Dunántúli Napló, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
tW8. július 28. Dunanttatt naoto 3 Aszályos év takarmánygondokkal Baranyában is fenyeget a takarmányhiány Az állam olt segít, ahol a tsz is mindent megtesz Az aratás sikeres befejeztével a sokkal rosszabb kilátásokat nyújtó takarmányhelyzet került a figyelem középpontjába országszerte. A szárazság ellenére betakarított nagy kenyérgabona termések, csak átmenetileg feledtették el, hogy az évszázad egyik legaszályosabb tavaszát és nyarát élte át a mezőgazdaság. Az esős idő beköszöntéséig zöldtakar- márryokból és szénafélékbol olyan nagy kiesések keletkeztek, melyek már csak részben pótolhatók. Különösen a szarvasmarhaállományt fenyegeti veszély. Az országos statisztika nagyarányú marhakivágást jelez, hetvenezerrel vágtak ki többet, mint tavaly első félévben. Csökken a háztáji A kérdésre, hogy Baranyában is tapasztalható-e ilyen kivágási kampány, Légrádi György főállattenyésztőtől, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetőjétől azt a megnyugtató választ kaptuk, hogy pillanatnyilag nem. Bár az év első felében nálunk is 2300- zal több marhát vágtak le, mint tavaly első félévben, ez azonban még nem veszélyezteti az összlétszámot. Ettől függetlenül a háztáji szarvas- marhaállomány Baranyában is évről évre csökken. 1960- ban az állománynak még 7-1 százaléka volt a háztájiban, tavaly már csak 48 százaléka, s az 1968. évi márciusi áliatszámláláskor már a 82 753 szarvasmarhának mindössze 45 százaléka a háztáji gazdaságoké. A háztáji marhaállomány további csökkenése már káros lenne a népgazdaságnak, hisz a közös gazdaságok anyagi beruházási lehetőségei ma már nem teszik lehetővé, hogy a kiesést ilyen ütemben pótolják. Azokban a tsz-ek- ben, ahol a háztáji bizottságok jól működnek — pl. Baksa, Pogány, Szalánta, Bel- várdgyula stb. —, ott nem fenyeget ilyen veszély, hisz 86 aranyérem A Nagykőrösön rendezett országos nyári zöldség- cs gyümölcs kiállításon szombaton tartották meg a díjkiosztó ünnepséget. A btraló bizottság 86 arany, 87 ezüst és 45 bronz éremmel tüntette ki a bemutatott termékeket, gyártmányokat és gépeket. Ezen belül a tér meló szövekeze- iek és az állami gazdaságok 42 aranyérmet nyertek. A jászkara- jenói Lenin Tsz paradicsomát, cecei paprikáját, burgonyáját, görög- és sárgadinnyéjét 1—1 aranyéremmel jutalmazták, t ugyancsak 5 aranyérmet kapott a nagykőrösi Rákóczi Tsz a kivaló kertészeti áruért. A kutató intézetek közül a szentesi aratta a legnagyobb sikert: 18 aranyérmes termékkel dicsekedhet. A Kecskeméti Konzervgyár sárga- barackjam-mel nyert aranyérmet, ugyancsak első díjas lett a Nagykőrösi Konzervgyár őszibarack és cseresznyebefőttje és a Szegedi Konzervgyár gyümölcs- fagylaltja. ott együtt mérték fel a közös és a háztáji állomány takarmányszükségletét. Most az aszály okozta károk ismeretében újra fel kell mérni a készleteket, s ezekből — szalma, törelc, polyva, majdan a kukoricaszár, répafej és szelet — valamint a másodvetésű takarmányokból juttatni kell megfelelő mértékben a háztájiba is, hogy a tag ne kényszerüljön eladni tehenét. Pótolni a szálaskiesést Baranya takarmányhelyzete kevésbé kritikus, mint általában az országé, de a szálasoknál itt is nagy volt a kiesés. A lucerna első és második kaszálása máskor átlag 18—20 mázsa szénát szokott adni, most a két kaszálás együttes hozama csak 12 mázsa körüli volt. A réteknél az első gyenge hozadék után második kaszálásra nem is került sor. Most az esők után talán szeptemberre várható még helyenként némi fűtermés. A korai másodvetések nem sikerültek a szárazság miatt, a későbbi vetésekből azonban jó termés várható, örvendetes, hogy a tsz-ek ezekben a napokban is nagy területeket vetnek be napraforgóval, szudánifűvel, kölessel és egyéb takarmányfélével. Ezekkel ki tudják tolni a zöldetetés idejét, s egy részüket be is silózhatják. A szálas kiesés pótlására a korábbi éveknél nagyobb mér lékben kell azonban felhasználni a növényi melléktermékeket, takarmányszalmát, kukoricaszárat, répafejet közösben és háztájiban egyaránt. Szűkös években ezek mindig átsegítik az állatállományt a kritikus téli időszakon1, ha a takarmányozást gondosan, szakszerűen végzik. Kétezer vagon abrakigény Bár a kukoricában keletkezett aszálykár még nincs felmérve, az máris megállapítható, hogy a megye abrakhiánya valamivel több lesz a tavalyinál. A takarmánygabonák a vártnál jobban fizettek, az árpa és a kétszeres 15 mázsán felüli termést adott. De mivel a minőség rendkívül jó volt, sok tsz takarmánybúzáját is kenyér- gabonaként értékesítette. A tavalyi 9100 vagonnal szemben a búzafelvásárlás már most 9580 vagonnál tart, sőt az állami gazdaságokkal együtt elérte a 11 ezer vagont. Ennek egy része hiányzik az abrakból. Azért, hogy az új kukoricáig a készlet elég legyen, Baranya a napokban 400 vagon abraktakarmányt vett át központi készletből, amit a legrászorultabb tsz-ek kapnak meg. Ismeretes, hogy a kormány takarmányimporttal segít a közös és háztáji gazdaságok gondjain. Tavaly 1350 vagon abrakot kapott központi készletből a megye, most ez kevésnek látszik s, mint arról a Megyei Tanács illetékeseitől értesültünk, az 1968— 1989-es évre 2 ezer vagon a megye szükséglete. Az államtól kapott abrakkészletet, a megyei takarmánygazdálkodás! bizottság osztja el. s azok a közös gazdaságok részesednek belőle, amelyeknek hiányuk van, illetve ezen belül is azok, amelyek maguk is mindent megtettek takarmány bázisuk biztosításáért. A takarmányimporttal az állam egyidejűleg az abrakpiac árait is szabályozza, s ily módon a közös gazdaságok nem szorulnak a drága szabadpiacra, hanem rendes állami áron jutnak takarmányhoz. Aczél György Szegeden Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a délutáni órákban Szegedre látogatott. F.ste a szabadtéri játékok Dóm téri színpadán megtekintés te a rigai vendégegyüttes előadásában Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjét. Szombaton a Csongrád megyei Tanács szegedi székházában aktivaülést tartottak. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Aczél György tartott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A Központi Bizottság titkára ezt követően Csongrád megye és Szeged város párt- és állami vezetőivel tárgyalt. A délutáni órákban meg* elhintette a szegedi ipari vásárt és kiállítást, valamint az ünnepi hetek néhány más rendezvényét. Felesleges monopólium Húsz garázstömb épül XJj mecseka íján Olcsóbb megoldások is elképzelhetők Száznegyven garázsról álmodozó (mert nemcsalt autóról lehet álmodozni) újme- cseltaljai autótulajdonost kavart fel, mégpedig alaposan a Városi Tanács építési osztályának nemrégiben kiadott rendelkezése a garázsépítés új rendjéről. De mielőtt erről szólnék, jegyezzük meg, csak helyeselni lehet, hogy végre rendet teremt a tanács. Újmecsekal- ján eddig bárki egyénenként kérhetett és kapott építési engedélyt, építhetett garázst. Az építőt maga választhatta meg, ha kedve és ideje volt, besegíthetett, de akár a mesterember kiiktatásával maga is Az atomkor kincskeresői közt Áruló jelek a föld mélyéről Az országúton kiszállunk, aztán a perzselő napon még begyalogolunk egy szikkadt tarlón át vagy ötszáz métert a mezőn. A zörgő, nyikorgó fúrótorony mint egy idegen, nem éppen szívderítő monstrum — emelkedik ki ebből a szelíd, csendes zöld-sárga tájból. A toronytól talán egy kilométerre húzódik a villányi hegyvonulat. Közöttünk egy kis patak, amelynek vizét csöveken vezetik a fúráshoz. A torony vasszerkezetét félig borítja deszkapalánk, egyik oldalon nyitott: itt húzzák be a fúrórudakat, béléscsöveket. Van egy fabódé szerszámokkal, a polcokon különböző méretű vidia-lapos fúró-koronák. Elég zsúfolt az öltöző- szekrények, a kis asztal, mosdókagyló miatt, de mégis mintha mindennek megvolna a kiszámított helye. Egy geológusmérnökkel és Pocsai József kutató-fúró mérnökkel értekeztem. Mindjárt ledobják az inget, mezítelen felsőtesttel magyaráznak a tűző napon. — Miért éppen itt állították fel a tornyot? — Ezt kérdezték annakidején a termelőszövetkezet vezetői is. „Ajánlottak” ők másik pontot is, az innét másfél kilométerre lévő istállók udvarán, van ott „szabad hely” elég — mondták, de hál... A fúrásra kijelölt helyet mindig a geológiai feltevések határozzák meg. Hogy miért éppen itt? A geológus mondja: — Bizonyos felszíni jelek arra engednek következtetni, hogy itt uránérc rejtőzhet. — „Kik” adták a jelzéseket? A szemközti hegyuldalA siklósi kenyérgyár építését múlt év tavaszán kezdték el és jövő év júliusára az építőipari munka befejeződik. Utána már csak a technológiai szerelést bonyolítják le. Ennek határideje 1969 decembere. A 21 millió forint értékű üzem 22 tonna kenyeret, illetve péksüteményt gyárt 16 óra alatt. Az automata és félautomata kemencék olajtűzelésűek lesznek. ban lévő, elhagyott kis kőfejtő kőzete, aztán a völgyben folyó patak által kimosott talaj, aztán a környéken lévő néhány kút vize és egyáltalán: magának a hegynek sajátos vorrulata. A humusz alatt — nem is nagy mélységben — triász-mészkő réteg van, utána pedig homokkő következik. — A permi homokkőben előfordulhat az uránérc. — Hogyan győződtek meg arról, hogy alattunk — mondjuk éppen itt — penni rétegek vannak? — Szeizmikus mérésekkel. A húsz-huszonöt tagú szeizmikus mérőcsoport felvonult egy mérőkocsival, lőszerkocsival, fúrókocsival, geoforfokkal, valóságos kábelrakománnyal, rádió adó-vevő készülékekkel. A geológusok által elkészített térképek alapján próbarobbantásokat végeztek. Lefúrtak, elhelyezték a dinamit-töltete- ket, majd a lyukat vízzel fel töltötték. A robbanás színhelyétől több irányban és változó távolságban elhelyezték a geoforiokat. A robbanás rezgéshullámok visszaverődnek a föld alatti kőzetrétegekről. Minél keményebb a réteg, annál gyorsabb a rezgéshullámok sebessége: a permi homokkőnek például 3800 méter másodpercenként. A geofonok jelzései alapján kiszámították, hogy itt, ezen a területen, körülbelül 80 méter mélységben már elérik a permi-alaphegy séget. — A külszini szemlétől a torony felállításáig mennyi volt az átfutási idő? — Körülbelül másfél-két esztendő. Ehhez tudni kell azt még, hogy nemcsak itt, hanem a hegyvonulat mentén még több ponton végeznek kutató fúrásokat. Ha valamelyik fúrásnál uránércet találnak, szűkítik a kört. — Végül is, találtak? — Még néhány száz méter vissza van... — mondják. A fúrás lebonyolítását már Pocsai József magyarázza el. Ez sem kevésbé bonyolult Közbevetőleg: egy méter fúrás 1600—1800 forint. — Kora tavasszal vonultunk ki ide, jelenleg 930 méternél tartunk. Ezerkétszáz méterig fúrunk le. — Miért csak addig? — Valószínűleg addig tart a permi homokkő, utána gránit következik, de nálunk Magyarországon az eddigi tapasztalatok szerint gránitban még nem fordult elő uránérc. Vidia-lapos koronával fúrtak le körülbelül 100 méterig. A vidiakoronás fúrással azonban lassú az előrehaladás. Általában 60 centiméter után már cserélni kell a koronát, a csere sok időt vesz Igénybe. Gyanús nyomok a kutak vizében Vallanak a rczgéskullámok Egyméteres fúrás 1ÍÍOO forint Elmozdul-e majd a sugárzásmérő? —. Ezért, száz méter után már a sörétes fúrást alkalmazzuk. Három-három és fél méterig elegendő egy „adag” sörét A ládákban három milliméter vastagságú — különleges hőkezelésű — acéldrót darabkákat látok: ez a sörét. A koronát leeresztik a talpra, tehát a lyuk alsó pontjára és körülbelül egy liternyi sőréiét fúróiszappal nyomatnak le a koronáig. Amikor a gépet beindítják, a sörét-korona kö- külbelül 5—600 kilogrammos nyomási kap és a forgás következtében az apró acéldarabkák morzsolják a kőzetet. Kint a szabad ég alatt ládákban tárolják a kőzet-magokat, 80—100 milliméter átmérőjű, rúdalakú kőzeteket. Porhanyós humusz, aztán sárgás agyag, utána vörösbarna, majd később már szürke permi homokkő. A második sor legszélső ládájában fehér táblán jelzik a 930 méteres mélységet. Ez is szürke. Kezembe veszem, aztán csalódottan teszem vissza a helyére a követ. — Látni szerettem volna uránércet... Csicsely János fúrómester és a két mérnök elnézően mosolyog. — Türelem ... Egyébként, ha a mag tartalmazna is ércet, akkor sem „láthatnám”. A sugárzásmérő műszer persze felfedezi. És utána alaposabb laboratóriumi vizsgálat következik. És utána: újabb fúrási pontok kijelölése egyre szőkébb körben. — És ha kiderül, hogy nagy mennyiségű érclelőhelyre bukkantak, akkor... akkor lehet bányát nyitni? — kérdem. Nem válaszolnak, csak sóhajtva néznek fel az égbe, de úgy, hogy a kezüket is összekulcsolják. Talán a kérdés volt naiv? Pedig bizisten, nem akarom őket bosszantani ... Rab Ferenc tető alá húzhatta. Gyakorlatilag olyan garázst építhettek, amilyet akartak, tudtak, vagy amilyenre sikerült, mert bár a típustervekben minden szépen a helyén volt, a városesztétikai szempontok is, gyakorlatilag ... nos, gyakorlatilag felháborító állapotok teremtődtek. A garázsok dzsungele elcsúfította, rontja a városképet. Az igazsághoz tartozik, azt eddig sajnos senki sem ellenőrizte, hogy az elkészült garázsok megfelnek-e a terveknek, mert akkor talán nem lett volna ekkora káosz. A Városi Tanács építési osztályának rendelkezése szerint a garázsépítés új rendje a jövőben: az ügyfelek keressék fel a Pécs Baranya megyei Beruházási Vállalatot — és senki mást — adjanak megbízást a garázsépítésre és a többi a vállalat dolga, a reménypusztai tsz-szel felépítteti, a félnek már csak az * dolga, hogy a kulcsot átvegye, majd a PIK-kel kötött szerződésben foglaltak alapján a garázst használatba vegye. Mindezt körülbelül 18—20 ezer forintért, ennyi a várható költség. A Beruházási Vállalatnál már el is készültek és jóváhagyták a terveket, eszerint: Üjmecsekalján, a fasorban 20, egyenként hét férőhelyes tömb épülne. Miért „kavarta fel” a 140 újmecsekaljai gépkocsitulajdonost a kalákában való építkezés? Azért, mert eddig, amikor is az ember maga választhatta meg, kivel építteti fel garázsát és alkalmasint maga is besegített segédmunkájával, nos akkor a költségek nem 20 ezer forintra rúgtak, hanem jóval kevesebbre, 6—8 —10 ezer forintra. Lényeges különbség. Kérdezik, miért a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat kizárólagos monopóliuma a garázsépítkezések lebonyolítása? És ha már az övé, miért kerülnek 18—20 ezer forintba? Annak ellenére, hogy használatukba és nem tulajdonukba kerül, mert az államé lesz, érte bérleti dijat kell fizetni. Véleményünk szerint építtessen közös garázsokat a tanács a Beruházási. Vállalat útján és adja el azoknak, akik megveszik. De ki fogja ezeket a garázsokat ennyiért megvenni? Megtudtuk, hogy a 140 gépkocsitulajdonos többsége, több mint kétharmada ilyen feltételek mellett eláll vásárlási szándékától. Viszont mégiscsak szerelnék, ha tető alatt tárolhatnák gépkocsijukat. És miért ne?! A városesztétikai szempontok tiszteletben tartásának más eszközökkel is érvényt lehet szerezni. Akad más alternatíva, mint ez a kategórikus rendelkezés. Annál is inkább, mert a rendelet után felemás helyzet alakult ki, egyeseknek továbbra is adnak ki építési engedélyt Üjmecsekalján. Miért ne adhatnának bárkinek, aki kéri? Hiszen ellenőrzés kérdése az egész, eddig is az lett volna. Csak a kerületi tanácsnak kell odahatnia, hogy a garázsokat az általuk jóváhagyott terveknek megfelelően építsék fel. Hogyan? Ehhez mindössze egy nyugdíjast kellene félállásban alkalmazni, aki az ellenőrzéseket elvégezné. S addig szó sem lehetne a használatba vételről, míg a terv és a felhúzott garázs nem egyezik. A legszerencsésebb megoldás persze az lenne, ha — mint ahogy az a városfejlesztési tervekben szerepel — központi, emeletes garázsok épülnének Üjmecsekalján. Ezekből a nagy befogadó képességű garázsokból eddig nem lett semmi. Pedig nyilván sokkal gazdaságosabbak lennének, s mi több, sokkal olcsóbbak is. Miklősvári Zoltán A t 1
