Dunántúli Napló, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
OSS. noTtmber tX~ /•••' Áy» Donontmi nat»to Faéhség a műanyagok korában Kevés a papír, farostlemez, a tűzifából viszont felesleg van Építsenek újabb fafeldolgozókat! A Pécsi Sütőipari Vállalat értesíti igen Tisztelt Vásárló közönségét, hogy NOVEMBER 18-AN, HÉTFŐN megnyitja A 3. SZ. SZAK ÜZLETÉT A DOKTOR S ÁNDOR UTCA 5®. SZÄM ALATT (Petőfi utcai Gyógyszertárral szemben) AZ ÜZLETBEN GÖMBÖLYŰ, KEREK 2 KG-OS FINOM FEHÉR KENYÉR KAPHATÓ. KALÁCSMEGRENDELÉSEKET AZ ÜZLET MINDENKOR FELVESZ Nyitva reggel 7—15 óráig. t Zöldségtermesztési kísérleti telep Baranyai tájjellegű káposztákkal és korai borsókkal is kísérleteznek parkjában. Lehet, hogy éppen Fürtös Györgyé mellett? Pécsett viszonylag kevés a nőket foglalkoztató munkahely, a Porcelángyár a megnyugtató kivételek közé tartozik, itt a dolgozók több mint 50 százaléka nő. Közülük kelten, Lukács Imréné. a sajtolóüzem művezetője és Böhm Irma csomagoló csoportvezető, a négy és hat órások „nesztora” a jubiléum j alkalmából kapta meg az építőipar kiváló dolgozója címet, j I Orovicza Józsefné 25 évvel, ezelőtt egyszerű munkáslány- ként került a sajtoló műhelybe. Ma is munkás, a négy-j szeres szocialista Zója brigád! vezetője. Kézfogása markáns,! már-már férfias is, ez a saj-! tolókartól van, melyet egyes1 munkáknál napjában három-! ezerszer is működésbe hoz. | — Az viszont tény, hogy a munkát fizetik, nem pedig azt, hogy nő vagy férfi végzi. Ezerhét—ezernyolcszáz forint az átlagkeresetem, nagyjából így keres a brigád többi tagja is. A Porcelángyár munkásainak szeptember havi átlagkeresete 1646 forint volt. — Napi nyolc órát dolgozunk, de július elseje óta három szabad szombatunk van egy hónapban. Meg vagyok elégedve az üzemi ebéddel is, „párnás” menüt eszem, ez 6,10-be kerül, de három foga- j sós. ügy érzem magam á gyárban, rr'-'tha csak otthon lennék. Kovács István porcelánfestő főművezető 1939 óta irányítja az eozin gyártását, sok maga tervezte dísztárgya van, ő elevenítette fel a Zsolnay j tajansz gyártását is, Munka Érdemrend ezüst fokozatot | kapott. Hantos Károly bácsit, aki öt év híján fél évszázada 1 dolgozik a gyárban és hosszú j időit keresztül a törökországi j Tuzlában irányította a porcelángyártást, a Munka Érdem- í rend bronz fokozatával tüntették ki. Nyolc-tíz boxhan a máz- gyártás különböző alapanyagai. felettük tábla: hollóházi kaolin, sárisápi kvarchomok, Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap j estig; jobbára borult, párás j idő, sokfelé esővel. Mérsékelt, időnként élénk keleti, délke-! leti szél. A hőmérséklet to-' vább emelkedik« Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet .0—5. legmagasabb nap- j pali hőmérséklet északnyuga-; ton 3—7, délkeleten 7—12 fok i között. J dolomit, zetlitzki kaolin, nem tudom miért, az egész egy sokfiókos régi gyógyszertár hangulatát árasztja, csak a nagy por rontja a hatást. A mázmalomban vagyunk. Molnár István, a gyár harmadik munkaérdemrendese szívesen bevezet a mesterség titkaiba. Magyarázatában a recept szó sűrűn ismétlődik, a recept alapján kell összekeverni a fehér máz alkotórészeit, a lisztté őrölt frittét is recept szerint kell hozzáadagolni, ha barna mázat akarunk. — Négy elemit végeztem, húsz éve dolgozom a gyárban. Tulajdonképpen nem lenne nehéz munka, szívesen is végzem, csak ettől a sok száraz anyagtól nagyon kö- högtető a levegő. A szilikózis ellen tejet és sajtot kapunk, de a kemencékből jövő füstgáztól nem véd meg minket semmi. Ezerhét—ezernyolcszáz forintot viszek haza havonta, ez kicsit kevés, viszont kaptam lakást a gyártól még 1959-ben az elsők között A lakatosműhelyben dolgozó hatszoros szocialista Rózsa brigád nevét ismerik gyáron kívül is, bejutottak a Mesterségünk címere rádióvetélkedő döntőjébe. És a brigád másik arca: nagy részük van abban,, hogy a sajtolt kis feszültségű porcelántermékek mennyisége megduplázódott az idén. A kályhagyári ötszörös szocialista József Attila brigád „csak” jól dolgozik. Vezetőjük, Maszlag Jánosné egyben szakszervezeti bizalmi is: — Nyugodtan megírhatja, hogy a sarokcsempe öntés a legnehezebb női munka a gyárban, én már vettem részt olyan gyűlésen, ahol elismerték ezt. Körénk sereglenek az asz- szonyok, nem sokáig késik a bizonyítás. — Egy masszával teli forma 17—20 kiló. egy formál négyszer kell kézbe venni, naponta 146 formát öntünk. — Egy masszával teli vödör 25 kiló, naponta 36 vödröt emelünk és viszünk a gyűjtőhelyre. Ráadásul a nyers kalyha- csempék szárításához magas hőmérséklet szükséges, ezt sem könnyű egész héten — szabad Szombat nélkül _ elv iselni. Keresetünk ezerhat— ezerhétszaz forint. — A pirogránit műhelyben, ahol jobban keresnek a nők, nem ennyire nehéz a munka — állapítják meg egyöntetűen és furcsa kis büszkeséggel. Ezerötszáz ember, nők és férfiak, fizikai és szellemi dolgozók, életük nagy részét a gyárban töltik, valameny- nyiüknek része van abban, hogy az öttornyos márkát az egész világon elismerik. Seri Tamas kísérleti teleppel maga az intézet? Hogy e kérdésre választ kapjunk, felhívtuk telefonon Kecskemétet. Dr. Kiss Árpád kandidátus, az intézet igazgató-helyettese elmondotta, hogy több kísérleti telepük van már az országban, közöttük Hatvanban, Kalocsán. Már korábban tervezték, hogy Baranyában is létesítenek egyet, ti. kísérletezni szerettek volna a baranyai tájjelegű növényekkel* az ún. ádventi kelkáposztával. a primőr borsókkal és természetesen más növényekkel is, hiszen Baranya .éghajlata nagyon kedvező a zöldség termesztésre. Eddig . azonban nem tudták realizálni szándékukat. s ennek nemcsak a pénzhiány volt az oka. Attól tartottak, hogy Villány nem lesz alkalmas hely, éspedig azért nem, mert a szőlő- c3 borkültusz miatt nem szentelnek kellő figyelmet a kertészkedésnek Dr. Földvári János* a Megyei Tanács elnökhelyettese, valamint a villányi cs környező gazdaságok vezetői azonban a dolog ellenkezőjéről győzték meg őket. Mindemellett sok segítséget igeitek a kísérleti telep létesítésével járó technikai problémák megoldásához is. Ilyen előzmények után döntöttek az igen mellett, s kérnek a MÉM-től pénzt, hiszen irodái, feldolgozó helyiséget stb.-t kell majd építeni Villányban, lehetőleg már a jövő évben* de legkésőbb 1970-ben,. Az igazgatóhelyettes elmondotta, hogy akárcsak a kalocsai, hatvani kísérleti telepüket, a villányit is Kecskemétről irányítják majd. Magától értetődik, a kutatók, szakemberek gyakran látogatást tesznek majd Villányban. Herbert János, a kísérleti telep vezetője ekkor hozzátette: kísérletezni kívánnak fűszerpaprikával, uborkával és természetesen paradicsommal is. A 80 holdas kísérleti telep — teljes kifejlődése esetén ugyanis ekkora lesz — a baranyai zöldségtermesztés bemutató gazdaságává válik; Intenzív kapcsolatot építenek ki minden zöldségtermesztő tsz-szel, illetve a Szigetvári Konzervgyárral. Első lépésként felmérik a baranyai zöldség- és zöldségvetomag- termesztés jelenlegi helyzetét, hiszen nem lehet megalapozott munkát végezni ennek ismerete nélkül, A kísérleti telep együttműködési szerződést kötött a villányi Új Alkotmány Tsz-szel Eszerint a tsz biztosít majd munkaerőt, ad jelenleg iroda- helyiséget stb. A Villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola vezetői is örömmel fogadták a kísérleti telep megalapításának hírét és tényét, hiszen tégi tervük és álmuk, hogy zöldségtermesztő szakkal „egészítik ki” az iskola szőlő- és gyümölcstermesztő szakát. Ez avval járna, hogy a jelenlegi öt osztály és 110-es diáklétszám kilenc osztályra illetve ino—200 tanulóra növekedne. A tanulók kiváló gyakorlati ismeretekre tehetnének szert a kísérleti belep 80 holdas kertészetében. — Bár még csak a dolgok kezdetén tartunk, már most is nagy az érdeklődés — mondotta Sallai Tibor, az iskola igazgatója. — Nagy a kereslet a kertész szakmunkások iránt, azt hiszem hamar meglenne a kívánt Iskolai létszám. A kísérleti telep természetesen meg kívánja szervezni a felnőttek szakmunkásképzését is. Termelőszövetkezetekkel együttműködve a kísérleti to’ep vezetőjének irányításával a közeli napokban két éves ( szakmunkásképző tanfolyamot indít, amely a sikerrel vizsgázóknak zöldségtermesztő szakmunkás Ms»« nyitványt ad. „.Faéhség” uralkodik a vasbeton és műanyagok: századában! Evvel a konklúzióval hagytam el a budapesti ÉRDÉRT épületét Pedig amikor beléptem az ódon ház kapuján, abban a hiszemben voltam, hogy panaszkodni fognak kicsit A látszat ugyanis amellett szól, hogy a fa lépésről lépésre visszaszorul. Rohamosan terjed a távfűtés és az olajtüzelésű kályha, a több- emeletes, modern házakban maholnap már csali a beépített bútor készül fából. Minden mást. — tetőt födémet, padlót nyílászáró szerkezetet — betonból, vasból vagy műanyagból készítenek már. Mit hoz a jövő? S mégis, mindez az éremnek csak egyik — bár kétségtelenül valós — oldala. A másikat Halász László, az ÉRDÉRT műszaki igazgatója mutatta meg számomra. Esze- j rint nemcsak panelházak épülnek az országban, hanem [ — különösen falun — gomba- j módra szaporodnak a családi j házak is. Ezért még mindig az építőipar „viszi el” az ipa- | ri célra felhasznált fa több j mint 28 százalékát. További, j több mint 29 százalékot „fal- J nak fel” a bányák. Különösen j a mecsekiek, hiszen itt hasz- [ nálják fel az ország bányafa- szükségletének 20 százalékát. Nem a termelési arányok, a mélyművelés miatt ilyen magas ez a szám. A hátralévő nem egészen 43 százalékból a bútoripar több mint 9. a csomagolás csaknem 17, a kultúra (könyvek, újsá- ) gok) 6 százalékkal részesedik. Ami pedig a jövőt illeti, ismét csak néhány számot! 19jp7- ben az egy főre jutó farostlemez-fogyasztás európai átlaga 8,9 kilogramm volt, a hazai átlag pedig csak 5,7 kiló. A papírfogyasztásban 66,7:35 kilogramm volt az egy főre eső európai—hazai arány. Ebből már könnyen kiszámítható, hogy mi várható, mi lesz a tendencia! A „faéhség” a jövőben is elsősorban farostlemez- és papíréhségbem fog jelentkezni. A szakemberek art jósolják, hogy 1975-ben két es félszer annyi papírt fogyaszt a világ, mint 1961-ben. Hozzáteszik, hogy különösen a csomagoláskultúra fejlődése „eszi” a papírt Ilyen és ehhez hasonló okok miatt növekszik a világ fafogyasztása, annak ellenére, hogy a tüzifa-felhasználás csökken, vagy pedig stagnál. 1955-ben még „csak” 1,8 milliárd köbméter fát termeltek Id a világ erdeiben, 10 év múlva már 2 milliárdot. Ez nem exportálható Ebben a mozgásban Magyarország roppant szerény helyet foglal el, bár nem olyan jelentéktelent, mint sokan gondolják. A mai 30—40 évesek nemzedékének még azt tanították az iskolában, hogy Magyarország Európa fában legszegényebb országa. Ez még 1946-ban sem volt egészen igaz, s még kevésbé az most. Az 1946-os 12 százalékos erdősültséggel szemben ugyanis ma már erdők borítják az ország területének 15,6 százalékát s olyan gyorsan haladnak a telepítések, hogy 1975- ig elérjük a 18—20 százalékot. Evvel szemben Írország csak 2,8, Anglia 6,9, Hollandia 7,2 Dánia 9,1 százalékos erdősültséget mondhat magáénak. Igaz, mindez vajmi kevés vigaszt jelent számunkra, hiszen csak 18—20 százalékig erdő- i síthetünk (ha többre törekednénk, értékes mezőgazdasági területeket vonnánk el), a szakembereknek viszont az a Véleményük, hogy egy ország csak akkor lehet önellátó, ha az erdősültségük foka eléri a 25 százalékot. Magyarország tehát továbbra is több millió köbméter fát hoz be külföldről (1967-ben 4,2 millió köbméter gömbfa egyen- , leget importált, nagyobb részt a Szovjetunióból), s evvel egy- ( időben mind nagyobb felesle- j ge lesz tűzifából. Bármilyen j furcsa, miközben 14 dollárt ’ fizetünk egy köbméter fenyőfáért, egyre gyötrelmesebb gondot okoz, hogy mi történjék a kevésbé értékes tűzifával? Tűzifát exportálni ugyanis csak Olaszországba kifizetődő — úgy, ahogy. A többi ország szóba sem jöhet, mert mindent felemésztenének a szállítási költségek. Szívesen megveszik Elkeseredésre mégsincs okunk, mert — ezt már dr. Elekes István, a terv- és köz- gazdasági osztály vezetője mondotta el —, aki ügyes, az megoldhatja a gondjait Ha nem kelendő a tűzifa, fel kell darabolni parke ttafr íznek, szerszámnyélnek, meszet kell égetni vele, vagy pedig faszenet kell készíteni belőle! Mindez nem tréfa, Kocziha Jenő, a vállalat exportügyekkel foglalkozó szakembere is megerősítette, hogy gyakorlatilag korlátlan mennyiségben exportálhatunk parkettáid zt, szövőszékekhez szükséges faalkatrészeket, bútorléceket, szerszámnyeleket még az olyan erdőkben gazdag országoknak is, mint Svédország vagy Ausztria. Azoknak ugyanis nincs, vagy alig van tölgyfájuk. Ami a meszet illeti, köztudomású, hogy a fával égetett mész jobb minőségű, következésképp drágább, mint a másik. S hogy a faszenet se hagyjuk ki: jelenleg tetemes meny- nyiséget importálunk Romániából a vegyipar számára. „Az exportőrök között kellene lennünk!” — mondották a szakemberek, s javasolták, hogy az erdőgazdaságok, tsz- ek nagyüzemi méretekben égessenek faszenet Ahogy az egriek is csinálják. A szakemberek szerint ez £ három komponens — feldolgozás, faszén-készítés és mész- égetés — elegendő ahhoz, hogy megoldják a tűzifa-problémákat Teljes sikerre azonbar csali akkor számíthatunk, he egyesítik az anyagi és szellemi erőforrásokat. Mint mondották, szívesen társulnak £ Mecseki Erdőgazdasággal tűzifa-feldolgozásra, s Garé, illetve Újpetre nyomán készek fa- gyártmány-készítésre szerződni más tsz-ekkel is — méghozzá egy egész évre. Műszaki tanácsokkal is szolgálnak minden tőlük telhetőt megtesznek tehát, hiszen az érdekel) egybeesnek. Mi kell még? Csak annyi, hogy ezt — tehál az érdekek kölcsönös voltát — a leendő partnerek is felismerjék. Magyar László Tizenháromezer Ionná f’7erfíf^A7an ezcregyszaziele cikkből az öttornyos márka hírnevéért A Pécsi Porcelángyár a nagyfeszültségű szigetelők legnagyobb hazai termelője, de emellett gyárt még vagy ezeregyszáz-féle cikket, — híradástechnikai porcelánokat, kályhacsempéket, épületburkoló lapokat, , vázákat, szobrokat, díszkutakat, háztartási edényeket, kőagy ag- csöveket, kádakat, s a világon egyedül itt gyártják az eozint a pirogránitot és a Zsolnay fajanszot. Évi össztermelése meghaladja a 13 ezer tonnát Ory Feri bácsi, a gyár „doyenje” 47 éve porcelán- festő, ő van itt egyedül azok közül akik a 20-as években még festettek porcelán fajanszot. — A figurák színezése rám van bízva, a színek összeállításával elérhetem, hogy a dukkozott figura ne legyen vásári jellegű. Februárban kellett volna nyugdíjba mennem, de megkértek, hogy maradjak legalább decemberig, amíg megindul a porcelán fajansz üzemszerű gyártása. A pirogránit mint díszítő elem egyre jobban tért hódít az építészetben. Pirogránit lapokkal burkolták a pécsi 400 ágyas klinikát, a harkányi téli fürdő belsejét s túl a megyehatáron a siófoki meteorológiai állomás, a piszkéstetői csillagvizsgáló, a Budapesti Műszaki Egyetem falát. Török János harkányi és Fürtös György kaposvári szökőkútjának anyaga is pirogránit Nádor Judit a modern kerámia szerelmese. Ismert figurája az eozin béka, a halas falidisz, de a közeljövőben állítják fel pirogránit szökőkútját Kaposvár együk Megnyílt a bútorkiállítás Tegnap délelőtt tizenegy : órakor Pécsett a Pannónia ’ Szálló nagytermében megnyílt a Budapesti Bútoripari Vállalat és a Baranya megyei Kereskedelmi Vállalat közös — árusítással egybekötött — bútorkiállítása. A megnyitóünnepségen meg- . jelent Gergely Lajos, országgyűlési képviselő és Ta- | kacs Gyula, a Baranya me- ! gyei Tanács vb-elnökhelyet- tese. A kiállítást Jakabos Zoltánná, a Baranya megyei Tanács v. b. kereskedelmi osztályának vezetője nyitóttá meg, majd Rieperger | László, a Budapesti Bútor- ; értékesítő Vállalat igazgató- i főmérnöke köszöntötte a j megjelenteket és hangoztatta, hogy az ipar és a kereskedelem e nagyszabású kiállítással is információkat akar szerezni a vevőktől arra vonatkozóan, hogy milyen a bútorvásárlási igényük. A Kecskeméten székelő Duna—Tiszaközi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet zöldség- i termelési kísérleti telepet léte- I sített a közelmúltban Villányban. Egyelőre tízegynéhány holdon indul a kísérleti munka, irodájuk és telefonuk nincs, tehát minden a legkezdetibb állapotban van még. Ennek ellenére, a kísérleti te- 1 lep iránt már most is Igen ; nagy az érdeklődés. i ________ I A nagy várakozásban minden bizonnyal közrejátszik az a tény is, hogy jó neve van az intézetnek, a Szovjetuniótól Kaliforniáig világszerte ismerik nemesített paradicsom jait. Ebből azonban még nem deihil ki, hogy mit tervez a
