Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
4 Dunommi namo 1961. július 26. ggf Élmény, iautázia, romaníika nélkül lilt -7 7 Szürke vakációk Ezer pécsi kieg>erek tölti iskolai napköziben a nyarat ?Tégr tanteremmel bővítik a sellyei mezőgazdasági szakmunkásképző iskolát. Egymillió egyszáz- •s»r forintos iskolabővítést a Sellyéi Építő Szövetkezet végzi. A tervek szerint szeptemberben fejezik be a munkát Visszaszerezheti régi a pécsi borvidék Elkészült a rekonstrukciós terv — Teraszos művelés a termőföld lemosódása ellen Végre, jó hírt hallunk a pécsi szőlőkről! Vegre, nem az a téma, hogy mi volt régen, hanem az, hogy mi lehet a jövőben! Elkészült ugyanis egy rekonstrukciós terv, s ennek az a végső konklúziója, hogy visszaszerezheti régi hírét a pécsi borvidék, akár tíz év alatt is, ha akarjuk, ha ■em ülünk ölhetett kézzel. A tömegen beépítés ellen A Pécsi Tervező Vállalatnak, illetve a Kiss Dénes területi főépítész vezette munkaközösségnek köszönhető, hogy itt tartunk már. Tőlük származik ugyanis a terv, melynek kidolgozásában részt- vett Timon Béla, a Pécsi Állami Gazdaság főkertésze is. Voltaképpen csak a Mecsek, Ürögi völgy és Székely Bertalan út által határolt 750 hektárnyi területre készült a terv, de ez — elveit tekintve — mintája lehet majd a kispi- rizsizmai rész rekonstrukciójának is. A pécsi szőlővidékek ugyanis meglehetősen hasonlítanak egymáshoz. Tipikus Vonás például, hogy az említett 750 hektáros térség nemcsak szőlő, hímem — mint a város szerves része — külterület is. Kiss Dénesék szociológiai felmérése szerint 3400 ember él e területen. Egyre több vidéki telepedik le Itt, ha nem teszünk valamit, mind inkább beépül e vidék. Szóba került ez a téma a Városi Tanács városfejlesztési áb. minapi ülésén is. Bár szavakban mindenki a szőlők és gyümölcsösök védelméről beszélt, mégis a tömeges beépítés, méghozzá nem is akármilyen, hanem e x t e n z í v jellegű beépítés mellett tették le többen a voksukat. Nyilván lelteinek és elkerülhetetlenül lesznek majd építkezések ebben a térségben! Hogy hol és milyen mértékben, arról majd egy másik cikkünkben szólunk. Annyit azonban már elöljáróban is elárulhatunk, hogy az extenzív, következésképp az egész szőlő- és gyümölcskultúrát feláldozó beépítésmód ellen élénken tiltakoznak a tervezők. Pécs római korba visszanyúló történelmi hagyományairól mondanánk le, ha így tennénk. Ezer és ezer pécsi szőlősgazda, illetve tüke társadalmilag igen hasznos hobbyja veszne oda, megint szegényebb lenne a város néhány nagy, zöld folttal stb. Szinte felmérhetetlen, milyen komoly következményeket vonna maga után az egész térségre kiterjedő, extenzív beépítés! Még az. idő is azok ellen szól, akik a város legszebb ékét, tehát a szőlőket is feláldoznák, hiszen — végre, megértük — ismét fellendülőúthálózat nélkül. A tervezők is gondoltak erre, mindenütt kijelölték, pontosabban kiszámították a nyomvonalakat, hiszen arra törekedtek, hogy az átlagos puttonyozási távolság sehol sem legyen több száz méternél. Védnökség a terület felett Sok szőlősgazda akár holnap is hozzáfogna az útépítéshez, a rá eső rész esetleges lekövezéséhez, ha lehne olyan személy, aki irányítja őket. Mondhatnánk minden __ még a támfalépítés is — azon múlik, hogy lesz-e tanácsadó, szervező ebben a térségben. Minden jel arra mutat, hogy igen. Dr. Takács József, a Hazafias Népfront városi titkára ugyanis közölte, hogy védnökséget vállalnak az érintett terület felett Magyar László Heggel kilenc óra. A színhely a Kulich Gyula utcai leányiskola, amely -a nyári vakációban négy pécsi iskolának a napközije. Reggel nyolctól délután ötig naponta 18—20 gyerek tölti itt hétről hétre a szabadidejét. A szüleik dolgoznak. Az udvar kopárüres. Hátul, a nedves, homokkupacon néhány fiú ügyeskedik. A többség a teremben van, amely nem csupán iskolasza- gú, hanem barátságtalan Is. A lányok marokkót játszanak, a sarokban egy fiútársaság nagy hangerővel csapkodja kártyáit az asztalra. Zsíroznak. Nyomaszt a légkör sze- I gényessége. — Szeretsz itt lenni a napköziben? — szólítom meg Nagy Lajost, a kártyacsata egyik résztvevőjét. Ötödik osztályos, két hét kivételével az egész vakációját a napköziben tölti el. Szőke feje bizonytalanul megmozdul. A barátai komolyan állnak körülötte. Átérzik. hogy Nagy Lajos e pillanatban fontos lett — Szeretek, de nem nagyon — mondja. — Hol szeretnéd a vakációdat eltölteni? — A Balatonnál, de oda nem mehetünk most. — Van különbség az iskola és a nyári napközi közt? — Van különbség, mert nem kell tanulni. — Mi a nyár? — Szünet a gyerekeknek, hogy töltsék az időt. — Neked mi a kedvenc időtöltésed? — A foci. Az iskolaudvar mellett a mélyben, egy házak-kertek közé ékelt sportpálya van. A kerífés nincs egy méter magas, és ha a gyerekek futballoznak, a labda gyakran átszáll. Panaszkodnak, hogy elég nehéz Visszaszerezni, mert a pálya gondnoka nem valami barátságos ember. Hétfőn a Misinán voltak kirándulni. A kiadós futkosásról még ma is beszélnek a gyerekek. Mikor lesz legközelebb kirándulás? Nem lehet tudni, mert bár a pedagógusok kaptak központi programjavaslatot, a 3h Hyen támfalak megépítését javasolják a tervezffk 15, 25, 55 és 45 százalékos lejtők esetén, tehát akkor, ba minden 100 méterre tizenöt, huszonöt stb. méter emelkedés esik. A tájékozódás megkönnyítése végett a rajzon ábrázolt szőlősorok 2 iné-erre, a gyümölcsfák pedig 4 méterre fekszenek egymástól. Ha sűrűn építik a támfalakat, akkor 70—80 centiméteres támfalmagasság is elegendő, ritkábbaknál azonban már 160—iSo, tehát erobermagasságű támfalak megépítése ajánlatos gyerekek játékigénye megosz- I ük. — Ma hoztam magammal egy Kiistner-könyvet — mondja egy kis csalódással a hangjában dr. Trinn Józseíné. Ma ő az ügyeletes pedagógus a napköziben. — Gondoltam, reggeli után majd felolvasok nekik, de tessék nézni! Jobb szeretik a homokot... — Véleménye szerint a gyerekek jól érzik magukat a napköziben? — Sajnos, a környezet nem valami esztétikus. Iskolaizü. Talán, ha a Mecsek egyik részén létesítenének egy napközit, ahol a gyerekek szabadabban, a kedvükre játszhatnának Meg kell mondanom, hogy a nevelőnek felelősség- teljes egy kirándulás, mert mindig van cgy-két gyerek, aki nem veszi figyelembe, hogy a pedagógus felelős érte... * Tizenkét óra. A színhely az Egyetem utcai Általános Iskola. Most kezdődött az ebéd. A napsütötte, száraz udvar, amely két kispályából áll, néptelen. Az alagsorból lelkes kanál- és tányér-zenebona hallatszik, s egy oktató női hang: „Jancsika, ha nem eszed meg a zöldbabot, nem fogsz megnőni!” Az Egyetem utcai nyári napközihez négy iskola tartozik. A 100—120 gyerek nyolcvan százaléka alsótagozatos. A szülők által befizetett térítési díjakból ítélve szegényebb sorsú dolgozócsaládok gyerekei töltik itt a vakációt — szegényesen, élmények nélkül. Balázs Jutka harmadik osztályos. Kissé megilletödött. — Szeretsz itt lenni? — Szeretek — mondja bizonytalanul. A legjobb barátnőd mit esi- nál most? — Egy pusztán nyaraL — Nem irigyled? Nem érti, hogy mit kérdezek. — Te hol szeretnéd eltölteni a vakációdat? — Budapesten. — Szerinted mi a nyár? — Akkor nem tanulunk. Kemer Erzsi nyolcadik osztályos. öt testvére van. Az egész vakációt a napköziben tölti. Tanárai dicsérik, szeretik. — Mi a legkedvesebb játékod, Erzsiké? — Ami van. — Mi a nyár? — Az ember azt csinálja, amit szeretne. — Te azt csinálod? — Én?... — Hol szeretnéd tölteni a nyarat? — Balatonfenyvesen. A gyerekek reggel nyolctól délután ötig vannak a napközibeír, a többség . azonban már reggel hétkor megjelenik. Dólelőt és délután három-három pedagógus felügyel rájuk. A csúcslétszámban negyven gyerek jut egy pedagógusra. A ma délelőtti programban séta szerepelt, akik bent maradtak, azok varrtak, babáztak, illetve a fiúk labdáztak. Az ismétlődő program szerint minden kedden és pénteken elmennek fürödni a Balokány- uszodába, szerdán félnapos kirándulás a Mecsekre, a Tettyére, csütörtökön délelőtt játékfilm-vetítés — de ezek a programok külön pénzbe kerülnek. A napközi vezetője Neubauer Jánosné. Szívügyének tekinti a napközibe szorult gyerekek vakációját, és mint egy gondos mama, jó kis ötletekkel próbálja játékosabbá, otthonossá tenni a gyerekek napjait. — Iskolaszaga van itt a vakációnak — mondja. — Ez az igazság. A gyerek úgy érzi, hogy megint iskolában van. Ez nagy probléma. Talán, ha a Mecseken létrehoznának egy központi napközit, hogy ezek a gyerekek is éreznének valamit a nyárból. Nálunk elég sok a szegénysorsú gyerek, nagycsaládos szülök gyerekei. Nekik bizony, problémát tele nt a niozi és a kétszeri strand is. Szürke, üres vakációk. Élmény, fantázia, egészséges környezet, romantika nélkül. A szülők azt mondják: Nincs hova tenni a gyereket, szerencsére, hogy van ez a napközi. Mind a ketten dolgozunk, a nagyszülők nem élnek már. A jövedelmünkből mi annyit nem tudunk elszakítani, hogy hetekig nyaraltassuk a gyereket. Ml se nagyon nyaralgattunk annakidején ... S a gyerek, aki reggel bevonul a napközibe, egy zárt iskolaszerű közösségbe, csak sóvárgó képzeletében vagy álmában találkozik a vizekkel, a szabad játékokkal, az óriási aöld futko- sásokkal, amelyek pedig elválaszthatatlanok az egészséges vakációtól. Mi, felnőttek gondosan ügyelünk a nagy nyári pihenésünkre, a kikapcsolódásra. Gyakran anélkül, hogy pillantást vetnénk a gyerekekre. Pécsett (a sportnapközivel s a menzásokkal együtt) • nyári napközi ellátásban mint egy ezer, főként 6—10 évea gyerekkel kell számolni. A jelenlegi körülmények szegényesek, rendszerünkhöz méltatlanok. A Városi Tanács egy nyári vakáció alatt a fenntartásra, étkeztetésre, játékokra, stb. körülbelül 180— 200 ezer forintot költ. Ha ideszámítjuk még a szülők anyagi hozzájárulását, nem nehéz kimondani, hogy a befektetett anyagi erő a eél szempontjából jóformán elértéktelenedik. Vajon tervez-« lényeges változást a Városi Tanács művelődésügyi osztálya, vagy kielégítőnek találják a jelenlegi helyzetet? Kabar Ferenc, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője épp előző napon látogatta végig a város nyári napközi otthonait Istenkúttól Meszesig. — A jelenlegi helyzetet mi sem tartjuk jónak. Nyugodtan írja meg — mondja. — Az osztály keresi a legjobb megoldást. Sőt, a vb vezetői is komolyan foglalkoznak tt problémával, és kilátásba helyezték az újabb anyagi tá- mogátást. A művelődésügyi osztály augusztus végére elkészít egy tervezetet, amely két részből áll. Az egyik rész * végleges megoldást tartalmazza. 1971—72-ben minden valószínűség szerint felépül a Magaslati úton egy új általános iskola. A tervezésnél már beszámítjuk, és itt akarjuk megoldani az egész város nyáron jelentkező napközi igényeit. Másrészt, addig is a város belterületén lévő központosított napköziket a város szélére telepítjük, lsten- kútra, Mecseltaljára, a Tiboré utcai iskolába és Meszesre, ahol például gyönyörű játszótér van. Pillanatnyilag ezek az iskolák nem rendelkeznek ehhez kellő feltételekkel, gondolunk itt például pan- csolómedeneékre, zuhanyozókra, sportlehetőségekre és mini-vidámparkokra, ahol a gyerekek változatosan, játszva tölthetik el a vakációjukat, de mi ehhez az anyagi fedezetet a végrehajtó bizottság segítségével szeretnénk biztosítani. — A következő vakációra ez már megvalósul? —. Szeretnénk ígéretet tenni, hogy a négy iskola közill háromban igen. A megoldás szorosan összefügg a kerületi tanácsokkal is, amelyek tt balatoni táborhelyek dicséretes kialakítása után, jó volna, ha most már az itthon maradt gyerekekre is gondöt- nának. Lesz-e jövőre Pécs város nyári napközi otthonaiban ennyi szürke, eseménytelen vakáció? Reméljük, nem. Thlery Árpái l ben van » bor termesztés. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése, az új földtörvény megjelenése megteremtette a szőlősgazdák rég áhított biztonságérzetét. Megszűnt a szőlők tömeges kipusztulása, meggyorsult az újratelepítés. Ha valamikor kedvezők voltak a lehetőségek, ma azok. önmagában azonban ez még nem elég. Nem mindegy például, hogy milyen szőlőt és gyümölcsfákat telepítenek a kipusztultak helyébe. Ha túlságosan heterogén és értéktelenebb fajták, a pécsi szőlő- és gyümölcskultúra sohasem nyerheti vissza régi hírét. Érthető hát, hogy a rekonstrukciós terv sarkalatos pontja az egységes és minőségi szaporí- taónyag-ellátás. Akár az Ültetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalatnak, akár a Pécsi AG-nak, de valakinek a kezébe kellene vennie ezt. Legalább Ilyen fontos a földlemosódás, tehát az erózió elleni védelem is. Hiába ugyanis minden telepítés, ha a termőföld lepusztul. A különböző tudományos adatok és az idősebb szőlősgazdák sok évtizedes megfigyelései egyaránt arra utalnak, hogy a karsztosodási folyamat az utóbbi években meggyorsult, j s ha nem lépnek fel ellene, rövid időn belül végzetessé válhat. Csak támfalakkal Az erózió elleni védelem több évezredes és jól bevált eszköze a teraszos művelés, illetve támfal építés. A mellékelt rajzon jól látható, hogy milyen támfalak megépítését javasolják a szakemberek, a tervezők. A támfalakhoz szükséges kőmennyiség minden parcellán bőségesen megtalálható. Sokan és minden különösebb ösztönzés nélkül megépítették már a támfalakat, mert belátták, hogy nincs más választás. A védekezés azonban csak akkor lehet teljes értékű, hatásos, ha mások is követik a példájukat, ha olyan végtelenbe nyúló, kanyargós teraszok borítják a Mecsek- oldalt, mint a hegyi szőlőket a görög szigetvilágban. Mint a tervezők megjegyzik, a Vá- i rosl Tanács is sokat tehet ! ezért, megfelelő adópolitiká- ! val. Valamilyen kedvezményben lehetne részesíteni azt, alá teraszosít. Végül hátra van még egy nagy kérdés: az út A szőlővidék úthálózata ugyanis elavult, egy sor szőlőbe nem lehet eljuttatni a trágyát, ' vegyszert, sőt még a gyümöl- i csőt sem lehet leszállítani, legalábbis gépi, állati erővel nem. Semmiféle rekonstrukció nincs tehát egy korszerűbb
