Dunántúli Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-18 / 219. szám

INi. szeptember 18. Dunantmi namo 3 A lakosság szolgálatában A komlóiaké a szó Tisztább lesz-e a város levegője? — Hol lehet garázsokat építeni? Van-e hely kiskertek létesítésére? Es alkalommal komlói lako­soktól szerkesztőségünkhöz ér­kezett kérdésekkel kerestük fel a Komlói városi Tanács vezetőit. — Városunk lakóinak több­sége bányász, illetve a bányá­hoz tartozó üzemekben dol­gozik. Komló levegője nagyon szennyezett. Különösen az erő­mű füstöli be a környéket olyannyira, hogy például a frissen esett hó egy nap alatt szinte megszürkül a pernyé­től. Az utcán időnként fekete kis pettyek telepszenek ru­hánkra. Van-e valami elkép­zelés ennek az áldatlan álla­potnak a megszüntetésére? — kérdezi Bartha Jenő nyugdí­jas István, a Városi Tanács építési és közlekedési osztá­lyának vezetője válaszol: — A panasz jogos és or­voslásával már nemcsak a szakigazgatási szervünk, ha­nem a VB is foglalkozott. A komlói levegő szennyezettsé­gét az erőmű kéménye, a med­dőhányó és nem utolsó sorban a szénosztályozó okozza. Leg­fontosabb, hogy az erőmű okozta szennyeződést szüntes­sük meg. Megoldásán dolgoz­nak. A kémény pemyelevá- lasztó berendezése 28 millió forintba kerül, az alkatrészek folyamatosan érkeznek. Re­méljük, hogy 1969 januárjában már megkezdődhetnek és 1969 végére befejeződnek a besze­relés munkái. Dolgoznak. a szénosztályozó rekonstrukció­ján is, ami szintén hatással lesz a levegő tisztaságára. A meddőhányó új helyét kijelöl­tük, kitelepítése folyamatban van. — Mi, • város szilvást részén lakók közül többen Is „hason­ló cipőben* járunk. Férjem Is, én is dolgozunk, gyerme­künket óvodába kell vinnünk. Mégpedig elég messzire, ami nap mint nap nem kis fárad­ság. Miért nincs lakóhelyünk­J höz közel elég óvodai férő­hely? — kérdezi Tóth Bene- dekné bolti eladó. Rócz Sándor, a tanács mű­velődésügyi osztálya vezetőjé­nek válasza: — Komlón kilenc óvoda mű­ködik. Férőhelyekkel általában nincs probléma, a gyerekeket felvesszük. A gond az, hogy egyes városrészekben nincs elég férőhely, ezért számos gyereket csak másik város­részben tudunk elhelyezni. Így van ez a kenderföldi és a szilvási részben is. A feladat megoldásán dolgozunk. Pél­dául szorgalmazzuk, hogy a kenderföldi óvodában lévő szolgálati lakás — a lakónak másutt szeretnénk lakást biz­tosítani — felszabaduljon és akkor itt mintegy 25—30 férő­helyet nyerünk. Erre valószí­nűlég jövőre sor kerül. A szil­vási óvodát is bővíteni kíván­juk. — Tirolunkban nagyok sok dolgozónak van autója, illetve sokan akarnak vásárolni. Az autónak garázs is kell. Kés­nek a garázsépítési engedé­lyek. Nem szólva arról, hogy • szerviz sem megfelelő. Mi­lyen javulásra számíthatunk? — kérdi Bosnyák Gyula há­ny iám. Vas István válasza? — Komlón a személygépko­csi-állomány a 900 felé köze­ledik. Ha egy családot négy fővel számolunk, akkor min­den hetedik komlói családra jut autó. A kérdés így való­ban közérdek. Közterületen eddi* mintegy 400 garázs van, illetve ennyire kiadtuk az építési engedélyi A további építési engedélyek kiadása va­lóban késik. De szó sincs ar­ról, hogy terület híján, mert területünk van. Az ok: a vá­rosrendezési szempont is azt követeli, hogy 6—8—12-es, úgynevezett tömbgarázsok épüljenek. Jelenleg mintegy 150 igény van nálunk. Javas­latunk: szomszédok, barátok, ismerősök egyezzenek meg és határozzák meg, melyik kije­lölt területen kívánják „tömb- garázsukat” felépíteni. Ha ha­tan, nyolcán, tizenketten eb­ben megegyeznek és kérik az engedély kiadását, semmi aka­dálya. Igaz, mindenkinek nem tudunk a „lépcsőház mellett” garazsirozási lehetőséget nyúj­tani, mert sokszor ilyen igény is felmerül. Nagy Ferenc, a Városi Ta­nács vb elnökhelyettese a szervizzel kapcsolatos kérdés­re válaszolt. — Szervizzel bizony rossz a helyzet, különösen a munka minőségével van baj, s mind a garazsirozási gondok — már ami a város belterületét illeti — mind a szervizé a jövőben csak nőnek. A megoldás érde­kében már tárgyalásokat foly­j tatunk a KISZÖV-vel: elkép- [ zelésünk, hogy a város bel­területén a pártbizottság mö­gött egy 200 férőhelyes köz­ponti garázst építenénk szer­vizzel együtt. Reméljük, hogy tárgyalásaink eredményhez vezetnek és belátható időn be­lül az építés megkezdődhet. — Választékhiány, fonnyadt áru és az is eléggé drága. Ez Tolt a helyzet zöldségben, gyü­mölcsben. Ml háziasszonyok szeretnénk tudni: mikorra vár­ható javulás? — kérdi Bilka Józsefné. Szita Pál kereskedelmi fel­ügyelő válasza: — Komló mellett sajnos nincs zöldség- és gyümölcster­melő terület. A Komlói Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet — bár sokat tett az el­látás érdekében — ennek el­lenére nem kielégítő az ellá­tás és konkurrencia nem lé­j vén, nincs lendítője a helyzet ' javulásának, pedig Komlón egy év alatt 15—16 millió fo­rint értékű zöldség, gyümölcs fogy. A B. m. Élelmiszerke- reskedelmi Vállalat is segítsé­gül sietett, a csemege jellegű élelmiszerboltjaiban premizál­ta a zöldség- és gyümölcsáru­sítást a nyáron. Mindez azon­ban úgylátszik kevés, ezért hatékonyabb eszközökhöz kell nyúlnunk. Már tárgyaltunk a sásdi, a nagynyárádi, a vár­dombi, a vásárosdombói és a tormási tsz-ekkel: a komlói piac bővítésével helyet adunk elarusífőhelyeiknek. Az emlí­tett tsz-ek — és természetesen a Komlóhoz tartozó mecsek- jánosi tsz is — jövőre már saját pavilonjukba szállítják az árut és egész nap árusíta­nak. Reméljük, hogy mindez az áru frissességét, választé­kát javítja és hatással lesz az árra is. — Nemcsak mi, nyugdíjas bányászok, hanem a munkába járók is szeretnek kertészked­ni, a friss levegőn tenni-venni, kapálgatni. Ezért is fogadtuk olyan őrömmel a kiskertek létesítését. Most viszont pél­dául itt Kelet-Kökönyösön és Nyugat-Kökönyösön a Maja­kovszkij út alatt — nem ker­tészkedhetünk. Miért nem és ezután hol „mozogjunk” egy kicsit? — kérdezte több kom­lói dolgozó. Gallusz József, a Váróéi Ta­nács vb elnökének válasza: — Városunkban valóban le­hetőséget adtunk a kiskert­parcellák létesítéséhez. Na­gyon jól tudjuk, hogy jól esik a szabad időt a kiskertekben eltölteni, aminek nemcsak egészségügyi, hanem némi gazdasági haszna is van, te­rem egy kis zöldségféle. A vá­rosi tanács mintegy 320 darab 200—400 négyszögöles kispar- cellát alakított ki. Azt azon­ban nem engedhetjük és azt hiszem, a város lakói ezt meg is értik, hogy kisparcellának ki nem jelölt területen — mint például Kökönyös keleti és nyugati részén — kiirtsák a fákat és így alakítsanak kis­kerteket. A , város egészség- ügyi helyzete, levegője is megköveteli, hogy ezeket a te­rületeket mind jobban befá- sítsuk, nem szólva az eszté­tikai követelményekről. Ezért nem engedünk itt kiskerteket kialakítani, illetve megszün­tetjük a jogtalan használatot. De a kiskert társulást a jövő­ben is segítjük annak megfe­lelő területen. Hely van, lehet igényelni, s ha szükségesnek látszik, újabb területeket je­lölünk ki. De természetesen nem a város közvetlen belte­rületén. Igyekszünk városunk rendjét megőrizni, és kiskertek kialakításához is lehetőséget nyújtani. Ez a város lakóinak érdeke is. Garay Ferenc Egész napos hidrogeológiai tanulmányút Napirenden: Mohács ivóvize Az idei nyáron, akárcsak Pécsett vagy Komlón, Mohá­cson is vízhiány volt. A Duna parti város napi ivóvízigénye 6 ezer köbméter, s ez a szám, tekintve a város gyors fejlő­dését, a későbbiekben meg­duplázódik. A Jenei völgyben lévő két kút hozama már teljes egészében ma sem, de a későbbiekben semmiesetre sem fedezi Mohács ivóvíz igényét, más források után kell nézni. A fenti témával kapcsolatban a Magyar Hid­rológiai Társaság Pécsi Cso­portja a társegyesületekkel közösen szeptember 16-án, hétfőn egész napos kelet­baranyai hidrogeológiai tanul­mányutat szervezett. A mohá­csi filmszínházban, a szakmai előadások során a területet jól Ismerő szakemberek ismer­tették kutatásaikat, mondták el véleményüket, komplex módon vizsgálva a város ivóvíz ellátásának problémá­ját. A szakmai előadásokon természetesen a Mohácsi vá­rosi Tanács is képviseltette magát, Fischer János vb-el- nökhelyettes elnökölt, hiszen a cél az volt: számbavenni valamennyi geológiai lehető­séget; meghatározni, mégpe­Hol növelik az orvosírnokoli óraszámát? Megírtuk; a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság Pécs és a megye járóbetegellátását vizsgálja, s e vizsgálat első szaka­száról jelentés készült a NEB részére. Időközben a NEB megtárgyalta ezt a jelentést, melyben a vizs­gáló bizottság segítő szán­dékkal, a gondok megoldá­sának céljával, őszintén feltárja a járóbetegellátas jelenlegi alapvető szerve­zeti formájának, a körzeti orvosi ellátásnak minden fontosabb problémáját. A NEB megállapította, hogy a jelentés rendkívül sokol­dalúan tárta fel a kérdé­seket, és hasznos javasla­tokat ad. E javaslatokkal a NEB tagjai, valamint az érdekelt egészségügyi szer­vek jelenlévő vezetői túl­nyomórészt egyetértettek* Mindössze két kérdésben alakult ki figyelemre mél­tó párbeszéd. Az egyik: a pécsi körzeti orvosirnoki óraszámok növelése. A má­sik: a községi körzeti or­vosok közegészségügyi el­lenőrző munkája. Az első kérdéssel kap­csolatosan dr. Breila Ist­ván, a Pécs városi egész­ségügyi osztály vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a megye és a város a körzeti orvosokhoz tar­tozó betegek számát ille­tően eltér egymástól. Igaz ugyan, hogy Pécsett 2400 lélek tartozik egy körzet­hez. De a megyével ellen­tétben itt minden 14 éven aluli gyermeket külön kör­zeti gyermekgyógyászok látnak el, továbbá a terü­leti nőgyógyászati szak- rendelés is csökkenti a felnőtt körzetre jutó bete­gek számát. Végül a na­gyobb üzemeknek adott táp- pénzrevétcli jog ugyan­csak csökkentő tényező. Ezért a pécsi felnőtt kör­zetekben a gyakorlati be­teglétszám csak 1700-1800- ra tehető. Többek között ezért nem indokolt a pécsi orvosiraokok óraszámának növelése. A másik kérdéskörre vo­natkozólag dr. Cirbusz Győrgyné megyei orvos, a megyei egészségügyi osz­tály képviselője javasolta: a községi körzeti orvosok továbbra is végezzenek közegészségügj^ ellenőrzé­seket, mert ez szorosan kapcsolódik a megelőző or­vosi tevékenységhez. Ugyan így szükségesnek tartották ezt a pécsi körzetekben is. A NEB ülésén végül is a résztvevők megegyeztek ab ban; csak a megyében ja­vasolják az orvosirnoki óraszámok növelését, még­pedig 6 órára, de csak ott, ahol a betegforgalom az orvost nagymértékben túl­terheli. Ennek fejében vi­szont a körzeti orvosok mindenütt elvégzik a köz­egészségügyi ellenőrzése­két. Hangsúlyozták továb­bá: e vizsgálatnak csak az első szakasza zárult le, s teljes képet majd csak a második szakasz befejezése után lehet kialakítani. E második szakaszban a szak orvosi és rendelőintézeti járóbctegellátást vizsgálják meg, vele együtt itt is elemzik a mozgó szakor­vosi ténykedést. E vizs­gálat segítése céljából Pé­csett és a megyében ösz- szesen ezer kérdőívet osz­tanak ki a betegek között. Számítanak a megkérde­zettek őszinte válaszaira, különösen a szervezeti kér­désekben, így a várakozási időre, a rendelési időbe­osztásra, a gyógyítás, fő­leg a betegmeghallgatás diszkrét körülményeire, a várótermek állapotára vo­natkozólag. Korszerűsítik a mecsekaljai Rákóczi filmszínházat. Az építészeti munkák, a technikai berendezések és azok szerelési költségei megközelítik az egymillió forint ot. Az újjáalakított mecsekaljai filmszínházat decemberben adják át. Sikeresen indult az új bérletszervezés Három hete kezdődött a bérleték árusítása a Pécsi Nemzeti Színházban, s máris figyelemre méltó eredmények születtek. A rekordot a Me­cseki Ércbánya Vállalat I. szá­mú üzeme tartja, ahol közel száz bérletet vásároltak meg. Az eredményhez hozzájárult a színház egyik kezdeménye­zése: ahová meghívják őket, úgynevezett esztrádműsort ad­nak a dolgozóknak. így tör­tént ez a Mecseki Ércbánya Vállalat ifjúsági munkásszál­lásán is, ahol a vendégjáték után észrevehetően megnőtt a bérletet váltók száma. A Sörgyárban is a tavalyinak kétszeresére növekedett a bér­letek száma. Érdekesség: a nemrég el­hunyt Kossuth-dijas Szabó Sa­muról is neveztek el bérletet. A felnőtt és esti bérletek so­rában ez a tizennegyédik. A bemutató bérleteken kívül mindegyiknek „művészneve” van, így az előző kilenc bér­letet a következő színházi hírességekről nevezték el: Bajor Gizi, Somlay Artur, Csortos Gyula, Jászai Mari, Ödry Árpád, Uray Tivadar, Tímár József, Rátkay Már­ton, Törzs Jenő. Ezek tizen­két előadásra szóló bérletek. Kétféle van belőlük: egyik meghatározott napokra és ülő hélyelcre szól, másik tizenkét szelvényből áll, amit a szín­házi pénztárnál tetszés sze­rinti napokra lehet beváltani. Megkezdődött a középisko­lás ifjúsági bérletek árusí­tása is. Ezekből tavaly a Leöwey Klóra és a Nagy La­jos Gimnáziumban, valamint a Radnóti Szakközépiskolá­ban vettek meg a legtöbbet, pontosan 444-et, 442-őt, 400-at. A diákbérletek nyolc előadás­ra szólnak, s neveik: Egressy, Szigligeti, Móricz, Ady, Pető­fi, József Attila és Csiky Ger­gely. A gyermekszínház bérletei­nek tavaly ugyancsak nagy­sikerük volt. Nemcsak pécsi gyerekek számára váltottak, Pénzt fakarit meg, ha beszerzi olaj kályhájához a at ősi megjeleni huza tsz a bál ifozót! FOGYASZTÓI ARA: 59,50 FORINT A „FELE KELL" elnevezésű olajkályha huzatszabályo­zóval működő olajkályhához fele mennyiségű olaj használata szükséges! Kapható: A FŐVÁROSI VAS ÉS EDÉNYBOLT VÁLLA­LAT ÜZLETEIBEN SZEPTEMBER 20-TŐL egyed Árusít A s: Vidékre, postai megrendelésre, utánvéttel szállítunk! hanem vidékieknek, sót Tolna megyei gyerekeknek is. A Pécsi Nemzeti Színház­nak több olyan kezdeménye­zése van, amit vagy egyedül itt, vagy csak kevés helyen lehet megtalálni az ország színházai közül. Ilyen a nyugdíjasbérlet. Felmérték: a városban több mint 15 ezer nyugdíjas van, s ezek ráérő emberek valóban szívesen vál­tottak bérletet. Mivel magas — ötven százalékos — a ked­vezményük, már eddig két­százötven nyugdíjas bérlet- tutajdonós vart Pécsett. Ugyan csak pécsi sajtátosság a har­minc százalékos üzemi KISZ- bétlét. Végül az egyetemisták bérleté — mély szintén har­minc százalékos kedvezmény­nyel jár — szintén népszerű. Tavaly legtöbbet a Pécsi Ta­nárképző Főiskola hallgatói váltottak, közel négyszázat. dig hosszabb távra, a víznye­rési lehetőségek kihasználásá­nak sorrendjét — ezzel mint­egy útmutatást adva, a jövő teendőit illetően, a város ve­zetőinek. Egyöntetű vélemény alakult ki. Mélységi vízkincs, karszt­víz, bőven áll még rendelke­zésre, nemcsak a mélyben, de felszíni úton is van pót­lása. Ez nemrég bizonyosodott be, amikor a Megyei Tanács megvizsgáltatta a Jenei völgy­ben működő kutak kapcsola­tát a felszíni vizekkel, bár itt érdemes lenne további kutatásokat végezni. Az összes körülmény figyelembe vételé­vel alakult ki a vélemény: a leggazdaságosabb minden­képpen a Jenei völgy mély­ségi vizeinek maximális ki­aknázása. Itt már újabb ku­takat is fúrtak, bekötésük folyamatban van. A későbbi­ekben — de csakis a későb­biekben — jelentheti majd Mohács ivóvizét a Duna. Ek­kor is úgy, hacsak addig a tisztítótechnika nem korszerű­södik, hogy a Duna-vizet karsztvízzel keverik, hogy a magas vas- és mangántartal­mú víz kellően híguljon. Ismertessük a hétfői jól si­került és gyakorlati haszon­nal járó tanulmányút prog­ramját, amely ugyanakkor szórakoztató kirándulás is volt. A résztvevők külön- busszal indultak Pécsről, út­közben megtekintették a mária- kéméndi kőbányát. (Jurakorbe- li mészkő és Pannónia alap­konglomerátumok megtekinté­se.) Mohácson több érdekes szakmai előadás hangzott el, dr. Erdélyi Mihály: „Kelet- Baranya hidrogeológiai jellem­zése, vízbeszerzési lehetőségei és azok értékelése” címmel, dr. Szederkényi Tibor: „Mo­hács környékének geológiai áttekintése, annak hidrogeoló­giai jelentősége a legújabb feltárások alapján” és Vass Béla: „A kelet-baranyai karszt vizek előfordulása és haszno­sításuk” címmel tartott elő­adást. Ezután Szilágyi Elemér ismertette Bauer Máriával közösen készített tanulmá­nyát a Mohács környéki víz­beszerzésekről, a város vízel­látásáról és a vízellátás jövő­jének lehetőségeiről. A vetí­tettképes előadást hozzászó­lások. majd vita követte. A résztvevők délután megtekin­tették Mohács jelenlegi víz­nyerő területeit, valamint a mohács—pécsi vízkivételi mű­vet Érdekességként jegyezzük még meg, mint annyiszor, most is felvetődött a jelen­legi víztarifa kérdése. Euró­pában a vízfogyasztásban „elő­kelő” helyen állunk, a jelen­legi ár nem serkent takaré­kosságra, holott ez is enyhí­tene a vízhiányon. Az egyik előadó megjegyezte: az USA- ban például, ha valakit azon kapnak a hatóságok, hogy ivóvízzel mossa kocsiját, 50 dollárra büntetik. M. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents