Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

2 n«oiQ 1968. «eptembe: 29. „Vaskéz“ és „sebes villám" Bon n. '* V napokban fejező­dött be a Bundes- ’vehr. „fekete orosz- uiii” " fedőnevű haú- ., akorlafca, • s máris i jabb, a közeljövőben . eg tartandó gy akor­: átokról érkeznek je­lentések. Az NSZK hadügy­minisztériuma bejeie-i- tette, hogy a word- horni gyakorlótéren a nyugatnémet légierő „sebes villám** fedő­névvel nagyszabású gyakorlatot tart szep­tember 30-án. Rnnek programjában ejtőer­nyős egjségek beve­tése, bombázások és a légierő fedélzeti fegy­vereinek földi cél­pontok elleni alkal­mazása szerepel. A hadgyakorlatot meg­tekinti Lübke elnök, Schröder és a Bun­deswehr főfelügyelő­je, Maiziere tábornok is. Ugyancsak szep­tember 3C-án a Nyu- gat-Németország terü­letén állomásozó an­gol csapatok is gya­korlatot rendeznek -vaskéz” elnevezés­sel, amelyben 4500 katona. 100 tank és 650 gépkocsi vesz részt. Végül október ele­jén a NATO tagálla­mok légiereje egyesí­tett hadgyakorlatokat fog tartani. Mivel ez a felélénkült milita­rista tevékenység a szocialista országok határainak közelében zajlik le, nyilvánvaló, hogy Bonn továbbra is az európai feszült­ség növelésére és a háborús hisztéria kel­tésére törekszik. Küldöttségünk Koreában Phenjan. A magyar parlamenti kül­döttség, amely Kállai Gyula vezetésével a KNDK-ban tar­tózkodik, Kang Rjang Uk, a Legfelsőbb Népi Gyűlés El­nöksége kíséretében szeptem­ber 21-én Hamhüngbe látoga­tott. A magyar vendégek a nap folyamán megtekintették a Rjonszongi Általános Gép­gyárat és Vinalongyárat. * MOSZKVA: Alois Indra, a CSKP Központi Bizottságá­nak titkára szombaton Moszk­vából, visszaindult Prágába. Indra a Svoboda elnök vezet­te csehszlovák küldöttség tag­jaként részt vett az augusz­tusban Moszkvában megtar­tott szovjet—csehszlovák tár­gyalásokon. Az utóbbi hetek­ben gyógykezeltette magát a Szovjetunióban. Sukarno „odahaza ran“ Djakarta. Pénteken olyan «ajtóje­lentés látott napvilágot, amely szerint Sukarno volt Indonéz elnököt letar­tóztatták Illegális szervez­kedés gyanúja miatt. So­ha rto elnök bejelentette, hogy Sukamo volt elnök, „kihallgatás alatt van”, de azt nem tisztázta, hogy ez a kihallgatás miféle tevé­kenységre vonatkozik. (1MT március előtti vagy utáni működésre.) Suharto azt mondotta, hogy mindaddig nem mondhat többet, amíg a vizsgálat be nem feje­ződik. Suharto nem erősítette meg azokat a jelentéseket, amelyek szerint Sukamőt letartóztatták, mindössze ennyit mondott: „odahaza van”. LONDON: Montgomery tábornagy, a második világ­háború legendáshírű személyi­sége péntek este nyilatkozott az angol televízióban. A tá­bornagy elutasította a cseh­szlovákiai eseményekkel kap­csolatban a Nyugaton keltett hisztériát és hangoztatta, kép­telenség minden olyan gondo­lat, hogy a Szovjetunió kato­nai erőt kívánna alkalmazni a Nyugat ellen. ♦ NYUGAT-BERLIN: A Nyugat-Berlinben tanuló diá­kok pénteken tüntettek a gö­rögországi fasiszta diktatúra ellen. A diákok a politikai foglyok szabadon bocsátását és a demokratikus szabadság- jogok helyreállítását követel­ték. •f TOKIÓ: A néhány nap­pal ezelőtti tájfunt hatalmas záporok követik Japánban. A helyenként 600 millimétert is elérő csapadék Shikoku szige­ten 4000 házat árasztott el, többszáz hektárnyi vetést tett tönkre és megrongálta az út­hálózatot. *■ SZÓFIA: A 24. Nemzet- özi Vásáron Plovdivban ősz­iesen TI kiállított iparcikket iíjaztak aranyéremmel. Ezek :ö7.ül 50'bolgár gyártmány. 27 ledig külföldi. Az aranyérmet szerzett külföldi termékek megoszlása a kővetkező: Szov­jetunió 6, Lengyelország 4. Magyarország 2. Csehszlovákia 2, Franciaország 2 aranyérem. ♦ BELGRAD: Mint a Tan- jug jelenti, pénteken este a Jugoszláv Beruházási Bank­ban Belgrádban aláírták a magyar—jugoszláv bankkon­zorcium megalakításáról szóló egyezményt. A bankkonzor­ciumot közös igazgatóbizott­ság vezeti majd. apró ■ ­a TASZSZ-nak A TASZSZ szerkesztősége részéről a Moszkvában most megtartott KGST vb 36. ülé­sével kapcsolatban kérdést intéztek az ülésszak soros elnökéhez. Apró Antal elv­társhoz, hogy a vb ülésen melyek voltak azok a leg­fontosabb kérdések, amelye­ket tárgyaltak? ♦ STOCKHOLM: Pénteken Stockhomlban, bejelentették, hogy a svéd Nobel-díj kiosztó bizottság október közepén dönt a dijak odaítéléséről. Ok­tóber 16-án az orvosi, 17-én az irodalmi, 30-án pedig a fi­zikai és kémiai díjat adják ki. A Nobel békedíj odaítélé­sének dátumát még nem kö­zölték. ♦ BELGRAD: Schnekta Pé­ter ezredes, katonai attasé a magyar Fegyveres Erők Nap­ja alkalmából pénteken kok­télt rendezett Belgrádban, amelyen részt vett Viktor Du- banj vezérezredes, Rudi Peto- var altábornagy és Ivan Dol- nicsar vezérőrnagy, nemzetvé­delmi minisztehelyettes és a jugoszláv tábornoki kar szá­mos más tagja, a nemzetvé­delmi minisztérium sok veze­tő munkatársa. Jelen voltak a baráti szocialista országok dip­lomáciai képviseleteinek veze­tői, s a jugoszláv fővárosban akkreditált külföldi katonai attasék. Kiesinger—De Gaulle tanácskozás Bonnban Bonnban Kiesinger nyugat­német kancellár és De Gaulle francia elnök szombaton foly­tatta a megbeszéléseit Bonn­ban. A kancellár és a francia államelnök pénteken négy- szemközt kétórás eszmecserén vitatta meg az európai hely­zetet, a szombati megbeszé­lések középpontjában is a ! „nyugat-európai közösség” problémái szerepeltek. Mint a Reuter bonni tudó- ; sítója rámutat, semmi jele 1 nincs annak, hogy Francia- ország és Nyugat-Németország közeledett volna egymáshoz akármelyik fontosabb kérdés­ben. A kancellár pénteken este vacsorát adott vendége tisz­teletére. A vacsorán felszó­lalva erélyesen szorgalmazta a nyugat-európai egység meg­teremtését, kijelentette, hogy Franciaországnak és Nyugat- Németországnak az enyhülés útján kell haladniok, fáradoz- niok kell a béke megőrzésén. Az általános szólamokon túl­menően azonban Kiesinger semmiféle konkrét elképzelést nem körvonalazott. De Gaulle elnök meglehe­tősen kétélű és célzásokkal De Gaulle francia köztársasági elnök Bonnba látogatott. Képünkön: De Gaulle Kiesinger nyugatnémet kancellárral. bőven tarkított választ adott a bonni kancellárnak. Hang­súlyozta, hogy ő is az egység megteremtésének híve, Fran­ciaország ennek az egységnek, az enyhülésnek, Európa béké­jének biztosításán fáradozik. Röviden utalt a csehszlo­vákiai eseményekre is, nem titkolta, hogy a szocialista országok közös fellépése nem találkozott tetszéssel, de hazzáfűzte, hogy mindez egy­általán nem indokolja, hogy Franciaország politikája meg­változzék. De Gaulle szomba­ton délután hazautazott. <0017 EisiEEmaiisíjsa Diákok tömeggyűlése Mexikóban Mexikó. Tömeggyűlést tartottak a diákok péntek este a mexikói főváros központi terén. A szakadó eső ellenére több, mint 12 000 egyetemista és középiskolás fiatal gyűlt ösz- sze, hogy meghallgassák a diákmozgalom vezetőinék hoz­zájuk intézett szavait. A diákvezetők kijelentet­ték, hogy Mexikó városában folytatódnak a tüntetések egé­I szén a „végső győzelemig”, addig, amíg Diaz Ordaz elnök nem teljesíti a tanuló fiatal­ság követeléseit. Közben Echeverria belügy­miniszter kijelentette, hogy kiadta már az utasítást az egyetemi város kiürítésére. Hangoztatta, a hatóságok el­foglalják az egyetemi részle­get és eltávolítják onnan a diákokat. • Föld—Hold—Föld • Uj ENSZ ülésszak • De Gaulle Bonnban 9 Salazar utóda • Feszültség az olimpia- városban B Partizántámadás amerikai kiképzőtábor ellen S ai gon. A dél-vietnami partizánok szombaton reggel Quang Nam tartományban több amerikai katonai létesítmény ellen in­téztek támadást. A harc a Thoung Dúc mellett levő kü­lönleges katonai kiképzőtábor ellen intézett támadással kez­dődött. Ezt gyalogsági roha­mok követték. Tíz perccel ké­sőbb a partizánok Thoung Dúc városát lőtték, majd a város két amerikai megerősí­tett állását támadták. A hazafias erők csapdájába esett a demilitarizált övezet­től közvetlenül délre egy ten­gerészgyalogos járőr csapat A partizánok jól álcázott rejtek­helyükről intéztek az ameri­kaiak ellen meglepetésszerű támadást Az amerikaiak hat katonát veszítettek. Közben B—52-es óriás repü­lőgépek péntek este és szom­baton reggel .folytatták Tay Minh térségének bombázását. Néhány óra leforgása alatt e területre 360 tonna robbanó­anyagot szórtak. ár elsősorban a tudomány­ág a technika diadala, mégis a hét külpolitikai eseményeinek élére kí­vánkozik a Szonda 5 szovjet automatikus űrállomás eddig páratlan teljesítménye. A bo­nyolult út megvalósításának szenzációja részleteiben is foglalkoztatta a világ tudó­sait. Találgatják a különle­ges ötvözetet, amely sértetle­nül bírta a Föld légkörébe való visszatérésekor keletke­zett 12—13 ezer fokos hőt, továbbá a számítástechnika bravúrjának tartják a vissza­térés helyének, és idejének pontos meghatározását. Nyu­gaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban — an­nak kapcsán, hogy Amerika lemaradása ismét bizonyítást nyert — alig titkolt sopán- kodással ismét az űrversenyt emlegetik. Bonyolult nemzetközi kö­rülmények között kezdődött meg az elmúlt héten az ENSZ közgyűlés 23. ülésszaka. Az érdemi vitára csak a jövő héten kerül sor, akkorra vár­ják a világszervezet székhe­lyére a tagállamok teljes kül­döttségeit, amelyeket ezút­tal általában az illető ország külügyminisztere vezet. TJ Thant a közgyűlés elé terjesztett főtitkári jelentésé­ben azt állapította meg, hogy Angol diplomaták vezették 1938. szeptember 30-ának reg­gelén a Csehszlovák Köztársa­ság diplomatáit a müncheni Königsplatzra, a Hitler által emelt „Führerbau?’ épületébe. A csehszlovák megbízottak ak­kor már több mint 12 órája vártak Gestapo őrizet alatt a müncheni Regina hotel hali­jában. Amikor a korareggel! órákban felmentek a Führer­bau lépcsőin — éppen fél­órás volt a Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier ál­tal aláírt müncheni egyez­mény. A müncheni diktátum ter­mészetesen „nem hullott ax égből”. Logikus következmé­nye volt a nyugati nagyhatal­mak, elsősorban Nagy-Britan- nia vezető körei politikájának. ( Ez az irányvonal mindent el- ) kővetett, hogy a hitleri Német- , ország agresszív erejét a fő- c ellenség, a Szovjetunió felé ) Irányítsa. Ennek az elgondo­lj lásnak a hordozói nemcsak ? politikai engedményekre, ha- s nem a Münchenhez hasonló ( gyalázatos árulásra is hajlan- ( dók Voltak Európában és kü­Í lönösen a náci birodalom ke­leti határain. A müncheni dön­tés betűje szerint „csupán” el­szakították a csehszlovák ál­lamtól és a német birodalom- ( hoz csatolták Csehszlovákia ) úgynevezett „szudétanémet” ( területeit. E súlyos döntésnél I is kárhozatosabb volt azon­ban a müncheni diktátum mé­lyeb politikai értelme. Nem kevesebbet jelentett, mint azt, hogy Nagy-Britannia és Fran- { Ha ország szabad kezet bizto^ sít a náci Németországnak a* ( európai status quo szétrom- < bolására, s ezzel elkerülhetet- ) lenné teszi magát a második világháborút! München — 30 éve Az események ezt telje« mértékben igazolták: München utat nyitott a hitleri kalandor- politika számára: a Führerbau- ban aláírt okmány végső soron 50 millió ember életébe került. A müncheni egyezménynek ez a mélyebb értelme — tehát az, hogy a német hódító po­litikának szabad kezet biztosit Európában — indokolja azt a heves politikai küzdelmet, amely a harmincadik évfor­dulón. napjainkban is zajlik az egyezmény körül. A csehszlovák álláspont ter­mészetesen az volt és ma ia az, hogy a müncheni diktá­tum kezdettől fogva törvény­telen és érvénytelen, mert azt a hitleri birodalom kényszé- rítette Csehszlovákiára. A dik­tátumot a csehszlovák parla­ment sohasem ratifikálta. Márpedig az 1920-as csehszlo­vák alkotmány kimondja, hogy a kormány nem engedhet át területeket idegen hatalomnak, ha a megállapodást a nemzet­gyűlés nem hagyja jóvá. Ezen a jogi érvelésen kívül is minden józanul gondolkodó politikai irányzat számára vi­lágos, hogy erkölcsi-politikai értelemben a müncheni dik­tátum éppen olyan törvény­telen, mint a hitleri birodalom többi hódításai. Végül, de nem utolsó sorban: erről a győzte» hatalmak a gyakorlatban ép­pen úgy megsemmisítették a müncheni diktátum „eredmé­nyeit”, mint ahogy megtették ezt a többi hitleri hódítás ese­tében. Mégsem tagadható, hogy a tőkés nagyhatalmak nem mindegyike tanúsít ma sem nemzetközi jogilag egyértelmű magatartást München viszony­latában. Az aláíró hatalmak közül kettő, Franciaország és Olaszország nyilvánította — De Gaulle szavaival élve — „kez­dettől fogva semmisnek és ér­vénytelennek” a diktátumot. Anglia már kétértelműbb ma­gatartást foglalt eL Eden, akkori külügyminiszter 1942- ben hivatalosan felmondta ugyan a- müncheni egyezményt, — de csak azzal az indokolás­sal, hogy 1939 márciusában Hitler egész Csehország meg­szállásával és a cseh—-morva protektorátus létrehozásával „megsértette azt”. Nem nyil­vánította nemzetközi jogilag semmisnek és érvénytelennek a müncheni egyezményt hiva­talosan az Egyesült Államok kormánya sem, amelynek pe­dig harminc esztendővel ez­előtt nem volt közvetlen ré­sze a diktátum létrehozásá­ban. Ennek a sajátos habozásnak az okát abban a különleges szerepben találhatjuk, amelyet Nyugat-Németország az ameri­kai és általában a NATO stratégiában betölt. Miután Nyugat-Németország a legfon­tosabb »zovjetellenes agresszív bázis szerepét játssza, az Egye­sült Államok és Nagy-Britan­nia óvakodik attól, hogy gyen­gítse azokat a nyugatnémet belpolitikai erőket, amelyek egy Ilyen agresszív politika fő támaszai! Márpedig éppen ezek az erők évek óta harcolnak a müncheni egyezmény érvé­nyességének elismertetéséért. Sőt — még a csehszlovák terü­letekre fenntartott „igényüket” sem adták fel. A hajdani szudétanémet ná­cik legfőbb szószólója, See- bohm, a bonni kormány vqlt közlekedésügyi minisztere nyíl­tan kijelentette, hogy az egyezmény érvényben van, s a gyámsága alatt működő „szudétanémet munkacsoport” a müncheni egyezmény során Csehszlovákiától elszakított te­rületeket ma is „a német bi­rodalom csehszlovák megszál­lás alatt álló részének” nevezi. Adenauer és Erhard hivatali működésük egész ideje alatt megtagadták, hogy semmisnek nyilvánítsák a müncheni egyez­ményt. Kiesinger kancellár 1966 decemberében az úgyne­vezett „új keleti politika” meg hirdetése során is csak addig ment el, hogy a diktátum „többé nem érvényes”. A müncheni diktátum feltétel­nélküli semmissé nyilvánítá­sára és megtagadására ő sem volt hajlandó. Harminc esztendővel a szé­gyenteljes müncheni paktum; huszonhárom esztendővel a második világháború befeje­zése után a müncheni terület­rablással folytatott zsarolás még ma is az imperialista po­litika fegyvertárához tartozik és szerves része a Bonn poli­tikáját befolyásoló legsötétebb erők politikai programjának! Egyről azonban megfeledkez­nek, az európai erőviszonyok megváltoztak és a müncheni álom kergetőinek ma sincs reális lehetőségük céljaik el­éréséhez. egy év óta rosszabbodott a nemzetközi helyzet. A tények között, amit megállapítása in­dokául felsorolt, első helyen a változatlan kegyetlenséggel folyó vietnami háborút emlí­tette. Sajnálattal állapította meg, hogy eltűnőben van az a remény, ami tavasszal a Párizsban megkezdődött viet­nami—amerikai tárgyalások idején megcsillant Második okként a közel-keleti válsá­got nevezte meg. Itt egy év óta nemhogy nem szűnt meg, hanem még fokozódott a fe­szültség. Itt kell megemlítenünk a szovjet külügyminisztérium nyilatkozatát Ebben figyel­mezteti az izraeli kormányt arra a súlyos felelősségre, amely az EAK, Szíria és Jor­dánia ellen az utóbbi időben különösen megszaporodott fegyveres provokációk követ­kezményei miatt terheli. Is-, mételten hangsúlyozza e nyi­latkozat is, hogy Izraelnek végre kell hajtania a Bizton­sági Tanácsnak a közel-ke­leti rendezésre való határoza­tait Pénteken Bonnba érkezett De Gaulle francia köztársa­sági elnök, hogy az öt esz­tendővel ezelőtt aláírt együtt­működési egyezmény értel­mében lefolytassa az NSZK vezetőivel az időszakonkénti ' sorrakerülő megbeszéléseit. A mostani francia—nyugatnémet tárgyalásokra különösképpen árnyékot vet a NATO kérdé­sében megmutatkozó nézet- különbség. Jelentős személyi változás történt a hét végén Portugá­liában. Az agyvérzés követ­keztében már második hete eszméletlenül fekvő Salazar diktátor helyébe — aki az orvosi vélemény szerint élet- benmaradása esetén sem nyer heti vissza munkaképességét — Marcelo Caetano profesz- szort nevezték ki miniszter- elnöknek. A változás azonban valóban csak személyi. Caetano professzor politikai kar­rierje szervesen kapcsoló­dik Salazar fasiszta rezsiro- jéhez, többször volt tagja a diktátor kormányának, és már évek óta Salazar eset­leges utódjaként könyvelték eL Bár az új miniszterelnök szeretne úgy tetszelegni, mint aki liberális irányban törté­nő változásokat tervez, egy­általán nem valószínű, hogy az új kormány a négy év­tizedes diktatúrán csak vala­mennyire is lényeges válto­zásokat hajtana végre: Nagy figyelem kísérte az elmúlt héten az egyre heve­sebbé váló mexikói diáktün­tetést Az országot feszítő szociális ellentétekre vissza­vezethető megmozdulásoknak és a brutális rendőri beavat­kozásnak már több halottja, sok sebesültje, és majdnem ezer letartóztatottja van. Az olimpiai falu biztonságát is nagy rendőri készültséggé} kellett megvédeni. A Labour Monthly a csen szlovák iái eseményekről J A Labour Monthly című marxista folyóirat í'őszerkeszi tője Palme Dutt cikkében a csehszlovákiai fejleményekkel foglalkozik. A cikk szerzője síkraszáll amellett, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista állam által a csehszlo­vákiai ellenforradalom ve­szélyének felszámolása érde­kében hozott intézkedések jo­gosak és szükségesek voltak* „A csehszlovákiai problé­mákat nem lehet az általános európai helyzettől; a neoná- cizmus aktivizálódásától és a nyugatnémet revansizmus te­vékenységétől elszakítva szem­lélni”. Ma még fontosabb, mint korábban bármikor az osztály ellenséggel szembeni közös ' internacionalista fellépés, — írja Dutt. — Szívós harcot kell vívni a hisztérikus szov­Tli-f -nol -i n if r ~ *fli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents