Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

mB. október 10. punanimi n< to Huligánok a bíróság előtt A Pécsi Járásbíróság meg­hozta az ítéletet abban a felháborító és az utóbbi években példátlanul álló bünperben, ame’yet ez év augusztusában Kertváros­ban követett el egy huli­gán társaság. Az történt, hogy Gédert Béla 19 éves AKÖV-segéd- vezető, a fiatalkorú és fog­lalkozásnélküli K. J., a fia­talkorú E. B. szakmunkás- tanuló, valamint Pál Dezső 1» éves lakatos egy elvált, idegkezelés alatt álló asz- szonyt ittas állapotban fel­vittek annak lakására. Ezt követően a fiatalkorú K. J. indítványára Pál Dezső ki­vételével erőszakot követ­tek el az akaratnyilvání­tásra teljesen képtelen és magatehetetlen asszonyon. A bíróság az ügyészség által emelt váddal egyező­en, több személy által azo­nos alkalommal elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntettében, mint tettes­társakat mondotta ki bű­nösnek Gédert Bélát és két fiatalkorú társát és ezért Gédertet 2 évi és 10 hóna­pi szabadságvesztésre, K. J.-t 4 évi, E. B.-t 3 évi és 2 hónapi, Pál Dezsőt pedig 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Gédertnek és Pál­nak szigorított büntetés­végrehajtási munkahelyen, a két fiatalkorúnak pedig a fiatalkorúak börtönében kell letölteniök büntetésü­ket. A japán lány Magyarországon igazi férfiak vannak Hogyan kezdődik japánul a „Szervusztok régi barátok“? Hol ásunk, mit ásunk? Hatezer éves település Szoiitlőrinceii Szokolai fclv. Az első magyar játékfilm Az első magyar játék- film 1912-ben készült Bu­dapesten, Uher Ödön ,,cs. és kir. udvari fényképész” Kossuth Lajos utcai mű­termében. A film címe „Nővérek” volt, Gervay Andor az akkori Idők ki­tűnő novellistája írta, aki az első világháború után kivándorolt Amerikába, s ott halt meg. Nem volt még magyar példa, hogyan kell játék­filmet készíteni, így a „Nő­vérek” kezdetleges körül­mények között született meg. Kezdeményezője nem is annyira Uher Ödön, a fényképész, mint inkább a fia, ifj. Uher Ödön volt, aki egész fiatalon nagy érdeklődést mutatott az akkor kibontakozóban levő film iránt. A Kossuth La­jos utcai műtermet bedísz­letezték, vászonkulisszákat festettek, s a technikai rendezést ifj. Uher Ödön, a színészek rendezését pe­dig Mátrai-Betegh Béla, a kolozsvári, majd a Víg­színház, ekkor pedig ,a Nemzeti Színház rendezője vállalta. A szerepekre fia­talokat, színé sznövendé ke­ket szerződtettek. A film címében szereplő Nővérek­et valóban két nővér ját­szotta: Mátrai Ida é$ Erzsi — utóbbi később a Nem­zeti Színház nagy művész­nője, örökös tagja lett s nemrégiben hunyt el — s az az érdekes, hogy a két nővér páttnerét pedig két fivér alakította: Fenyő Ala­dár, ma ö thália Színház és Fenyő Emil, ma a Nemzeti Színház tagja, ér­demes művész. A film néhány fényképe fennmaradt, kópiái azon­ban az idők során eltűn­tek. Nemrégiben elterjedt a híré ánnak, hogy ifj. Uher Ödön, aki részt vett áz első magyar játékfilm rendezésében állítólag tud a filmtörténeti jelentőségű régi mozgó fény képről. Két szakember — mindketten régi ismerősei — most érintkezésbe lépett a Német Szövetségi Köztársaságban élő „első magyar filmren­dezővel”, ifj. Uher Ödön­nel, $ megkérték: ad jön útbaigazítást, hogyan lehet­né az első magyar játék­film kópiáját s egyéb anyagát felkutatni. mm ég két ive sincs, hogy "I a Pécsi Orvosegyelem Rákóczi úti klinikája helyén kaput nyitott betegeinek a Megyei Kórház, de az ódon épület ifjú intézménye már­is nagy népszerűségnek ör­vend. Pedig eleinte megnehezí­tette helyzetüket az új és nagyon fiatal ápolónői gárda tapasztalatlansága, s különö­sen a férfiszemélyzet szinte kéthetenkénti váltakozása, ami mindennél komolyabb gondot okozott a betegellá­tásban. — Legtöbben nem is a munkát sokallották — mon­dotta Hornyák Józsefné ve­zető nővér —, noha kifogás­talan fizikumot követelt a felvételes és a már bent fek­vő betegek röntgenre és EKG-ra való gyakori kocsi- káztatása, hanem az érte já­ró fizetést kevesellték, ami talán megfelelhetett egy va­kációzó diák zsebpénz igé­nyeinek, de egy állandósított alkalmazottnak semmikép­pen. Aztán jó néhány hónapi hiábavaló marasztalgatás Után végre megoldódott ez a problémájuk is. —- Ki tudja már a hánya­dik újsághirdet étünkre be­toppant hozzánk egy fiatal­ember, aki előadta, hogy őt nem is annyira a fizetés ér­dekli, csupán a hivatás, ami­ben különben sem kezdő, és már kérte is a szerződteté­sét. Nos, azóta itt dolgozik nálunk a női osztályon és el­ső számú kedvence a bete­geknek. Hogy minek köszön­heti? Gondolom elsősorban a figyelmességének, a segítő­készségének, de talán min­dennél jobban a kiapadha­tatlan jókedélyének, tréfái­nak, amelyekkel jókedvre hangolja még a súlyos bete­geket is. Nem is szólítják másként, mint Józsi nővér­nek, aminek persze megvan a maga külön története, de jobb, ha ezt tőle tudakolja meg. — Hát az úgy volt — kez­dett bele a történetbe Nagy József, amikor végre meg­érkezett az elfoglaltságából —, hogy tavaly ilyentájt egy nénike betévedt valahogy az osztályunkra és pont énve- lem botlott össze. Aztán nagy-nagy tisztelettel elém állt és a sok beteg előtt azt kérdezte tőlem: Aranyos fő­orvos úr, megtetszene nekem mondani, hogy hol találom a felvételi irodát? Mert tetszik tudni én beutalt vagyok.., — Én meg, hogy megneszel­tem a hátam mögötti Icunco- gást, mit tehettem mást, mint azt, hogy tréfálkozással ütöttem el a dolgot: Kedves nénikém köszönöm az előlép­tetést, de az kicsit odébb van még, mert egyelőre én csak beteghordozó vagyok, és ezért szólítson csak nyugodtan Jó­zsi nővérnek. — No azóta maradt rajtam ez a név, és én egy csöppet sem nehezte­lek érte. Különben sem lenne oka rá, mert ez a kedves epizód inkább csak növelte, mint­sem csorbította a népszerű­ségét, amelynek számolatlan példái vannak. — Közhelyes volna úgy jellemeznem Józsit, hogy hi- vatásszeretetből teszi, amit tesz, mert hiszen egyikőnk sem csak a fizetésért vállal­ta magára ezt a nehéz és na­gyon sok lemondást követelő munkát, ezért szerintem in­kább a kivételes természete az, ami a betegek egyik leg­főbb patrónusává avatta őt — mondotta róla az osztályos nővér. Soha nem látták fáradtnak, morózusnak, pedig úgyszól­A szentlőrinci téglagyár kö­zelében mintegy hatezer éves újkőkori település feltárásán dolgozik a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztálya — tájékoztatja az újságírót „nyomdakészen” dr. Bándi Gábor aspiráns, az ásatások vezetője, s mint aki az újság­hírek terjedelmét befolyásoló tényezőkkel meglehetősen tisz­tában van, mindjárt másra fordítja a szót. — És a leletek? — A leletek? Természete­sen azok is vannak. Vagyis: az ásatások során kézzel 'for­mált egyszerű agyagedények töredékei, kőből, agyagból és csontból készült szerszámok és a mindennapi élet során elfogyasztott állatok csontjai kerültek elő a földe mélyedő putrilakások gödreiből. A jó kerekre sikerült ki­egészítő „hírközlés” nyomán elmosolyodik, aztán gondol egyet, s részletrajzát adja a szerintünk sem trójai méretű, de szűkebb hazánkról való ismereteinket nem akármilyen szinten gazdagító munkálatok­nak. Elmondja, hogy a már kiszáradt Ókor folyó völgyét övező dombvonulaton ásnak, ahol a középkori oklevelek­ben gyakran emlegetett Okor- mindszerrti apátság is állha­tott egykor a hozzátartozó jobbágyfaluval. Most, hogy ezt a „falut” feltárják, a korábbi ásatások adalékaival együtt bizonyítható az Okor-völgy településtörténeti folytonossá­ga az újkőkortól napjainkig. — És kik laktak ebben a „faluban”? — Ahogy a szakirodalom­ban nevezik őket: a „vonal- díszes kerámia népe". Kultú­rájuk ugyanis az egyszerű­mintás cserépedények segítsé­gével azonosítható a legköny- nyebben. Egyébként a Cro- magnon-csoporthoz tartozó protoeuropid népességről van szó. Ez a népesség telepedett meg legkorábban Dél-Dunán- túlon. Valószínű továbbá, hogy itt — a Kárpát-meden­cében — szerzik meg. a tő­lük délre élő mediterrán nép­csoportok közvetítésével, az úgynevezett „neolitikus forra­dalomnak" megfelelő ismere­teket, itt jutnak el az ége­téses, irtásos, kapás földmű­velés fokára. Tehát a szentlőrinci tégla­gyár közelében mintegy hat­ezer éves település feltárásán dolgozik a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztálva. Boda Miklós — Kötött fiú ing t" Ft-ért, f»- mut fiú kardigán 20—30 Ft-ért. női flór kötött blúz 42 Ft-ért, férfi átmeneti kabát 306—344 Ft-ért vá­sárolható a Leértékelt Aruk Sál­lal u. boltjában. x Dolgozókat felvesznek Dömper rakodógépkezelőket fel­vesz nagyharsányi, komlói, ka­posvári és pécsi állandó munka­helyre. 5. sz. ÉPFU. Beosztás a dolgozó kívánsága szerint. Jelent­kezés: Megyeri út 50, munkaügyi osztályon. (79928) •k Többéves nagyüzemi gyakorlat­tal rendelkező borászt felvesz a Szőlő- és Gyümölcstermelő Szak- szövetkezet (Pécs, Zrínyi u. 2.). (80061) * A KPM Közúti Igazgatóság ál­landó foglalkoztatásra azonnali belépéssel felvesz közúti jelzőtáb­lák festésére gyakorlattal rendel­kező szakmunkásokat és segéd­munkásokat. Jelentkezés: Köztár­saság tér 5, II. emelet 213. sz. (80063) Fize­Ady Traktorosokat felveszünk, tés teljesítmény alapján. Endre Mg. Tsz, Felsőmindszenfc. •Se (1248) Közgazdasági technikumot vég­zett és anyagkönyvelésben gya­korlattal rendelkező munkaerőt azonnali belépéssel felveszünk. — B. m. Autó- és Motorjavító Szö­vetkezet, Pécs, Majláth u. 8. (1244) •Se Tanárképző Főiskola azonnali felvételre keres egy lakatos szak­munkást. egy hivatalsegédet és fűtő segédmunkásokat. Jelentke­zés a Főiskola gazdasági osztá­lyán. Pécs, Ifjúság u. 6. sz. (1245) * Sellye és Vidéke Építő Ktsz la­katos, bádogos és hegesztő szak­munkásokat azonnali belépéssel felvesz. Bérezés megegyezés sze­rint. Kőműves szakmunkásokat, téliesített munkára azonnali belé­péssel felveszünk. Bérezés telje­sítménybérben. Jelentkezés a Ktsz munkaügyén, Sellye, Ságvári u. 8. sz. alatt. (1246) A Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság gépészeti osztálya felvesz lakatos, esztergályos szakmunká­sokat, továbbá segédmunkásokat és egy kályha fűtőt. Jelentkezni: I Vízügyi Igazgatóság Gépműhelye, | ^ Rácváros, 70. (80071) j A Komlói Helyiipari Vállalat be­.. - . ? „2= , f dolgozó üzemrésze felvesz azon­Üveges részleghez férfi munka- j najj belépésre szakképzett, beta- eroket. kőművesek mellé segéd- nult, betanított nagy gyakorlattal munkasokat — nőket is — magas rendelkező konfekció-termelésben berezes mellett alkalmazunk. , jártas női dolgozókat. — Bérezés Építő Ktsz, (80079) ván percnyi megállása sincs. Reggeltől estig rója az eme- leteket, hol beteget szállít, hol pedig hivatalos, vagy szí­vességből kért megbízatáso­kat teljesít, s ha netán még- is akad némi szabadideje, azt rendszerint a kórtermek­ben tölti a betegek örömé re. De ilyenkor is tesz-vesz, párnát igazít, szódavizet tölt, gyümölcsöt mos, befőttet bont a „kedves betegeknek”, akik mindezeknél is jobban vár­ják a „Józsi nővér”-féle kü­lön „viziteketV, amiltor vi­gasztaló szavakkal, tréfás történetekkel deríti jókedvre a fehér ágyak kényszerű la­kóit. — Egyszerűen arról van szó, hogy szeretem a jóked­vet, a derűs arcokat, mert nekem is ez a természetem — mondotta, és amikor szó­vá tettem a vezető nővér ál­tal említett 1080 forintos ha­vi fizetését, erre is csak a maga módján válaszolt. — Hát ami ezt illeti, nem hiszem, hogy valamit is ron­tana a jókedélyemen, ha egy kicsivel vastagabb lenne a borítékom... Sallai u. 11. * Azonnali belépéssel felveszünk vízvezetékszerelő szak- és segéd­munkásokat, villanyszerelők mellé segédmunkásokat állandó vidéki munkára. Fizetés megegyezés sze­rint. Külszolgálati átalányt, heti kedvezményes hazautazást biztosí­tunk. Jelentkezni: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Cserkúti Üze­me. (80080) ic A Pécsi Orvostudományi Egye­tem érettségizett, jól gépelő ad­minisztrátort keres. Jelentkezés a munkaügyi osztályon 8—11 óra ■ között. (80125) * 1 A Pécsi Orvostudományi Egye- ' tem 1968—69. évi fűtési idényre I kályhafütdt és kazánfűtő segéd­munkásokat alkalmaz. Jelentkezés ! a kazánház vezetőjénél, Kürt u. 4. szám. (80126) * Építésztechnikust, beruházási ! műszaki ellenőri munkakörre al- j kalmaz: volt Pécsi Gázmű, Pécs, i Felszabadulás u. 107. Jelentkezés I a munkaügyi osztályon. (80141) * Gyakorlattal rendelkező anya$- I és áruforgalmi osztályvezetőt és anyagbeszerzői, anyaggazdálkodói megállapodás szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. * (50372) Borpalackozáshoz férfi dolgozó­kat felveszünk. Állami Pincegaz­daság, Batthyány u. 2. (1240) * Pannónia Sörgyár felvesz egy vizsgázott kazánfűtőt. (1237) * Jó kereseti lehetőséggel kályha­fűtőt felveszünk. — Jelentkezés: Pécs, Széchenyi István Gimná­zium gazdasági hivatalában de. 8 —11 óra között. (201) •Ar Alacsony nyomású kazánfűtőt, gépkocsirakodókat, útkarbantartó segédmunkásokat, úttisztítókat, parkettacsiszológép kezelésében jártas villanyszerelőt és faipari segéd- vagy betanított munkást keresünk felvételre. Bérezés meg­állapodás szerint. Jelentkezés a Pécsi Köztisztasági és Ütkarban- tartó Vállalatnál, Pécs, Rózsa F. u. 17. sz. alatt. (1234) * A Baranya megyei Fürdőválla­lat Harkányban legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező vezetés­ben jártas gépész- vagy vízügyi technikust keres felvételre. Fize­tés megegyezés szerint. Jelentke- - _ - -- .«.w—w* j zés Harkány. Kossuth L. u. 4. j munkakört ellátó dolgozót pécsi szám, Fürdővállalat igazgatójánál. i munkahelyre alkalmazunk. Aján- j ^ (1235) latokat önéletrajz benyújtásával A Romlói Víz- és Csatornamű „Október 31” jeligére a Sallai ut- , (£QZép- vagy felsőfokú vízgazdál- caí hirdetőbe kérünk. (80145; , kodási technikumban végzet! sze­_ „ ... ^ .... . .... 1 mélyt — lehet kezdő is — keres A B. m. Állami Építőipari Val- felvételre. Jelentkezés a vállalat lalat felvesz kőműveseket, fűtés- központjában. — Komló, Kossuth szerelőket, épületlakatosokat he- Laj0s u> l9. szam alatt. (50371) gesztő szakmunkásokat, kubikoso- | .*c kát, férfi és női segédmunkáso- Gyakorlott gyors- és gépírót fcl- kat, takarító segédmunkásokat._ , vesz Állami Pincegazdaság, István Nyugdíjasokat éjjeliőrnek. Rakó- dómunkásokat és kályhafútókei azonnalra felveszünk. Üzemi ét­kezés, kéthetenként szabad szom­bat. Vidékieknek különéiési pót­lék. Jelentkezés: Rákóczi út 56, munkaügy. _ (80147) * Bozár mislen yi Damjanich Va­dásztársaság azonnali belépéssel főfoglalkozású vadőrt alkalmaz. Személyes megbeszélés Völgyi Já­nos vt-clnők, Pécs. Felszabadulás u. 103. (1041) * Szállítmány kíséi-ój munkakörbe tér 12, munkaügvi osztály. (1232) •k Három asztalos szakmunkást Kó- czián Sándor utca 1. szám alatti műhelyünkbe, egy takarítónőt ál­talános takarításra felvesz a Pé­csi Tempó Ksz. Sallai utca 22. szám. (1229) * 12. sz. AKÖV darabáru szállító- munkásokat, autóbusz-gépkocsi- Vezetőket, valamim érettségizett férfi munkavállalókat forgalmi szolgálattevő munkakörben azon­nal felvesz. Munkahely és lakó­hely között autóbuszon ingyenes j férfiakat keresünk. Csökkentett utazást biztosítunk, jelentkezés: munkaidő-beosztás. — Jelentkezés: | Siklósi út 6, munkaerőgazdá«ko­(1226) «9 gm \ munkaidő-beosztás. — jelentkezés: Sikló r. { Pécs, Tejüzem, Tüzér u. 15. (1044) I <jás. fását, a Tízezer napot, aztán ' az Apát... — Ne haragudjon, de ne­kem egy színes írás kell. — Ja, jól van — mondja megértőén és elkövetkezik az újságíró legkönnyebb pillana­, ta, amikor egy másik újság- ' íróról kell írnia, s az szinte tollbamondja a legjobb sztori- j kát. — Először is: a magyar fil­meken keresztül nézve milye­nek a magyar nők? — Ne haragudjanak meg, de nem olyanok, mint az élet­ben. Amint éppen ma utalt rá itt a szakmai vitában Ko­vács András is, néha a fil­mek alapján másként képzel­hetjük el az embereket. A magyar nőkkel én így vagyok, i az életben bájosak, szeretnek tetszeni és sokkal kacérabbak, i mint a japán nők. — S a férfiak? I — Ö, a magyar férfiak! Hát azok aztán igazán, de igazán j férfiak, nem úgy mint világ-! szerte. Jártam Olaszországban, I Franciaországban, de nálunk j Japánban is, szóval ott egyre nőiesebbek, hosszú a hajuk, lányos a megjelenésük, töré­kenyek. De a magyarok igazi kemény férfiak. — Hányadszor jár Magyar- országon? — Néhány éve voltam csak itt először, akkor sem szíve-1 sen engedett a mamám, ösz- szesen harmadszor vagyok itt — és igazít egyet az arcába hulló kékesfekete hajzuhata- gon. — Tudja milyen ritka Ma­gyarországon az ilyen fekété hajú nő? — Igazán? De hiszen én so­kat láttam. — Hála a festékiparnak és a hazai fodrászoknak. — Nem venni észre. — Köszönöm a magyar fod­rászipar nevében. De mondja, hiszen mégiscsak ön a film­szemle legmesszebbről jött vendége, milyennek tart ben­nünket, magyarokat? — Nem udvariasság, de ke­vés országban találtam ennyi igazi lelket, a szó nemes ér­telmében, ennyi melegszivű embert, mint itt. önök igazi hús-vér emberek, ennek min­den jó és rossz velejárójával, de az az érdekes, hogy ma­gukra nem lehet megharagud­ni. — Hát jó, mondjuk, elhi­szem. — Pedig valóban így van. Nézze én táncdalszöveg fordí­tó is vagyok, két magyar dalt is lefordítottam már japánra, s így egy alkalommal tagja voltam a magyar táncdalfesz­tivál zsűrijének. Hát én még — Shinobu Itomut keresem! — Maga is? — mondja az ajtónálló rendező. Sajnálkoz­va végigmér, mint egy lecsú­szott vőlegényt, aztán odamu­tat egy férfigyűrű közepébe. Néhány másodpercre összeve­szek három kritikussal, egy rendezővel és két népműve­lési funkcionáriussal, majd Shinobu Itomu megérti, hogy kolléga vagyok és otthagyja udvarát. Szóval Shinobu Itomuról tudni kell, hogy kékesfekete hajú, karcsú japán lány, a Maziazasi nevű tokiói újság munkatársa és mióta itt van, a filmszemle igen sok férfi­vendége rendkívül melegen érdeklődik a japán sajtó leg­különbözőbb problémái iránt. Itomu most megigazítja vállá­ra omló haját és kezdi dik­tálni : — Eddig több magyar fil­met láttam már, így Jancsó két alkotását, a Szegénylegé­nyeket és a Csillagosok, ka­tonákat, aztán Kovács András két filmjét, a Hideg napo­kat és a Falakat, valamint Kosa Ferenc nagydíjas alko­nyét nem láttam, hogy egy ország szinte egy hónapon ke­resztül ennyire benne legyen egy ilyen kellemes, szép, mond­juk népi játékban, mint a táncdalfesztivál. — Mit fordított le japánra. — Mado o akehanazhite mi­go, Darekaga Bokuo Yondeiru. Tudja mi ez? „Annál az első ügyetlen csóknál drágám." — Ejnye! És a másik? — A Szervusztok régi bará­tok. Ez japánul így kezdődik: Bokuwa itterunda Kyókagiri lakareyóto. Nos. mit szól hoz­zá? — Hát... igen eredeti. Ffildeesy Dénes Józsi nővér

Next

/
Thumbnails
Contents