Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
1968. július 28. wamoiniaji naoiö 7 PÉCSI ES KAPOSVÁRI QRAFIKA SSÍgon Bertalan: Bicikli király Jóllehet a nyári hónapok gazdag programlehetőségei között a kiállítás, tárlattá to- gatás már az évszak jellege miatt sem szerepel általában az első helyen, érdemes mégis időt szakítani a Technika Házában július 19—augusztus 5- ig tartó grafikai kiállítás megtekintésére. amely egyéni ízeivel gazdagíthatja mai grafikánkról kialakított képünket. A 19 kiállító művész neve nem ismeretlen a pécsi közönség előtt sem, hiszen a déldunántűli területi kiállításokon többször találkozhattunk műveikkel. A kiállítás résztvevői elsősorban festők, a színre épülő nagy számú kompozíciók bizonyítják ezt, valamint a nem sokszorosítható technikák, s ha a rajz, a grafika kedvelése, az egyedi alkotások nagy száma (nem a szó szoros értelmében vett grafika) elsődlegesen feketefehér nyelvéhez nyúlnak, festői látásmódjuk szembetűnő. Vérbeli grafikus, aki — számos illusztráció sorozata tanúsítja — e területen legott- hasznosabban mozog, Martyn Ferenc. Joyce Ulysseséhez készített illusztrációi, képtervei a kiállítás reprezentatív lapjai. Különösen emlékezetes a Joyce lapok közül az első, fanyar erejével, megkomponált- ságával, filozófus mélységével. A vonal tiszta, érzékeny vonulata tömören fejezi ki gondolatait. Az egyik legkedveltebb grafikai eszköz a finom, érzékeny vonalat adó rajztoll, s a tus, kezelésmódja különbözősége a vonal sokféle kifejezéslehetőségének kiaknázását teremti meg. Soltra Elemér tusrajzain a spontán markáns erő fekete-fehér drámaiságában fokozottabban jelentkezik, mint festményein; a teret nyitó különböző tónusértékű foltokat összekötő vonalháló feszültségében az egyéniségen átszűrt természeti élmény emléke jut szóhoz (Halászhálók). Meglepetés a kiállításon Simon Béla ceruza-tus rajzai. Igazi festőegyéniségnek ismerjük, aki elsősorban a színre érzékeny, azok robbanó dinamikájában találja meg leginkább önkifejezését. Fáradhatatlan kísérletezőkedvét mutatják e lapok, bár a feketében tobzódó lapokat nem tartjuk szerencsésnek. Fiatal grafikus ígéret Leittier Sándor, akinek ezúttal a Gondolatok a Balatonról című sorozatának két szép lapját láthatjuk. A bársonyos felületű, finom tónusérzékenységgel megoldott festői grafitkompozíciók az álom, látomás, emlék szubsztilis keverékéi, aminek spontaneitása ellen szól a mérlegelt kompozíció: a pozitív-negatív foltokból alakuló játék lírája, hullámzása. A technikai igényesség, a művészi megformálás változatossága jellemzi a kiállítást. A látás és ábrázolásmód sokfélesége következtében a ku- bisztikus törekvésekkel rokonítható megfogalmazás (Plat- thy György) csakúgy megtalálható, mint az egyenletesen vastag vonal síkra feszülő dekoratív világa (Horváth Olivér), és a íollrajz hagyományos, legszükségesebbre szorítkozó, olykor csak kontúrokkal formát érzékeltető költői vonal rajz (Csiszár Elek). Motívumában népi ihleté- sűek Kolbe Mihály a busójárás félelmetes maszkjait megjelenítő szénrajzai. Hon- thy Márta tusrajzainak nép- költészeti hangvétele, tisztasága, mívessége ezúttal is megragadnak. Ezeken a lapokon jutnak legerősebben szóhoz a dekoratív tendenciák. A felületkiföltés gazdagsága, ötletessége a „horror vacui” szerint faragó pásztorok bő mesélőkedvét, fantáziáját, díszítő szorgalmát juttatják eszünkbe, csodafái a népmesék világát hozzák elénk. • Erdős János metszetein olykor témaválasztásában, de inkább szellemében, egyszerű formanyelvében fedezhető fel, hogy egyik ihletője ugyancsak a népművészet (Vár). A sík tisztelete, minden részlet egyenlő fontosságú, de változatos megmunkálása, a sima felületek szerepe, ezekhez a témákhoz illő dekoratív tendenciákat hozza előtérbe ezeken a művein, míg más lapjain drámai érzékenység, az ábrázolás mélysége ragad meg (Ikon; Portál). Jóllehet a gouache, tempera. akvarell, színes linó sfb. a grafika körébe sorolhatók, e technikával készült lapokon a színnek van jelentős szerepe. E művek alkotói érzésük szerint elsősorban festők, nem a vésett, metszett vonal megszállottjai, akik műveiket a színekre Is építve nem tagadják meg festői érzékenységüket. Szekeres Emil képein az emlékek egymáson áttűnő színfoltok érzékeny. finom harmóniájában jutnak szóhoz. Szabados János színes papírmetszetei nagy, dekoratív fel- tokból alakított tökéletes sík- kompozíciók, amelyek síkhatását még a szírek sem bontják meg, mert az egymás mellett szereplő színek megközelítően azonos tónusérté- kűek és melegségűek (Fiatal pár; Éjszaka). Szabados konstrukfivitás iránti fogékonyságát mutatja Fehér üveg című kompozíciója. lantos Ferenc már a területi kiállításon is a geometrikus alapformák és vonalak különös kombinációjából alakított kompozícióival szere, pelf. Ez irányba fordult művészetének tanúi ezek a tusrajzok is, amelyekben a képarchitektúra geometrikus for- maszeretetót. az op-art vívmányait, mint előzményt benne érezzük, sajátos mágikus hatással keveredve, egyénivé ötvöződve. A tusrajz TTI. ritmusa, a szabályos tormák zártsága, s az amőbaszerű, hajlékony peremű toltok minden irányú kötetlenségét, kiterjedni akarást érzékeltetve hoznak létre roppant feszültséget, amit a pozitív, negatív foltok egymásnak megfelelése. a fehér és fekete mérlegelt aránya mérsékel. Roppant távlatot nyit, majd visz- szabillen a síkba, a mozgás, változás, lüktetés, nyüzsgés, zsúfoltság képzetét keltve kozmikus élmények mellett világunkra vonatkozó asszociációkat is ébreszt. Lapjai új vizuális közlésmódok izgalmas kísérletei. A lírai, népi ihletésű dekoratív, a drámai, a konstruktív törekvések mellett a groteszk kap hangot Zágon Bertalan tusrajzain. Karikírozó képesség. kritikai erő, eredeti meglátás, játékos kedv alakítja a „Presszóban” törékeny figuráit, s a furcsa „Biciklikirályt”. A művészek számára a kiállítás, a közönséggel való gyakori találkozás az egészséges és ösztönző nyilvánosságot teremti meg, a nézőnek a mindig újabb művészi élmény mellett pedig az egyes művészi munkásságok, egyéniségek alaposabb megismerésére nyílik alkalma. Mendöl Zsuzsa RENDES FIATALOK Fantasztikusan csinos fiatal lány ment előttem. Velünk szemben, a Csemege sarkánál egy ugyancsak jóvágású fiú fordult be. Meglátták egymást, messziről mosolyogtak. A fiú szólalt meg elsőnek: — Szevasz Mása! Adj kölcsön egy forintot! A Mása (azelőtt Mari) elpirult egy kissé és fölfelé fordította mind a két tenyerét. Ez ősidők óta ugyanazt jelenti: Egy vasam sincs. Két elegáns, jól öltözött fiatal. És a kettőnek együttvéve sem volt egy forintja. A szívem egyszerre megtelt őrömmel. Ünnepi pillanat! Mintha magammal találkoztam volna harminc év távlatából. (A fantasztikus jóképűséget azért tessék leszámítani.) RELATIVITÁS Két fiatal megy előttem. A kezük lopva egymáshoz ér és nagy hangon beszélnek. Persze nem arról, hogy miért ért a kezük egymáshoz. Szabvány szerelmesek. Egyébként ismerem őket. A fiú tizenhét éves, a lány tizenhat. utánuk megyek, ballom tehát, hogy mit beszélnek. Most éppen a fiú szól: Három kis történet — Ax én szüleim, sajnos már nagyon idősek, de szerencsére szellemileg még teljesen frissek. A két említett szülőt is ismerem. Az apa 48 éves, az anya 38. — Hát — mondom meghok- kenve — a kriplikor kellős közepén — ez van! KEVÉSBÉ RENDES FIATALOK Várjuk a SO-as buszt a Széchenyi téren. Nem jön. Képtelen vagyok egy helyben állni, hát föl-alá járkálok. Végre bejön a kocsi. Visszaállok a helyemre. Vagy buszán vagyunk. A kalauz a szokásos társasjátékot játssza. Addig nem nyitja ki az ajtót, míg hátul le nem szállnak. Ebben a pillanatban odaér vagy 6—3 fiatal. Tizenöt-tizenhat évesek. Az egyik szó nélkül eltolja a kezemet és elém áll. — Ho-hó — mondom magamban — korán kelj fel öregem ahhoz, hogy ezt játszd. Negyvenegynéhányévi rutinom van. Pillanat alatt lezárom tehát a szöget, úgy hogy felszállni csak utánam tudnak. Ezt méltányolják. Megszólal mögöttem egy némileg még mutáló mély hang: — Taposni kell! Nem szemtelen a hang, inkább atyai. Nem taposok. Engedem előre, akik előttem állnak, három gyerekes asszonyt. Megszólal mögöttem egy másik hang. Ez már türelmetlenebb. — Nem szeretem az ilyen ürgéket! Már legalább háromszor felszállhatott volna! Most megszólal újra az első hang is. Már nem atyai, ingerült: — Hányszor mondjam, hogy taposni kell! Ebből kezd elegem lenni. Megfordulok. — Uraim! Ami a taposást Illeti, még csak benne lennék, de zavar az, hogy három kisgyerek is van előttem. Ha önöket ezelőtt tíz évvel nem tapostam le, most már ezeket sem gázolhatom le. Nézzék el ezt nekem! Elnézték. SZOLLÖSY KALMAN Mohácsi Hegős Ferenc: Harkányi utca Új professzorok (II.) DR. QRÓF PÁL Hajdan K. u. K. kórház voll a bőrklinika szép parktól övezett, s ma már többszörösen átépített, modernizált épülete. A mai laboratórium az egykori legénységi szállás helyén van. A klinikán megszokott medrében zajlik az élet — az ambulancián, a kezelőkben, a laborban orvosok és asszisztensek szorgoskodnak, a kórtermekben betegek olvasnak, beszélgetnek az ágyakon, a konyhán a személyzet zöldséget tisztit és kint a parkban a százados fák lombjában madarak csivitelnek. A profesz- szor pedig azt kérdezi: — Mit gondol, milyen képe van a közvéleménynek a bőrklinikáról? Kevesebb fertőző betegség — Hát... Hogy ugye it't erősen fertőző betegségeket gyógyítanak, illetve próbálnak gyógyítani, merthogy a bőrgyógyász többnyire próbálkozik csak, ilyen meg olyan hogyismondjamcsak... — Kulimásszal, ugyebár — mondja egyetértőén a profesz- szor és még hozzáteszi — itt az emberek a könyökükkel nyomják le a kilincset, itt ahol a sterilitás alapkérdés. Megragadom az alkalmat, hogy megmondjam: mindkét hiedelem teljesen alaptalan. Egy: ma már jóformán alig fordul elő fertőző, pontosabban közvetlenül emberről emberre terjedő bőrbetegség, kettő: a bőrgyógyász elsősorban nem külsőleg, tehát nem „kulimásszal” gyógyít A bőrgyógyászat különösen az elmúlt húsz évben rengeteget fejlődött Ma már egyre nagyobb mértékben sikerül igazolni, hogy a bőrbetegségek tulajdonképpen belső szervi elváltozások következményei. A bőrgyógyász dolga tehát el. sősorban az, hogy egyre teljesebben feltárja azt a hátteret, ami nélkül az „ismeretlen” bőrbetegségek helyes diagnózisa, de méginkább gyógyítása elképzelhetetlen. — A bőrgyógyászat tehát ma féligmeddig belgyógyászat? — Mondjuk. A bőrbetegség ugyanis többnyire külső, látható tünete, illetve egyfajta megnyilvánulása a szervezet valamilyen megbetegedésének. Mondok egy példát. A krónikus bőrbetegségek között is egyik leggyakoribb és legkellemetlenebb a pikkelysömör vagy psoriasis. A beteg testén vöröses, fémesfényű foltok képződnek. Az ilyen beteg alig képes normálisan beilleszkedni az életbe, lelkileg is megsínyli a betegséget. A psoriasis megdöbbentően gyakori, járóbeteg rendelésünknek csaknem 10 százaléka. A betegség tulajdonképpeni oka Ismeretlen, csak a kiváltó, elősegítő tényezők egy sorát ismerjük, így például bármilyen fertőzés (mandula- vagy vakbélgyulladás, gombás fertőzés) okozta túlérzékenység hozzájárulhat a pikkelysömör megjelenéséhez. A mechanizmus részleteinek kutatása néhány éve a klinika munkájának egyik központi kérdése. Ennek érdekében szerveztük meg a psoriasisos betegek gondozását. Egyébként a prevenciót és a rehabilitációt néhány más bőrbetegséggel kapcsolatban is bevezettük. Gyógyszer-túlérzékenység — Ha a fertőző bőrbetegségek jelentősége csökkent, mik a jelenlegi problémák? — A bőrbetegségek, mint a betegségek általában, nagymértékben függnek a gazdasági, társadalmi és földrajzi viszonyoktól. A mintegy négy és félezer ismert bőrbetegségnek csak egy része fordul elő nálunk. Ezek között ma feltűnően előretörtek a gyógyszer-túlérzékenység által kiváltott károsodások. Ez szorosan összefügg azzal, hogy, mint ismert, a gyógyszerfogyasztás világszerte és nálunk is fantasztikus méreteket öltött Első helyen a nyugtátokat, altatókat és az antibiotikumokat kell megemlíteni. Klinikánk fekvő beteganyagának évek óta 10—15 százalékát teszik ki ezek az esetek — emelkedő tendenciával. — Közismert, hogy a bőrklinika látja el az égéses sérülteket is, s ez Pécsett bányaterület lévén, sajnos elég nagy feladatot jelent. — Annál is inkább, mivel rég túlhaladott az az álláspont, hogy az égés a bőr betegsége. Égéskor a szervezet olyan sokrétű, általános károsodásáról van szó, amely speciális és komplikált terápiás eljárásokat követel meg szigorú rendszabályok betartása mellett hosszú időn át. Ezért a korszerűség követélményeinek megfelelően külön égési osztályok létesültek világszerte, hazánkban is. Mivel Pécsett sajnos nincs még külön égési osztály, klinikánkra hárul a feladat, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeken belül égési részleget tartsunk fenn. Az égett betegék nálunk is a legkorszerűbb ellátásban részesülnek, s bár ez természetesen rendkívüli meg terhelést jelent a klinikának, kárpótolnak bennünket a nehézségekért azok az eredmények, amelyek a régi kezelési eljárással egyszerűen elképzelhetetlenek voltak. Genetikai kutatás — Milyen tudományos kutatás folyik a klinikán? — A klinika kutatási területeit a betegellátással a legközvetlenebbül összefüggő feladatok határozzák meg. Ezért a túlérzékenységi állapot kutatása áll a középpontban, ezenbelül is a gyulladás keletkezésében nagy szerepet játszó, biológiailag igen nagyhatású szőve tanyagok, főleg a bistamin szerepének vizsgálata és a gyulladásos sejtreakciók kutatása. Külön terület a genetikus kutatás, amely ma világszerte az érdeklődés középpontjában van. (Egy neves francia bőrgyógyász a 4500 bőrbetegségből mintegy 600-at tart örökléses eredetűnek.) Ezek a genetikailag determinált károsodások nagyobb számban fordulnak elő a viszonylag zárt településeken, ahol gyakori a rokonházasság. Mivel ilyen relatíve zárt települések még környékünkön is akadnak, természetes, hogy az elénk kerülő esetekkel igyekszünk behatóan foglalkozni. — A bőrklinika betegeinek mekkora részét jelentik a nemibetegek? — Ez viszonylag jelentéktelen. Természetesen ml csak a fekvőbetegekkel foglalkozunk, hiszen a Bőr- és Nemi- beteg Gondozó Intézetek hálózatát ezért építették ki. Meg győződésem, hogy a nemibetegségek veszélyesnek minősített elszaporodása hazánkban nem lesz hosszú életű, egyébként is csak viszonylagos hullámhegyről lehet beszélni, s minthogy nálunk a világon szinte egyedülálló szervezési módszerekkel dolgozik a szűrő- és gondozó hálózat, komolyabb veszélytől nem kell tartani. Kozmetikai rendelés — Kozmetikával nem foglalkozik a bőrgyógyászat? — De, természetesen. A kozmetikai rendelés néhány éve indult meg, technikai nehézségek miatt azonban csak ez év szeptemberétől tudunk nagyobb számú beteget fogadni. A szakrendelés társadalmi jelentősége igen nagy, mivel itt olyan betegségeket gyógyítunk, amelyek egyben kisebb-nagyobb szépséghibák, tehát viselőik társadalmi helyzetét nagyon megnehezítik. — Úgy hallottuk, Harkányban is kezelnek bőrbetegeket, méghozzá igen eredményesen. — Évszázados tapasztalat a nap- és gyógyfürdő (a helio- balneoterápia) kedvező hatása egyes bőrbetegségekre. Világszerte tendencia e népi tapasztalat tudatos felhasználása és a hatásmód vizsgálata. Ilyen szempontok alapján létesült Harkányban hat évvel ezelőtt kísérleti jellegű bőr- gyógyászati részleg, sajnos mindössze 10 ággyal. Itt elsősorban psoriasisos betegeket kezelünk. Az eddigi eredmények megegyeznek a híres bolgár Aranyparton elért eredményekkel. A betegség gyakorisága és a gyógymód hatékonysága valósággal megköveteli, hogy minél sürgősebben megfelelő bőrgyógyászati osztály létesüljön az eddigi szerény keretek helyett Mondanom sem kell, hogy ennek hazai jelentőségénél nemzetközi jelentősége sem lenne kisebb, hiszen Harkány gyógyvize a magas kén- és íluórfartalma miatt a maga nemében úgyszólván páratlan. H. E. i t I