Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

IMS. tmgtmtas tfl. Ounanltin namo 3 A lakosság szolgálatában Hol és mikor lesz Pécsett tisztasági fürdő? Az olvasó kérdez, az illetékesek válaszolnak A kérdések — amelyeket az elmúlt héten olvasóink intéztek hozzánk — különbö- aő iparágakat, sőt egészség­ügyi intézményeket is érinte­nek. Az érdekelt szervektől kapott válaszok egy-két kivé­teltől eltekintve megnyugta­tóak, legfeljebb a felvetett problémák megoldása várat magára, sőt, a végrehajtás — egyes esetekben — több évet vesz igénybe. Schmidt József beremendi termelőszövetkezeti elnök el­mondja, hogy a trélerek — amelyek Pécsről szállítják a községben létesülő panelhá­zakhoz szükséges elemeket, kénytelenek nagy kerülővel Villányon, Magyarbólyon át megközelíteni a lakótelepet, mert a Nagyharsány-Bere- mend közötti útszakaszt lezár­ták a felújítási munkálatok miatt. Ügy véli, hogy az út korszerűsítését korábban kel­lett volna elvégezni, követke­zésképpen olcsóbb lenne a pa­nel-szállítás. Jaszanovics Miksa mérnök, az ÉM Beruházási Vállalat beremendi kirendeltségének vezetője a következő választ adta: — A kormány 1968 elején hagyta jóvá a Beremendi Ce- mentmű építését. Nem sokkal utána, kora tavasszal a fel­vonuló vállalatok a munká­latokat megkezdték. Első fel­adatként el kellett végezni mintegy 100 holdnyi területen a földmunkát, ugyanis anél­kül építeni nem lehet. Eb­ben az esztendőben 150 mil­lió forint értéket kell beépí­tenünk, ezt a programot vi­szont csak akkor tudjuk rea­lizálni, ha az új gyár egyes objektumainak építéséhez az alapokat megteremtjük. Ezért az említett útszakasz felújí­tásának kezdési időpontját jú­liusra tettük, a végleges be­fejezés három hónapot vesz igénybe. Az út korszerűsíté­sének költsége 20 millió fo­rint a 150 millióból. Jelen­leg tehát már párhuzamosan folyik a gyár és az út építé­se. Igaz az, hogy a panel­szállítás költsége a kerülő miatt kissé emelkedik, viszont sokkal többet nyerünk, ponto­san 130 milliót ezzel az üte­mezéssel. Az út korszerűsí­tése egyébként szeptember­ben •— tehát az őszi esőzé­sek előtt — befejeződik. Kiss Géza, a Pécsi ®pitö Ktsz dolgozója azt nehezmé­nyezi, hogy három hónap után érte az a szerencse, hogy vég­re kapott metlachil-lapokat. Ez az építőanyag általában hiány­cikk, pedig ma már jóformán minden lakásépítkezésen ezzel a szép, négyzetalakú lapokkal burkolják a fürdőszobák, fo­lyosók, sokhelyütt a konyhák padlózatát is. Bodó Imre, a Budapesti Épület-kerámiai Vállalat fő­mérnöke készséges és főleg remény tkel tő választ adott: — Valóban hiánycikk. Ami­óta főként a falvakban erő­teljesebb ütemben folynak a családi ház építkezések s hoz- *á teszem: fürdőszobával! — azóta egyszerűen nem győz­zük az igényeket kielégíteni. Pedig mi az utóbbi években nagyon komoly fejlesztést haj­tottunk végre, illetve jelen pillanatban rekonstrukciós munkálatokat végzünk, de úgy, hogy a metlachil-terme- lésünk nem állt le. Tessék csak e néhány számadatot megfigyelni: 1959-ben fél­millió lapot gyártottunk, 1967- ben már 44 milliót! Ez még mindig nem elég. Ezért ke­rült sor a rekonstrukcióra. 300 ezer dollár értékben az olaszoktól vásároltunk két darab elektromos kemencét és szárítót. Ezzel nemcsak ter­melésnövelést érünk el, ha­nem a korszerű technológia bevezetésével a korábbi ötven helyett 90 százalékban I. osz­tályú lapokat állítunk majd elő. Teljes felelősségem tuda­tában kijelentem, hogy a jö­vő évben a jelenlegi 44 mil­lió helyett 60 millió darab metlachil-lapot gyártunk, amely fedezi majd a közeli ♦vek keresletét. Szabó Miklós István-aknai la­kos szintén közérdekű problé­mát vet fel: „Látogassanak el a Rákóczi úti reumatológiára és meglátják, hogy