Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-31 / 204. szám
O 4» na tittais n ti ss i a 1968, eucjusitus 31. ß Kossu'h-adö és a televízió pénteken este sugározta Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének válaszait a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban hozzá érkezeit kérdésekre. Fehér elvtárs a következőket mondta: Kedves Hallgatóim! Újságíróktól, a rádió és a televízió munkatársaitól és másoktól kérdéseket kaptam a Csehszlovákiában kialakult helyzettel kapcsolatban, amely ma kétségkívül a világpolitika középpontjában áll. Szíves engedelmükkel szeretnék válaszolni a hozzám eljuttatott főbb kérdésekre. A közvélemény legnagyobb részét ma is érdekli: szükség volt-e az öt szocialista ország csapatainak bevonulására a testvéri Csehszlovákiába? Erről mindenekelőtt a következőket tudom elmondani: a szövetséges csapatok nem hódítóként mentek a testvéri Csehszlovákiába, nem akarnak tőle egy talpalatnyi földet sem elvenni. Nem óhajtják átvenni Csehszlovákia kormányzását. És nem kívánnak beleszólni abba sem, hogy csehszlovák barátaink hogyan rendezik el belső dolgaikat. Mint ismeretes, az utóbbi hetekben Csehszlovákiában bekövetkezett események láttán a szocializmushoz hú, becsületes vezető személyiségek egy csoportjának hívására vonultak be csapataink, azzal a céllal, hogy megszakítsák a gyors jobbra tolódást és segítséget adjanak a cseh- j szlovák kommunistáknak és ja munkásosztálynak a szocia- I lizmus pozícióinak megőrzésé- | ben. Hiszen a pozsonyi talál- ! közön résztvevő hat szocialis- ! ta ország — köztük Csehszlo- j vákia — vezetői az ál taluk i együttesen hozott nyilvános I határozatban kijelentették: I valamennyi szocialista ország internacionalista kötelességé- j nek tartja a szocializmus vív- j mányainak — amelyeket né- I peink hősi erőfeszítéssel, ön- ] feláldozó munkával két évtizeden át elértek — védelmét I és megszilárdítását. Az öt ország segítsége Amint önök tudják — és a mostani moszkvai szovjet— csehszlovák megegyezések biztosítják — az öt ország Csehszlovákiában ideiglenesen tartózkodó csapatainak csupán egyetlen feladatuk van: fékezzék meg az esetleg nyíltan, fegyverrel is fellépő ellenforradalmi erőket, s ezzel nyújtsanak hathatós segítséget a Csehszlovák Kommunista Pártnak, Csehszlovákia kormányának és népének a szocialista rend és törvényesség megszilárdításában, az olyany- ,,, nyira szükséges konszolidáció megteremtésében. E lépés teljes megértéséhez mindenki gondoljon arra, hogy Európában és a világ minden táján — Vietnamban, Közel- Keleten, Afrikában és Dél- Amerikában — mennyi - reakciós erő mozog és acsarkodik ma a haladás, a népek szabadsága, függetlensége ellen. Ezek az erők akadályozzák az európai biztonság megszilárdítását. Igyekeztek és igyekeznek saját céljaik érdekében befolyásolni a csehszlovákiai helyzet alakulását. Mostani csehszlovákiai fellépésük nem választható el ezektől az okoktól, sőt azokkal a legszorosabban összefügg. A munkások és parasztok, haladó értelmiségiek, minden dolgozó ember békét, nyugalmat kíván saját hazájában és a földkerekség minden más népe számára. A pozsonyi határozatot aláíró országok vezetői újból és ünnepélyesen állást foglaltak amellett, hogy a szocialista országok, mint eddig, a jövőben is mindent meg fognak tenni, hogy a népek e kitartó vágya teljesüljön! örülök annak, hogy elmondhatom: a szövetséges csapatok oldalán a csehszlovákiai ideiglenes bevonulásban résztvevő magyar egységek az eléjük kitűzött feladatokat fegyelmezetten, jól hajtották végre. Szilárdan tartják körletüket, egyre több helyütt együttműködnek a helyi szervekkel. Katonáink jól vannak, veszteségeik nincsenek. Megnyugtathatom hozzátartozóikat, hogy a csehszlovák elvtársaink — a korábbinál jobb mai feltételek mellett — erélyes kézzel hozzálátnak a rend megszilárdításához, minden remény megvan arra, hogy fiainkat nemsokára idehaza üdvözölhetjük. Ismételten hangsúlyozom, hogy nem akarjuk fegyverrel befolyásolni a csehszlovákiai belső folyamat alakulását. Csak az ellenforradalmi reakciós erők célja, hogy ebbe a folyamatba erőszakosan beavatkozzanak. S azt más, helytelen irányba tereljék. Ennék meggátlására, a politikai rendezés elősegítésére mentek a mi katonáink is a szomszédos Csehszlovákiába. Mit értünk politikai rendezésen? A Magyar Szocialista Munkáspárt üdvözölte, rokonszenv- vel fogadta és testvéri szolidaritással támogatta a Csehszlovák Kommunista Párt januári határozatait. Egyetértettünk azzal, hogy a csehszlovák elvtársak határozottan felléptek a régi hibás, szektás vezetéssel szemben. Helyeseltük azt az eltökéltségüket, | hogy a törvénytelenségeket meg kell szüntetni, a szocia- I lista törvényességet helyre I kell állítani és meg kell szilárdítani az egész országban, maradéktalanul végre kell hajtani a hosszú évek óta húzódó rehabilitációt. Helyeseltük, hogy a gazdasági, társadalmi élet egy sor fontos területén a mai követelményeknek megfelelően alkotó módon igazítani akarnak — s részben már igazítottak is — a szocialista gyakorlaton, gondosan ügyelve a szocializmus építésének általános törvényszerűségeire, de az eddigieknél jobban figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat és feltételeket. I vív, egyfelől a régi szektás | ! hibák maradványai, másfelől | a különféle éledő és szaporo- S 1 dó anarchista, reakciós, sőt [ j ellenforradalmi törekvésekkel ; szemben. I Nekünk sajnos vannak saját i ; korábbi tapasztalataink arról, ! ; hogy az ilyen társadalmi fo- 1 i lyamat meggyorsulásával a I reakció is feléled s megpróbálja átvenni e folyamat vezetését — azért, hogy a folyamat eredeti célját, azzal ellentétesen, a maga javára fordítsa. Csehszlovákiában is ez következett be. Ennek oka, ahogy mi látjuk, a következő: a párt vezetésében nem sikerült létrehozni az egységet, lábra kapott az eszmei zűrzavar, s engedték, hogy a demokrácia, a gyülekezés- és sajtószabadság nagy kérdését — osztálytartalmától megfosztva — polgári módon értelmezzék. S vajon kinek a demokráciája ez az abszolutizált, parttalan, úgynevezett „tiszta demokrácia és szabadság”? A valóságban — ahogy az események felgyorsultak — ez a parttalan demokrácia erkölcsi terrort jelentett a demokráciához hű emberekre, de korlátlan szabadsagot és védőbástyát a reakciós, szélsőséges erők felvonulásának. A demokrácia, a szabadság hamis polgári értelmezése az oka annak, hogy a közvéleményt hatásosan befolyásoló olyan fontos hatalmi szervek, mint a sajtó, rádió és televízió, egyre jobban, s végül is teljesen kicsúsztak a párt és a kormány kezéből! Meg kell állapítani, hogy ennek követ- j keztében Csehszlovákiában a jobboldalnak, a reakciónak si- !került sokkal nagyobb legális t alapot teremtenie, mint ná- jlunk 1956 nyárutóján és ősk- ' elején. Szerelném hangsúlyozni, hogy számos alkalommal vettünk részt két- és többoldalú tanácskozáson, ahol segítő szándékkal ismételten elmondottuk a mi eddigi, súlyos áldozatok árán szerzett tapasztalatainkat és felhívtuk barátaink figyelmét a veszélyekre, a kétfrontos harc elkerülhetetlen szükségességére. E találkozók között legfontosabb az, amely a Szovjetunió Kommunista Fártja Politikai Bizottsága és a Csehszlovák Kommunista Párt Elnöksége között Ágcsernyőn létrejött s amit a hat testvérpárt vezetőinek pozsonyi tanácskozása követett. Mi adja meg ezeknek a találkozóknak nagy jelentőségét? Az ágesernyői találkozó előkészítette a pozsonyi tanácskozást. Az utóbbin részt vett hat párt a figyelmet a közös célokat ápoló kapcsolatok fejlesztésére: a közös érdekekre összpontosította. Area helyezte a hangsúlyt, ami a szocialista országok politikájában, nézeteiben közös, ami összeköt bennünket. A közös erőfeszítések eredményeként helyreállt a hat szocialista ország között az egység, és létrejött olyan elvi megállapodás, amelyre támaszkodva megindulhatott az egészséges kibontakozás. Ez az elvi megállapodás tartalmazza mindenekelőtt — mint már az előbb részben említettem — a szocialista Vívmányok együttes erővel való védelmét, a szocializmus építésében az általános törvényszerűségből és a nemzeti sajátosságokból adódó feladatok összhangját, a határozott fellépést a szocialistaellenes erőkkel szemben. A párt vezető szerepének biztosítását lenini értelemben, a szocialista országok barátságának hű szolgálatét és állandó erősítését. A nemzeti egységről Kétfrontos harcot Rokonszenveztünk e törekvésekkel, abban a mély meggyőződésben, hogy nem szabad visszatérni a tegnaphoz, a január előtti helyzethez. Üj politikára van szükség, amely a szocialista demokráciára, a népre támaszkodik, s a szocialista társadalmat továbbfejleszti, vonzóbbá teszi Csehszlovákiában is! Olyan politikára van szükség, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága s a cseh szlovák kormány januárban elindított és májusban megerősített. | Ugyanakkor, amikor ezek- | kel a törekvésekkel egyetér- j tünk. s bizalmunkról'biztosí- ! tottuk az új vezetést, testvéri tanácsként ismételten felhívtuk barátaink figyelmét arra, hogy a megindult mély és igazságos társadalmi folyamat csak akkor érheti el célját, ha e folyamat éléré a párt áll, s azt szilárdan kézben tartja; ha egységes a párt és a demokratikus-centralizmus alap- j ján áll, s azt érvényesíti; ha nemcsak balra, haném jobbra is üt. Más szavakkal: ha következetesen kétfrontos harcot Az ágcsemyői és pozsonyi találkozók jó feltételeket teremtettek, megfelelő légkört biztosítottak a pozitív csehszlovák fejlődésre, mind politikailag, mind nemzetközi vonatkozásban. Sajnos közvetlen e találkozók után, s azóta a jobboldalnak olyan nyomása következett be Csehszlovákiában, hogy a ’megállapodásokból semmi sem valósult meg. A közvélemény sokszor felveti azt a kérdést, hogy egyesek miért tanúsítottak bizalmatlanságot a csehszlovák vezetéssel szemben, amikor mögötte kialakult és felvonult Csehszlovákia állampolgárainak teljes nemzeti egysége. Mit ér valójában ez a nemzeti egység? őszintén szólva, senki sem képzelheti, hogy a 14 milliós Csehszlovákiában minden egyes állampolgár azonos nézeteket vall, azonos érdekeket képvisel. Hogy csak a prágai autógyár kilencven- : kilenc dolgozójának az esetét j említsem: ellenük hisztérikus j terror és üldözés indult meg — gyáron belül és azon kívül — pusztán azért, mert Moszkvába írt levelükkel szót emeltek többek között a népi milícia érdekében. Hasonló erkölcsi terror és tömegliam- pány indult meg a helyi párt- és állami vezetők sokasága ellen, csupán azért, mert hűek a szocializmushoz és szót emelnek a kommunistaellenesség, a szélsőségek, az anarchia ellen. Talmi dolog az ilyen nemzeti egység! Hasonló ahhoz, amit mi nálunk is tapasztaltunk 1956-ban, amikor a pesti utcán ellenforradalmár tüntetők azt kiáltozták: „tízmillió magyar szíve együtt dobog!” De ebben a tízmillióban benne volt az összes reakciós és minden más hasonszőrű elem: ez a nemzeti egység valójában az ellen- I forradalom „nemzeti esysé- ! ge” volt, amely hanyatlást. I teljes széthullást, katasztrófát eredményezett. Felvetik az emberek, hogy a magyar sajtó nem elég gyorsan tájékoztatott az eseményekről. Érkezett hozzám olyan panasz is, hogy a Magyar Rádió és Televízió nem adott elég információt. Ennek | elsősorban technikai okai vol- ; tak; megszakadt Prágával a telefonösszeköttetés. Felelőtlen híreszteléseket pedig nem tehetünk közzé. Emiatt ezekben a napokban nagyon sok ember hallgatta a nyugati ellenséges rádiókat. Aki akarja, nevezheti „egyoldalúnak'1 a mi hírszolgálatunk tájékoztatását. Én azt mondom: a magyar sajtó, rádió és televízió tájékoztatása hiteles volt, megfelelt a tényeknek, pártunk és kormányunk álláspontjának. A nyugati ellenséges adók „teijeí frisseségre” törekvő és „jólér- tesültséget” színlelő adásai’ iRtézkedések e «agyar- csehszlovák kapcsclatok normalizálására A kormány tájékoztatási hivatala közli: Mint a sajtó, a rádió és a televízió ismertette, a Minisztertanács csütörtöki ülésén az illetékes miniszterek beszámoltak a magyar—csehszlovák kapcsolatokban jelentkezett kérdések megoldására tett és tervezett intézkedésekről. A magyar néphadsereg kijelölt csapatai, amelyek a szövetséges fegyveres erőkkel együtt ideiglenesen csehszlovák területen tartózkodnak, feladatukat becsülettel és nagy politikai érettséggel teljesítik. Következetesen azon fáradoznak, hogy a csehszlovák nép szocialista vívmányainak védelme érdekében jó együttműködést alakítsanak ki a helyi párt- és állami szervekkel, a csehszlovák néphadsereg alakulataival, a lakossággal. Működési területükön fegyveres harcra nem került sor. Sem a polgári lakosság, sem a csapatok körében harci cselekménnyel összefüggő személyi vagy anyagi veszteség nincs. A csapatok élelmezését, teljes ellátását folyamatosan, az igényeknek megfelelően Magyarországról biztosítják. Magyar-ország és Csehszlovákia között — az átmeneti korlátozások megszüntetésével — a vasúti áruforgalom már lényegében zavartalan, sőt volumene meghaladja a korábbi szintet. A határon keresztül megindult a Csehszlovákiába irányuló személyforgalom is. A Bulgáriában, Jugoszláviában és Romániában tartózkodó csehszlovák turisták is hazánkon keresztül térhetnek haza. A Dunán a hajózás akadálytalanul folyik. A nemzetközi légijáratok egyelőre még nem érintik Csehszlovákiát, egyébként a Ferihegyi repülőtér forgalmában nincs változás. Mind a közlekedésben, mind a postai forgalomban és a távközlésben általános és nagyméretű javulás mutatkozik. Rövid időn belül számítani lehet a Csehszlovákián keresztül lebonyolódó nemzetközi személyforgalom megindulására is, valamint arra, hogy a távközlési összeköttetések minden viszonylatban helyreáll- nak. Az átmeneti közlekedési korlátozások érintették a magyar—csehszlovák export-import szállításokat és a Csehszlovákián keresztül lebonyolódó tranzit-forgalmat. A romlandó áruknál (zöldség, gyümölcs, hús slb.) azon- j nah intézkedések váltak szükségessé. A károk elkerülése I végett az útban levő tranzit- és export-küldeményeket a lakosság részére értékesítették. Ilyen például a Magyarországon keresztül fuvarozott bolgár szőlő, barack és egyéb romlandó áru. Az illetékes magyar szervek gondoskodtak azokról a I csehszlovák, lengyel és NDK- beli turistákról, akik az események miatt átmenetileg nem ! tudtak hazautazni. Azok, akik- | nek itt-tartózkodása a terve- ; zettnél hosszabbra nyúlt — mint ismeretes — napi 90 forintot kaptak költségek fede- I zésére. Az autós turisták benzinköltség hozzájárulást kaptak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy- j követsége a külügyminiszté- ! riumban köszönetét fejezte ki a magyar hatóságoknak a csehszlovák turisták részéve nyújtott segítségéért. Intézkedés történt, hogy a külföldi látogatók továbbra is zavartalanul üdülhessenek hazánkban. A Balaton melletti szállodák az utószezonra tekintettel, mind a külföldi, mind a belföldi vendégek számára árengedményt nyújtanak. A kereskedelem az áruellátást az egész országban fennakadás nélkül biztosította, annak ellenére, hogy Budapesten és néhány más városban, községben a legutóbbi napokban az átlagosnál jóval több lisztet, cukrot, zsírt, rizst és különösen sót vásároltak. Ez az egyébként teljesen indokolatlan felvásárlás már már megszűnőben van, nem utolsósorban annak a tapasztalat- | nak a hatására, hogy a kereskedelem a megnövekedett igényeket is kielégíti. Az áruk utánpótlására minden intézkedés megtörtént: a kiskereskedelmi vállalatok és üzletek — ahol szükséges volt, külön szállítóeszközök beállításával is — rendeléseiknek megfelelően az árut megkapták és továbbra is megkapják. A központi készletek ugyanis még nagyobb vásárlás esetén is elegendőek az üzletek megrendeléseinek teljesítésére. i felelőtlenség, a tények elferdítése jellemezte. Mi volt ezeknek az adásoknak a fő mondanivalója? Az. hogy a Szovjetunió „leleplezte magát” „megtámadott” és „letepert” egy szocialista országot, továbbá „nem veszi komolyan” a békés egymás mellett élés eszméjét. Ezen túlmenően még azt is próbálták bizonygatni, hogy a szocializmus „elvesztette” humanista jellegét, „szembe került” a népek szabadságával, önrendelkezési jogával stb. Az ellenség hazugságai Ezek ügyes, rafinált hazug- [ ságök, amelyeknek pontosan az ellenkezője az igaz! Vajon I ki veszélyeztette és veszélyez- ] teti a vietnami, a közel-keleti | országok, a gyarmati iga alól I nemrég felszabadult fiatal af- j rikai fejlődő országok szabadságát, függetlenségét, békéjét ! és ki védi azt? Vajon azért maradtak a szövetséges csapa- i tok Csehszlovákiában, hogy háborúba sodorják a világot vagy pedig, hogy megvédjék Európa békéjét, benne Cseh- ! Szlovákia békéjét is. Azért j mentek-e katonáink oda, hogy ; elvegyék, vagypedig azért,. ; hogy megvédjék a csehszlovák , népnek a felszabadulás óta ki- | vívott nagy-nagy vívmányait, összegyűjtött javait? Ezt szolgálják és segítik elő a moszkvai szovjet—csehszlovák megállapodások, amelyek lényege: az ágcsernyői találkozón és a pozsonyi tanácsko- ' zásokon történt közös megái- j i lapodások foganatosítása, ami 1 a szocialista hatalom megszi-1 lárdítását eredményezi a baráti Csehszlovákiában! Persze a hazug nyugati propaganda célja nemcsak az hogy megpróbálja szembeállítani egymással a szocialista országokat, igyekezzék lazítani, sőt megbontani azok egységét. Arra is szolgál, hogy leplezze az imperializmus testén az olyan bűzlő, üszkös sebeket, mint az amerikaiak által hadüzenet nélkül elkezdett, több év óta dűlő gyilkos vietnami háború, az izraeli agresszió, a puccsok, felkelések szítása a világ legkülönbözőbb részein a haladó vagy a haladás útjára lépni akaró nemzetekkel szemben. Többen feltették nekem azt a kérdést: miért változott meg a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája Csehszlovákiával szemben június óta? Szeretném hangsúlyozni: nem változott meg pártunk politikája. De megváltozott, sajnos, nyár eleje óta a belső csehszlovákiai helyzet, mégpedig kedvezőtlen irányba, a revizionista, szocialistaellenes, reakciós elemek erősödő tevékenysége folytán. Kezdettől fogva váltottuk és valljuk ma is, hogy a csehszlovákiai helyzet politikai, társadalmi problémáit politikai eszközökkel kell megoldani, úgy, hogy e problémák megoldására szocialista, kommunista választ kell adni. Ugyanez az álláspontunk a kialakult űj helyzetben is, a moszkvai megállapodások alap ján az egészséges kibontakozás keresésében és elősegítésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány továbbra is bizalommal teli várakozással tekint a csehszlovák vezetők harcára. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy ez a harc nem lesz könnyű. Mi is megvívtuk a magunk harcát más körülmények, más feltételek között. S eredményeink igazolják, hogy a népre, a kommunistákra, a testvéri szocialista országok segítségére támaszkodva ez a harc, a következetesen megvívott kétfrontos harc a szocializmus, a béke erőinek győzelmével végződött. Ha következetesen ezt teszik csehszlovák elvtársaink is — amit őszintén remélünk. — akkor e harcból győztesen kerülnek ki a csehszlovák kommunisták, győztesen kerül ki a csehszlovák nép! Nekünk magyaroknak pedig folytatnunk kell mindennapi, normális építőmunkánkat. Ha ezt jól csináljuk, eredményesen végezzük a szocialista országépítést: tiszta lelkiismé- rettel, nyugodtan nézhetünk önmagunk és a világ szemébe! I i Feliér Lajos síviárs válaszai a csekszlevákiai eseséeyekkel kapcsolatos kertesekre
