Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

Dunontmi napto 1?j9 november 17. A KISZ-lakásokról — őszintén Negyvenötezer forintos beugró | Miért feneklett meg az ifjúsági szövetség nagyszerű kezdeményezése? \ Egy biztos: a KISZ nem tu­dott volna fontosabb és ne­mesebb célt' maga elé tűzni, mint a VI. kongresszuson el­fogadott lakásépítési program. Öt év alatt tízezer lakás — ez valóban ifjúkommunisták­hoz méltó, heroikus vállalás. Az 1967-ben megtartott VII. kongresszus megerősítette a korábbi elhatározást, s ekkor már látható volt, hogy nagyon zavaros és kiszámíthatatlan mély vízbe ugrottak fejest, ds az aggasztó mégsem ez volt. Sokkal inkább az a közöny, melyet egy küldött akkoriban így fogalmazott meg: olyan­nak ígérkezik ez az akció, mint egy óriási nyilvánosság előtt zajló akadályverseny; mindenki nézi, sokan druk­kolnak is, de segíteni csak kevesen segítenek ... Baranyában nem lesz meg Az országos szinten vállalt tízezer lakást megyékre, vá­rosokra bontották. Baranyára 500 esik. A „rajt” óta két év telt el, s bár 1970-ig még van idő, szinte biztosnak lát­szik, hogy ez a mennyiség Baranyában nem lesz meg. Nézzük hát sorba a gondo­kat, panaszokat. o Pénzügyi nehézségek, A legfelsőbb szervek állásfogla­lása alánján a KISZ lakás- építési akciók pénzügyi vo­natkozásban egyszerű társas­házépítési akciónak számíta­nak. Tehát addig nem is tár­gyalnak senkivel míg asztalon nincs a „beugró”. S ez mi­nimum 30 ezer forint. Helye­sebben: minimum 30 ezer volt, mert az építőipari anyagárak emelkedése e téren is érez­teti hatását. Pontos országos számaim vannak, melyek min­den kommentár nélkül híven tükrözik a helyzetet 1966-ban egy KISZ-lakás átlagos beke­rülési költsége 140 145 forint volt. 1967: 144 393. Az egy lakáshoz megkövetelt kész­pénzbefizetés 1966-ban 26 030, 1967-ben 32185 forint. És a ^fejlődés” azóta sem állt meg. Úgy gondolom mindenki számára érthető ezek alapján a kérdés: honnan teremtse elő ezt az összeget az a fiatal, aki albérletben él — gye­rekkel, feleséggel? © Kamat-gondok. Az átla­gos kölcsönösszeg 100 ezer fo­rint laksanként. Ezt hosszú­lejáratra kapják a fiatalok, a kamat azonban az eddigi 2 százalékról (40 ezer forint fe­letti összeg esetében) hat szá­zalékra nőtt. És végül: O Telek — kivitelezés. — tanácsok által felajánlott tel­kek egyre drágábbak, (köz- művesítési szintjük egyre ala­csonyabb), a kivitelezők pe­dig (a KISZ KB a szövetke­zeti építőiparral .kötött egyez­séget) messze elmaradnak a kívánt műszaki színvonaltól, ami nemcsak már-már elvi­selhetetlenül hosszú átfutási időt, tucatnyi határidő eltoló­dást, de újabb ezreket is je­lent az építtetők számára. 52 négyzetméter boldogság Ez hát az egyik oldal. De szerencsére van egy másik is. Beszélgettem a nemrégiben átadott ledinai KISZ-házak egyik lakójával. 