az orvo­sok, nővérek milyen lehetet­len körülmények között dol­goznak, a zsúfolt, szűk helyi­ségekben!” I. kerületben, ponto- a Balokány ligetben — Az sabban építettünk volna egy terület szakrendelőt, ahol elhelyez­nénk a reumatológiát is — mondja dr. Stefanits János, a városi főorvos helyettese. — Programunk aztán a későbbi­ek folyamán megváltozott, szerencsére lényegtelen vonat­kozásban. Ugyanis a rendelő a Diós dűlőben épül majd fel. A telek kiutalása már a birtokunkban van. A létesít­mény tervezését a jövő év­ben elvégzik. Hogy a kivite­lezés pontosan mikor kezdő­dik, azt nem tudom, csak annyit, hogy 1970—1971-ben a területi rendelőnek készen kell állnia. Börzöli Gyula Anna utca *. szám alatti lakos a következőt kérdezi: „Pécsnél jóval ki­sebb városok ragyogó, tágas, jól felszerelt tisztasági fürdő­vel rendelkeznek. Pécsett, mi­kor lesz fürdő? A lakosság nagy része még mindig nem rendelkezik fürdőszobával, te­hát a tisztasági fürdőre elen­gedhetetlenül szükség van. Ér­demes-e reménykedni?” — Sajnos csak a negyedik- ötéves tervben kerülhet sor a tisztasági fürdő építésére — mondja dr. Galabár Ti­bor, a Városi Tanács végre­hajtó bizottságának titkára. — Egyébként már ma foglalko­zunk a kérdéssel. Több elkép­I zelés született: Ujmecsekal- ján, vagy a Balokányban épít­sük-e fel? Az első lehetőséget elvetettük, hogy Ujmecsek- alja teljesen új lakótelep, néhány épületet kivéve, va­lamennyi fürdőszobával ren­delkezik. A második variá­ciót is elvetettük, mert a Esolnay utca előbb-utóbb szanálásra kerül és az öreg, régi házak helyére szintén modem lakásokat építünk, te­hát itt ismét nem lesz szük­ség tisztasági fürdőre. Való­színű, hogy a harmadik le­hetőséget választjuk: a Diós dűlőben, a Mohácsi úti elága­zás közelében építkeznénk, az ugyancsak ott létesítendő területi rendelő szomszédságá­ban. De mondom, csak a ne­gyedik ötéves tervben, rész­ben a Vízmű saját fejlesz­tési alapjából, másrészt taná­csi költségvetésből. Korábbi elképzeléseinktől el­térően, „A lakosság szolgála­tában’1 című sorozatunkban az élet bármelyik területével kap­csolatos problémákra igyek­szünk majd a jövőben is meg­szerezni a választ, a beérkező kérdésekre. Alkalmi cigaretták. Ezüst Kossuth exportra Rab Ferenc Pécsi termékek Lahtiban ? Egyelőre nem építik be a Donátust Ülést tartott a Pécs városi Tanács VB Kertész Lilla előadóestje Emberben a nétnber címmel a Tettyei Szombat Esték soro­zatban ma este 8 órakor a Tettyén (rossz idő esetén a KPVDSZ Művelődési Házban) Kertész Lilla előadóestjére ke­rül sor. A műsorban vers, pantomim, novellarészlet, drá­marészlet és zongoramuzsika szerepel. Közreműködik Got­tesmann Viktor. Az est szer­zői: Brecht, Gershwin, Ka­rinthy Ferenc, Maróti Lajos, O’Casey, Soós Zoltán, Szécsi Margit, Pratolini, Voznye- szenszkij, Tennessee Williams és Wright. Az „Egy napot Pécsért” tár­sadalmi mozgalom értékelé­séről, új emlékérmek alapítá­sáról tárgyalt tegnap a Vá­rosi Tanács végrehajtó bi­zottsága, valamint határoza­tot hozott arra, hogy Fécsett a donátusi városrészben nem en­gedélyezi lakóházak építését. Miért nem ? A Donátus beépítését — a terv szeript 6409 lakás, szál­loda, étterein, kórház, üzle­tek épültek volna — a vég­rehajtó bizottság nem hagyta jóvá. Ahhoz, hogy az elké­szült részletes rendezési terv megvalósuljon, mintegy 560 hold kisajátításáról és ehhez szükséges mintegy 165 millió forintról kellene gondoskod­ni. Nem szólva a terület víz­ellátási és csatornázási költ­ségeiről, amelyek újabb 52 millió forintot tesznek ki. De nemcsak: pénzügyi meg­gondolások miatt vetették el ezt a tervet, hanem szó esett arról is, hogy a beépítésre szánt zöldterület mind a ter­melés, mind pedig a táji kör­nyezet szempontjából a leg­értékesebb része annak a tör­ténelmileg kialakult 2200 kh-as borvidéknek, amely a város északi peremén kelet— nyugati irányban húzódó egy­séges zöldövezetet képez. A termelés szempontjából ez a terület szolgáltatja a borvidék közismertem kedvelt legjobb borait és az országszerte elis­mert kiváló minőségű ősziba­rack fajtáit. Ezt pedig „meg­bontani” legalábbis egyelőre nem célszerű. A vitában és a határozatban is hangsúlyt kapott az „egye­lőre”, mert — mint Horváth Lajos a vb elnöke mondotta — lehet, hogy a fejlődés mégis arra kényszerít majd, hogy idő­vel ezt a területet is fel kell használni lakásépítkezésre. Je­lenleg azonban erre még nem kényszerülünk. Sőt, a végre­hajtó bizottság határozatot ho­zott: csak szigorúan a művelé­si ágnak megfelelő épület épí­tését engedélyezi (kis présház toldalékként, stb.) lakóház épí­tését a területre engedélyezni nemi lehet, (örülünk enneik a döntésnek, mert lapunk hasáb­jain is szót emeltünk az ellen, hogy a táj képét is rontó vi- tyülókat építsenek ide). Mert számosán engedély nélkül épít­keztek és építkeznek itt. Az engedély nélküli építkezések maggátlásóért a III. kerületi tanács egy új „státus” létesíté­sével ellenőrt kíván beállítani, aki nap mint nap ellenőrzi: nem magasodik-e fal valahol engedély nélkül. Az „Egy napot Pécsért” tár­sadalmi mozgalom eredmé­nyeinek értékelését is megtár­gyalta a vb., majd újabb ki­tüntető emlékérmek alapítását is jóváhagyta. Ezt az előterjesz­tést, illetve javaslatot jóváha­gyás végett a város tanácsa 1968. augusztus 18-i ülése elé terjesztik. A vb. megvitatta az „1968 első félévi tanácsi gaz­dálkodás eredményeiről” szóló előterjesztést, amelyet szántén a tanácsülés elé terjesztenek. A végrehajtó bizottság hatá­rozatot hozott a Vidámpark belépődíjának, valamint az út- törővasűt használati díjának megváltoztatására. Augusztus 15-től a vidámparki belépőjegy felnőtt részére 2, gyermek ré­szére 1 forint, a jelenlegi 1, il­letve 0,50 forint helyett. Az ál­latkert belépődíja változatlan, felnőtt részére 2, gyermek ré­szére 1 forint. Az .árváltozta­tást a vízdíj és egyéb szolgál­tatási díjak megnövekedése indokolja. Hasznos tapasztalatokat szereztünk A tanácskozás végén Horváth Lajos elvtárs beszámolt a pé­csi küldöttségnek testvérváro­sunkban, Lahtiban tett látoga­tásáról. Szólott a szívélyes, ba­ráti fogadtatásról majd elmon­dotta, hogy nemcsak Lahti­ban, hanem többek kö­zött Tamperében, Helsin­kiben is jártaik. Testvérvá­rosiunk vezetősége lehetővé tet­te, hogy behatóbban foglalkoz­zanak a várospolitikájuk meg­ismerésével, az ottani tanácsi apparátus mechanizmusával. Városaik gyorsan fejlődnek. A fejlődést a lakosság jelentős adóztatásából segítik elő. Ér­dekesnek tűnt a küldöttség előtt, hogy a városok hőellátá­Cj gyógyszcríár épül Ijpcírcn Szeptemberre készül el az új- petrei gyógyszer- tár átépítése. A régi gyógyszertá­rat újjáépítik és hozzá gyógysze­rész lakást. Az építési munkát az újpetrei Petőfi Termelőszövetke­zet építő brigádja végzi. sát például nem egy központ­ból „intézik”, hanem szinte minden városrésznek külön hő- ellátó központja van. Az ottani vezetők szerint ez olcsóbb. — Számos, úgynevezett szociális intézményt is meglátogattak. Az öregek háza például 1 szo­ba összkomfortos lakásokból áll, ezeket a lakásokat kész­pénzért veszik meg az igény­lők. Van úgynevezett aggok háza is, amelyeknek lakói a tel­jes nyugdíjuk befizetése elle­nében lakhatnak itt A finn városokban is nagy gond a gépjárművek parkírozása, ga- razsirozása. Szépen építkeznek, a területen meghagyják a fá­kat, sziklákat és úgy igyekez­nek a lakóházakat elhelyezni, hogy a természeti egységet ne bontsák meg. A lakásokat már a jövő igényeinek megfelelően építik, például beépített hűtő- szekrényekkel stb. Igaz, hogy a lakbér a kereset 25—-40 szá­zalékát teszi ki. Fejlett bútor­iparuk, háztartási gépiparuk van többek között, öt évenként Lahtiban ipari vásár van, ami országos jelentőségű. Nagyon hasznos lenne — mondotta Horváth elvtárs —, ha Pécs ipara is képviseltetné itt ma­gát, a mi termékeink is eljut­nának ebbe a vásárba. Van erre lehetőség. A kulturális és más jellegű tapasztalatok el­mondása után megjegyezte: a testvérváros vezetői javasolták: az eddigi kapcsolatokat hiva­talos jelleggel fejlesszék to­vább, — amit úgy értelmez­nek, hogy ne a különböző in­tézmények folytassanak „ma­gánlevelezéseket” és meghívá­sokat, hanem mindezt a két ta­nács koordinálja. Hárommillió darab „Békéscsaba 250 éves” alkalmi szivarkát gyár­tott a békéscsabai jubi­leumi ünnepségekre a Pécsi Dohánygyár. Az al­kalmi cigarettákat eddig csak Egerben gyártották, de most már Pécsett is megkezdték az ünnepi alkalmakra a díszes cso­magolású különlegessé­gek gyártását. A 600 éves a felsőoktatás, 600 éves Kecskemét után a Bé­késcsaba 250 éves ciga­retta öregbíti a Pécsi Dohánygyár hírnevét. — Ezenkívül még egy ter­mékkel bővült a pécsi gyár listája, ebben a hó­napban megkezdték az Ezüst Kossuth gyártását exportra. Magyar—kanadai kereskedelmi megállapodás Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter meghívására pénteken néhánynapos ma­gyarországi látogatásra Buda­pestre érkezett Jean-Lue Pe­pin, kanadai ipar- és kereske­delemügyi miniszter. A kanadai miniszterrel és a kíséretében levó személyisé­gekkel dr. Bíró József hivata­lában megbeszéléseket folyta­tott. Mindkét tárgyaló fél meg­elégedéssel állapította meg, hogy az 1964-ben aláírt meg­állapodás alapján a kereske­delmi kapcsolatok gyors fejlő­désnek indultak és mind szá­mottevőbbek. Egyetértettek ab­ban, hogy a kereskedelmi kap­csolatok eddigi alakulása ala­pot jelent a gazdasági együtt­működés fejlettebb formáinak felkutatására, kialakítására. A tárgyalások elsősorban e lehe­tőségek megvizsgálására irá­nyulnak. Pénteken délután a külkeres­kedelmi minisztériumban Bíró József és Jean-Luc Pepin bősz- szúlejáratü, három évre szóif magyar—kanadai kereskedelmi megállapodást írt alá. Választmányi ülés a MESZÖV-nél Szövetkezeteink célul tűzték ä forgalom növelését, a falusi la­kosság ellátási színvonalának emelését, a minőségi mutatók javítását, a szövetkezeti demok­rácia erősítését. A baranyai szö­vetkezetek 1968. első felében si­keresen oldották meg az alap­vető feladatokat, jól keresked­tek és egy kivétellel nyeresége­sen gazdálkodtak — állapította meg Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke, a MÉSZÖV választmá­nyának péntek délelőtti ülésén. Különösen jelentős a kiskeres­kedelemben elért eredmény. Az elmúlt évhez viszonyítva 12,5 százalékkal növekedett a kiske­reskedelmi forgalom, és ezzel országos második helyre került a megyék közötti versenyben. Legjobb eredményt a pécsi, komlói, pécsváradi és szederké­nyi szövetkezet érte el. Bár nem a várt mértékben, de emelkedett a szövetkezeti vendéglátás for* galma is. Az aszályos év ellenére kielé­gítőnek mondható a zöldség-, gyümölcs- és egyéb cikkek fel­vásárlása. Említést érdemel, hogy a gyümölcsfelvásárlás több mint kétszeresére növekedett, 238 százalékos a teljesítés az el­múlt év azonos időszakához vi­szonyítva. A gyenge termés, ala­csony átlagok ellenére se jártak rosszul a termelők, mert a zöld­árunál 24.5 százalékkal emelked­tek a termelői árak. Ugyanak­kor a fogyasztói árak csak öt százalékkal növekedtek. A felvá­sárlás az idén 44 százalékkal több nyereséget hozott szövetk** zeteinknek, mint 1967-ben. t *

Next

/
Thumbnails
Contents