Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

If--------------------------------------------------------------------------------------------_____ na nmn naoio -----------­H arminc fiatal búcsút int Erdöfunek ki sajnálja Izabellát? Beremend várja a kétkezi munkásokat —- A bólyi gazdaság áj otthont ígér — Munkája less mindenkinek I-1968, nevembsf tfc Xt épülő napközi Jura Makszimov: Sikeres pillafiat Tegnap délelőtt a Tanárképző Kő iskola dísztermében Vasvári Fe- rene, a Pajtás főszerkesztője me gnyitotta a Pionirszkája Pravda a Pajtás által hirdetett nemzetit özi gyermek fotópályázat anyagá- •lak kiállítását.. A 22 ország 760 képéből álló tárlat december 2-lg naponta 0—13, illetőleg 11— 18 ói a között tekinthető meg. Átadták az új városi ideggondozót A jósai Miig áru Megnyílt a detoxikálő részleg — Orvosi és rendőri ügyelet Egyetlen éjszaka két-liaromszáz lóriul A főhercegasszomy, Izabell; nevét kapta a település, késöbl Erdőfűre keresztelték. Északra 13 kilométernyire Mohács, ke Jeten a Duna, alul talán 801 méterre Jugoszlávia és nyuga Ion az erdőség. Ami középület illetve helyiség lenne, az az er dészet háza, a pedagógus lakás a vegyesbolt, italbolt, az 1888 ban épült iskola és ami a légié nyegesebb, a most épülő nap közi. Ezenkívül van 16 — egy­más mögött sorakozó — rég cselédház s a cselédházakbar összesen 386 lélek. Sorvad ? Várkonyi Antal iskolaigaz­gató pedagógus vejére bízza i gyerekeket, aztán átmegyünk az igazgatói lakásba. Mondán neki miért érkeztem: valóbar elsorvad-e a település? — Sorvad? Túlzás ez — mondja kissé tiltakozva. — £ ha igaz is, a jelző akkor is riasztó... Erdőíű-puszta kicsi és sze­gény. Bár ez a „szegénység’ éppenséggel viszonylagos. M« életszínvonalat bizonyítani Er­dőfűn, az 56 TV-készülékkkel a több mint 50 motorkerékpár­ral, 16 hűtőszekrénnyel, közel száz rádióval — banális felso­rolásnak tűnik. A megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Föld­vári János — aki gyakran jái ezen a vidéken (kötik ide s gyermekévek) nem hatódotl meg e tényeken, mert — jog­gal — nem is tartja luxusnak, Mindazonáltal az erdőfűi em­bereknek megvannak a maguk súlyos gondjai. És e gondok el-' oszlatásán fáradoznak olyanok,! mint dr. Földvári János, aztán! a megyei munkaügyis, dr. | Schmidt Antal, a járási tanács- - tag és egyben erdőmémök Csa- j nádi Béla vagy Tészás Sándor, a B. m. Állami Építőipari ! Vállalat osztályvezetője. Árki \ György erdőfűi párttitkár és j Várkonyi Antal, aki soha sem j „csak” tanítója volt a falunak, j hanem a köz érdekében törek-' vő szellemű „mindenese”. Munka kell az erdőfűieknek. j Tartós, biztonságos, egész évre szóló munka. Az erdőgazdaság csekély létszámot foglalkoztat. Az állami gazdaság jól fizetett, amíg az 1000 holdas kukoricá­ját kézi erővel műveltette. de már tavaly és főként az idén, még a törést is géppel végezték. Megváltoztathatatlan gazdasági tény ez, amellyel szembe kell nézni: betört a gép. megcsap­pant a szezonmunkás-'szükség­let. Választhatnak Alkalmam volt beszélni Kis- lakab Lajossal, a Bólyi Állami Gazdaság igazgatójával. Hjte- les-e információm, miszerint a gépesítés miatt kenyér nélkül marad több erdőfűi család? A kérdés nem érte meglepetés­ként. — Nem teszünk az utcára senkit — mondja — ezt most mindjárt az elején tisztázzuk. Nálunk munka ezután is lesz. i Amikor a nyári idényre az or-1 mág túlsó végéből is több száz > lakást kértek zálogul, meri menni akarnak, el innét Erdő- fűről. Levelet is írtak a megyéhez. I a levél átkerült Nemeskéri ! László igazgatóhoz, aki a válla- : lat autóbuszát kiküldte Erdő­fűre. Felült negyven asszony, férfi és Beremenden megnézték az építkezést, az új panelháza- i kát. Mehéz a válás Átmentünk Takó Ferencék- hez, akik a cseléd-kolonián lak­nak.' A feleség Szabolcs megyé­ből ideszármazott fiatalasz- szony. — Én jelentkeztem, voltunk már orvosi vizsgán is. De addig nem mehetek, míg a napközi el nem készül. A napközi... Földvári János és Csanádi Béla „harcolta” ki a napközit, méghozzá nagyon rövid idő alatt. A gyerekek (negyven. gyerekről van szó. háromévestől tizennégy évesig) napközbeni foglalkoztatása, őr­zése, etetése az asszonyoknak is szabad utat jelent Beremendre. — Kapunk-e lakást? — kér­dezi az asszony félénken. Azt mondhatom csak, amit én tudok, hogy Beremenden és Siklóson is épül a cementmű részére néhány száz lakás, és ha a gyár felépül, akkor — hi­szen munkaerő ott Is kell — te­lepedjenek le elsőként azok, akik az építkezésben részt vet­tek. — Két kisfiúnk van, és jobb lenne. Siklóson gimnázium van, a boltok is tele vannak, forgal­mas hely, más ott az élet is — mondja. — Mert így semmire nem megyünk. Fizetjük a tv- részletet egy keresetből. Sok minden drága manapság, nyolc­van-száz forintnál alább még egy gyerek-göncöt is aligha kapni. A férje, szikár, borostás em­ber, a konyhaszekrénynek tá­maszkodik. Megszólal: — Itthon is kell valaki. Az illetményföld... Gyökér, ami fogja Takó Fe­rencet is. Jók erre a földek, fő­ként kukoricának, 40 mázsát is hazavittek illetményben. Ez pedig családonként legalább két sertést jelentett és jelent ma is. Az első csoport Végigballagunk az utcán, Várkonyi igazgató a zsebéből szed elő egy listát, 25—30 név rajta, vegyesen, férfiak, nők. Ha a napközi kész — talán de­cember elején —, ezek Bere­mendre Indulnak. Legnagyobb mehetnékje a nőtlen 25—30 éveseknek van. Nemcsak a A Hőerőmű közelében, a la­pos felvonulási épületek közül szépen bevakoltak egyet, mel­léje kis kazánházat építettek, külön magasodó kéménnyel és a bejárati ajtó mellé kitették a táblát: Pécs megyei jogú vá­ros Ideggondozó Intézete. A hivatalos megnyitó ünnepség csak csütörtök délelőtt tizen­egy órakor volt, néhány beteg viszont már bejárt az épület­be, orvosok, egészségügyiek dolgoztak benne. De biztosat nem tudott még a város, ezért furcsa hírek terjengtek az ele­gánsra formált egykori felvo­nulási épületről. Ilyenek: a gyárvárosiak megfúrták, hogy itt legyen a detoxikálő, mert tanét gyalog is hazamehetnek. Aztán: négyféle villányi vö­rössel kísérleteznek, amikor alkoholelvonó kúrára megy a dolgozó... Tegnap végre hivatalosan is megnyílt az intézet, s tír. Oppe Sándor ideggyógyász főorvos, az intézet vezetője mutatta azt be a város vezetőinek, szak­embereinek, valamint a sajtó­nak. Először is a következőket mondotta: — Az intézetnek három fel­adata van. Egyik: az ideggon­dozás. Ez nem új feladat, csak most, ennek az épületnek a létrehozásával itt is végezhet­jük. Itt tehát neurológiai, vagyis ideggondozó szakreride- lés van. Másik: az alkoholel­vonó kúra. Ez sem új feladat Pécsett, dr. Balázs Béla fő­orvos vezetésével működött eddig Meszesen. Most viszont jantiár elsejétől majd bővül­nek a lehetőségek. Végül tel­jesen új a detoxikálő. Ilyen szervezett formában ahogy i most itt megindult, eddig csak \ Pesten, Miskolcon és Debre- '• cenbcn létezett, bár több na- , gyobb városban egyszerűbb ! formában van már detoxikálő I gondozás. Xr eyykeri esetMhfcafc mcarer* Dr. Balázs Béla főorvos, aki Meszesen eddig is vezette az elvonókúrát, mondja: — Bár január elsejétől bő­vül az elvonókú -a lehetősége, azokat akik többszörösen visz- szaesnek, vagy esetleg dühön- genek, továbbra is a szekszár­di kórház zárt elvonókúrájá­ra utaljuk. Egyébként az intézet két részlege, az Ideggondozó és az elvonókúra részleg hagyomá­nyos, ismert, bemutatásra nem szorul, mert módszerei­ben, berendezésében megegye­zik az eddigiekkel. Legfeljebb néhány érdekes adat az elvo- nóból: jelenleg 16 bejáró ke- zeltjük van, de álfalában napi tíz körül mozog a létszám, s ebből 1—2 ember kényszerű, a többi önkéntes kúrán van. Eddig nehezen volt lehetőség a nők kezelésére, most itt kü­lön helyiség lévén, ez _ is meg­oldható. Jelenlegi hői lét­szám: egy fő. S a bor, amire az injekciót adják, egyszerű asztali fehér, mivelhogy ez itt nem minőségi borkóstoló. Az újdonság: a detoxikálő részleg. Kívül-belül szép fehér ajtók, tejfehér üvegek, de rács van rajtuk, kemény vasból. Sőt, abban is van célzatosság, hogy a várostól ennyire távol kapott otthont, innét a dülön­gélő vagy dühöngő, s magukat rendkívül erősnek érző szesz­testvérek vajmi kevés remény­nyel indulhatnak el a városba gyalog. Aztán a zajongásuk sem ver fel túl sok embert. — Ki kerülhet ide? — Kétféle ember: aki ré­szegségében magatehetetlen, vagy aki részegen garázdálko­dik. Máshol nyolcvan százalé­kukat a rendőrségi URH-kocsi hozza be. Egyébként az is ta­pasztalat, hogy a detoxikálő részlegbe kerülő embereknek általában húsz százaléka kró­nikus alkoholista, a többi he­veny alkoholmérgezésben szenved, tehát az alkoholhoz még hozzá nem szokott szer­vezetű ember, akit társasága leitatott. esetleg nő, akit szexuális célzattal itattak le. A berendezés egyszerű, leg­feljebb a fürdő szokatlan egy ilyen rendelő-küllemű részleg­ben. A módszer? — Fürdetés, injekció és fektetés. A fürdő­víz nem hideg, hacsak a be­teg nem dühöng, az injekció nyugtató hybemal, a fektetés pedig általában nyolc óra hosszat tart. Ennyi az egész. Esetleg vérvétel, ha a rendőr­ség kéri. — Az árak? Maga a kezelés 150 forint, a vérvétel további 40, hozzá­jön a szállítás, mentő. URH- kocsi, vagy taxi fuvarköltsége, \ de ha illető például útközben | beszennyezi a kocsit, az továb­bi kerek 100 forint. Általában összejön 2—300 forint. Aztán nem olyan szolid le­I gényeket szoktak ilyen helyre | behozni. Ezért szakképzett fér­fi és női ápolószemélyzet ke­rült ide, megfelelő klinikákról, kórházakból, megfelelő szak­tudással és fizikai erővel. Más városban nem egy részeg . nő utólag azzal vádolta meg az orvost, hogy erőszakot akart rajta elkövetni. Ezért itt az or­vos csak ápolónő kíséretében megy be a részeg nőkhöz. To­vábbi szokásos vádak voltak máshol: „Ellopták itt a pénze­met.” Persze, esetleg marke- colók csappantották a részeg vendég ers " ét, már előző­leg. Ezért most állandóan rendőr áll a detoxikálő rész- | légnél, s amint behozzák a j „vendéget”, azonnal kiforgat­ják a zsebeit, s jegyzőkönyv- 1 be veszik: mit találtak nála. | mennyi pénzt és milyen egyéb j tárgyat. Végül még néhány adat: az intézet létszáma összesen 26 fő, ebből 9 orvos. Az épületet a Mecseki Szénbányák építővál­lalata alakította át, költsége 550 ezer forint volt, saját köz­ponti fűtéssel együtt, továbbá a berendezés mintegy 200 ezer forintot igényelt. A detoxikálő részlég este fél nyolctól reggel fél nyolcig van nyitva orvosi és rendőri ügyelettel. Férőhely 7 férfi és 3 nő számára van, de pótággyal 14 férfi és 6 nő részére. Földessy Dénes Tizenöt üveg sör után Tizenöt üveg sör elfogyasz­tása után ittasan ment be a pécsi Tavasz presszóba Bruck Zoltán 19 éves pécsi segédvá­jár. Amikor az egyik vendég arcához akarta nyomni égő ci­garettáját, az üzletvezető fel­szólította, hogy hagyja el a helyiséget. Válaszul a garázda fiatalember az üzletvezetőt durván ellökte. A vendégek értesítették a rendőrörszemet, de Bruck Zoltán őt is megtá­madta és bántalmazta. A Pé­csi Járásbíróság hivatalos sze­mély elleni erőszak bűntetté­ért Bruck Zoltánt 6 hónapi szabadságvesztésre itéjte, amit szigorított bűn tetésvégrehajtá- si munkahelyen kell letöltenie. Az ítélet jogerős. y embert szerződtetünk, akkor éppen az erdőfűieknek ne ad­nánk. munkát? — De az erdőfűiek aggodal­mának mégiscsak lehet valami alapja — vetem közbe. — Nézze, oz az ezerholdnyi kukoricásun!; Erdőfű szom­szédságában vau. Valóban ke­vesebb emberre van szüksé­günk, amióta beállítottuk a gé­peket. De másutt, tehát a gaz­daság más üzemegységeiben viszont kell munkaerő. A prob­léma az, hogy erdőiül munká­saink zömét nagyobb távolság­ra szállítjuk s ez a tény bizo- nyos ellenállást váltott ki egye­sekből. De hát a dolgozok vé­gül is a gazdasággal kötöttek szerződést, tehát, az átcsoporto­sításhoz a gazdaságinak joga van. Az igazgató elmondja, hogy szándékukban áll, hogy az er- dőfűiekel „kiemeljék.” a régi cselédlakásokból és lakottabb helyeken letelepítik őket. Ép­pen ezekben a napokban folyik Mohácson egy harminc lakásos panelház műszaki átadása. Ez a gazdaság tulajdona, őszintén megmondja, hogy talán egyet­len erdöfűi család kap itt la­kást, mert hiszen az elosztásnál sokféle szempontot vesznek fi­gyelembe. De a különböző •üzemegységekben felszabadult 1 almásokban elsősorban erúö- fűieket költöztetnek be. Terve­zik a kislakás-építési akciót is nagyon kedvező feltételek mel­lett. — Egyébként ne higgye azt, hogy Erdőfűről mindenki, ki­vétel nélkül szívesen elköltö­zik. Néhány idősebb munká­sunkat már korábban elköltöz­tettük volna, hogy a cselédhá­zat lebontsuk. De nem szívesen mozdulnak. Megszokták a kör­nyéket, ott születtek, ott a Du­na, szóval tudja hogy van ez! Volt olyan nyugdíjasunk, aki azt mondta, inkább a Dunának megy, de Erdőfűt nem hagy­ja el. — Es a fiatalok? — Azok szívesebben men­nek. Választhatnak: vagy dol­goznak továbbra is nálunk a gazdaságban, vagy munkát vál­lalnak Beremenden az építke­zésen. De ott öt évig várni kell a lakásra és nem is biztos, hogy éppen Beremenden találnak új otthonra. Viszont mi őt évnél előbb rendezni kívánjuk a lete­lepítést. De mondom, ez az én véleményem, nekik kell dön- teniök. Háztűznézőben Amikor Erdőfűn ismét talál­koztam Várkonyi Antallal, el­mondotta a következőket: — Volt itt Tészás Sándor az építőipartól. Mondta, Beremen­den lesz munka évekig. Egy gyűlést is összehoztunk az isko­lában. A férfiak nehezebben mozdulnak, de az asszonyok ■t dőfún kevés a lány. A halár - i- őrök leszerelnek és viszik fele­ségnek a lányokat, akik örüm- | mel mondanak búcsút e hatar- menti csendes kis településnek. _ De a legények? Mit tehetnek? _ : Utazhatnak ünnepnaponként - | Mohácsra, Pécsre akár ítéletna- i | pig, nincs lány a világon, aki _ hagyja bekötni a fejét itt az is j tenhátamögött... Ki sajnálja Erdófűt? Azok nem, akik kezüket munkára tudjak mozgatni. Romantikus. " szép vidék ez, de lia élni kei! " ott, Erdöfú szépsége megfakul. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents