Dunántúli Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-18 / 194. szám
1968. augusztus 18. imnontfiti r* au 8 o 5 A Legfelsőbb Bíróság döntött egy pécsi perben A húsfüstölés megszűnéséért nem jár kisajátítási kártérítés. Ezt az elvi döntést hozta a Legfelsőbb Bíróság egy pécsi kisajátítási perben. A Szigeti városrész szanálása során a Steinmetz kapitány tér 1. számú házingatlana is kisajátításra került. A városi tanács az ingatlanért 122 ezer forint kártérítést ajánlott fel a tulajdonos Bánusz Józsefnek és feleségének, akik a vételárat nem fogadták el és 228 ezer forint többlet kártérítésért pert indítottak. Ebből az összegből 72 ezer forintot azon a elmen igényeltek, hogy a kisajátított ingatlanon bér- füstölést folytattak és a változás következtében ettől & jövedelemtől elestek. A húsfüstölésből származó jövedelem szerintük évi 3600 forint volt és ennek alapulvételével, 20 évi időtartamra, 72 ezer forintban jelölték meg kárukat. A Pécsi Járásbíróság a 72 ezer forintos követelés szüneteltetésével először a felperesek egyéb igényét tárgyalta le és a Városi Tanácsot 109 ezer forint többletkártérítés megfizetésére kötelezte. Ezt az összeget a Megyei Bíróság 99 ezer forintra szállította le azzal, hogy ebben az összegben a húsfüstölő-épületrész értéke 52 ezer forinttal szerepel. Ezt követően foglalkozott a Pécsi Járásbíróság a bér- füstölési lehetőség megszűnése miatt támasztott kártalanítási igénnyel. A járásbíróság első fokon a felperesek követelését elutasította azzal az indokkal, hogy a kisajátítási jogszabályok, — a keresetet biztosító foglalkozásból eredő jövedelem elvesztése miatt, kártalanításra nem nyújtanak lehetőséget. A Megyei Bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és 10 ezer forintot ítélt meg a felpereseknek. Az ítélet indokolása szerint az, hogy a húsíüstölő jelentős jövedelmet hozott, növeli a füstölőnek, mint ingatlannak az értékét. Erre való tekintettel indokoltnak látta a másodfokú bíróság a füstölő 52 ezer forintot kitevő értéke 20 százalékának megítélését Bánusz József részére. A Megyei Bíróság Jogerős ítélete ellen azonban a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. A Legfelsőbb Bíróság júliusban tartott tárgyalásán az óvásnak helyt adott. Megállapította, hogy nem vehető figyelembe értéknövelő körülménynek az a foglalkozás, amelyet a kisajátított ingatlanon folytattak és amelynek további gyakorlása a volt tulajdonos részére az új viszonyok között esetleg nem lesz lehetséges. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a pécsi Megyei Bíróságnak a felperesek részére 10 ezer forintot megítélő ítéletét hatályon kívül helyezte és egyidejűleg a Pécsi Járás- bíróság elutasító ítéletét helybenhagyta. Garrz Alfonz, a Bem utcai Öra és Ékszerbőlt vezetője udvariasan, de nem túl »agy lelkesedéssel invitál Megnyílik a Bartók Béla klub nyári kertkelyisége Mentesítő Színpad9 filmvetítés a kertben A TIT székházának udvarára kilépve, először is a nap süt az ember szemébe. Aztán a vízcsobogás csapja meg a fülét. Aztán csaknem belebotlik egy bordó minitraktorha. A továbbiakban észreveszi, hogy a kertben frissen össze- vakolt színpad, egy hasonló, de sokkal hosszabb füves magaslat a szemközti kerítés mentén, néhány pad, további kisgépek, ásók, gereblyék, két rendkívül eredeti kerti hintaszék, valamint kiállítási tablók vázai sorakoznak. A látogatás időpontja ugyanis égy nap híján egybeesik a Kertészeti és Parképítő Vállalat kiállításával, gyümölcskiállítás az emeleten, kisgépbemutató a kertben. Tüzetesebb szemlélődés után azt is észre lehet vermi, hogy a gépek, bármily kicsik is, a falon át jöttek be. Ügy értem, mivel a lépcsőn járni nem tudnak és a főkapu nem elég tágas nekik, a szomszédos kerten s a kibontott kőkerítésen át tudtak csak bejutni a kertbe. A kert balsarkában csorog a víz, a sziklakért fölött ciprusok adják az árnyékot. A kertet már csaknem teljesen beborították a világosbarna sóderral. Právicz Lajos, a TIT megyei titkár ünnepélyesen körülmutat — Íme, a Bartók klub nyári helyisége. Más kérdés, hogy az első program csak huszonhármainkén következhet, addig átadtuk a kiállítás céljára. Köszönetképp is, mert a PIK hathatós támogatásával, az ö pénzén, de mégiscsak a Parképítő végezte el a szükséges munkákat. — Mennyibe került? — Eddig 60 ezerbe. Majd jövőre folytatjuk. Most az a lényeg, hogy meglesz a színpad, az olvasópark, a tánc- placc! a Bartók klub programjához kapcsolódik a kinti program is: a pár éve abbahagyott, de kedvelt és azóta is várt zártjellegű klubélethez nyitunk újra kapukat. Minden TIT-tagot szeretettel várunk. — Mi tehát a program? — Mindennap más, és hetente ismétlődő. Csütörtök: Nemzedékről nemzedékre, a fiatal értelmiség napja. Péntek: filmvetítés. Kedd: A mi világunk, ezen a címen a legaktuálisabb gazdasági, társadalmi, tudományos kérdések kerülnek szóba. Szombat-vasárnap tánc. Erről jut eszembe, hogy itt lesz a színpad hátra; amíg nyilatkozik, egy fővel csökken a vevők ostromát hősiesen álló kis eladó csapat. Most, az ezüstvásár idején egyébként a szerepek is felcserélődtek, a bolt alkalmazottai lépnek fel vevőként, nagy gonddal, aprólékosan vizsgálnak meg minden egyes, megvételre felajánlott ezüsttárgyat. Érdekes, hogy az ezüstvásár hatodik hetébe lépve sem csökken a kínálat, a napi 20—30 ezer forint értékű ezüstnemű cserél gazdát, kerül a bolton keresztül az állam tulajdonába. — A Kossuth Lajos utcai üzlet is hasonló forgalmat bonyolít le, de ők is, mi is, ennek többszörösét vehetnénk át, ha bírná a kassza... Kissé értetlenül nézek, amíg megérkezik a magyarázat: — Pesti vállalathoz tar- i tozunk, nem szaladgálha- j tunk a pécsi bankba pén- ■ vonatok Budapestre A pécsi vasűtigaagatóság MflP tegnap délután és este két mentesítő személyvonatot indított Budapestre, ahonnan szintén Két különvonat érkezett Pécsre. Augusztus 18, 19 és 20-án is mentesítő vonatpárok közlekednek Pécs és Budapest között. Húszadikán a csúcsforgalom napján két gyorsvonat és két személyvonat szállítja el a vendégeket Pécsről Budapestre. Pécs és Fonyód között, valamint Harkány és Bátaszék felé megerősített szerelvényeket jár rat a vasútigazgatóság. A 12-aa AKÜV-nél is teljes üzem less, minden kocsit beállítanak a forgalomba. A bólyi szövetkezeti napra 70—80 autóbusz szállítja majd a vendégeket, de sűrített járatok indulnak Abaligetre, On- fűre és a többi baranyai idegen- forgalmi helyekre. előtt a tánchely. A színpadon játszik a zenekar. — Mi az az olvasópark? — Az vasárnap délelőtt lesz, csinálunk egy mini könyv- kiállítást, ismertetőt, pavilont. Itt mindent meg lehet nézni, böngészni, olvasni. Író —olvasó találkozók is lehetnek idővel, könyvajánlások is, — Abody? — Nem éppen ő, de olyasféle. — Mikor lesz a nyitás? — Mondtam: 23-tól lehet jönni. Nyitás, ünnepség nem lesz. Minek? Ez csak kezdet, meg egyben folytatás, a Bartók klub, a kertbe kiköltözött Bartók klub. Jövőre presszóval, szélesvásznú vetítéshez alkalmas berendezéssel, és így tovább. — Pompás, hogy már az idén megnyílik. De vajon ki lehet-e most már használni? — ő, mi hosszú vénasszonyok nyarára számítunk! A szemünk már odaképzel a színpadra egy csinos színésznőt, amint csillogó ruhában verseket szaval. Esetleg egy kottatartót és egy felemelkedő hegedűvonót... A minitraktor belepöfög a képbe, onnan érkezett, ahonnan majd a filmeket vetítik, de ahol egyelőre hiányzik a kőfal. Vannak dolgok, amiket kétkedéssel fogadnak, aztán meg már nem is tudnának létezni nélkülük. — Pirogránit kerti bútort képzelek, vagy kerti szobrot, esetleg szobrot a vízcsorgás- hoz... — töpreng Právicz Lajos, aztán beülünk a pirosfehér kerti hintaszékbe és megállapítjuk, hogy hallatlanul kényelmes. (Hallama) Eziisfvásár zért. Csak azért az összegért vásárolhatunk, mely egyéb árucikkeink eladásából befolyt. Egyik nap 20 ezer forintot fizettünk ki egy vásárlónak, aznap már csak kisebb tételek átvételére volt keretünk. — A háromforintos átvételi ár általános? — Az ezüstnemű zöméért ennyit fizetünk. A magasabb ezüstfinomságú régi pénzekért többet, a koronásokért például grammonként 3 forint 34 fillért. A különleges munkaértékkel bíró ezüsttárgyakat nem vesszük át, hanem felküld- jük Pestre, ahol egy kifejezetten ezzel foglalkozó szakboltban tüzetes vizsgálat alá vetik. Ott, az antik értéket is figyelembe véve, 3,50-néi is magasabb árat fizethetnek, majd az átvett tárgyat a Konsum Touris- lon keresztül érékesitik. A jelenleg még forgalomban levő ezüst 5 foriiTtosokat egyik üzletünk sem veheti Művésztelep lesz Bonyliádon? Épületdíszítő zománcképek A kapun belül földszintes műhelyek hosszú sora, az udvaron gúlába rakott nyers fazekak, targoncák, kocsira készített, szállításra váró vizesvödrök. A Malom feliratú ajtón kell bemenni, a kőpadlón tocsog a víz, nagy a zaj, ezekben a zörögve forgó dobokban készül a zománc. Újabb ajtó, egy szűk kis szobába érünk, ez itt a laboratórium, a fal mellett mérlegek, kisméretű égetökemencék, sárgaréz desztilláló berendezés, kis őrlőmalom, piros lábasokban különböző színű zománcmasszák. A szoba közepén rozoga asztal, rajta félméteres zománclemez, fölötte áll, s egy acéltűvel rajzol az égetetlen, megszáradt zománcrétegre Lantos Ferenc. A laboratórium vezetője, Reichert Ödönné és Bertalan Sándor, a gyár esztergályosa vannak még a szobában. Az egyik kemence lábához támasztott zománcképeket mu tátják. Az egyiken már egy ismert Lantos-grafika pompázik, egymásba játszó vörösben és feketében, középütt érdekes fémes-szürkén csillogva. Odébb három kisebb, négyzetalakú lap, fújópisztoly- lyal rávitt piros és kék színek — a színek átmenete csodálatosan szép. — Hogy ragyog a piros! — büszkélkedik Bertalan Sándor, „a Sanyi”. Egyike azoknak, akik rengeteget segítettek Lantos Ferencnek a még csak fél éve tartó kísérletek- i ben. „A Sanyi” minden szaát, de az 1948-ban, illetve még előbb kibocsátott jubileumi pénzeket, valamint a Korthy-pénzeket igen. Ezekért általában grammonként 2,56-ot fizetünk. Gondolja csak meg, egy Horthy 5 pengős a gyűjtők körében 15—18 forintot ér, mi pedig 60—64 forintot adunk érte, attól függően, hogy milyen állapotban van. Ennek köszönhető, hogy a numizatikusok is szívesen hozzák be hozzánk több példányban meglevő régi érméiket. Ganz Alfonz ezúton is kéri az ezüsteladókat, legyenek türelemmel, mindenki sorra kerül, hiszen — mint Bárdosi Gyula, az Öra és Ékszerkereskedelmi Vállalat igazgatója a Nép- szabadság munkatársának elmondotta — az ezüst magasabb felvásárlási ára nem valamiféle szezonvégi felvásárlás, véglegesnek tekinthető. K. T. badidejében itt táblából, tanácsokat ad, hogyan lehetne esetleg rávinni ezüstöt is. Ö csinálta az acélceruzát, ami Lantos egyik fő szerszáma. A féléves kísérletek a zománc lehetőségeit kutatják. Budapesten nemrégiben kiállított néhányat a lemezek közül, s a kritikus akkor így foglalta össze a lényeget: „Az új technika önálló kép és több lapból álló dekoratív igényű kompozíció kialakítására egyaránt alkalmas. Ilyen értelemben tehát határeset a hagyományos táblakép és a nagyobb falfelületeket díszítő iparművészeti alkotások között.” Ennek az utóbbinak az alkalmazására éppen itt a zománcgyár utcai homlokzatán kerül sor. Kimegyünk a gyár bejáratához, ahol a deszkaállványtól még nehezen látható a falrész, ahová a zománcok kerülnek. A földön kiterítve a négyzetalakú lapok már sejtetik, milyen hatású lesz ez a falkompozició. Egy sort tettek még csak fel a munkások, de a munka viszonylag egyszerű és gyorsan halad. A zománclemezek visz- szahajtott széleit összecsavarozzák és a falba illesztik. Az iparművészet körébe tartozó falburkolatnak a következő előnyei vannak: — A zománc a hőre és időjárási változásokra érzéketlen — mondja a főmérnök, Máté Gyula — lemossa az eső, mindig fényes marad, nem kell restaurálni, nem korrodeál, bármilyen színben alkalmazható és a színei is állják az időt. Felszerelése egyszerű mechanikai módszerrel megoldható. A zománc burkolást nyugaton már régen alkalmazzák, falakat is készítenek belőle, habkönnyű műanyaggal összedolgozva. Itt a zománc épületdíszítő szerepéről van szó, erre is kiválóan alkalmas, jobb, mint a kerámia vagy a díszkő. — Ez itt a gyár falán afféle mintadarab — veszi át a szót Lantos Ferenc. — Azzal kísérleteztem, hogy különféle színek és geometriai formák alkalmazásával egy egységes hatású, mégis többféleképpen variálható faldíszftést alakítsak ki. Az elemeket tehát gyártani lehetne tömegesen, de a variálás révén mégis különböző falburkolatokat lőhetne belőlük kihozni. A gyárban van tábla-rés»- leg is. Ez a részleg minden további nélkül gyárthatna ilyen zománctáblákat Í3, ha volna rá igény. Elkészült a táblakép — a rávitt és megszárí’tott zománcrétegbe tűhegy-vékonyán karcolt rajz bontakozik ki, a foltokat ecsetvéggel, ujjhegy- gyei alakította ki a festő, Itt tehát előtűnik az előzőleg már ráégetett kék alapszín. Az égetetlen réteg rózsaszínű. Elvisszük az égetőbe, az emelőszerkezet kinyitja a 800 fokos kemence ajtaját, besiklik a lemez, öt perc és ismét előbukkan, de a rózsaszín bor- vörössé változott. Ahol a rávitt réteg vékonyabb volt, ott a kék és vörös különös festői hatású egybe játszása látható. Lantos kedvtelve nézi a hatást: — Ez, ami hallatlanul izgalmas a zománcban, ezek a színhatások, amit még előre nem is sejt az ember. A bonyhádi gyárban hamarosan amolyan művésztelep féle alakul ki Több neves festőművész bejelentette már, hogy szeretne bekapcsolódni a munkába. A Tolna megyei Tanács és a Baranya megyei Tanács a közelmúltban tárgyaltak arról, hogy anyagilag támogatják ezt a kezdeményezést. H. E. Mohácsi és komlói üzemeinkben LAKOSSÁG ÉS KÖZÜLLT RÉSZÉRE autójavítást és szervizt soron kívül, garanciával vállalunk. Gj'ors kiszolgálás! Szolid árak! B, M. SZERELŐ IFA RÍ ÉS SZOLGÁLTATÓ VALLALAT i 1
