Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-29 / 229. szám
Dimes ntmi naeto 1968. szeptembtt 29. A múzeumi hónap elé A minden év októberében megrendezésre kerülő múzeumi hónap bevonult kulturális életünk hagyományai közé. Közvéleményünk számontart- ja, várja, igényekkel lép fel vele szemben. A múzeumi hónapok valóságos seregszemlévé váltak, amelyeken múzeumaink, ezek a korábban eléggé elszigetelt, a maguk szűk világában élő intézmények, szélesre nyitva kapuikat, sokoldalúbban, fi- gyelemkeltőbben engedik látni munkájukat, célkitűzéseiket és eredményeiket, mint különben. A múzeumi hónapok olyan értelemben is hagyománnyá váltak már, hogy kezdik levetni kezdeti hibáikat, egyre újabb és újabb, eredményesebbnek vélt ismeretterjesztő-népművelő formákkal, módszerekkel kísérleteznek. Az elmúlt években több fontos irányelv született ezeknek alapján a múzeumi hónapok szervesebben illeszkednek nemcsak egy-egy város, megye, de összefüggéseikben és összességükben az egész ország ismeretterjesztő-népművelő munkájába. Ez nemcsak külsőségekben, szervezeti formákban jelentkezik, hanem azonos témakörökben, mint például most a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója, és a korábbinál magasabb színvonalú tartalomban, amelyet pedagógiailag is jobban adunk közre. Az idei, a most induló Pécs-Baranyai Múzeumi Hónap I960 ismét akárcsak tavaly is — számos országos jelentőségű pécsi, illetve baranyai ünnepséggel párhuzamosan kerül megrendezésre. A múzeumi hónap alatt rendezik meg a Kerámiai Biennálét, a Pécs-Baranya! Játékfilm Szemlét, a Zsolnay-gyár centenáriumi ünnepségeit, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Ez a körülmény fokozott igényességet, az eddiginél tartalmasabb, magas színvonalú munkát kíván a múzeumok dolgozóitól. Éppen ezért idei múzeumi hónapunk műsorának összeállításánál első és legfontosabb szempontunk volt, hogy rendezvényeink színvonalasak, tartalmilag gazdagok, erőteljesen nevelő- hatásúak legyenek; Semmiféleképpen sem kívánunk versenyezni az égyéb rendezvényekkel, mégkevés- bé elkülönülni tőlük, sőt, kiegészítve őket, velük a legszorosabb egységben kívánjuk az egységes ismeretterjesztés-népművelés céljait szolgálni. Ezúttal is próbálkozunk új formákkal, új módszerekkel is. Az idén a múzeumi klubfoglalkozásokat kívánjuk szélesebb körben megrendezni. Azt várjuk tőlük, hogy a társadalom legkülönfélébb rétegeiből gyarapítjuk a múzeumi munka iránt érdeklődők számát, hogy a múzeumok munkájáról, feladatairól, eredményeiről minél többen tájékozódjanak. Néhány kimagasló rendezvényünk is lesz; az ibaíai pipamúzeum, xa sellyei ormánsági talpas- ház megnyitása, a Zsol- nay kerámia kiállítás új- járendezése, a kerámiai tudományos ülésszak. A közönségtől pártfogást, munkánk megbecsülését, a múzeumok nyújtotta lehetőségek minél nagyobb kiaknázását kérjük. Dankó Imre A tsz-beruházások terén ez az év, ha lehetséges még több problémát hozott, mint az előzőek. Az év elején a beruházások indulását nagyban késleltette az új beruházási rendszerre történő áttérés körüli tájékozatlanság, a rendeletek és utasítások késedelmes megjelenése. Ugyanakkor az 1028-as kormányhatározat hatására rendkívüli mértékben megnőtt a beruházási kedv, különösen a kiemelt ágazatoknál. Az 1967. évi 173 millió forinttal szemben, ez évre — mint később kiderült, irreálisan magas — 402 millió forint értékű beruházás megvalósítását tervezték a tsz-ek. A körülmények mérlegelése után ezt az összeget később 309 millióra csökkentették. De ma , mér bizonyos, hogy az év végéig, legfeljebb 65—'70 százalékát használják csak fel. Források és arányok Az új beruházási rendszer alapelvének megfelelően ez év január 1-től megszűnt a hitelek elsődleges volta. A fenti összeg forrásainak zöme — 145.3 millió forint — saját erő és — 135.7 millió forint — ártámogatás. A tavalyi 74.2 millióval szemben az idén a bank már mindössze 28 millió forint hitelt adott1 a tsz-építkezésekhez. A beruházási igény az építkezések terén a legnagyobb, ezt mutatja az, is, hogy a 309 millióból 239 millió forintot építési célokra. kívánnak felhasználni a tsz-ek, gép és gépi felszerelések vásárlására 59.3 milliót, és ültetvénytelepítésekre mindössze 10.5 milliót. A nagy építési kedvet' mindenekelőtt a kiemelt ágazatokhoz kapcsolódó magas — 70 százalékos —ártámogatás' okozta. A két kiemelt ágazat, a szarvasmarhatartás!: és sértéstartási üzemág fejlesztésére összesen 145.6 millió forintot, vagyis az építési beruházások közel 61 százalékát fordítják a szövetkezetek. A tsz-ek mindenképpen ki akarják használni a .70 százalékos ártámogatás adta építési lehetőségeket, ezért igyekeznek, hogy az év még hátralévő részében minél több létesítmény kivitelezését megkezdjék. Kapacitás- és anyaghiány Kérdés, hogy a rendelkezésre álló anyagi-műszaki bázis mit tesz lehetővé? A tsz építkezések túlnyomó részének lebonyolítója a MEZÖ- BER tájékoztatása szerint már a tervezésnél is jelentős a lemaradás. Erre az évre 360 létesítmény tervezésével bízták meg a tsz-ek a MEZÖ- BER-t, s ezek közül 200-nál változtattak eredeti elképzelésükön. Emiatt új tervdokumentációkat kellett készíteni — a fel nem használt tervek díja meghaladja az 1 millió forintot —, s ezért a létesítmények közel 30 százalékának még ma sincs kész terve. A tsz-építkezések 60.8 ■ százalékát a saját épitőbrigá- dok, 16.4 százalékát a Tö- VÁL-ok és 22.8 százalékát állami vállalatok végzik. A fő kivitelező kapacitást tehát a tsz-ek saját brigádjai képezik. A tsz-ekriek ahhoz, hogy 145.3 millió forintos termelésiérték-tervüket teljesíteni tudják, legalább 1500 építőipari dolgozóval kellene rendelkezniük^ ezzel szemben ennek a létszámnak . mintegy felével rendelkeznek csak, amibp.l az következik, hogy az. építési' munkáknak is mint egy a felét .tudják elvégezni, a többi a jövő évre húzódik majd át, A kapacitáshiány csak súlyosbítja az immár krónikussá vált építőanyag-hiány is. Egész éven át hiány volt különböző betonvasakból, előregyártott ; vásbéton ' elemekből és hüHámpahíból.”1' Időnként hiány jelentkezik cementből, téglából, cserépből és egyéb fontos cikkekből, víz- és villanyszerelési anyagokból. ‘ A tsz-ek és a MEZÖBER elégedetlenek az AGROKER ez irányú tevékenységével, január 1 óta ugyanis ez a vállalat forgalmazza a tsz-épít- kezésekhez szükséges anyagokat, azonban még a reális igényt sem tudja kielégíteni. Teendők a jövőben E problémák egy része országos jellegű, néhányon azon ban helyileg is lehetne enyhíteni, a jövőben. Gyorsítaná a beruházások menetét, ha a tsz-ek megbízásaikat nem az utolsó percben, hanem még a tárgyévet megelőzően adnák le, hogy a kivitelezési tervek időben elkészülhessenek. A tsz-ek által létrehozott építési TÖVÁL-okat nagyobb mértékben kellene bekapcsolni a tsz-építkezések kivitelezésébe, hiszen ezért lettek létrehozva, ennek ellenére ezek kapacitásuk jelentős részét még ma is tsz-en kívüli tevékenységben, fpiszéknek és egyéb megrendelők nek végzett munkákban kötik le. Bővíteni kellene a tsz-ek építőanyag-előállító tevékenységét — homok, kő, kavicsbányák, téglaégetők stb. — hogy ezzel részben függetleníteni tudják magukat az országos anyagellátási gondoktól. — Rné — TÓPARTON (Szokolai felvétele) „Az égből jött “ Argentínában járt mohácsi szemtanú sevgtés előtt a #z ámliábörú „harcosai**. Az Égervölgy csendjét tegnap vidám gyerekkacaj verte fel már korán reggel. Egésznapos, kirándulással, egybe-. .kötött járőrversenyt és szám- háborút rendezett ’ a Tanárképző Főiskola Gyakorló IskO1- lája, mintegy 7Ö0 iskolás és 12 határőr részvételével. Erdei Tibor főtörzsőrmester vetélésével a határőrségtől elhoztak néhány, rádiót, , hogy a csapatok igázi „kapcsolatot tarthassanak. fenn. -egymással a bokrokban. A számháborúban a VII-—VIII, osztályosok vettek részt, ,az ákadályvgr-. seny küzdelmei pedig'az V— VI. osztályosokra vártak. A verseny után a VII—VIII-os úttörők a határőrökkel beszélgettek. Egy-egy rajnak egy határőr volt a „vendége”. A katona—úttörő találkozó e legtermészetesebb formája lehetőséget nyújtott a sok kiváncsi gyereknek mindenféle kérdés feltevésére, a katonák pedig beszámolhattak a katonaélet szépségeiről. Az akadályverseny győztes őrsei, játékokat, labdákat és őrsi naplót kaptak, a számháborúzok harci kitüntetésé: cukorka' volt. Dévényi Rezsőné mohácsi lakos, nyugdíjas, a Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalat épületében lévő orvo- ri rendelő írnoka 24 év óta nem látott öccséhez ment látogatóba ez év márciusában, Argentínába. Az útról nemrég érkezett haza. Elém teríti a La Capital című argentin napilap június 22-i számát, amelyet magával hozott. Az újság csaknem egy egész oldalas, fényképes riportot közöl egy különös eseményről. — Én nem az újságból értesültem erről a szinte hihetetlen eseményről, hanem a szemtanúja voltam — mondja. — öcsémmel országjárásra indultunk és júniusban érkeztünk a tengerparti Miramar üdülőhelyre. Nagyon szeretem a tengert, így aztán a tengerre néző 12 emeletes szálloda egyik szobáját vettük ki, június 21-én. Aznap éjjel nem aludtam, hanem ültem a karosszékban és az üvegfalon át gyönyörködtem a holdsütötte tenger hullámzásában. Pihentető, csendes éjszaka volt. Egyszercsak valami különös fényt láttam az égbolt felől a földre hullani. Mintha egy autó reflektorának fénysugara „söpört” volna végig a szobámon.' . A fényt sziszegő hang kísérte. „Mi volt ez a fénysugár!? — kérdeztem öcsémtől” — „Biztosan valami üstökös lehetett” mondta. Én úgy láttam, hogy tőlünk mintegy másfél kilométerre „csapódott” le a fény. „Nézzük meg” T- mondta öcsém. Azonnal autóba ültünk, s alig 2—3 perc .múlva egy utcakereszteződéshez értünk. Abban a pil- : lanatban onnan a kereszteződés helyéről egy gömbalakú fényes testet láttam felszállni sziszegő hang kíséretében, majd gyorsan eltávolodott az ég felé. Az öcsém is látta. De akkor már nemcsak mi voltunk ott, hanem egymás után érkeztek az emberek, ki autóval, ki gyalogosan. Szótlanul hallgatom. — Látom, kételkedik — folytatja. — Itt ez a fiatalember — mutatja az újságban a fényképet — mesélte, hogy kerékpáron ment hazafelé, s amikor ehhez a helyhez ért. előtte szállt le ez a fényes tárgy. Ijedtében leesett a bicikliről. Az esemény pillanatában még 2—3 ember volt a helyszínen, akiit arról számoltak be, hogy ebből a fényes, gömbalakú testből egy ember szállt ki, akinek telje- j sen „földi ember formája i volt”. Mondott, vagy kérdezett valamit, de nem értették. Az ottlévők akkor segítségért kiáltoztak. A kiáltozásra visz- szaszállt a fényes testbe és felrepült. Ebben a pillanatban érkeztünk oda. Az embert már nem láttuk, de a felszálló féhygömböt igen ... — Ha leszállt, akkor a leszállás helyén valami nyomot kellett volna találni — mondom. — Találtunk is! Ez az utca nem aszfaltozott, hanem egyszerű földút volt. A földön egy 80 centi mély lyukat találtunk, a lyuk körül pedig körülbelül 18—20 méter át- méretben köralakban meg- nyomódott a föld. A tárgy alapjának nyoma Szépen kirajzolódott. De nemcsak „egyszerű” nyom maradt utána, hanem a leszállás helyén a föld szinte porrá égett, fekete, púderfinomságú porrá. Ebből a porból hoztam is haza egy evőkanálra valót. .. Nem tudok mit szólni a hallottakhoz, csak nézem az újságot, a riportot illusztráló fényképeket, amelyek az eseményt tárgyaló embercsoportokról készültek, a fényes tárgy rajzát, amelyet elmondás alapján rajzoltak és közölte az újság. A szóbanlévő gömb alakú test tetejéből — csiga szarvaihoz hasonló — két rúd áll ki, amelyek kis gömbben végződnek. — Nem hiszi amit mondok? — kérdi. — őszintén szólva én is kételkednék, ha valaki nekem mesélné. De én láttam. És mások is. Másnap reggel már ott volt a rádió, televízió, készítették az interjúkat. Széttárja a kezét. — Higgye el. hogy nem vagyok képzelődő asszony, tudok hullócsillagokról, üstökösökről, meteorokról... De ez valóban a égbolt felől jött, leszállt, aztán elrepült... Az újságíró most mit mondjon? Garay Ferenc Tib mint ezer nyeremény a lelté hétfői jutalomsorsolásán A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hétfőn, a Nádor utcai -székházában rendezi a I/ottó szeptemberi jutalom sorsolását. A húzáson a 38. játékhét szelvényei között ösz- szesen 1022 tárgynyereményt sorsolnak ki. Főnyereményként ezúttal 2 háromszobás öröklakás, egy Wartburg de Luxe és egy Skoda 1000 NB személygépkocsi jut a legsze- lencsésebb lottózóknak. — Az egyetemi demokrácia. Dr. Adám Antal, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog tudományi Karának profesz- szora tanulmánysorozatot írt az egyetemi demokráciáról. Á sorozat első része a Felsőoktatási Szemle szeptemberi számában jelent meg. — A világirodalom remekei címmel két sorozatot is indított a Magvető Könyvkiadó. ] Az egy'k két, a másik három ! éven át jelenteti meg a leg- J kiemelkedőbb műveket. Most j harmadik sorozat is indul, ez ! a válogatás több vonatkozás- 1 ban is kiegészíti az első két- I tőt és formában, külsőben is modernebb. i Tüzelés, rossz hatásfokkal 1. Az olaj kályhák és az olaj- kazánok a tapasztalat szerint a szükségesnél kétszer, néha háromszor több olajat fogyasztanak. 2. A központi fűtőberendezések kazánjai a KNEB megállapítása szerint a kazángyárak 70—72 százalé- ; kos szavatolása ellenére a gyakorlatban csak 35—45 százalékos hatásfokkal dolgoznak. Ezért a fajlagos fűtési díj — még az 1966. áprilisi szánár-emelés előtt — általában köbméterenként 8,72— 18,08 forint között alakult. 3. Az ipari kazánok égéshatásfokát a hagyományos műszerekkel csak nagy felkészülés után lehet ellenőrizni, ez pedig az üzemekben nem mindig lehetséges. 4. A kevés beruházási költséget igénylő gáz és olaj központi légfűtések ós azok olcsó üzemköltségeinek biztosítása ... Ez a négy téma szerepel azon az előadáson, amelyet az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pécsi csoportja rendez október 3-án, csütörtökön du. fél 5 órakor a Technika Kárában. Az előadó: Remin iczky Károly nyugalmazott főmérnök. Budapest. Az előadást műszeres bemutató követi. Ismét sok lesz az áthúzódó beruházás Rakefajelre indulnak a csapatok Számháború és járőrverseny az Égervölgyben
