Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

Iiá3. a&temiaet 24 DunanTuli r* ap t o n Valóságos aranybányát tártak fel. Harmincezer ember dolgozik csökkentett munkaidőben ügyi osztályán 12, a megyén pedig 11 egység jelentette be ezzel kapcsolatos szándékát. Az átállási tervek elkészül­tek, az érintett vállalatok több mint ötezer dolgozója tehát kellemes újévi ajándék­ra számíthat. Az átállók kö­zött lesz a 12-es AKÖV, a Vízügyi Igazgatóság, a Ma­gasépítő Vállalat, a Komlói Helyiipari, a Betonútépítő, a Hídépítő és a 31-es számú Építőipari Vállalat. 1969. ja­nuár 1-től tehát már 39,500 baranyai dolgozó élvezheti a szabad szombatok, illetve a csökkentett munkaidő örömét. Békés Sándor Új fajták várhatók Iregszemcséről Magvak a sugárbunkerban Versenyben a külfölddel — Ötven«zázalékos olajtartalom? Komlószaporító telep Bicsérden jelenlegi 37—38 százalékról az olajipar kívánságának megfe­lelően 48—52 százalékra sze­retnék növelni, az iregi borsó fehérjetartalmát pedig 21-ről 23—26 százalékra. Ez nem kis feladat a jól felkészült kuta­tó apparátusnak segítségül kell hívnia a társtudományok leg­újabb eredményeit, az izotóp­kutatást, s a legkorszerűbb technikai berendezéseket. A félszabadulás után az egyetlen épület mellé még négy szárnyat építettek, töb­bek között egy sugárbunkert az izotópkutatások végzésére. A laboratóriumok felszereltsé­ge ma világszínvonalú. Egy tudományos kutatóra átlag 700 ezer forint értékű műszer jut. Legdrágább műszerük egy nemrég beszerzett aminosav- analizátor. Ugyancsak új szer­zeményük a liofilizáló beren­dezés és a zsírsavmeghatározó gázkromatográf. Iregen ma már nemcsak al­kalmazott kutatást, de fontos alapkutatásokat is végeznek, mint például az izotópkutatás és a heterózis kutatások. Ez a nemrég folyó munka még kezdeti stádiumban van, pilla­natnyilag a növények sugár- érzékenységi pontját keresik, azt vizsgálják, hogy milyen röntgensugárzási dózissal le­het a növényeknél genetikai változásokat elérni, amivel az­tán befolyásolhatják az egyes jó tulajdonságok öröklődését. A napraforgó heterózis kuta­tásainál egyelőre hímsteril nö­vényt Igyekeznek előállítani, s így készítik elő a talajt a későbbi keresztezésekhez. intézet tavaly óta maga szer­vezi forgalmát, az idén még csak 400 holdon szaporították, jövőre már 3000 holdra. 1970- ben pedig 25 ezer holdra jut majd belőle. Iregszemcse fejlődik, ter­jeszkedik. 1969-ben egy fiók­intézetet nyit Baranyában, az önálló bicsérdi kísérleti állo­mást, mely kutatási és fajta­kísérleti téren tehermentesíti az anyaintézetet. Az idén meg­alakult keszthelyi kirendeltség mintájára jövőre Veszprém­ben, Vas megyében, Fejér me­gyében és a Tiszántúlon is lé­tesítenek hasonló kirendeltsé­geket. Ezekben a fő profilt képező iregi takarmányozási rendszerek — az ország 500 termelőszövetkezetében alkal­mazzák már ezeket — elter­jesztésével kapcsolatos szakta­nácsadást végzik majd és az új iregi növényfajták elter­jesztését szorgalmazzák. Baranya mezőgazdasága ebben kapott és vár a jövőben is elsősorban segítséget az in­tézettől, mindenekelőtt a ba­ranyai szárazgazdálkodásra al­kalmas, még tökéletesebb ta­karmánytermesztési rendszer kidolgozását, és olyan napra­forgó fajtát, mely ellenálló a betegségekre, s egyúttal az olajipart is kielégíti. Rné romnegyed év óta tartó mun­ka során megállapítottak, hegy a 454 ezer holdból mintegy 250 ezer hold a tsz-iagok, 60 ezer hold az ún. kívülállók, több mint 140 ezer hold pedig az állam tulajdonában van. A kívülállók száma, mint­egy 30 ezerre tehető. Ezekhez képest nem sok az a 2300 mentesítési kérelem, ami be­futott. A 2300 személyből vagy ezren Mohácson és környékén, továbbá Pécsett, Siklóson és azok környékén élnek. A leg­több mentesítési kérelem te­hát onnan érkezett, ahol sok a szőlő és a zártkert. A kí­vülállók többsége egyébként üzemi dolgozó, alkalmazott vagy tisztviselő, 60—70 száza­lékuk nem tartozik a helybe­liek közé. Bár a kívülállók között viszonylag nagy számú külföldi állampolgár illetve külországban élő személj’ ta­lálható, úgyszólván alig érke­zett be tőlük mentesítési ké­relem. Amint dr. Csemus József közölte, a mentesítési kérel­mek érdemi elbírálása január elseje után kezdődik, követ­kezésképp még nem tudnak nyilatkozni azok tartalmáról. Mentesítést legfeljebb 1 ka- tasztrális hold erejéig lehet kérni. Ha a kérelmező földje zártkertben, vagy belterületen található, akkor egyszerű az ügy. Az esetek többségében azonban szántófóldön fekszik a kívülálló földje, mégis men­tesítést kér. Ebben az esetben csak akkor tudják teljesíteni a kérelmét, ha a tsz-nek a zártkertben vagy belterületen földje van, amit cserébe ad­hat. Egyébként nincs rá mód. A földhivatal vezetője fel­hívta a kívülálló íöldtulajdo* sok figyelmét, hogy a kérel­mek benyújtásának határideje 1968. december 31. Akinek te­hát ilyen szándéka Van. az sürgősen cselekedjen, s éljen törvényes jogaival. Az a sze­mély ugyanis, aki a határidő lejárta után nyújt be kérel­met, nem számíthat sikerre. A törvények értelmében ugyanis az 1968. december 31. után beérkező mentesítési ké­relmeket automatikusan el kell utasítani. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a tsz-tagok földjével, il­letve: igaz-e az, hogy a kívül­állók után majd a tsz-tagokra kerül a sor — a földhivatal vezetője határozott nemmel felelt. Mint mondotta, tovább­ra is az ő tulajdonukban ma­rad a tsz által használt föld. Ha akarják, felajánlhatják a tsz-nek, ha akarják, nem — erről évekig nem fogja őket kérdezni senki. Egyébként a tsz sem köteles elfogadni a tsz-tag által felajánlott föl­det, s erre már volt is pre­cedens. Érthető, hiszen még a kívülállóknak járó megváltási árat sem fizették ki. Harmincötezer forint értét ü csokoládé télapó negyvenezer forint értékű karácsonyi figura, ötszáz télapőesoÚKi ria a vásárlókat az £lelmiszerkeresltedelnó Vállalat 204 Köss Lajos utcai csc­utcgeb altjában. f f lik — a munkaidőreform si­kere tehát a versenyképesség szempontjából is fontos. Mind­ezt a bőrgyári vezetők is iga­zolhatják, akik már március­ban elkészítették felkészülési és átállási tervüket, de még a mai napig sem valósíthatták azt meg. Mivel a Pécsi Bőr­gyár egy országos nagyválla­lat gyáregységeként dolgozik, elképzeléseiket jóváhagyás cél­jából fel kellett terjeszteni az országos központba. Az enge­dély megérkezett, a II. és III. negyedévre leadott —r meg­emelt — tervszámok azonban azonnal meg is torpedózták a | szépen kidolgozott elképzelé­seket. Idén már semmilyen körülmények között sem ke­rülhet sor az átállásra — ami. azért is problematikus, mert a nagyvállalat öt gyáregysége közül már csak a pécsiek vár­nak a szabad szombatokra... Az „alulról” jövő igények természetesen nem mindig reálisak. Az elmúlt hónapok­ban valóságos „palotaforrada­lom” volt néhány nagyobb vállalat igazgatóságán: az ad­minisztratív és műszaki be­osztású dolgozók is követelték az 5+1-es munkahetet. Eze­ket a kéréseket már csak azért sem lehetett teljesíteni, mert az ez idő szerint érvény­ben lévő rendeletekkel ellen­keznek. De van más ellenérv is. Az SZTK rendelőintézete például kimutatta, hogy _a hét végén csökken a betegforga­lom, s ezért megoldható a szabad szombatos munkarend. Nehezen hihető. örvendetes dolog tehát, hogy a munka­időcsökkentéssel kapcsolatos kérdések elbírálásánál az il­letékes szervek a lakosság, a dolgozók érdekeit messzeme­nően figyelembe veszik. Gazdasági kihatás Néhány üzemben valóságos aranybányákat tártak fel az átállás időszakában, mintegy bizonyítva: óriásiak a még mindig kihasználatlan belső tartalékok. A termelés volu­mene a Szigetvári Cipógyár­ban például az idei III. ne­gyedévben 34,3 százalékkal volt magasabb a tavalyinál — s senki sem panaszkodott túl­hajszoltságról ... Általános ta­pasztalat: valamennyi „átállí­tott” vállalat 5—7 százalékkal többet termelt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A létszámnövekedés ezeknél az egységeknél jelentéktelen. Vannak az átállásnak ter­mészetesen kedvezőtlenebb ta­pasztalatai is. Ezek közül ta­lán a túlóra-növekedés a leg­fontosabb. A hivatalos indoklás szinte minden esetben elfo­gadható, a háttérben azonban mégiscsak az a tény áll, hogy baj van a műszaki fejlesztés­sel. Mert a túlórák többségét a primitív viszonyok között végzett szállítási munkáknál használták fel. Csak egy pél­dát: az Állami Építőipari Vál­lalatnál a forgalmi személy­zet 25 700 túlórát használt fel a III. negyedév folyamán ... Jól alakultak a bérek. Az | Építőipari Dolgozók Szakszer­vezetének megyebizottságához tartozó pécs—baranyai válla­latok közül egyedül a Köz­úti Építő Váílalatnál csökken­tek a fizetések (2,2 százalék­kal), másutt mindenütt emel­kedés tapasztalható. Hasonló a helyzet a tanácsi iparban is. Itt a növekedés átlagosan 2,5—2.6 százalék. Újévi ajándék... A kedvező tapasztalatok és | az előzőekben már jelzett | kényszerhatás következtében j 1969. január 1-vel újabb vál­lalatok kívánják bevezetni a csökkentett óraszámú munka- I hetet. A városi tanács munka­Melyik háziasszony nem em­lékszik az ízletes Juliska bab­ra, mely egy idő óta sajnos eltűnt a boltokból, vagy a né­pies nevén 100 napos kukori­cára, mely a vetéstől számí­tott 12 hét után beérett. Va­lamikor minden falusi kis­kertben ott díszlett az Iregi karósbab, a fehérhüvelyű bo­korbab, az Aranyeső. Ezek a növények népszerűségben ver­hetetlenek voltak annak ide­jén, azt azonban csak kevesen tudták, hogy e közkedvelt magvakat több tucat csak a mezőgazdászok által ismert növényfajtával együtt a Tol­na megyei Iregszemcsén ne­mesítették ki. A korai csíkos napraforgó, a tüskenélküli ricinus az Ire- gi szürkebarát szója —, hogy csak a legismertebbeket em­lítsük, vagy a szálkanélküli Kardinál bokorbab, az Aurea fehérbab, az Iregi sárga és az Iregi zöld takarmányborsó és még számos régi és újabb nö­vényfajta kinemesítése fűző­dik dr. Kumik Ernő nevéhez, aki 1939 óta dolgozik meg­szakítás nélkül az 1936-ban alapított nemesítőtelepen, s 1947 óta az intézet igazgató­ja. Az ország egyik legkisebb és Dél-Dunántúl egyetlen mező- gazdasági kísérleti intézete most új mérföldkőhöz érke­zett A nagy kutatóintézetek között elfoglalt helyét a pro­filja határozta meg, hisz 32 éves fennállása alatt, de külö­nösen az utóbbi egy-két év­tizedben olyan növényeket ne­mesített, melyek a búzával illetve a kukoricával ellentét­ben nem foglaltak le nagy ve­tésterületet az országban. Kö­zülük a szója és a ricinus ér- deklódéshiány miatt szinte ki­veszett a köztermesztésből. A műanyagipar most kezd újra érdeklődni a ricinus iránt, a szója reneszánszát pedig az évi 10 millió dolláros ameri­kai szója import csökkentése indokolná. A kertimag neme­sítést az intézet már egy ko­rábbi szakosítás során leadta, majd megvált a bab profil­tól is, s megmaradt két fő pro­filja a takarmánytermesztés­sel kapcsolatos kutató munka és a borsó- illetve a napra- forgónemesítés. A magyar növénynemesítő- j két gyakran érte az a vád. | hogy elmaradnak a külföld mögött. Iregre nem érvényes | ez a megállapítás. Az iregi borsófajták versenyben van- j nak a külföldiekkel, naprafor- I góíajtáik termőképessége ma- ! gasabb a korszerű külföldi fajtákénál, s betegségekkel j szemben is ellenállóbbak. Az j iregi kutatók most azon fárá- | doznak, hogy napraforgójuk j olajtartalmát növeljék. Ezt a A kormány 1967-ben, illet­ve 68-ban megjelent rendele­inek megfelelően 1968. ja­uár 1-vel három .baranyai . lalat — a Hőerőmű, a Szi­„r.vári Cipőgyár és az Állami Építőipari Vállalat — áttért a heti 44 órás munkát endre. A kísérlet sikerrel zárult, s ezt követően — október végéig—, további 29 pécsi, illetve 34 megyei vállalat, gyáregység és üzem vezette be a csökkentett.1 óraszámú munkahetet. Ez idő szerint 20 752 pécsi és 9687 megyei dolgozó végzi munká­ját rövidített munkaidő mel­lett . Az áttérés feltételei A rendeletek értelmében 1970. december 31-ig vala­mennyi hazai iparvállalatnál sor kerül a munkaidő módo­sítására. A két és féléves át- . térési időszak alatt azonban minden gazdálkodó egységnél meg kell teremteni a termelés szinten tartásának feltételeit, a munkaidőcsökkentés ugyanis nem járhat létszámemeléssel, illetve a termelés visszaesésé- j vei. Három „kísérleti” válla­latunk — Hőerőmű, Cipőgyár, Építőipari V. —, az év első percétől az új munkarendben dolgozik, ezért tapasztalataik a további átállások szempont- jából is fontosak. Mindhárom vállalat gondos j elemzések után tért át a rö- ! vidított munkahétre, s a mun- j kaidőreformot jelentős mun- j kaszervezési, gazdálkodási re- 1 formokkal kapcsolták egybe, j A gazdasági vezetés kikérte j és elfogadta a dolgozók és társadalmi szervek vélemé­nyét és tanácsait — ami szín- [ te minden üzemben a terme- \ lékenység növekedését és a munkafegyelem erősödését eredményezte. • Napban vagy órában? A munkaidőcsökkentésre több variációban került sor. Vannak üzemek, ahol — min­denekelőtt a nő dolgozók „nyomására” — a kétheten­kénti, páros szabadnapok mel­lett döntöttek, de olyan üzem is van — például a Pécsi Porcelángyár —, ahol a rend­kívül nehéz munkára való hi­vatkozással a napi munkaidő csökkentését kérték az embe­rek. A folyamatosan termelő üzemek — Hőerőmű, Farost- lemezgyár, Beremendi Ce­mentgyár — a hetenkénti, „mozgó” szabadnapokra sza­vazott, míg az Állami Építő­pari Vállalat — feladataik ; szezonális jellegéhez alkal­mazkodva — ingadozó mun- carendet dolgozott ki. A Köz- iti Építő Vállalat — külön en­gedély alapján, a vidékiek íagy számára hivatkozva —, itnapos munkahetet rendsze­resített, a Szigetvári Cipő- ! -várban pedig — a két mű- 1 szakban dolgozóknál — a • szombat délutáni műszak szűnt meg. De voltak viták is. A Hő- . M’őműben csak a négy mű­szakra való áttéréssel tudták : üztosílani a folj'amatos mun- j tát, ami ellen néhányon til'- akoztak. Igaz. menetközben ^csitultak a viták, a váltó- nűszakban dolgozóknak ■ igyanis 42 órára csökkentet­ek a munkahetet. Szenvedé- , yesebb nézeteltérés volt, a Porcelángyárban. Itt a kar- 1 lantartó kőművesek és laka- 1 sosok már korábban is csak ] i2 órát dolgoztak, mert mun- . ra k őrük egészségre ártalmas kategóriába tartozik. A mosv. ' ani „csökkentés” számukra ■ ehát heti két óra pluszt je- j ■ entett... Sörgyári kérdőjelek A munkaidőcsökkentés vál- ! alati „belügyként” indult, az j ; Imúlt hónapok tapasztalatai i 1 lápján azonban kijelenthet- | ] ük: egyáltalán nein az. Meg- I. i gyei hét ő. hogy a munkaerő ; 1 kedvezőbb munkarendet al- |c asJmazó vállalatok felé áram- 1 i Rövidesen új tábla kerül az intézet falára, melyen a kí­sérleti intézet nevet a kuta­tóintézet elnevezés váltja fel. Az elvontabb kutatómunkára utaló névváltozással ellentét­ben az intézet még sóira nem törekedett úgy az életközel­ségre, mint ebben az új for­májában. Bizonyítja ezt az a számtalan kisebb-nagyobb külső megbízatás, melyet az üzemektől, vállalatoktól elfo­gadnak. Az olajipar megbízá­sából a napraforgóolaj minő­ségének változásait, illetve a változás okait vizsgálják, me­lyet az időjárás és az agro­technika idéz elő. A söripar felkérésére vállalták, hogy a hazai meglehetősen leromlott komlótelepeket új. ellenálló dugványanyaggal látják el. ezért Iregen és Bicsérden sza­porítótelepet létesítettek. Külön termelésfejlesztési osztályt hoztak létre széles szaktanácsadó hálózattal. Az­előtt hiába volt korszerű ire­gi borsóvetőmag, ha nem ju­tott el a termelőkhöz, mivel a vetőmag Is „keretre ment” s; a kereskedelem többet nem igényelt. Ma is hiánycikk még ! az iregi borsóvetőmag, de az' Minden második tsz-tag! betéttulajdonns A baranyai tss-ek ez év januárjától kezdődően rend­szeresen fizetnek munkadí­jat a tagoknak, s az úgy­nevezett garantált alapmun­kadíj fejében — amely a teljes kereset több mint 80 százalékának felel meg — a szövetkezeti tagok havonta együttesen 44—45 millió fo­rintot kapnak kézhez. Ezt j tükrözi a falusi bankok pénzforgalma is: a közös gazdaságokban kifizetett j munkadíj egy része ugyanis ! nyomban a takarékba ván- j dóról. Az összesített adatok I szerint naponta átlagosan j 100 000 forintot helyeznek el \ takarékbetét-könyvekre. A \ falusi bankok bstótállomá- j nya az idén több mint 30 I millió forinttal növekedett. | A takarékkönyvek száma meghaladja a 20 000-et, I vagyis minden második ba- , ranyai tsz-dolgozó beléttu­In írin mi* Kétezer kérelem a földhivataloknál December 31-ig még jelentkezni lehet, Aztán lf*!sír a határidő — Mintegy 2300 ún. mente- i sítési kérelem érkezett be a | földhivatalokhoz — közölte dr. ! Csemus József, a Baranya , megyei Földhivatal vezetője. — 1 E személyek — élve a tör- ; vény adta lehetőségekkel — azt ‘ kérik, hogy mentesítsék földjüket a tsz-tulajdonba va- | ló vétel alól... Hogy érthetőbbé váljék a, j dolog: a törvényeknek megíe- j ( lelően még az idén áprilisban j t hozzákezdtek a baranyai tsz- J . ek használatában lévő 454 : j ezer katasztrális hold tulajdon j . jogának felülvizsgálatához. A j . vizsgálatok a pécsi és siklósi j ‘ járást kivéve a napokban be- i ( fejeződnek. A csaknem há- ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents