Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
Dunantm« n 9 apto Főszezon a konzervgyárban A mennyiség igen, a választék nem — Döccenők a paradicsomvonalnál — A termelők nem érzik meg A napi uborkaszállítmány feldolgozás előtt a gyár udvarán. — Szokolai felv. — Ahol as áruk világpiaci horosskópja késsül Interjú a Konjunktúra- és Piackutató Intézet marketing-tevékenységéről A szigetváriak Agy mondJSk ez a második csúcsszezon, a valóban a nyersanyag olyan özöne zúdul be naponta a konzervgyár kapuján, hogy az már önmagában is diktálja az ütemet A paradicsom kényes áru, feldolgozása nem tűr halasztást a sok eső meg a napfény hiánya amúgy is rontott a minőségén. Mennyivel könnyebb lenne a gyár dolga, ha a paradicsom egy részét nem nyers állapotban, hanem félkészen, lé formájában kapná meg, egyelőre azonban csak egyetlen partner, az öreglaki Állami Gazdaság szállít levet Előre kimagva- zott vagy ahogy itt szaknyelven mondják, fúrt zöldpaprikát, pedig csak a felsőszent- mártoni tsz-től kapnak, pedig más tsz-ektől is szívesen átvennének. A termeltetési osztályon elmondották, hogy az így átvett paprikánál a gyár megfizeti egyrészt a munkadíjat, másrészt a csuma veszteséget rendes paprika áron számolja el, tehát megéri a tsz-eknek, már ahol van elegendő munkaerőRossz kezdés, jó folytatás A tavaszi szezon a gyár és a termelők szempontjából egyaránt rosszul indult, az áprilisi aszály elvitte a korai zöldborsót, annyira, hogy sajnos ezekből a fajtákból még a vetőmag is hiánycikk lett. Aztán megjött az eső, s a középkorai, de főleg a kései zöldborsó fajták rekordot döntöttek. Míg a koraiakból 2—3 mázsa, addig a kései velőborsókból 15—20 mázsa termett holdanként, a termelők milliós bevételeket értek el. A gyár is teljesíteni tudta borsótervét, ha nem is az eredeti választékban. A borsószezon után a siker örömére, a gyár és a tsz-ek első ízben tartottak közös „borsó-zárszámadást”, ahol a tavaszi árviták után kissé feszültté vált jó partneri viszony újra helyreállt. Kérdésünkre, hogy a nyári «•árazság okozott-e terméskiesést, illetve nyersanyag problémát a gyárnak, a válasz megnyugtató. A feldolgozáshoz szükséges zöldség meny- nyiség ebben az évben is megtermett, s a gyár teljesíteni tudja éves tervét, csupán zöldbabból ég tökből van jelentősebb kiesés. Borsóból legyártották a tervezett 340 vagont, paradicsomból is meglesz az 1160 vagon, itt a feldolgozásban 60 százaléknál tartanak, annak ellenére, hogy a két új paradicsomfeldolgozó sok zavart idézett elő, s egész idő alatt csak 50 százalékos kapacitással üzemelt. Áthidaló megoldás Hogy a szállító tsz-ek ne érezhessék meg az üzemzavart, a gyár a kecskeméti, paksi, nagykőrösi és budapesti konzervgyárakhoz fordult segítségért, s a paradicsom egy részét ezek dolgozták fel. A konstrukció-hibás új paradicsomvonalak kivitelezője, a Láng Gépgyár, mint fővállalkozó már folyamatosan végzi a hibás egységek kicserélését, az okozott kár így is meghaladja az 1 millió forintot. A kedvezőtlen időjárás a gyár szempontjából úgy éreztette káros hatását, hogy az áru nem fokozatosan, hanem egyszerre érett be. Uborkánál a szokásos két és fél hónapos szezonra számítottak, ezzel szemben augusztusban „leszaladt” az uborka. A nagy döm- ping miatt a csemegeuborkánál nem tudtak választékot biztosítani, az árut kénytelenek voltak nagyobb egységekben kiszerelni. A paradicsomnál és paprikánál már a választékkal sincs komolyabb probléma. A már említett kiesést gyümölccsel pótolták, terven felül 60 vagon Jaffa szörpöt gyártottak le a kereskedelemnek. Kooperációs tárgyalások Még javában tart a főszezon, de a gyár már megkezdte az 1969. évi szerződéskötéseket. A tsz-szövetségekkel megegyeztek az árkérdésekben is. Érdekes, hogy a szövetség a tavasszal oly sokat vitatott fix ár mellett tört lándzsát, paradicsomnál pedig osztálytól függetlenül egységes árban egyeztek meg, a napi árak iránt nem érdeklődnek a tsz-ek. 1970-re a Jelenlegi 4200 holKint áll a panelház előtt, néhány lépésről nézi a falra festett narancssárga négyzetet, aztán közelebb megy, tenyerével húzná le a festéket, de nem jön le. — Az a jó, hogy nem jön le. De meglátjuk, hogy bírja a telet. — Mi ez? — Itt járt egy osztrák pasas, valami festékgyártó céget képvisel. Tényleg jó ez az anyag. A panel kényes a festékre. Ha nem jó a minőség, ledobja, lekopik... Különben mi van? — Semmi, Rég láttalak — mondom Wolf Istvánnak, a „panelos” építésvezetőnek. íratlan szabály ugyan, hogy a „riport-alanyt” szabad tegezni, csak az újság oldalain nem, de Wolf Istvánt lassan hét esztendeje ismerem, hét év barátság... furcsa lenne a magázódás. Ez a panelépület. amely az Építők útjától baira áll bent a lakótömbök között, a III. föépitésvezetóség rezidenciája. Harka Jánossal az élen. ö a „csúcs”, aztán a két építésvezető, Schatzl József, — aki a hagyományos, azaz téglaépületekkel telepítette be uránvárost, a panelokkal pedig Wolf István. Az uránvárosi együttes akár külön vállalatnak is beillene, hiszen csak Wolf Istvánnak van vagy háromszáz embere és ebben az évben ezer panellakást építenek feL das termelői körzetét 6000— 6500 holdra növeli a gyár, tekintettel a kapacitás felfutására, a mostani 2800 vagonös kapacitás a bővítéssel évi 5000 vagonra emelkedik. Ezen belül mintegy 1500 holdra nő a paradicsom területe is, s ezt nem szétaprózva, hanem koncentráltan igyekeznek megtermeltetni. A mohácsi tsz- szövetség kooperációs tárgyalásokat kezdeményezett a gyárral. Ennek értelmében Mohács környékén néhány termelőszövetkezet társulva közös paradicsomlényerő üzemet indít be, a gyár pedig kihelyezi ide egyik paradicsomvonalát, ahol 500 vagon paradicsomot fognak feldolgozni. A gyár nem zárkózik el további kooperációs megoldásoktól semMit is mondtam? Igaz, hogy régóta nem találkoztam az építésvezetővel, de hogy kijöttem, annak más az oka: a panelosok lassan elköltöznek uránvárosból. Azért „lassan”, mert egy munkahelyi levonulás — egy városrész felépítésénél — nem zajlik le egyik óráról a másikra. De megkezdték ... — Mi van még hátra? — Gyere, körülnézünk, aztán elmondom. Az Endresz György utca mentén épülnek a 10 emeletes lakóházak. Sár, mély kerékvágások, földhányások, árkok az építkezés színhelyén. — Ezt a hat tízemeletest befejezzük, párhuzamosan építjük a három négyemeletest. A bolgárkertben, az Acsádi utcában alapozzuk a három tízemeletest. S ezzel kész. Nekünk több munkánk itt nem lesz. Egy-másfél esztendő, és a panelosok teljesen elvonulnak. Az építésvezetőség egy-egy kisebb részlege már a Szigeti úti lakótelepbe kezdett, a másik az Északi körúton dolgozik, a harmadik csoport pedig a Budai-vámnál szintén 10 emeletes toronyházat épií. Megállunk az egyik toronyház tövében. A látvány — a sár és rendetlenség ellenére — szép. A fehér falú négy- emeletesek között karcsú toronyházak törnek az ég felé, bordó és paszíellsárga keráMarketing — ezzel a fogalommal most ismerkednek a termelővállalatok és a közvélemény. Angol szó. A benne foglalt tevékenységet világszerte ezzel a szóval jellemzik. Szinte lefordíthatatlan, magyar megfelelője körülbelül ez lenne: piacpolitikai koncepció. A Budapesti Konjunktúra és Piackutató Intézet egy éve hozta létre marketing csoportját. Termelő és kereskedelmi vállalatok felkérésére egy év alatt közel félszáz piacfeltáró tanulmányt készítettek el. A marketing csoport feladatköre: a világpiac megfigyelése, hogy a vállalatok idejekorán felfigyelhessenek azokra a gazdasági jelenségekre, amelyekkel a közeli vagy távoli jövőben szembe kell nézniük, illetve hogy felkészülhessenek a jövőbeni fejlődési irányzatokra. Mondanunk sem kell, hogy egy termék világpiaci „horoszkópjának” elkészítése természetésen merőben különbözik a középkori csillagjósok misztikus jóslásaitól. A Konjunktúra és Piackutató Intézet merketing csoportjának munkájáról a csoport vezetőjével, Vári Verával készítettünk interjút. — Ml az, amit a marketing- tevékenység magában foglal? — Nemcsak egyszerűen piac kutatást jelent, hanem annál sokkal többet jelent, szélesebb területet foglal magába. Egy- egy árura átfogó üzletpolitikai koncepciót dolgozunk ki, az áru megtervezésétől a vevőnél való gondozásig (szerviz). A koncepció tartalmazza az értékesítés módját, azt, hogy milyen módszerekkel adja el a vállalat termékét valamint tartalmazza a reklám és propagandamunkát is. Megmondjuk tehát, mit hol lehet eladni a világpiacon, és hogy milyen legyen a termék ahhoz, hogy eladhassák. De nemcsak a piaci hatásokat vizsgáljuk, hanem megfordítva, a termelés esetleges hatását a piacra, mert a termelés és a piac között így is elképzelhető a rugalmas kapcsolat. — Kik ft megrendelők? — Külkereskedelmi válla- tokon kívül mindenekelőtt iparvallalatok, akik eddig csaknem teljesen el voltak rrüahomlokzattal, s távolabb pedig a kékes-zöld Mecsek zárja le a látóhatárt. — Szép — mondom. — Igen ... hm"... — Nem nagyon lelkesedsz... — jegyzem meg. Elneveti magát. — Dehogy nem. Csak ne hidd, hogy nekem mindig van ahhoz kedvem, hogy a látványban gyönyörködjem. Nincs itt egyetlen panelház sem, amit ne ismernék, mint a tenyeremet, amihez ne fűzne sok gond, meg bosszúság. Pedig látszólag egyformák a panelek... Gondok? Volt és van is elég. Évekkel ezelőtt robbanás történt a salakhegyen, a panelüzem hetekig nem szál- 1 lította az elemeket, — állt a munka. Daru? Üzemzavarok egymást követték. Amíg mozdulatlan a daru, nincs panelszerelés. Munkaerőhiány? Az is volt. Műszaki átadások? Gyakran túlzott kifogások, „szőrözések”. Beázotí néhány panellakás? Persze, a lakónak igaza van, nem érdekli, hogy a szigetelőanyag csapnivaló volt. Kit szidnak? Az építőket. — Az anyaghiányról nem Is beszélve. A múltkor hetekig késtünk a műszaki átadással, mert a vízcsapok nem érkeztek meg. Mosf a tízemeletes lakóház tetőfelépítményét nem tudjuk befejezni, mert nincs coppilit-üvegünk. zárva azoktól a piacoktól, amelyek számára termeltek. Az új gazdasági mechanizmus egyben az információs források megszerzésének és megszervezésének igényét is jelenti, s ezt az információ- igényt elégíti ki egy-egy piacfeltáró tanulmány is, amely megmondja: hol vannak potenciális piacok, kikkel kell a külföldi piacokon megküzdeni, és melyek azok a műszaki, technikai és értékesítési feltételek, amelyek teljesítése nélkül nem lehet a külföldi piacokon hatékonyan dolgozni. A gazdaságirányítás új rendszere jelentős változásokat hozott a beruházások terén is. Az iparvállalatok közvetlen kockázatot vállalnak minden befektetésnél, akár saját, akár állami finanszírozásból történik. Éppen, mert dönteniük kell abban, hogy mire fordítsák a korlátozottan rendelkezésre álló anyagi eszközöket, s mert a cél az, hogy a kockázatot minél jobban csökkentsék; a beruházási döntések előtt igyekszenek sokoldalú tájékozottságot szerezni, hiszen a helyes, megfontolt döntés igen lelkiismeretes döntés-elŐKészítést, az érvek és ellenérvek nagyon alapos mérlegelését igényli. A heyes döntést megkönnyebbít- heti és jelentős mértékben elő- I segítheti az e céllal készült piacfeltáró tanulmány. — A gazdaságirányítás aj rendszerének jegyében született másik újfajta szolgáltatásuk, amely az export-hitelnyüjtás- sal kapcsolatos. — A termelővállalatoknak, elsősorban a gépexportőr vállalatoknak gyakran kell hitelt nyújtaniuk a vevőnek. A hitelnyújtás eddig csak az állami költségvetést terhelte, a termelővállalatoknak nem volt kockázata. Most a helyzet megváltozott és vállalati hitel esetén a hitelnyújtás terhei és kockázata teljes egészében a termelővállalatot érinti. A vállalatok azonban az ilyen esetekben nem rendelkeznek tapasztalatokkal. A piackutató csoport feladata, hogy a kockázatot feltárja, és útmutatást adjon, hogy miként járjon el az érdekelt ipari vagy kereskedelmi vállalat, hogy a lehető legnagyobb biztonsággal, a lehetséges legki— Ezért titeket okolni igazán nem lehet. — Az anyaghiányért nem. Csakhogy a késedelemnek anyagi következményei vannak. A beruházó csak akkor fizet, ha átvette az épületet. Igaz, előleget adhat, ad is, de kamattal... Nehéz ügyek ezek. Elfogyott a cigarettánk, átmegyünk az építők éttermébe. Leülünk egy asztalhoz, csinálunk egy kis statisztikát: a kezdet óta Wolfék átadtak 2880 lakást. Ez 86 épület. Egyetlen tízemeletes épület új ára 9 millió forint. Van benne 40 lakás. Egyetlen toronyházba beépítenek 859 előregyártott elemet, tehát beleszámít a lépcsőtest, a födém, a lépcsőpihenő is. A falelemek száma 600. — Ismered a Szigeti úti programot is? — Nagyjából. Kétezerhat- száz lakást építünk ott. HuI szsonnégy 10 emeletes, a többi sebb kockázat mellett kössfta hitelmegállapodást. Most, hogy közvetlenné vált piaci kapcsolatok következtében saját magának kell ügyelnie arra, hogy az igénybevehető valamennyi eszköz ismeretében a lehető legkisebb kockázatot vállalja el csupán a hitelnyújtásnál, pontosan tudnia kell azt is, hogy melyek azok a minimális kötelezettségek, amelyek vállalására a versenyharc kényszeríti. Magától értetődően a megajánlott feltételek kialakításánál ismerni kell az adott piacon e tekintetben kialakult szokásokat, gyakorlatot, és alapos széleskörű tájékozottság alapján helyesen kell a biztonság, az üzleti nyereség és a konkur- renciával szembeni előny- szerzés néha ellentétesen ható tényezőit egyeztetni. — Hogyan készül a piaeíel- táró tanulmány? — A marketing csoport létszáma kicsi, mindössze néhány fő, viszont széleskörű szakértői gárdával dolgozik, akik nem tartoznak az intézet állományába. A csoport, felkérés alapján — a legkülönfélébb vállalatoknak, elsősorban fogyasztási cikkekre — 5—10— 20 évre szóló piacfeltáró tanulmányt készít, természetesen 20 éves prognózis esetén a bizonytalansági tényezők nagyobbak. Egy-egy témába, a téma bonyolultságától függően 8—10—15 szakértőt vonunk be. A szakértő magasan kvalifikált, az adott területen tudományos és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember. Először kiosztjuk a részfeladatokat, majd amikor visszaérkeznek, a marketing csoport értékeli a befutott véleményeket. A nyers- tanulmány elkészültekor a megrendelő — tekintettel az üzemi viszonyokra — kiegészítést kérhet. Egy-egy piacfeltáró tanulmány, a téma komplikáltságától függően egy hónap—háromnegyed év alatt készül el — mondotta interjúnk végén Vári Vera, a marketing csoport vezetője. Még egy hír: január elsejével a világgazdaság híreivel, problémáival foglalkozó gazdasági jellegű napilap indul: a Világgazdaság. Miklósrári Zoltás négyemeletes épület lesz. De azt hiszem, közben felvonulunk már Kertvárosba is ... Az építésvezető sovány, szikár férfi. Fogai barnák a nikotintól. Ujjai remegnek, ami kor rágyújt. — Sokat szívsz? — Hallatlanul sokat. A kávé is sok. De a gond is sok. — Keveset pihensz. V állat von. — Lehet. A vadászat jót tett. De abbahagyom, azt hiszem beadom a puskámat. — Miért? — A fiam főiskolás, kell a pénz, a vadászat pedig eléggé költséges. Az ember mindent megtesz a gyerekért... Visszaballagunk az Építők útjára, ott elválunk. Végignéz a panelsoron, eltűnődik: — Azért nem is olyan ronda ez a városrész... — jegyzi meg, aztán ravaszul hunyorít a szemével. Rab Ferene Lassan elköltöznek a panelosok