52,6 négyzet- méteres, kétszobás, beépített bútorokkal ellátott, „gázos” lakása van. A beugró köze! 35 ezer forint volt, kétszáz órányi társadalmi munkát végzett (a leendő lalkók emel­ték ki az alapokat), tízezer forintnál több adóssága van — s boldog. Azt mondta: a KISZ nélkül sohasem kapott volna lakást. A KISZ-bizottságon ugyan­így7 vélekednek, bár — aki bejáratos, tudja —, amióta beindult az akció, olyanok az irodák, mint a hangyából}7. Po­litikai munka és építésveze­tés — lassan már elválaszt­hatatlan fogalmak. Nehéz kél év volt, míg végre sor került • ledinaK kulcsátadásokra — vállaljanak lakásépítési akci­ókban. Anyag, építőbrigád, szállítóeszköz — szinte min­den üzemben akad. S legvé­gül itt a „beugró” kérdése: ha azt akarjuk, hogy való­ban a legrászorultabbak kap­janak lakást, akkor ezt a pénzt is közösen kell előte­remteni. Brigádok, műhelyek, üzemek gondja kell, hogy legyen. A napokban hallottam Kossuth-bányán, Nagy Dezső szocialista brigádja saját bri­gádkasszájából legrászorultabb társaik „megelőlegezését” tervezd. Egyszóval erre is van már példa ... Békés Sándor , butítják a régi földszintes, többségében vályogházakat Komlón a I Kossuth Lajos utcában. Az épüle ek helyén emeletes panel-lakó- I házakat építenek majd A dobogó legmagasabb fokán Kiváló pécsi együttesek közművek dolgozóiból új együttes kovácsol ódott 1946- ban, mely a közüzemek üzem- egységekre-bontásáig állt fenn. A jelenlegi Bartók Béla férfi­kar 1950-ben kezdte meg pá­lyafutását 24 fővel, öt évvel később már a Bartók Béla vándordíj tulajdonosa s egyre inkább kilép az üzemi rendez­vények köréből. 1957-ben or­szágos találkozót rendeznek mindenki várta, hogy vége le­gyen, de máris kézben van­nak az újabb jelentkezési la­pok. (Igaz, most már 45 ezer a beugró ...) A kertvárosi KISZ-telep után — mely amolyan főpró­ba volt, Pécsett összesen 72 lakás épült. Elkészült egy 12 lakásos társasház Siklóson is, s ugyanott már épül a másik. De közvetlenül start előtt áll a szénbányászok akciója is, sőt Szigetvár, Sásd és Komló is mozgolódik. Most már tehát bőven van tapasztalat. Nézzük ezeket is: © A magánkivitelezés (mint a Kertvárosban) nem vált be. Társadalmi munkaórákra nem lehet építeni — csak elvég­zett munkára. © Nem megy a családi­házas forma sem. (Ez az út drágasága mellett városrende­zési, illetve fejlesztési elvek miatt sem járható). © A bizottságok függetle­nített apparátusa már nem sokáig bírja a kettős terheket, e 2ért a jövő a bizottságok mellett működő, ifjúsági lakás építési tanácsoké. Központi donién kell Baranya valahol a közép­mezőnyben áll a lakásépítési versenyben, ez azonban csak a lakásszámokat nézve indo­kolt, számos vonatkozásban ugyanis „éllovas”. Ilyen a kap csolatok kérdése. Az elöljá­róban említett és tragikusnak nevezett pénzügyi gondok el­lenére ugyanis a KlSZ-bizott- ságok és a Baranya megyei OTP Igazgatóság együttműkö­dése tökéletes. Az OTP — bár minden szinten így lenne! — valóban politikai kérdésként kezeli a KISZ-lákások ügyét. Fejlődő és biztató a Ktsz- ekkel való együttműködés is. A jólismert határidő-viták ellenére a ktsz komolyan vet­te a KISZ-től kapott megbíza­tást, s erejéhez képest helyt is állt. Jó szándékát bozonyít- ja, hogy a ledinai építkezés időszakában jelentős gépvá­sárlásokat (pl. autódaru) esz­közölt. Már valamivel több a gond a tanácsi ügyintézés vo­nalán. A jószándék kétségbe- vanásáról itt sem lehet szó — az ^íróasztalok nagy száma azonban felesleges utak meg­tételére kényszeríti a beadott okmányokat Egy-egy lakás- építkezés előkészítése átlago­san két év.;. Megfeneklésről beszélek a címben — s ez nem túlzás. Elsüllyedésről beszélni azon­ban az lenne, mert ez az ak­ció rendkívül életerős. És pil­lanatnyilag nélkülözhetetlen. Mert melyik vállalat ad (ha lenne miből, persze adna) 3— 4 éves múlttal rendelkező asztalosának, vagy lakatosá­nak lakást...? Az 500 lakás jelszavát tehát nem szabad levenni a napirendről. Ellen­kezőleg. Ehhez azonban bi­zonyos központi rendelkezé­sek módosítása kellene. Vannak jó példák Pénzügyi vonatkozásban a kamatterhek csökkentése lát­szik a legreálisabb kérésnek, (Erre van példa, hisz így épül­nek a pedagógus, az állami gazdasági, stb. lakások is. Az építőipar terén az eddigieknél olcsóbb, gyorsabban kivitelez­hető tervek adaptálása a leg­fontosabb. De fontos szerep vár a vállalatokra is, hisz az új gazdasági mechanizmus módot ad arra, hogy részk­séért a Szocialista kultúráért jelvénnyel tüntetik ki a kó­rust Két évvel később újabb sikeres férfikórus-találkozót rendeznek; ebben az időben veszi át a kórus vezetését Li­geti Andor karnagy, aki cél­tudatos munkával végképp hangversenydobogóra éretté teszi azt s méltóvá egyúttal a Kiváló együttes címre. Egy­re inkább bekapcsolódnak, a város, az ország, sőt — a ta­valyi jugoszláviai fellépéssel kezdődően — némileg a kül­föld zenei életébe. Ma már ott tartanak, hogy elismert fiatal zeneszerzők kérik fel őket mű­veik bemutatására. Szívesen fedeznek fel maguk és a kö­zönség számára Magyarorszá­gon még el nem hangzott, de vitathatatlanul értékes kórus- műveket. A férfikarra szabott zeneirodalom közismerten eléggé szegényes, nem számít­va persze a korábban igen divatos „szívdöglesztő” számo­kat, melyektől — az igénye­sebb korszak kezdetén — jó- néliány régi tag tartózkodása ellenére is „elbúcsúztatott” a kórus. Ma már bátran felve­szik a harcot a konvenciók­kal, mert valóban a mában élve a legprogresszívebb kó­ruskultúrát akarják szolgálni énekükkel.- Boda Miklós Pályázat A Baranya megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya peda­gógiai és népművelési pályáza­tot hirdet az 1969. evre. Ezzel is segíteni kívánja az oktatás és népművelés korszerű tartal­mának, módszereinek elterjesz­tését. A) Pedagógiai pályázat Javasolt témák: 1. A tanulók problémameg­oldó gondolkodásának fejlesz­tése az iskolai munkában. 2. A világnézeti-erkölcsi-polí- tikai nevelés korszerű megol­dásának módjai. 3. A pályaválasztás irányítása. 4. Az oktatási és nevelési eredményességvizsgálat korsze­rű módszereinek alkalmazása. B) Népművelési pályázat a) Népművelési módszertani pályázat Javasolt témák: 1. Hogyan segíti a népműve­lés a körzet, a község (üzem, tsz) előtt álló ideológiai és gaz­dasági problémák eredményes megoldását, , a gazdasági me­chanizmus szellemének megfe­lelő nevelést? 2. Hogyan valósítja meg a klubkönyvtár a népművelés egységes feladatait. 3. Mélyek a körzeti könyvtár és a körzeti művelődési ház részéről nyújtandó szakmai se­gítés leghatékonyabb módsze­rei. b) Népművelési rendezvény­pályázat Ajánlott témák: 1, Korszerű ismeretterjesztő és művészeti rendezvények for­gatókönyv szerinti kidolgozása, szemléltető anyagának műsorai­nak összeállítása. Az előadások és a műsorok a Magyar Ta­nácsköztársaságról szóljanak. 2. Egy községi filmklub, film- baráti kör éves tematikája» Egy foglalkozás részletes kidol­gozása. Mind a pedagógiai, mind a népművelési pályamunkák tar­talmazzák az eljárások, mód­szerek, tapasztalatok, eredmé­nyek leírását, elemzését a szükségleteknek megfelelő il­lusztrációkkal együtt (rajz, grafika, fénykép stb.) A pedagógiai témákat annak az intézménytípusnak megfele­lően kell kidolgozni, ahol a ^pályázó működik (óvóda, nap­köziotthon, általános Iskola, kö­zépiskola stb.) Pályázhatnak a megyében működő pedagógu­sok, főhivatású és tiszteletdí­jas népművelők, kultúrmunká- sok, a művelődésügyi appará­tus dolgozói. Pályázni csak ere­deti müvekkel lehet, amelyek más pályázaton még nem sze­repeltek és nem jelentek meg nyomtatásban. A terjedelem 25 gépelt oldalnál lehetőleg ne le­gyen több. Valamennyi pályá­zat jeligés. A pályázó nevét* működési helyét a pályázathoz csatolt ugyancsak jeligés borí­ték tartalmazza. Beküldési határidő: A) A pedagógiai és népműve­lési módszertani pályázatnál 1969. október G A pályaművek értékelése: 1969# november 7. B) A népművelési rendez- venypályázatnál 1969. április 15. A pályaművek értékelése 1969. június G Minden pályaművet közvetle­nül a Megyei Tanács VB Mű­velődésügyi Osztályára kell kül­deni (Pécs, Széchenyi tér 9.) Pályadíjak (valamennyi pá­lyázaton): I. díj 800 Ft II. díj 600 F Hl. díj 400 Ft A pályadíjban nem részesült, de jutalmazásra érdemes dol­gozatok 150—200 Ft-os Jutalom­ban részesülnek. Baranya megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya örömmel vettük a hirt, hogy j az elmúlt hét szombatján a budapesti Fészek Művészklub­ban egyszerre két pécsi ének­kar képviselőinek nyújtották át a Kiváló együttes cím vi­selésére jogosító oklevelet a Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet kép­viselői. Az idén — országo­san — hat népi tánccsoport, egy modem táncklub, három zenekar, négy irodalmi szín­pad és színjátszócsoport, egy fotókör és — a pécsiekkel együtt — hét énekkar része­sült a két évig „viselhető” el­ismerésben. A rendkívül kife­jező Hinez-gráfikával díszített oklevél két pécsi együttes por­táját díszíti tehát ezután — az egyik a 12. számú Autó- közlekedési Vállalat szakszer­vezeti bizottságának Bartók Béla énekkara, a másik pedig a Doktor Sándor Művelődési Ház Mecsek énekkara. * Minthogy az újság — saj­nos — nem audio-vizuális tá­jékoztató eszköz, elégedjünk meg av két „Kiváló együttes” életútjának bemutató leírásá­val. Nézzük mindenekelőtt azt, ami a kitüntetett kórusok éle­tében közös vagy inkább pár­huzamos! Ilyen mindenekelőtt az úgynevezett énekkari mi­nősítések során befutott út. A legszínvonalasabban működő énekkarokat kétévenként a szakértő zsűri előtt mutatott és a megfelelőképpen igazolt állandó teljesítmény alapján minősíteni szokták. A bronz­fokozatot mind a ketten nagy­vonalúan „átlépték”, mert 1964-ben „ezüstkoszorú”, két évvel később ..aranykoszorú”, újabb két év után pedig „aranykoszorú diplomával” fo­kozatot érnek el: Ez utóbbi minősítést már szinte szükség­szerűen követte a „Kiváló együttes” cím elnyerése, mely­nek most — ugyancsak egy­szerre örülnek mindkét kórus berkeiben. A különbség mind­össze annyi, hogy az „Akövö- sök” esetében ez az öröm — egynemű kórusról lévén szó — kifejezetten „férfiöröm”, míg a Mecsek-énekkar portá­ján férfiak és nők „vegyesen” ünnepelnek. És természetesen az egyes kórusait történetére Dunántúli munkahelyeinkre azonnali felvételre keresünk lakatos, segédmunkás, kovács, csőszerelőket. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállal Munkaügyi Osztályon, Bp. VI. Szondy u. 100. való visszapillantás eredménye is különböző, bár legkevésbé sem a pozitívumokban. * A 35—40 állandó taglétszá­mú Mecsek-énekkar tavaly ünnepelhette 10 esztendős fennállását, ugyanis 1957-ben kezdte meg munkáját Hegyi József főiskolai tanár irányí- tával. Abban az időben a kó­rus még szorosan együttmű­ködött a közismert Mecsek táncegyüttessel, azóta némileg különváltak útjaik, bár ma is szívesen támogatják egymás produkcióját hazai pódiumon. Túl voltak már az „ezüstko­szorú” fokozaton, amikor 1965- ben Tillai Aurél átvette a kó­rus irányítását. Teljesen új szervezéssel vágtak neki a megnövekedett feladatoknak és három év leforgása után már a „dobogó” legmagasabb fokára állhatták. Szívesen em­lékeznek vissza a hőgyészi, a bonyhádi és az egri dalosta­lálkozókra s nem utolsó sor­ban a sárközi napok hangver­senyeire, amikor karnagyuk művével, a Sárközi szőttes cí­mű népdalfeldolgozással arat­tak jóleső sikert. A szép em­lékek közé tartozik még a kaposvári Kodály-hangver- seny, valamint a táncegyüttes­sel váló közös fellépésük a Nagy Októberi Szocialista For­radalom félévszázados jubile­uma alkalmával rendezett hangversenyen a Pécsi Nem­zeti Színházban. És a tervek? Tehetségük bi­zonyára a legtöbbre képesíti őket s ha valamivel több pénz lenne a közös tarsolyban, bi­zonyára még a külföldi piacon is kamatoztatni tudnák a jócs­kán felhalmozott „zenei tő­két”. Ök maguk most csupán a pécsi zenei hét keretében történő december 7-i fellépé­sükre gondolnak, továbbá ar­ra a nagyon várt hangver­senyre, amikor majd a tánco­sokkal együtt mutatják betu­dásukat eredeti támaszpontjuk — a Doktor Sándor Művelő­dési Ház — remélhetőleg mi­előbbi „újraavatása” alkalmá­ból. * A Bartók-íérfikar szerencsé­re s^ját otthonában: az AKÖV Bacsó Béla úti kultúr­termében próbálhat. A kórus­nak jelenleg 40—50 állandó tagja van, s körülbelül ugyan­ennyire tehető a „dalosok” át­lagos életkora is. Az együttes viszont — a jogelődökkel együk — éppen egy negyed- századot élt idáig, minthogy az első számú előd, a Pécsi Közművek Férfikara, 1943-ban alakult. Ebben a kórusban fő­leg villamosvezetők és kalau­zok énekeltek, amíg csak köz­be nem szólt a háború. A vil­lamosvasút, a villanytelep; a gázgyár — egyszóval a városi 4 mi-i ÁGROKER Vali aki ÉRTESÍTI T. VÁSÁRLÓIT, HOGY LELTÁROZÁS MIATT RAKTÁRAIT ZÁRVA TARTJA. Gépraktár Kendérraktá ■ Vegyrns raktár Növ. szer. raktár december 1—14-ig december 1— 7-ig december 16—20-ig december 1—15-ig. a leltár ideje alatt az árukiadás szünetel ■ I r Gyorsfénykép a Mecsek énekkarról és a Bartók Béla férfikarról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents