Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-25 / 251. szám
Ara: 70 fittét Világ proletárja!, egyesüljetek I Dunántúli napló xxv. évfolyam, 251. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968 °któber n párt, a kormány és a dolgozó nép a helyes úton, együtt halad Kádár János elvtárs látogatása a Budapesti Harisnyagyárban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön Óbudára, a Budapesti Harisnyagyár központi telepére látogatott. Részt vett a látogatáson Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője is. Kádár János 10 óra után néhány perccel érkezett az üzembe. A bejáratnál Bihari László, a III. kerületi pártbizottság első titkára, Horváth István, a Budapesti Harisnya- gyár vezérigazgatója és Dobos Sándomé, az üzemi párt- bizottság titkára köszöntötte a vendéget. Az üdvözlés után a házigazdák kalauzolásával néhány üzemrészt tekintett meg a | Központi Bizottság első titkára, felkereste a 2., majd az ] 1. emeleti kötődét. Innen a' nyersmegmunkáló, a festő-ki- készítő. a formázó és az ad- jusztáló üzemrészbe vezetett útja. A központi gyáregység művelődési termében szocialista brigádvezetőkkel találkozott Kádár János. Dobos Sándor- né bevezetője után rövid beszámolók hangzottak el a gyár munkáskollektíváinak életéről, arról, hogyan teljesítik a párt megalakulása közelgő 50. évfordulójának tiszteletére tett vállalásokat, majd a központi bizottság első titkára szólt az egybegyűltekhez. Délután munkásgyűlést tartottak a művelődési teremben, amelyen részt vettek a többi gyáregység dolgozóinak képviselői is. Dobos Sándor- né üdvözölte a megjelenteket. Horváth István, a Budapesti Harisnyagyár vezérigazgatója beszámolt az üzem helyzetéről, gondjairól és terveiről, majd Kiss Gyuláné, a Hámán Kató ifjúsági szocialista brigád vezetője szólt a szocialista brigádmozgalom helyi eredményeiről. Ezután Kádár János mondott beszédet. Bevezetőben köszönetét mondott a meghívásért, majd átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány üdvözletét, jókívánságait. Hangsúlyozta, hogy a párt és a tömegek között szoros a kapcsolat, a tömegek jól ismerik a párt szándékait és törekvéseit, a párt és a kormány pedig ismeri a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket. Munkánk ellenőrzéseképpen időnként találkoznunk kell, kölcsönösen meg kell Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Budapesti Harisnyagyár óbudai központi telepén ismerkednünk, szükséges, hogy beszéljünk a bennünket leginkább foglalkoztató kérdésekről — mondta Kádár János. Az ilyen látogatások, találkozók szinte szerves részévé váltak társadalmi életünknek. Szükséges ez, hiszen adódnak olyan pillanatok a munkában, amikor kell és jó is arra gondolni, hogy sokan vagyunk, egyetértünk és erősek vagyunk. Kádár elvtárs ezután így folytatta: Szeretnék néhány olyan — részben ismert — kérdésről szólni, amely napjainkban pártunk, államunk és társadalmunk vezetőit, vezető testületéit foglalkoztatják. Az első, amit jóleső érzéssel állapíthatunk meg, s ami rendkívül fontos számunkra, hogy társadalmunk, egész népünk a párt eszmei-politikai irányításával végzi munkáját, s valamennyiünk tevékenységét áthatja, vezérli a párt 9. kongresszusán elfogadott program. A 9. kongresszus felmérte a hazánkban kialakult helyzetet, felülvizsgálta és elbírálta munkánkat, megállapította az eredményeket, feltárta a hiányosságokat és megjelölte a megoldásra váró feladatokat. Politikánk fő iránya helyesnek bizonyult A kongresszus kimondta: a párt és a nép bel- és külpolitikai törekvéseinek fő irányvonalán nem változtatunk, azt megerősítjük, s gyakorlati megvalósításáért mindent megteszünk. Ha visszatekintünk az elmúlt két esztendőre, láthatjuk, hogy a valóságban is ez történt. A kongresszus megerősítette és jóváhagyta a gazdasági és kulturális építésre vonatkozó terveinket. Meghatározta a legfontosabb feladatokat, így a gazdasági mechanizmus reformját, a szocialista mező- gazdaság további szilárdításának, a szocialista tudat és közgondolkodás fejlesztésének feladatait, egyszóval mindazt, amit tenni kell, hogy hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakását követően megfelelő hatásfokkal és céltudatossággal dolgozzunk a szocialista társadalom teljes felépítéséért. A 9. kongresszus határozatait egész népünk elfogadta. Joggal mondhatjuk ezt, hiszen a kongresszust követően tartották az országgyűlési és tanácsválasztásokat. A választási program lényegében azonos volt a szocializmus építésének a 9. kongresszuson kidolgozott programjával. A választás eredményei azt bizonyították, hogy a párt eszméit és elgondolásait elfogadta a Hazafias Népfront- mozgalom, szavazataival a dolgozó nép. Azóta két esztendő telt el, s a tények sokasága bizonyítja, hogy társadalmunk a 9. kongresszus határozatainak valóra váltásán dolgozik és e munkában nem csekély eredményt értünk el. Ezután a gazdasági reform kérdéseiről, az ipari és mező- gazdasági termelés egyes mutatóiról, eddigi eredményeiről szólva Kádár elvtárs utalt arra, hogy a szocialista társadalom teljes felépítése magasztos történelmi cél, ám eközben nem feledkezhetünk meg a szocialista társadalom rendeltetéséről, arról, hogy a dolgozó emberek szabad és boldog társadalma legyen, amelyben a dolgozó ember élvezi munkájának gyümölcsét. Ezzel kapcsolatban idézte a kormánybeszámoló néhány adatát, amelyek nagyon biztatóak. Az év első nyolc hónapjában a lakosság pénzbevétele 9, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal növekedett. — összegezve az általános fejlődés kérdéseit, megnyugvással és bizakodással állapíthatjuk meg, hogy politikánk fő iránya a társadalmi, gazdasági és kulturális téren is helyes volt. Kádár elvtárs a továbbiakban a harisnyagyárban szerzett benyomásairól beszélt. Mint mondta, sok szép és jó dolgot látott. Kádár elvtárs gratulált a Budapesti Harisnyagyárban elért nagy politikai, társadalmi fejlődéshez, valamint a termelésben elért eredményekhez. Arról beszélt ezután, hogy a gyár dolgozóinak 80 százaléka nő. Az ő munkájuknak oroszlánrésze van az elért eredményekben. — A szocialista társadalomnak, a munka igazi szabad társadalmának egyik nagy kérdése a nők helyzetének teljes rendezése, nemcsak jogi értelemben, hanem úgy, hogy a nőknek a férfiakkal egyenlő jogaik és lehetőségeik legyenek a boldogulásra. Ennek megvalósításához azonban még hosszú az út. Sajnos nemcsak a férfiak fejében élnek olyan előítéletek, hogy a nőt alárendelt társadalmi helyzetben kell tartani, hanem a nők egy részében is, és — bocsánat a kifejezésért — olyasmi ez, mint a rabszolgaság: idővel megszokja az ember, hogy más gondolkozik helyette, más intézi dolgait. — A munkásmozgalom sokévtizedes történetét végigkísérte a harc azért, hogy egyenlő munkáért egyenlő legyen a bér. A hatalmat kivívtuk, a szocialista társadalom alapjait leraktuk, de ezt az elvet teljesen még nem valósítottuk meg. Ezt külön böző felmérések is igazolják. A kéthetenkénti szabad szombat például kitűnő dolog. Ám mindenki tudja, hogy ez a férfinél és a nőnél nem ugyanazt a szabad szombatot jelenti. Olyannyira, hogy sok elvtársnő — aki hálás a szabad szombatért — azzal fejezi ki örömét, hogy „kicsivel több idő jut az otthoni munka elvégzésére”. íme ez jut még sok nőnek a kéthetenkénti szabad szombatból. — Nagyon sok anyagi kérdés is megoldásra vár — ezek egy része technikai probléma, amely a mosodák, a varrodák hálózatának bővítésével, a mosószerek stb. fejlesztésével megoldható. De például az anyaság egészen más, sokkal komolyabb gondot vet fel. Ezzel a pártkongresszus is foglalkozott, s ezt követően a kormány is intézkedett a gyermekgondozási segélyről. Amióta ez a rendelkezés hatályba lépett, körülbelül 70 000 asz- szony vette igénybe. A nép- szaporulat most már valamivel javult. Ez azonban azt jelenti, hogy ismét több óvodai, iskolai hely kell, ami újabb anyagi eszközöket követel. (Folytatás a 2. oldalon) Indul az új agrárismeretterjesztési évad Gazdag és fáltozatos programot igér a TIT Rgrárszakosztálya és az Rgrértudományi Egyesület Szerdán délután Pécsett, a Bartók Klubban tartotta vezetőségi ülését a TIT Baranya megyei szervezete agrár- tudományi szakosztálya, melyen a szakosztály elmúlt évi munkáját és az Agrár- tudományi Egyesülettel közös 1968—69-es munkatervet vitatták meg. Uj vonása a programnak, hogy első ízben kaptak helyet benne élelmiszeriparral kapcsolatos rendezvények. így május 6-án egy ankétot tartanak Pécsett az élelmiszer- ipar és a mezőgazdaság újszerű kapcsolatairól, melynek előadója dr. Lénárt Lajos, a MÉM terményforgalmazási Fő osztályának vezetője lesz. A tavalyinál lényegesen nagyobb jelentőséget kap a programban az agrárközgazdasági ismeretterjesztés is. A most kezdődő évadban négy fontos közgazdasági rendezvényt tervez a szakosztály. A november 11-i küldöttgyűlés jellegét is egy közgazdasági tárgyú előadás adja meg, ez alkalomból dr. Csete László tart előadást a szakosodás jelentőségéről a mezőgazdasági termelés fokozásában. Februárban Magassy Dániel vezet egy vitát a baromfitartás koordinálásáról Baranyában, 1969 szeptemberében dr. Berend Iván a mezőgazdasági beruházások sorrendiségét befolyásoló tényezőkről, majd 1969 októberében Virágh István, az állattartás és az állati termékek feldolgozása kooperációs lehetőségeiről tart előadást, melyen a Húsipar és a Tejipari Vállalat képviselői is megszólalnak. A gazdag agrárismeretterjesztési program gerincét ezúttal is a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos ismeret- terejsztő munka képezi. A szakosztály a következő évadra 23 növénytermesztéssel, növényvédelemmel, agrokémiával, kertészet és szőlészettel, valamint öntözéssel kapcsolatos rendezvény megtartását tervezi. Külön ki kell emelni a szakosztálynak az új növényvédőszerek használatával kapcsolatos rendezvényeit, öt rendezvényben foglalkoznak majd ezzel a nagyon fontos és égetően aktuális kérdéssel, s az előadások megtartására a téma legavatotabb szakértőit, dr. Ubrizsi professzort és dr. Konkoly Istvánt kérték fel. Bizonyára sok érdeklődőt vonz majd a biológiai növényvédelmet taglaló jövő novemberi előadás, melyet dr. Jermi Tibor tart meg. Állattenyésztésben ezúttal valamivel kevesebb számúi rendezvény lesz, mindössze öt. Az öt között szerepel a hagyományos baranyai juhásznap, melyet április 24-én Szentegáton tartanak majd meg. Májusban halászati tapasztalatcserét rendeznek So- mogyapátiban, júniusban pedig szarvasmarhatenyésztési tanácskozást Pécsváradon, — mindkét rendezvény megyei szintű lesz. Gépészettel kapcsolatban négy bemutatót terveznek a jövő évre, mind a négy alkalommal az AGROTRÖSZT-tel és a hazai mezőgazdasági gépgyárakkal közösen. Végül 1969-ben újra megrendezi a szakosztály és az Agráregyesület a két hagyományos baranyai rendezvényt, január 25-én a megyei mezőgazdász bált, és augusztus 18—20 között az őszibarack és virágkiállítást. Megkezdődtek a Komszomol jubileumi ünnepségei Csütörtökön az egész Szovjetunióban megkezdődött a Komszomol megalapítása 50. évfordulójával kapcsolatos egyhetes jubileumi ünnepség- sorozat. A több mint 23 millió komszomolista fiatallal együtt ünnepel az egész ország. Komszomolisták és úttörők díszőrséget állnak a szovjet nép hőseinek tiszteletére emelt emlékműveknél. Egymilliárddal több füstszűrös cigaretta A dohányipar szocialista brigádvezetőinek értekezlete A Magyar Dohányipar idei tevékenységét, feladatait tárgyalta meg csütörtökön az ÉDOSZ-székházban a dohányipar szocialista brigádvezetői- nek második országos értekezlete. A dohányiparban öt esztendővel ezelőtt 29 szocialista címért küzdő brigádban 346- an dolgoztak, az idén csaknem másfélezer dolgozó, 140 brigád törekszik a kitüntető cím elnyerésére. A tanácskozáson Vidéki Imre, a Magyar Dohányipar vezérigazgatóhelyettese elmondotta: szeptember végéig — a tavalyi azonos időszakhoz képest, csaknem hét százalékkal több, mintegy 16,5 milliárd cigarettát készített a dohányipar. A »hagyományos” cigaretták gyártása mindössze 1,4 százalékkal növekedett, s erre is főleg az export miatt volt szükség, hiszen a tavalyi 260 millióval szemben az idén 800 millió cigarettát adnak külföldre a dohánygyárak. A dohányipar jubileumi versenyvállalása az volt, hogy a múlt évinél 870 millióval több füstszűrös cigarettát gyártanak. Az év első kilenc hónapjában a tavalyi egész évi 3,8 milliárddal szemben több mint 3,5 milliárd filteres cigaretta került ki az üzemekből. A tanácskozáson bejelentették: a dohánygyárak dolgozói az idei vállalásokat az év végéig több mint százmillió filteressel megtetézik s így az idén ösz- szesen 4,8 milliárd füstszűrös cigarettát készítenek. ■ M
