Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

1968. augusztus 4 Elkészült a labdarúgó-megyebajnokság őszi sorsolása T. fbrd. aug. 18: Pécsi Vasas- Boly, Vasas II. Bányász—Pécssza­bolcs, Mágocs—Pécsi Kinizsi, Va­sas L Bányász—Pécsi Porcelán- gyár, Pécsi Kesztyűgyár—Siklós, Vajszló—Pécsvárad, Pécsi Szikra— Szederkény, Véménd—Beremend. II. ford. aug. 25: Szabolcs—Má­gocs. Bóly—Vasas II. B. Szeder­kény—Véménd, Pécsvárad—Szikra, Siklós—Vajszló, Porcelángyár- Kesztyűgyár. Kinizsi—Vasas I. B., Beremend—Vasas. ÜL ford, szept. 1: Porcelángyár —Mágocs, Kinizsi—Vasas n. B., Pécsszabolcs—Bóly, Beremend— Szikra. Szederkény—Vajszló, pécs­várad—Kesztyűgyár, Siklós—Vasas L B., Véménd—Vasas. IV. ford, szept. 8: Vasas—Pécs­szabolcs. Bóly—Kinizsi, Vasas n. B.-r-Porcelángyár, Mágocs—Siklós, Vasas I. B.—Pécsvárad, Kesztyű­gyár-Szederkény, Vajszló—Bere­mend, Szikra—Véménd. V. ford, szept. 15: Kesztyűgyár —Mágocs, Vajszló—Vasas n. B., Szikra—Bóly, Véménd—Pécssza­bolcs. Beremend—Kinizsi, Szeder­kény*—Porcelángyár, Pécsvárad— Siklós, Vasas I. B.—Vasas. VI. ford, szept. 22: Vasas—Sik­lós, Porcelángyár—Pécsvárad, Ki­nizsi—Szederkény, Pécsszabolcs— Beremend. Bóly—Véménd, Vasas it. B.—Szikra. Mágocs—Vajszló, Vasas I. B.—Kesztyűgyár. VII. ford, szept. 29; Szikra—Má­gocs. Véménd—Vasas II. B., Bere­mend—Bóly, Szederkény—Pécssza­bolcs, Pécsvárad—Kinizsi, Siklós— Porcelángyár, Vajszló—Vasas I. B., Kesztyűgyár—Vasas. vm. ford. okt. 6.: Vasas—Por­celángyár. Kinizsi—Siklós, Pécs­szabolcs—Pécsvárad, Bóly—Szeder­kény, Vasas IL B.—Beremend, Mágocs—Véménd, Vasas I. B.— Szikra, Kesztyűgyár—Vajszló. IX. ford. okt. 13. Beremend— Mágocs, Szederkény—Vasas II. B., Pécsvárad—Bóly. Siklós—Pécssza­bolcs. Porcelángyár—Kinizsi, Szik­ra—Kesztyűgyár, Véménd—Vasas I. B., Vajszló—Vasas. X. ford. okt. 20. Vasas—Kinizsi, Pécsszabolcs—Porcelángyár, Bóly —Siklós. Vasas n. B.—Pécsvárad, Mágocs—Szederkény, Vasas I. B.— Beremend, Kesztyűgyár—Véménd, Vajszló—Szikra. XL ford. okt. 27. Pécsvárad— Mágocs, Siklós—Vasas n. B., Por­celángyár—Bóly. Kinizsi—Pécssza­bolcs. Véménd—Vajszló, Beremend —ÍCesztyűgyár, Szederkény—Vasas I. B., Szikra—Vasas. XII. ford. nov. 3. Siklós—Sze­derkény, Porcelángyár—Beremend, Kinizsi—Véménd, Pécsszabolcs— Szikra, Bóly—Vajszló, Vasas II. B.— Kesztyűgyár. Mágocs—Vasas I. B., Pécsvárad—Vasas. xm. ford. nov. 10. Vasas—Má­gocs, Vasas I. B.—Vasas II* B., Kesztyűgyár—Bóly, Vajszló—Pécs­szabolcs, Szikra—Kinizsi, Véménd —Porcelángyár, Beremend—Siklós, Szederkény—Pécsvárad. XIV. ford. nov. 17. Vasas H. B. —Mágocs, Pécsvárad—Beremend, Siklós—Véménd, Porcelángyár­Szikra, Kinizsi—Vajszló, Pécssza­bolcs—Kesztyűgyár, Bóly—Vasas I. B.. Szederkény—Vasas. XV. ford. nov. 24. Vasas—Vasas II. B., Mágocs—Bóly, Vasas I. B. —Pécsszabolcs, Kesztyűgyár—Ki­nizsi, Vajszló—Porcelángyár, Szik­ra-Siklós, Véménd—Pécsvárad, Beremend—Szederkény. BP. VASAS—GYŐRI ETO 2:1 Szombaton délután a Fáy utcai stadionban megkezdődött az 1968. évi labdarúgóbajnokság őszi idé­nye. A tabella első helyén álló Vasas a kiesés ellen küzdő Győri ETO-t fogadta. Eredmény: Bp. Vasas—Győri ETO 2:1* VASUTAS KUPA: PVSK— Nagykanizsai VTE 2:0 (1:0). vtt, rrr, nr Szolidaritás, béke és barátság A nemzetközi sportélet sok és nehéz válságon ment keresztül. A nemzetközi sporttalálkozók gyakran nem a sportpályákon zaj­lottak. hanem a tárgyalóasztalok mellett. Különösen megsínylette ezeket a viszályokat az ifjúsági- és diáksport. Noha a sport első­sorban az ifjúság sajátja, mégis elég korán kialakult az a nézet, hogy a fiataloknak, egy bizonyos korhatáron belül szervezett, nagy esemény keretében kell össze- mémiök érdjükét. Ez az igény hívta életre a Főiskolai Világbaj­nokságokat. Az első ilyen valóban nemzetközi méretű főiskolai ta­lálkozóra 1910-ben Rómában került sor, s jellemző, hogy már akkor milyen méretű csatározások vol­tak a téma körül, hogy a követ­kezőt csak tizenkét esztendő múl­va bonyolították le. A főiskolai játékok természete­sen az ifjúságnak csak egy ré­szét. méghozzá a kisebbik részét érintette. A második világháború után kialakult új társadalmi vi­szonyok, új lehetőséget nyitottak a sport számára is. Megalakult a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség. A DÍVSZ programot hir­detett, amelynek egyik jelentős része abban az elhatározásban csúcsosodott ki, hogy meghatáro­zott időnként találkozóra hívja a világ ifjúságát. Először Prágában Az első Világifjúsági Találkozó­ra 1947-ben Prágában került sor. A nagyszabású demonstráció prog­ramjából nem hiányzóit a kultú­ra és a sport sem. Ez a vetélke­dés valójában a barátság jegyé­ben fogant és kitárta a lehetősé­geket nemre és fajra való tekin­tet nélkül a világ egész ifjúsága előtt. Két évvel később a második VIT résztvevőit Budapest várta vendégül. Nagyszabású volt a VIT kulturális műsora, nemkevésbé a VIT sportversenye. Ennek a VIT- nek a keretében rendezték meg a Főiskolái Világbajnokságot is. Magas színvonalat biztosított az FVB-nek, hogy megjelentek a szovjet sportolók is. A következő VIT-re 1951-ben Berlinben, az NDK fővárosában került sor. Nagyszabású béke-demonstráció volt a berlini Világifjúsági Talál­kozó és az FVB az egész sport­világ érdeklődésének középpont­jában állott. Nagyszerűen szere- I peltek itt a magyar sportolók, 43 Orsicgos könnyűbúvár-bajnokság Dorogon HATODSZOR A BAJNOKI CÍMÉRT Az idé® Dorog lesz a szín­helye az országos könnyűbúvár- bajnokságnak. Az öt napon át tartó versenysorozatra július 31. és augusztus 4-e között kerül sor. Akárcsak a korábbi évek­ben, úgy az idén is résztvesz- nek a bajnokságon az MHSZ Ba'ranya megyei könnyűbúvárai. A pécsi versenyzők az előző években nagy sikerrel szerepeltek a bajnokságokon, öt éven át — 1963-tól 1967-ig — sorozatban nyerték a csapatbajnoki címet és az egyéni összetett verseny­ben is megállták helyüket. A múlt évben például Mischli Fe­renc, a pécsiek jelenlegi edzője nyerte az egyéni bajnokságot. Először a női versenyzőle Az 1968. évi bajnokság érdekes­sége, hogy először rendeznek egyéni és csapatbajnokságot női versenyzők részére. A férfiak öt, a nők négy számban versenyez­nek és mindkét nemnél csapat- versenyt is értékelnek. A ver­senyszámok között szerepel víz feletti és viz alatti úszás, vala­mint víz alatti tájékozódás. A pécsi könnyűbúvárok kilenc tagú férfi és négy tagú női gárdával vesznek részt a bajnokságokon. A . három—három versenyzőből álló csapatokat közvetlenül a ver­seny előtt jelöli ki az edző. A férfiak kettő, a nők egy csa­pattal neveznek, a többi verseny­ző egyénileg indul. Ä férfiak azzal az eltökélt szándékkal indultak útnak, hogy megvédik bajnoki címüket. A női versenyzők szándéka, hogy betör­nek a magyar élvonalba. Az együttest Mischli Ferenc — a múlt évi egyéni bajnok készítet­te fel a bajnokságra. Az úszó­edzéseket — hetenként öt alka­lommal a balokányi fürdőben tartották, a készülékes edzések színhelye a gyékényes! kavics­bánya tava volt. Megfelelő bara­nyai vízterület hiányában két­hetenként itt tartottak merüléses edzéseket. A kilenc tagú férfi csapatban szerencsésen kevered­nek a tapasztalt rutinos verseny­zők a tehetséges fiatalokkal. Mischli Ferenc, Hartai Zsolt, Sán­dor Tibor, Kiss Károly és Fitos István nemcsak hazai versenye­ken állták meg helyüket, hanem Csoportos merüléshez készülődnek a pécsi könnyűbúvárok nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkeznek. Két évvel ezelőtt a Krímben vettek részt nemzet­közi versenyen, tavaly pedig Szó- I fiában a bolgár főváros váloga­tottjaival szemben diadalmaskod­tak. A fiatalabb versenyzők — mint Jegenyés Miklós, Filótás László, Rodán László és Krum- pach Lajos sokat fejlődtek az utóbbi időben, közülük bármelyik könnyen helyezéshez juthat. Új szerepkörben a Szalai nővérek A női csapat érdekessége, hogy abban két ismert pécsi úszónő, az Ércbányász úszószakosztályá­nak tehetségei is szerepelnek. Szalai Cecil és Jutka már sok sikert arattak — mint úszók, most mint könnyűbúvárok mutat­koznak be, mégpedig országos bajnokságon. A női csapat két másik tagja, Kurucz Stefánia és Czene Mária. Edzőjük igen nagy­ra tartja képességeiket és az első öt közé várja egyiküket. or­szágos bajnoksággal nem fejező­dik be idei verseny-sorozatuk, szeptember bórapban — Gyéké­nyesen — a szófiai válogatottal vívják — helyesebben ússzák — visszavágó találkozójukat. első. 39 második és 23 harmadik helyet szereztek. A bukaresti VIT Románia fővárosában már nem­csak a főiskolás sportolók indul­hattak a versenyen, hanem min­den fiatal. Ez az új kezdeménye­zés új színt vitt a nemzetközi if­júsági sportmozgalomba. Varsó­ban 1955-ben rendezték meg a Vi­lágifjúsági Találkozót, egy évvel a melbouméi olimpia előtt. Ez a körülmény arra késztette a részt­vevő országok sportvezetőit, hogy olimpiai próbának tekintsék a var­sói versenyeket. Izgalmas össze­csapások folytak vízen, sálakon, zöld gyepen, de legmaradandóbb eredmények a hosszútávfutásban születtek/ Nyugaton eközben ellen­játékok folytak, számottevő ered­mények nélkül. A világ ifjúsága helyesen ismerte fel, hogy mely ifjúsági találkozók szolgálják a béke és a fiatalság ügyét. Moszkvában Felejthetetlen napokat töltöttek 1957-ben Moszkvában a VTT részt­vevői. A barátság és testvériség nyert a nap minden percében őszinte bizonyítást. Még a sport- versenyek forró hangulata sem nélkülözte a barátságot. Magyar szempontból jelentős állomás volt a moszkvai VIT, az ellenforrada­lom által szétzilált sportunk első főpróbája volt. A legkiemelkedőbb sikert férfi kosárlabda-csapatunk érte el, a világbajnok brazil együttes legyőzése után a szovjet csapatot is legyőzték és megnyer­ték a tornát. Becs és Helsinki Később megszűntek a nyugati „ellenjátékok”, a diplomáciai tár­gyalások sikerre vezettek, s a di­ákegység helyreállításaképpen 1959-ben megkezdték az I. nyári Universiadét, amely új lehetősé­geit tárta fel a sportnak. Az 1959- es bécsi VIT sportversenyei új fordulatot vettek, s nem annyira a minőségi sport lehetőségeit ku­tatták a VIT-re válogatók, mint inkább azt, hogy a kiküldöttek milyen szolgálatot tehetnek a VIT ügyének. Az 1959-es bécsi VIT-nek kiemelkedő kulturális vendégei máig is emlékezetesek. Az 1962-es helsinki-i VIT már ismét a sport reprezentánsait vo­nultatta fel. A helsinki VIT-et hosszabb kényszerpihenő követte. Napja­inkban pedig Szófia látja vendé­gül a világ fiataljait, akiknek so­raiból természetesen a magyar I fiatalok küldöttsége sem hiányzik. Hagyományainkhoz híven jelentős létszámú sportoló képviseli ha- 1 zánkat a VIT sportversenyein. Sportrovatunk bemutatja: Bakonyi Nándort, a Steinmetz SE ökölvívó ígéretét Rövid újsághír adta tudtul, hogy az ökölvívó Olimpiai Reménysé­gek augusztus 1-től Leningrádban megrendezésre kerülő versenyén pécsi ökölvívó is szerepel. A vá­logatásnál a magyar szakvezetés Bakonyi Nándort, a Honvéd Steinmetz SE kitűnő képességű nagy váltó súlyú versenyzőjét is jelölte a magyar csapatba. Ba­konyi négy hét óta edzőtáborban készül a nagy versenyre, ahol a szocialista országok ökölvívóinak szine-java ad egymásnak talál­kozót. Hat éve a sxorítóban Húsz éves kora ellenére Bako­nyi már „öreg” versenyzőnek számít. Tizennégy éves korában ismerkedett meg a sportág alap­elemeivel a Budapesti Honvéd­ben. Élete első nagy sikerét az 7966-os esztendő hozta meg, ek­kor országos ifjúsági bajnokságot nyert nagyváltósúlyban. Pécsre múlt év végén került ahol tény­leges katonai szolgálatát tölti. Felnőtt versenyzővé a Steinmetz SE ökölvívó szakosztályában — Farkas Béla, majd Kiss Zoltán edzők keze alatt — fejlődött. Ba­konyi a magyar ökölvívó iskola azon fiataljai közé tartozik, akik a sporág vívó és nem küzdőjelle­gének képviselői. Szolgálati elöl­járói, edzője. versenyző társai Mai sportműsor Labdarúgás: NB I-es mérkőzés: Pécsi Dózsa—Salgótarján, PVSK- pálya, 17.00. NB I. tartalékmérkő­zés: Pécsi Dózsa—Salgótarján, PVSK-pálya, 15.15. NB I. B-s mér­kőzések: Komlói Bányász—Miskol­ci VSC, Komló, 17.00. Egri Dózsa —Pécsi Bányász, Eger, 16.00. Sportlövészet: Országos meghí­vásos puskaverseny a pécsi ver­senyzők részvételével, Külvárosi pályaudvar melletti lőtér, 8.00. Üszás: Területi ifjúsági bajnok­ság a pécsi úszók részvételével, Balokány-fürdő, 10.00. Bácskatopolya Topolcsánka—Szi­getvári Vörös Meteor kosárlabda- mérkőzés a rossz időjárás miatt elmaradt. A mérkőzést augusztus 4-én 16.30 órakor játsszák le. Bakonyi Zalaegerszegen a nép­hadsereg bajnoksága után átve­szi a bajnoki érmet és tisztelet- díjat. csak az elismerés hangján szól­nak róla. Halkszavú, csendes mo­dorú, kötelességeit híven teljesí­tő és hangya szorgalmú ver­senyző, aki él-hal a sportágért. Józanéletű, nagyon ügyel arra, hogy állandóan „súlyban” legyen, a kiszabott edzésadagot lelkiisme­retesen ledolgozza. Tisztában van azonban azzal is, hogy az élvo-, nalba való teljes felzárkózáshoz még fejlődnie kell. Saját véle­ménye szerint elsősorban gyorsa­ságát és az ellenütések pontossá­gát kell növelnie. Em.beri tulajdonságai, a sportág szeretete és akaratereje az idén jelentős sikerekhez segítette. Az országos utánpótlás bajnokságon második helyezést ért el. a Nép­hadsereg bajnokságán pedig első lett. A leningrádi versennyel pe­dig megnyílt az út számára a. nemzetközi porond felé. Remél­jük, Bakonyi fejlődése töretlen lesz és még sok sikert szerez önmagának, klubjának és a pécsi ökölvívásnak. Nyitány előtt A labdarúgó MNK péctí !»■ galmai elültek, s így utó­lag visszagondolva a szer­dai mérkőzésre, úgy tűnt, mintha a Pécsi Dózsa már * Salgótarján elleni bajnoki mér­kőzésre' gondolt volna. Való­ban, a rövid nyári pihenő után a figyelem máris a bajnokság őszi idénye felé fordul, amely a jelek szerint az átlagosnál jóval nagyobb izgalmakat ígér« A Pécsi Dózsa esélyei a lab« darúgó-bajnokság őszi fordulói­ban nagyon kedvezőek. A csa­pat talán soha nem állt még olyan közel a megtisztelő „vi­dék legjobbja” cím elnyerésé­hez, mint az idén. A tényezők ismertek. A csapat Kovács edző irányítása alatt egységessé vált, taktikailag fegyelmezett, küzdőképes. A tavaszi idény­ben nagy bravúrok ugyan nem fűződnek a lila-fehér csapat bajnoki szerepléséhez, de külö­nösebb kudarcok sem. Vagyis a csapat kiegyensúlyozott. A hazai mérkőzésein megbízható­an szerepelt, s amit idegenben reálisan el lehetett érni, azt teljesítette. Talán egy-két nagy­csapat elleni idegenbeli mér­kőzésén a gólarány volt egy kissé túlzott, ezzel szemben a hazai mérkőzéseken a csatársor valamivel több gólt is rúgha­tott volna, de ez régi problé­ma a Pécsi Dózsa szereplésé­ben. A belső tényezők mellett a külső tényezők is kedvező­nek látszanak. A csapat őszi sorsolása elég kedvező. A pilla­natnyilag „riválisnak” látszó Szombathely nem képvisel olyan játékerőt, hogy komolyan gondolhatna a vidék legjobbja cím megszerzésére, az igazi versenytársak viszont (Győr, Tatabánya) az ősszel minde­nekelőtt a kiesés elkerülése ellen fognak küzdeni. A Pécsi Dózsa a tavasszal jó csapat be­nyomását keltette, ami jó erő­állapottal, a gyakoribb góllö­véssel és a maximális lelkese­déssel párosulva az ősz folya­mán emlékezetes sikereket hoz­hat. A két NB I B-s csapat as őszi idényben két külön­böző célért küzd. A Kom­lói Bányász a bajnoki cint elnyeréséért s ezzel együtt a megérdemelt feljutásért, a Pécsi Bányász pedig a biztonságosabb helyezésért. Mindkét együttes célja reális. A Komló útja va­lamivel egyenletesebbnek lát­szik. A Pécsi Bányászra kft- ménv küzdelmek várnak- és a jó szerepléshez arra a lendüle­tességre, lelkesedésre, küzdőké­pességre lesz szükség, amely tavaly csaknem bámulatba ej­tette a labdarúgó közvéleményt* A Nyári Kupában elért szép eredmény mindenesetre biztató. NB Il-es és NB in-as labda' rúgó-csapataink számára is sok izgalmat és megpróbáltatást ígér az őszi idény. A Pécsi Ércbányász, ha az idén a baj­noki cím elnyerésére nem na­gyon gondolhat, de egy ki­egyensúlyozott — és várt -*■ előkelő helyezéssel jó alapot teremthet a következő bajnok*» Ságban való sikeres szereplés^ hez. A PVSK gondjai hasonló­ak, mint a pécsi bányászoké, és az őszi jobb szerepléshez náluk is a nyári szereplés, a Vasutas Kupában tanúsított ki­elégítő eredmények adnak re­ményeket. NB m-as csapataink közül a Pécsi BTC-nek baj­noki reményei vannak, de eze­ket a reményeket az elég mos­toha sorsolás és a riválisok hasonló ambíciói „fűszerezik”. Ennek ellenére a bajnoki cím nem elérhetetlen a számukra, s akkor a következő bajtaoki évben a csapat rég! hagyomá­nyaihoz méltó osztályban sze­repelhet. (é. rész.) A sportkutatásokat folytató Coubertin megállapította. hogy ugyanazon sportágak hívei el­lenségei is egymásnak. A né­met torna képviselői kétségbe vontá.k a svéd tornarendszer értékeit, az angol lagdarúgók tudni sem akartak az ameri­kai rögbiről. A sportban egy­re erősödött az üzleti szellem. A neves francia tudós nem elégedett meg a sportélet ba­jainak, hibáinak feltárásával, receptet is ajánlott, javaslata így hangzott: — Szabályos időkötökben is­métlődő versenyeket kell ren­dezni, ezeken jogot kell kapni minden jelentős sportágnak és az indulás lehetőségét biztosí­tani kell minden nemzet fiai­nak. Így jutott Coubertin arra a gondolatra, hogy fel kell újí­tani az ókori olimpiai játéko­kat. Javaslatával 1892-ben lé­pett a nyilvánosság elé, a Sorbonne-on tartott előadást ezzel a címmel: „Az olimpia újjászületése”. Két esztendő­vel később elérkezettnek tar­totta az időt, hogy nemzetkö­zi értekezletet hívasson össze. A színhely ismét a híres fran­cia egyetem volt. Az újság­oámmC 999 karikák Coubertin: „...Hívjanak meg minden nemzetet” írók, külföldiek és franciák egyaránt feltették a kérdést: — Miért éppen a Sorbonne-t választotta a tanácskozás szín­helyéül? A széles látókörű, fáradhatat­lan francia tudós így válaszolt; — Azért, hogy mindenki érezze hogy többről van szó, mint egyszerű sporttanácsko­zásról. Kétezer hallgató előtt, tizen­három európai nemzet képvi­selőjének jelenlétében ismer­tette ■ elképzelését Caubertin: — Javaslom, hogy a testgya­korlatok fellendítése és ápo­lása érdekében, de különö­sen a népek közötti barátságos érintkezés megteremtése céljá­ból, á hellén olimpiának meg­felelően, négy évenként nagy versenyeket tartsanak és ezek­re hívjanak meg minden nem­zetet . . . Egyhangú szavazással emel­ték határozattá 1894-ben Pierre Coubertin javaslatát. A fran­cia tudós először azt tervezte, hogy a XX. század egy pári­zsi olimpiával kezdődik majd. A görögök azonban csak gö­rög földön tudták elképzelni az első versenyeket. Várni sem volt türelmük és már 1896-ra elvállalták, hogy meg­rendezik a küzdelmeket. Már a legelső modern olim­pián, mint ahogy később is, az atlétika volt a játékok ge­rince. Ezt jelképezi hogy 1896-ban Athénben a program a száz méteres síkfutással kezdődött. A bajnokság második most kezdődik. Mi valósul meg a csapatok és vezetők elképzeléseiből? Ez a jövő titka, és számos körülmény be* folyásolhatja. De a célok elk­éréséhez mindig a töretlen küz­dőszellem, az alapos munka és a sportszerűség vezet. Ezek nél­kül nincs jó eredmény. Ehhez kívánunk Pécs és a megye labdarúgó-csapatainak az őszi idényben Is sok sikert! (T) Amerikában ebben az idő* ben a sprinterek nagy nép­szerűséget szereztek maguk­nak, mert ők érték el a pá­lyán a legnagyobb gyorsasá­got és ezzel mindegy szimboli­zálták a modern élet egyre rohanóbb tempóját. A legjobb rövidtávfutók nem is utaztak át a tengerentúlról a görög fővárosba, csak a második vonalhoz tartozó versenyzők jelentek meg a napfénytől va­kítóan fehér márvány stadion­ban. Az amerikaiak még így is megnyerték Burke révén a száz méteres síkfutást, kerek 12 másodperces idővel. Az Egyesült Államok versenyzői egyébként, ellenfeleik csodál­kozására szöges cipőben ver­senyeztek. A magyar Szokolyi Alajosnak nem volt ilyen jó és hasznos felszerelése, neki meg kellett elégednie a 106 méteres síkfutásban a harma­dik hellyel. Gyors iramban fejlődött az atlétika. Négy esztendővel ké­sőbb, a párizsi olimpián már 10.8 másodperces Idő kellett az amerikai Jarvis-nak száz méteren a győzelemhez. Következik: TOLAN, METCALFE ÉS OWENS J 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents