Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

«f. Iß* —* Diinonimi naoto 1968. szeptember 22. Mindössze 87 fiú nem tanul tovább... Minden jelentkezőt felvettek a szakmunkásképző intézetek Ez esetben minden az előre­jelzések szerint történt: tavaly megindult az „áradás”, idén pedig -+- 331 jelentkezővel te­tőzött a demográfiai hullám... És ha már az árvízi jelenté­sek stílusában kezdtük, foly­tassuk is úgy: az illetékes ezervek gondos előrelátása és hatékony összefogása követ­keztében az 1968. évi hullám zavartalanul levonult. 3831 szakmunkás Pécs, illetve Baranya ipari Üzemei, szövetkezetei évente átlagosan 3500 új szakmun­kást igényelnek. A szakmun­kásképző-intézetek befogadó­képességét ennek megfelelően alakították ki az elmúlt évek aorán, a demográfiai hullá­mot várva azonban mintegy 500 fővel megemelték az isko­lák kapacitását. Ennek köszön­hető, hogy az 1968—69-es tan­évre 3831 tanuló nyerhetett felvételt, ami azt jelenti, hogy egyetlen — a lehetőségeket is figyelembe vevő — jelentkezőt Km kellett elutasítani. Az elsőéves szakmunkás- tanulók közül 2483 a fiú és 806 a leány. A tanulók több­sége a Munkaügyi Miniszté­rium négy nagy intézetének valamelyikében kapott helyet (500-as intézet: 505 elsős; 501- os: 426, 506-os: 277, 508-as 279.) A kereskedelmi tanulóiskolá­ban 203, a mezőgazdasági szak­munkásképző iskolákban pedig 450 elsőéves látott munkához. Ez utóbbi szám egyébként ör­vendetes módon nagyobb az előirányzottnál: a három is­kolába (Villány, Pécsvárad, Sellye) 370 tanuló felvételét tervezték, az érdeklődés hatá­sára azonban „menetközben” kibővítették a felvételi kere­Gyengül a „mágnes“ A megye általános iskolái­ban (Pécs nélkül) 4700 nyol­cadikos fejezte be tanulmá­nyait Közülük 2450 a fiú és 2250 a leány. A munkaügyi, a mezőgazdasági és a különböző szaktárcák felügyelete alatt dolgozó szakmunkásképző in­tézetekbe 2347-en nyertek fel­vételt. (1746 fiú és 601 leány.) A fiúk továbbtanulási kedvé­re és lehetőségeire jellemző, hogy mindössze nyolcvanheten maradtak otthon. A lányok helyzete jóval súlyosabb. A régi gond az idén is jelentke­zett: nincs elég „női” szakma. De szembe kellett nézni egy másik akut problémával is: a lányok többsége képtelen tu­domásul venni a realitásokat. Minden harmadik jelentkező fodrász vagy kozmetikus akart lenni.. Az idei év érdekes megle­petése: gyengül Pécs vonzere­je. Az 1968—69-es tanévre 400 Vidéki fiatal a pécsi iskolákba való felvételét tervezték, s a beiskolázás során két fővel alatta maradtak a tervszám­nak. Ugyanakkor az a koráb­bi tapasztalat is megerősítést nyert, hogy azokban a szak­mákban, melyekben az inté­zetek korszerű kollégiumi el­helyezést tudnak biztosítani, MEZÖGAZDASAGI SZAKÜZLET NYÍLT Komlón, Kossuth L. u. 13. sz. alatt, széles áru­választékkal. Kapható: mindenfajta mezőgazda- sági kisgép, szőlészeti cikk, műtrágya, növény­védőszer, állati tápszer, állategészségügyi cikk, vetőmag, méhészeti cikk, farostlemez, PVC vízve­zetékcső, mezőgazdasági szerszámok és eszközök, zsák, zsineg, kötél-áruk. PVC kocsitakaró, 200 'it. vashordo. gyümölcsfa stb. Keresse fel az FMSZ új szaküzletét. — többnyire nincs felvételi gond. Érdemes végigfutni az egyes szakmák felvételi statisztiká­ját. A sláger idén is a laka­tos és autószerelő szakma. Ér­dekes, az ehhez elég közelálló forgácsolás, már utánpótlás­gondokkal küzd. A megyéből tervezett 51 felvétel helyett mindössze 35-re került sor. Hegesztő-tanuló sem akadt elég: 26 helyett 19-en jelent­keztek. Vas- és műszeripari vonatkozásban összességében mégis száz százalék fölötti a beiskolázás: a tervezett 419 ta­nuló helyett 439-et vettek fel. Komlón > javult a helyzet A Komlóra telepített Május 1. Ruhagyár nemcsak munka­erő, de tanulmányi vonatko­zásban is érezteti kedvező ha­tását. Megtörtént, ami még sohasem fordult elő: minden komlói kislányt felvettek sza­bónak. aki csak jelentkezett. Könnyűipari vonatkozásban egyébként közel 180 százalé­kos a beiskolázási teiv teljesí­tése: 255 tanuló helyett 400-at vettek fel. Érdekes képet mutatnak a pécsi számok is. Az összesen felvett 1484 szakmunkásta­nulóból mindössze 284 a lány. A helybeli: 942. A beiskolázá­si akció lezárása után szaba­don maradt férőhelyek száma: 128. melyből egyetlen egy sem „női” hely ... Még egy érdekes szám: a szakmunkástanulónak felvett' fiatalok (pécsiek) 72,5 száza­léka fizikai szülők gyermeke. Nem érdektelen talán a ta­nulókat szerződtető szervek rövid áttekintése sem. A ta­nácsi ipar 136 fiatalnak biz­tosít tanulási lehetőséget, il­letve munkát. A szövetkezeti ipar (ktsz-ek) 128 fiatalt szer­ződtetett. A magánkisiparban 126-an, a mezőgazdaságban 25- en, a szaktárcák iskoláiban pedig 51-en tanulnak. Az érett­ségizett ipari tanulók száma: 139. Alfa, Lakás, ABC 4 A Pécsi Vegyesipari Vállalat búíorpályázatáuak eredménye Pál Ferenc mérnök díjnyertes garnitúrájával. Ez év májusában pályáza­tot hirdetett kárpitozott felevő és ülőgarnitúrára a Pécsi Ve­gyesipari Vállalat. A beérke­zett, majd elkészített pálya­munkák a kereskedelem előtt vizsgáztak — nagy sikerrel. A pályázatban tegnap hirdet­tek eredményt a vállalat Lotz Károly utcai asztalos-, kárpi­tos részlegében. A pályázat meghirdetésével a Vegyesipari Vállalat a Ba­ranya megyei tervezőknek és hozzáértő szakembereknek kívánt lehetőséget adni. Tizen­Mikro tájközpontok Baranyában Mintegy 50 tájközpont terve készül — Hol, hova, mi épül? Pillantás a jövőbe Nagy terem, kezükben tus­sal, ceruzával az asztalok fö­lé hajló fehérköpenyes embe­rek — statisztikai adatokat tartalmazó vaskos könyvek az asztalok sarkán ... Mindenna­pi kép ez a Baranyai megyei Tanácsi Tervező Iroda szék­házában. A falon lepedőnyi nagyságú kész tervek — Du- naszekcső, Bóly, Hird új lakó­telep, harkányi hétvégi ví- kend telep — felírással. Az egyik asztalnál Sánta János irányító tervező — előtte is könyvek, tervrajzok. Vezeté­sével héttagú kollektíva dol­gozik, immár öt éve rajzol­ják a baranyai községek jö­vőjét. öt éve kapták a meg­bízatást, hogy alakítsanak ki rendet a falvak jövő fejlődé­sét illetően, tervezzék meg a faluközpontokat, a mikro tá­jakat. — Az országban kialakul­nak a központok, az alköz­pontok és a mikro tájegysé­gek — mondja. — Meg kell határozni azokat a körzete­ket, amelyek a környékre vonzó hatással vannak, s amelyek iparilag, gazdasági­lag, közigazgatásilag egységet alkotnak, vagy egységet ké­pezhetnek. Beszélgetésünk pillanatnyi­lag csak úgynevezett falu­központok, vagy más néven kisvárosi központok tervezé­sére irányul. Ezt a munkát ők végzik. — Megyénkben jóval több, mint 300 település van — mondja. — Az természetes, hogy valamennyi település igényét minden vonatkozásban — gazdasági, egészségügyi, kulturális — kielégíteni nem lehet Ezért kell meghatároz­ni — most nevezzük így: a főfalukat, amelyek kis köz­pontokká fejlődnek majd a jövőben, illetve már a jelenük is rangosabb a környezetük­ben lévő többi településnél. Ceruzát vesz kézbe és rajz­zal illusztrálja mondatait — Ha megnézzük a térké­pet, arról győződünk meg, hogy általában a főbb úthá­lózat mentén helyezkednek el a jelentősebb települések, a főbb utak mentén „csapódik” le a népesség. Nem vitás, hogy a jövőben ez a tendencia csak fokozódik, tehát lényegében ez határozza meg: melyik községet „nevezzük ki” kör­zeti községnek. — Baranyában természete­sen vannak már körzeti köz­ségek. De mi ezeknek a köz­ségeknek a jövője, milyen lesz a központjuk? _ Eddig mintegy harminc k isvárosi központ tervét ké­szítettük el, körülbelül még húszé van vissza. Nagydobsza rendezési terve — olvasom az asztalra terített hatalmas rajzpapír feliratát — Ez nemrég készült el — mondja, aztán a kérdéseimre J.fcudfcUrHag. n—­é. o-ódo 4*. toótej&ecie' «S. ■■Irnirt» 3 TSZ i «3- cdyi jellegi «aSi «er 12..zct«áerütefc, oar'c Nagydobsza általános rendezést terve. adott válaszai alapján kikere­kedik az az alapos és körül­tekintő munka, amely egy ilyen terv elkészítését is meg­előzi. A tervezés sokrétű elő­tanulmányokat igényel. Von­záskörének meghatározása, fejlődésének lehetőségei, je­lenlegi és a várható lélek- szám és ezernyi statisztikai adat birtokában lehet csak először a faluközpont majd a község részletes rendezési tervének elkészítéséhez hoz­zálátni. De maradjunk csak a már említett Nagydobszá- náL Jelenleg 2900 a lélekszá­nta a szinte hozzátartozó Kis- dobszával együtt. Vonzáskör­zete: Tótszentgyörgy, Mere- nye, Nemeske, Kistamási, Pet- tend. Figyelembe kell venni, hogy a Szigetvár—-Barcsi 6-os főútvonal mellett fekszik... — Nagydobszáról beszélek, de általános érvényű témakö­röket kell meghatározni ott, ahol fejleszteni kívánunk. Fel kell mérni: mi van, hol van, és mire lesz a jövőben igény az adott községben. Beszédének nyomán szinte bepillantok ennek a község­nek a jövőbe. Látom az új igazgatási épületet, benne a tanácsot, a postát, a tűzoltó­ságot. Kirajzolódik az egész­ségház, az 50 férőhelyes óvo­da, a 20 férőhelyes bölcsőde, az új művelődési ház, a szol­gáltató ház, a 6-os út men­tén felépülő kisvendéglő, presszó — az öregek napközi­je ... Hol is lesz ez? — Már több községben vé­geztünk közvéleménykutatást: hova szeretnék felépíttetni az öregek napközijét? Kiderült, hogy az idős emberek nagyon szívesen vannak a gyerek kö­zelében, általános kívánság volt: az óvoda, illetve a böl­csőde mellé. Nagydobszán is oda tervezzük. De kap a köz­ség törpe vízmüvet, új sport­pályát, meghatároztuk a gép­javító állomás helyét, a fű­résztelepét, de kijelöltük azt a területet is, ahol építési ti­lalmat kell elrendelni. A héttagú kollektíva tehát — demográfusok, tervezők, rajzolók, szerkesztők — lénye­gében felmérik az . igényeket, megtervezik ezeknek kielégí­tésére szükséges objektumok helyét. Ha egy község vezető­sége megnézi a tervet — szin­te látja a falu jövőjét, hol lesz az iskola stb. De ez csak az egyik haszna a tervnek. Van egy másik is, ami ugyan­csak lényeges. A község ve­zetői —, ha a tervet jóvá­hagyják —, akkor már előre tudják, hogy erre és erre a helyre egy 50 fős óvoda épül, mert ekkorára van szükség, ehhez pedig ennyi és ennyi pénz szükséges! A tervek alapján a pénzügyi költség- vetést is könnyebb összeállí­tani, távlatokban lehet gaz­dálkodni. — Ha a még hiányzó húsz terv elkészül, akkor rá tehet­jük a végső pecsétet a ter­vekre, mondva: megterveztük a megye községeinek arcula­tát, ilyenek lesznek? Tagadóan rázza a fejét — A tervezéssel soha nem leszünk készen — mondja. — Ma úgy tűnik, hogy befejez­tük az egyik község központ­jának, vagy az egész község­nek rendezési tervét De az élet halad és holnapra már esetleg újabb igények támad­nak, újabb igényeket kell ki­elégíteni. Megtörténhet hogy az elkészült alaptervet sok vonatkozásában módosítani kell — S akkor? — Akkor ismét kezdjük majdnem elölről. A tervező- munka, az emberek igénye, mondhatni végtelen. Garay Ferenc hét pályamunka, illetve mű­szaki tervdokumentáció érke­zett be, amelyeket július 30- án vállalati zsűri vizsgált meg, Közülük öt garnitúrát java­soltak kivitelezésre a vállalat műszaki fejlesztési csoportjá­nak. Az elkészült pályamun­kák már nem vállalati, ha­nem a nagykereskedelem •— köztük a Budapesti Bútorért — képviselőiből összeállított zsűri elé kerültek. Az első, tízezer forintos díjat nem adták ki, a második dijat megosztották. A zsűritől a legtöbb szavazatot az Alfa és a Lakás elnevezésű garnitúra kapta, az előbbit a mohácsi Pál Ferenc, okleveles faipari mérnök, az utóbbit a pécsi Vida Gyula, belsőépítész ter­vező mérnök tervezte. A meg­osztott díj 7—7 ezer forint. A harmadik ötezer forintos díjat az ABC 4 kapta, terve­zője a Pécsi Máté András, belsőépítész tervező mérnök. A pályázat egyik lényeges feltétele az volt, hogy a gar­nitúra sorozatgyártásra alkal­mas legyen. Érdekes, hogy a beérkezett pályamunkák több­nyire a svéd irányzat hatásá­ra készültek, viszonylag ala­csony, igen könnyű bútorok. Emellett modemek, tetszető- sek, új alapanyagok bedolgo­zásával — mint a habgumi és a műbőr — készültek, s mindez nem drágította meg árukat. Az Alfa garnitúra, amely két egyszemélyes heve­rőbői, fejpámákból, két fotel­ből és 4 párnázott székből áll, 9—9500 forintba kerül majd. A heverőt nem kell elmozdítani a helyéről, az ágynemű tartó könnyen hozzá­férhető, csuklós vasalás meg­oldással felnyitható. A két másik díjnyertes garnitúra iránt különösen a Budapesti Bútorért érdeklődött, áruk 6 —7 ezer forint között mozog. Az előzetes tárgyalások ered­ményeként a Pécsi Vegyes­ipari Vállalat jövőre kezdi meg a sorozatgyártást, de a kereslet olyan nagy, hogy az igényeket minden erőfeszítés ellenére sem tudják kielégí­teni; Egyhónapos határidőre vállalunk szállítást a következő betonáru készítményekre: Ke. és Kd.-jelú kerítésoszlopokra. Cikóriát oszlop és gerendára. Útszegély kövekre. Űíszélességjelző oszlopokra Sz—180-as típusú szólóoszlopokra Járdalap és járdaszegélyekre. Kerti szegélyekre. Hill pallóra 357 cmxSI cm-es méretben. Gyárunk magasfokú gépesítettsége lehetővé teást szá­munkra, hogy szállításainknál a kiváló minőséget garan­táljuk. Kérjük Tisztelt Vevőink vonatkozó megrendelését an alábbi cimre továbbítani: BETON- ÉS VASBETONIPARI MÜVEK PÉCSI GYARA PÉCS, BOLGÄR NÉPHAD­SEREG U. 10. Telefon: 11-07. Telex; 012225.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents