Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

Leányvásár Pécsváradon Ragyogó napsütés, igazi szép vénasszonyok nyara köszön­tötte a Pécsváradra érkezőket vasárnap reggel. A tömegbe vegyülő maszkos hangulatkel­tők jól dolgoztak, a lábonjőró színház, a táncoló láda, a két és fél méteres óriásember, majd a szamaraskordén vo­nuló maszkosok megtették a hatásukat: már kora reggel remek volt a hangulat a leányvás áron. Az ünnepélyes megnyitót dr: Nagy Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese mondta, meg­gyújtották az ünnepi lángot, felvonták a lobogót, majd ha­marosan kihirdették a Geren­csér Sebestyén fazekaspályá­zat eredményeit, amelyek a következők: Gerencsér Sebes- tyén-díjat Szabó Kinga népi iparművész a mohácsi mázas cserépkultúra, és Barth Mária népi iparművész az északbala­toni mázas cserépkultúra fel­újításáért kaptak. Első díjas Jakucs Imre két grafitos fü­lesedénye, második díjat ösz- szesen öten, harmadikat ha­tan kaptak, és kiosztottak még négy munkajutalmat is. A Budapesti Háziipari Report Szövetkezet modellje a népi hím­zéssel díszített ruha és a pelerin. A nyertes, azaz zsűrizett fazekasanyagból igen szép ki­állítást láthattak a vendégek a művelődési házban, ott he­lyezték el dr. Hormay Mihály pécsi népi iparművész fafa- ragványainak kiállítását is. Délelőtt 10 óra. Kezdődik a vásár ... Legalábbis ez volt a címe a programfüzetben sze­replő, következő műsorpont­nak. Gyors körsétát tettünk a leányvásár centrumában, a művelődési ház körül. A ház hátsó falára tapadó, többek szerint igen szerencsétlenül megoldott szabadtéri színpa­don kövér, koronás fő har­sog egy trónszékben. Azt rek­lamálja: hogy-hogy nincs itt senki, akkor minek van a ki­rályi panasznap... A gyere­keket ölbe vagy vállra kell venni, mert a színpadra rossz a rálátás. De azért, ahogy be­fordulok a művelődési ház sarkán, hallom, hogyan harsan fel a kacagás. Sátrak a szokásos bazári holmikkal. Fantasztikus, hogy mennyi művirág, giccs-baba és hamisékszer van a világon! Igaz, akad itt más is. Szép fonott kosarak, pompás ló­szerszámok, ostorok, a mező­túriak köcsögei, s valódi mé- zeskalácsosok. A művelődési ház előtt tánccsoportok ropják a tán­cot, egy feketelajbis fiatalem­ber bütykösharisnyás leányt ölelget, a lány szabódik, meg- lebben a szoknya, innen is ne­vetés, amonnan is vidám tré­fálkozás, nohát, a hangulat igazán kitűnő. Egy népizenész aggodalmas arccal hangol, egy kisfiú elgurítja az autóját és bőgve utánarohan ... A piros bábsátor mögött Kemény Henrik, a népművé­A sze bénylek táncolnak a szabadtéri színpadon. Áruházak épüinek Ujmecsekalján Az év végéig üzembehe­lyezik Üjmecsekalján a fő­téren épülő új iparcikk- áruházat. A főtér 98-as je­lű épületében helyet ka­pott halbolt, zöldség- gyü­mölcsbolt. papír- írószer- bolt, virágbolt, dohány-, ajándékbolt, könyvesbolt és édességbolt, eszpresszó, valamint a TÜZÉP meg­rendelő iroda is az év vé­gére már üzemelni fog. A harmadik ötéves terv időszakára esik az Építők útja mellett az úgyneve­zett „H” területen az ABC áruház építése, melynek kivitelezése jövőre meg­kezdődik. Amíg az ABC áruház nem készül el, a lakók ellátását egy lakás­ból átalakított élelmiszer- bolt, pavilonszerű zöldség- gyümölcsbolt. valamint a Tüzér utcai élelmiszerbolt kibővítésével és önkiszol­gáló rendszerré való átala­kításával kívánják ideigle­nes jelleggel biztosítani. 1969-ben kezdik meg a 39-es Dandár úton egy élelmiszerbolt, zöldség- gyümölcsbolt és egy hús­bolt építését. Ugyancsak jövőre kerül sor a Megyeri út torkolatánál ABC áru­ház és étterem építésére is. Ezen a területen épül majd ! fel a korszerű vásárcsar- j nők, a hozzákapcsolódó i bisztróval. szét mestere csalogatja szóval, viccel a tömeget. A sátor há­tul teljesen nyitott, egy nagy bőröndben bordó bársonyru­hás, kitekert nyakú bábok lógnak, még nem készülődnék a fellépésre. A paraván tete­jén elalszik az ördög, jön egy másik, „pörkölt”-nek nézi az alvót, a srácok vihognak a sátor előtt. Szótfogadtok-e a szüléiteknek, kérdi az ördög. Kaján kórus üvölti: „Ahogy vesszük! Na ja! Igen! Nem!” Az ördög mégegyszer próbál­kozik: „Szeretitek a főzelé­ket?” Erre aztán teljesen egy­hangú a válasz: „Nem!” Ke­mény Henrik vállat von ott hátul, és kijelenti: „Akkor éhesek maradtok!” A bábmű­sornak mindenesetre nagy si­kere van. A színházteremben félsötét és csönd, a székeken előké­szítve a szavazólapok, itt lesz a népdaléneklési verseny. Fe­hér bőrkabátos fiatal nő jár­kál a sorok között, végig a tizedik soron, vissza a kilen­cediken, újra vissza a nyol­cadikon és énekel: kigombol- ja-a dolomáányát... Lábujj­hegyen távozom. * Rábay Miklós, az Állami Népi Együttes művészeti ve­zetője magánemberként van itt, de azért készségesen be­jön a rendezőirodába, hogy beszélgessünk néhány szóban a leányvásárról. A kis szobá­ban állandóan fő a kávé, s mivel az ablak elég alacsony, második kijáratnak használ­ják a lótó-futó rendezők. Véleménye szerint van-e jövője, értelme az ilyen talál­kozóknak? — kérdem Rábay Miklóstól. ;— Okvetlenül. Itt látjuk életrekelni a régi néphagyo­mányokat, amelyekről néha azt hisszük, hogy meghaltak. A hazaszeretet véleményem szerint a múltat és jövőt egy­szerre jelenti, s a múlt ebben az elosztásban legalább olyan fontos, mint a jövőről való elképzelésünk. Az ilyen alkal­mak egyik legnagyobb lehető­ségét jelentik annak, hogy áz ember ne kuriózumként élje a múltat, hanem mint termé­szetes dolgot. Nem fetisizálom a népművészetet, de hiszem, I hogy él és élni fog, ha meg­változva is. Láttam a szebé- nyi és átai táncosokat, a töb­bit sajnos még nem, nagy él­ményt jelentettek, s láttam az arcokat köröskörül. A népmű­vészet átépülhet a jövőbe is, s ha nem is fogunk verbunkot táncolni a távfűtéses lakások­ban, a dal kényszere nem vész el. Lám, a beat-zeneka- rok is felismerték a népzene jelentőségét. Én nem szere­tem a beatet — miért is sze­retném? —, de ilyenkor azt mondom: le a kalapot előttük. Ez a népdalverseny is ragyo­gó ötlet, Pécsvárad szép és vonzó; örülök, hogy eljöttem. * Több órán át tartott a nép­daléneklési verseny, leszava­zott a közönség is, s a végén a Csenki Imre vezette zsűri, amelynek Béres Ferenc is tag­ja volt, meg a közönség egy­hangúlag Budai Ilonát és Ma- tyaczkó Olgát jelölte az első helyre a 28 versenyző közül. A holtversenyben elsők egyike, Budai Ilonka ménfő- csanaki gimnazista, Olga pe­dig Debrecenben történelem­népművelés szakos egyetemis­ta. Ilonka természetesen éne­kelni szeretne, Olga azt mond­ja, nem dől össze a világ, ha nem sikerül, majd vezet kó­rusokat és irodalmi színpado­kat. Párperces beszélgetésünk végén kérdem: történt-e vala­mi érdekes velük az éneklés­sel kapcsolatban. — Ö, igen — kezdi Ilonka, bele is pirul — egy házassági ajánlat, — Ja, azt én is kaptam, ha nem is az énekléssel kapcso­latban — jegyzi meg Olga, de aztán átadjuk a szót Ilonká­nak, aki elmesé4i, Ki mit tud középdöntője után két levelet is kapott egy fiútól, aki min­denáron őt akarta feleségüL * Fogatos felvonulás, a Me­csek Együttes műsora, nép- művészeti motívumokkal dí­szített ruhák divatbemutatója ballada és népdalest, tűzijá­ték, végül pedig vidám záró­bál egészítette ki az idei ba­ranyai vasárnapok utolsó ren­dezvényét, a vasárnapi pécs- váradi leányvásárt. U E. Az új gazdaságirányítási rendszer hatása a Mecseki Szénbányákra A vállalat igazodott az új helyzethez Pozíciójuk erősödését várják a belső piacon — Elektronikus számítógépek a tervezés és ügyvitel szolgálatában A Mecseki Szénbányák hét termelőüzeme évente 4,2 mil­lió tonna átlagosan 4 ezer ka- lóriás feketeszenet ad. A mintegy 18 ezres létszámú vállalat évi termelési érté­ke körülbelül másfélmilliárd forint, több mint száz féle különböző minőségű és szem- riagyságú széntermék kerül ki az üzemekből. A vállalat főbb piaci partnerei: Dunai Vasmű, továbbá az erőmű­vek, a MÁV és a belkeres­kedelem. Mintegy harminc szakember vett részt a Közgazdasági Hét alkalmával rendezett előadá­son, ahol Tóth Tibor mérnök, a Mecseki Szénbányák üzem- szervezési osztályának vezető­je ezeket az adatokat ismer­tette. Az új gazdaságirányítási rendszernek a Mecseki Szén­bányákra gyakorolt hatásáról szólva elmondotta, hogy az iparágban az új gazdasági mechanizmus bizonyos motí­vumai már két esztendővel ezelőtt jelentkeztek. Ugyanis 1966-ban az eddig növekvő széntermelés jó 3 százalékkal csökkent és megnőttek az el­adatlan készletek. Több vesz­teséges bányaüzemet leállí­tottak. Körülbelül 40 bánya­üzem szüntette be termelését, főleg az északi bányavidéke­ken. Emiatt sokan, de még az iparág több vezető szakembe­re is a magyar szénbányászat A nlpdalcneklési verseny győztesei Budai Hona és Malyaczkó Olga. Rábay Miklds az dbányal fazekasok munkáit nézi. Brb János felvételei jövőjét meglehetősen pesszi- misztikusan ítélték meg. Vár­ható, hogy a hazai szénterme­lés 1975-ig a korábbi 31 mil­lióról 24—26 millió tonnára esik. Ez különösen a mély- műveléses bányászatot érinti tekintettel a külműveléses lig­nittermelés erőteljes fejlesz­tésére. Gyöngyösvisontán tíz- milliárd forintos beruházással most épül egy külszíni fejtés, amely évi hétmillió tonna sze­net hoz majd. A külművelé­ses széntermelés részaránya a jelenlegi 4—6 százalékkal szemben 1975-ben megközelíti a 30 százalékot. Mindez egy­értelműen utal arra, hogy — amíg esetleg további mély- művelésű bányaüzemek leállí­tása várható — a maradó üzemek csak úgy állhatnak helyt a versenyben, ha erő­feszítéseiket a termelési költ­ségek erőteljes csökkentésére összpontosítják. A Mecseki Szénbányákat az új helyzet bizonyos értelem­ben kevésbé érintette hátrá­nyosan. A vállalat különböző intézkedések bevezetésével iga zodott az új helyzethez. Még a múlt évben megszervezték a piackutató részleget. Rész­ben e csoport tevékenységé­nek javára írható az a fel­ismerés, hogy az előállított szénféleségek választékát ér­demes lenne magas értékű darabos szénféleségek irányá­ban bővíteni. Ezért a szén- előkészítő művekben tavaly megkezdték a rekonstrukciót, amely Pécsett már befejező­dött, a komlói nehézszuszpen- ziós durvaszénmosómű pedig a jövő év őszéig épül meg. E két beruházástól azt vár­ják, hogy a belkereskedelmi piacon a vállalat pozíciója megerősödik. Ezt célozzák más jellegű kezdeményezések is; a szén tüzelés-technikai tu­lajdonságainak alaposabb meg ismerése, speciális tüzelőbe­rendezések fejlesztése, a ha­tásfok fokozása. Nem lehetet­len, hogy e kezdeményezések oda vezetnek, hogy a vállalat szakemberei a mecseki szén gazdaságos tüzelésére alkal­mas kazánokat terveznek, gyártanak és értékesítenek. Tóth Tibor több olyan je­lentős intézkedést ismertetett, amelyek a hatékonyabb gaz­dálkodást szolgálják. Például a különböző szintű vezetők vezetőképző tanfolyamokon vettek részt. Ezeket közpon­tilag szervezték, de vállalaton belül saját szervezésű tan­folyamokat is tartottak, ame­lyeken osztály- és üzemveze­tők vettek részt. A közeljövő­ben szintén bentlakásos tan­folyamon vesz részt a válla­lat mintegy kilencszáz tech­nikusa. Az előadó elmondotta, hogy a döntéselőkészítési fo­lyamatokban mind gyakrab­ban igénybe veszik a nagy­teljesítményű elektronikus számítógépeket. Az egyre so­kasodó döntésekhez gyors, pontos és teljes körű infor­mációt csak korszerűen gépe­sített ügyvitel képes adni. Ma már a vállalat teljes anyag­ügyvitelét — bérmunkában — egy elektronikus adatfeldol­gozó gép végzi. Előkészítés stádiumában van a teljes álló­eszköz-ügyvitel gépesítése is. Az új gazdaságirányítási rendszer eredményei közé tar­tozik, hogy ez év áprilisától a vállalat dolgozóinak egy ré­sze heti 42, illetve 44 órát dolgozik. 1970 után fokozato­san rátérnek a heti 40 órás, vagyis a tiszta 5 napos mun­kahétre. A vállalatnál a közelmúlt­ban került előtérbe az em­berrel való tudományos igé­nyű foglalkozás problemati­kája. E feladat kettős. Egy­részt az orvostudomány és szervezéstudomány legújabb ismereteinek gyakorlati al­kalmazásával törekednek arra, hogy a munkások egészségrom­lását a minimumra csökkent­sék, másrészt a munkások közérzetét a lehető legkelle­mesebbé kívánják tenni. Egyik bányaüzemben távmé- réses ergonómiai vizsgálatokat végeznek. A rendszert a si- kondai orvosi munkaközösség dolgozta ki. A rádióbiótele- metriás mérési rendszer lehe­tővé teszi, hogy munkavégzés közben folyamatos informá­ciókat kapjanak a dolgozó ember légzésszámáról, légzés- volumerréről, pulzusfrekven­ciájáról és testhőmérsékleté­ről. Tájékoztatási nyerhetnek az orvosok arról, hogy az em­beri szervezet hogyan reagál különböző klimatikus viszo­nyokra, munkakörülményekre, különböző erősségű erőkifej­tésre. E vizsgálati módszerek eredményei alapján aztán ész­szerű átcsoportosításokat, kor­szerűbb munkaszervezést haj­tanak végre. Tóth Tibor osztályvezet mérnök rendkívül érdekes ele adását élénk vita követte. Időjárásjelentés yárható időjárás kedd estig: időnként felhősödés, több helyen, főként északon eső. Mérsékelt de­li-délnyugati. majd nyugati szél. A nappali felmelegedés gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—J 5, legmagasabb nappali hőmérséklet 16—21 fok kö­zött. 1968. október 15. Dtmontmi natno i

Next

/
Thumbnails
Contents