mely 1946 i—1968. között a világrekordot j tartotta, a Baranyával szom- | szédos Bellyén ejtették. Az ot- : tani viszonyok ugyanis lénye- ' gében azonosak a dél-bara- ; nyaiakkal. Sok a szeder, a va- | dón is termő pillangós virágú j növény, farügy, stb., hiszen e | helyeken korábban kezdődik I tavasszal a vegetáció. Mindez vajmi keveset érne j gondos vadgazdálkodás nélkül, j Általában a 12 éves szarvas- ! bika agancsa a legnagyobb ! Magyarországon, következés- | képpen gondosan ki kell várni ezt a kort A laposan meg (kell figyelni ^vbika visclkcdé- j.sét,1 külemét, mindazt- amiből : a korra lehet következtetni. S végül: a kevésbe értékes ! agancsú szarvasbika, ha túlságosan elszaporodott, több ! kárt okoz, mint amennyi í hasznot hajt. Ezért nincs más I választás: ki kell lőni. Ez a ' sokat emlegetett selejtezés, j ami nagy figyelmet, lelki- jlsmeretességet követel ; az erdészektől. A sok arany- | érmes agancs a bizonyíték arra. hogy így is végzik a munkájukat. Mennyit ér az agancs Y A közvélemény körében I anekdoták keringenek arról, hogy a külföldi, gazdag vadászok milyen horribilis összegeket fizetnek egy aranyérmes trófeáért. Mivel Pesten jártunk, ennek is utána néztünk a MAVAD központjában. A válaszokból kiderült, hogy nem túlzottak a hírek, hiszen volt olyan agancs, melyért 4 ezer dollárt, vagy még többet j fizettek a nyugatnémet vadászok. Az ilyen összegek mellett eltörpül az öz 200 dolláros, a túzok 150 dolláros átlagára, vagy a nyúl- és fácánvadászat 15 dolláros napi pausáléja (amit a zsákmánytól függően megtetézhetnek), pedig ezek sem csekély összegek. Az árak nem magyar specialitások, nemzetközi árfolyamról van szó, amelyet csak igen kevesen tudnak megfizetni. Talán mondanunk sem kellene, hogy Nyugat-Németország- ból sem munkások, alkalmazottak vagy kistisztviselők, hanem üzletemberek, gazdag | vállalkozók, nagykereskedők járnak hozzánk vadászni. Mit jelképez a trófea A nyugatnémet vadászok minden évben kiállítást rendeznek Kölnben a Magyaror- : szágon elejtett szarvasagancsokból. Ezt követően a trófea visszakerül régi helyére, leg- többször a sokszobás villa halijába. Jelképpé válik: az j ezer dollárokat érő trófea a tulajdonos jó üzletmenetét, | prosperáló egzisztenciáját hi- i vatott szimbolizálni. Magyar László Bűnügyi múzeum
