Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
8 Duna man napio 1968. május 1. VÁLÁS OJAPAN MÓDRA Még a régmúlt, szigorú erkölcsű időkben is megvolt a lehetőségük a japán asszonyoknak, hogy a házasság igájából válással megszabaduljanak. Könnyűvé mindenesetre nem tették nekik. Ha egy japán asszony abban az időben férjétől válni akart, hosszabb gyalogtúrára kényszerült, amely nem ritkán versenyfutássá fajult a feldühödött férj elől. Csak, ha az asszony idejekorán elérte a Tokéi-ji pagodát Kemakurában, Tokiótól délre, csak akkor lehetett biztos a férjétől. A szamuráj asszonyának két évig kellett a pagodában maradnia, akkor azonban automatikusan elváltnak számított és megkapta a jogot újbóli há- zasodásra. A férjeknek egyszerűbb volt a dolguk. Ha meg akartak szabadulni feleségüktől, csak egy pecséttel ellátott levelet kellett átnyújtaniolc, amelyben ez állt: „Ezenneí igazolom, hogy veled a házassági köteléket megszakí- tottrm. Elváltam tőled, mert már nem tetszel.” Az asszonyok számára végső menekvésként nem maradt más, mint a Tokei-ji pagoda. Persze először meg kellett találniok az odavezető utat. A Tokugovák idejéből (1603—1863) származó nemrégiben megtalált dokumentumokból kiderül, hogy nem egy menekülőt a pagoda kapujának közvetlen közelében fogta el a férje és verte meg kegyetlenül. Egyeseknek mégis sikerült legalább egy fésűt, kendőt vagy más tárgyat a pagoda területére dobniok. Ez annyi i jelentett, mintha maguk léptek volna be a kapun. Ilyen esetben a férjnek szabadon kellett engednie feleségét. A pagoda kolostorát, ahol az akkori idők válni akaró asszonyai menedéket találtak, az ország legelőkelőbb családjainak leányai vezették. köztük Godaigo császáré. Száz évvel ezelőtt a Mei-ji idők kezdetével a Tokei-ji pagoda elvesztetté jelentőségét, mint válóbíróság. Hogy házasságukat felbonthassák, Tokió asszonyainak nem kell már kétnapos vándorútra in-, dulniok. A Tokei-ji pagoda kapuja Meghalt Ramu, a farkasfiú Egy héttel ezelőtt meghalt Ramu, India híres farkasfiúja, az észak-indiai Luknov város kórházában. Ramu kb. 24 éves volt. Egy éve légzőszervi megbetegedésben és epilepsziás rohamokban szenvedett. Ramu sorsa világszerte nagy feltűnést keltett, amikor 1954-ben megtalálták mezítelenül a luknovi állomás harmadik osztályú várótermének padlóján. Bár már tíz éves lehetett, járni nem tudott. összegombo- lyodva feküdt, mint a kutyák, vagy farkasok. Hátán és könyökén sebhelyek voltak, mintha egy anyafarkas szájában cipelte volna köves talajon. Orvosok és pszichológusok a világ minden részéből megvizsgálták az indiai fiút, aki táplálékát fogaival kapta fel — csak nyers húst fogadott el — és a vizet egy tálból nyelvelte. Az emberektől félt. Szerintük Ramu emberektől távol, vadállatok között nőtt fel. Dr. Sharma elmélete szerint — aki befogadta a fiúcskát — a csecsemőt egy farkas cipelte el. Ramu a kórházban szinte semmit sem fejlődött. Egész nap ágyában, feküdt és egyetlen emberi megnyilvánulása egy halvány mosoly volt, amikor ápolóját felismerte. Indiában nem ő az első farkas-gyerek. Híressé vált Dina Sanichar, a sikandrai farkas-fiú. 1867-ben vadászok találtak rá, amikor négy lábon egy nőstény farkas körül futkosott. A vadászok lelőtték a farkast és Dinát egy árvaházba vitték. Ott 28 évig élt, megtanult járni, de beszélni soha. Egy másik eset: 1920 októberében egy misszionárius fogadott be két farkas-lányt. A lányok egyike néhány hónap múlva meghalt. A másik bizonyos idő múltán járni és néhány szót szólni is tudott. Az irodalomban Rudyard Kipling híres dzsungel-könyvében dolgozta fel egy indiai farkas-fiú életét, Maugli az állatok között. A világ legnagyobb piramisa Mexico Citytől 100 kilométernyire, Colula faluban a mexieói tudósok expedíciója egy gigantikus piramist talált, amelyet méreteiből ítélve a világ legnagyobb piramisának tekinthetünk. A colulai piramis magassága eléri a 60 métert, alapjának minden oldala pedig 300 méter hosszú. A gizahi nagy egyiptomi piramis, amelynek csúcsa 137 méter magasra emelkedik, jóval kisebb alapon nyugszik: a gizahi piramis alapjának egy-egy oldala 220 méter bosszú. Százharmincezer gépkocsi Párizs utcáin Havi hatvan frank parko(ási adó Hogy enyhítsék a párizsi közlekedési mizériát, az új rendőrfőnök, Grimaud annyira meg akarja keseríteni az egyérri autósoknak a közlekedést és parkírozást, amennyire csak lehet. A párizsi utcáknak az egyéni autóközlekedés által okozott, s még egyre növekvő eldugulását Grimaud tervei szerint azzal kívánják csökkenteni, hogy a jövőben az autóbuszok és taxik nagyobb előjogokat kapnak. Egyidejűleg minden párizsi , autóstól, akik az út szélén parkoló járműveikkel még éjjel is igénybeveszik az utcát, adót szednek. Grimaud havi 60 frankot jelölt meg tárgyalási alapként. Az így befolyó összegből magas- és mélygarázsokat építenének. Havi 60 frankos parkolási adóval Párizs évi 325 millió frank pótbevételhez jut. Ezenkívül a város meghatározott helyein napközbeni parkolásért is szednek pótdíjat. Mindeddig Párizsban nem voltak parkolóórák. 1900-ban minden fiakkert és taxist beleszámítva kereken 18 ezer jármű volt Párizs utcáin, ma Párizsban és a Párizsba közvetlen vezető utakon 1,9 millió j zsúfolódik. Ugyanebben az időben a városi úthálózat csak tíz százalékkal nőtt. A statisztika szerint csupán 1966- ban 1.9 millió bírságolás volt tiltott parkolásért a belvárosban, az úgynevezett kék zónában. A tömegközlekedést a párizsi utcákon a jövőben is az autóbuszok és a taxik számára elhatárolt kizárólagos folyosókkal segítik elő. A csúcsidőn kívül Párizs belvárosában 42 ezer autó van az utcákon az útszélen parkolókon kívül. Csúcsidőben az áramló forgalom 130 ezer autóra nő. Ha egy napon elérik a 180 ezer kocsit, a forgalom gyakorlatilag összeomlik. Pedig a párizsiaknak csak 12 százaléka használja kocsiját naponta, s akkor is átlagban csak egy órát. Az elfajuló egyéni forgalom ellen most meghirdetett intézkedések célja, hogy az utcákat tehermentesítsék és szabaddá tegyék az eddig erősen akadályozott tömegközeleke- dés számára. A rendőrfőnök többek között követelte, hogy bizonyos utakon taxi-vonalakat létesítsenek, ahogy azt Moszkvában már megcsinálták és felszólította az ipart, készítsen végre ésszerű, egykét személyes taxikat. Matematikai zseni Matematikai zseniként mutatkozott be a 17 éves Pavel Pankov. A frunzei (Kirgiz SZSZK) egyetemi hallgatónak egy különösen komplikált feladatot sikerült új úton megoldania, amely egy francia kutatócsoport számára hosszú ideig megoldhatatlannak bizonyult. A kirgiz tudósok véleménye szerint a 17 éves fiú által talált megoldásnak igen nagy jelentősége lesz a geometria egyik ágában, a topológiában. Pável Pankov a kirgiz egyetemen tanul. A szovjet középiskola három utolsó évét egy év alatt végezte el, s az egyetemen Is idő előtt tudja befejezni tanulmányait. Mivel az egész párizsi várostervezés igen nagy mértékben igazodott az egyéni gépkocsi forgalom kívánalmaihoz és ugyanakkor szinte figyelmen kívül hagyta a városépítészeti jelleget, a párizsiak a rendőrfőnök terveit első lépésként üdvözlik az autó egyre elviselhetetlenebb diktatúrájának elhárítására. Daliborka Stojsics (91 —58—91 cm) Jugoszláviát képviseli a július 4-i Miss Universum vetélkedőn. Daliborka 23 éves, a belgrádi egyetem diákja, szőke, zöld szemű, súlya 53,5 kilogramm és 167,6 centiméter magas. Ahány ország, annyiféle záróra A Die Welt külföldi tudósítói rövid riportokban számolnak be az egyes európai és tengerentúli országok bevezetett üzletzárási rendelkezéseiről. Angliában minden üzlet, akár kis bolt, akár szupermarket, minden hétköznap akkor nyithat, amikor akar. A kiskereskedő azonban négy munkanapon 20 órakor, egy munkanapon pedig 13 órakor köteles zárni. Ezzel szemben a hét fenn maradt munkanapján 21 óráig tarthatja nyitva. Vasárnap minden üzletnek elvben zárva kell tartania. A svédek este nyolc óráig árusítanak. A kommunák bizonyos esetekben további nyitvatartási időket is engedélyezhetnek. Az alkalmazottaknak a túlmunkáért 50 százalék pótlék jár a 18 és 20 óra közötti időért, a szombat délután végzett munkáért 70—100 százalékos pótlékot kapnak. Spanyolországban az üzletek 9—13 30 közötti, valamint az átlagban 16.30— 20 óra közötti nyitvatartási ideje csak az ipari csomópontokon okozott eddig problémákat. Amióta a munkások kiharcolták a szombat délutánt, viszont az üzletek szombat délután nyitva tartanak, minden dolgozónak van bevásárlási délutánja. Dániában 3Z újságárusító bódék és a tejcsarnokok kivételével az üzletek az egész országban átlagosan reggel 8 vagy 9 órától 17,30-ig vannak nyitva. Kivétel a „hosszú péntek amikor az üzletek 19 vagy 20 óráig tartanak nyitva. Szombaton a legtöbb üzlet 12, vagy 13 órakor zár. 14 óra után Dániában semmit sem lehet vásárolni. Nemrég üzletzárás után még a koppenhágai központi pályaudvaron sem lehetett élelmiszert kapni. Jugoszláviában eltekintve a szupermarketektől, amelyek minden munkanapon reggel 6 órától este 21 óráig, ünnepnapokon reggel 7 órától 12 óráig szünet nélkül dolgoznak, az élelmiszerüzletek 7 órakor nyitnak és a 12-től 15 óráig tartó ebédszünet után 19 óráig vannak nyitva. Szombaton az üzletek egyfolytában 7-től 14 óráig vannak nyitva. Az áruházakban 20 óráig lehet vásárolni. Franciaországban a kiskereskedések éjjel-nappal, vasárnap és ünnepnapon állandóan nyitva tarthatnak, amennyiben a munkaidő- és bérelőírásokat betartják. Minthogy Francia- országban a háború befejezése óta a 40 órás munkahét van érvényben, a túlórákat meg kell fizetni. A megengedett túlórák számát azonban korlátozták. Ennek folytán az üzletek vagy kétszeres, háromszoros személyzettel dolgoznak, mint például az áruházak, vagy napközben több órára bezárnak, mint például az élelmiszerkereskedők. A legtöbb párizsi élelmiszerüzlet hétköznapokon, sőt szombaton is körülbelül 20 óráig, vasárnap pedig részben 14 óráig van nyitva. Ezzel szemben sok üzlet hétfőn nem nyit ki. A vevőnek azonban ilyenkor módjában van azokat az üzleteket felkeresni, amelyek vasárnap zárva tartottak. Megjegyzendő, hogy a nem élelmiszert árusító üzletek is fokozottan áttérnek a meghosszabbított üzletzárásra. Nemrég a Étolle-on egy divatáru bolt nyílt, ahol minden nap megszakítás nélkül reggel 9 órától éjjel 3 óráig lehet vásárolni. Belgiumban a bevásárlás este 20 óráig nem probléma. Jóllehet a nagy áruházak, valamint a nagy önkiszolgáló boltok legtöbbje 19 órakor zár, a szupermarketek egész sora 21 óráig tart nyitva, a kiskereskedők vevőiket még később is kiszolgálják. Állami figyelmeztetéstől nem kell tartani, mert Belgiumban nincsenek üzleti záróra- törvények. Mindössze azt írják elő, hogy a végső áruelosztás szektorához tartozó üzemek egyszer egy héten 24 óra hosszat — mindegy, hogy melyik napon — zárva tartsanak. Hollandiában elvben az ötnapos munkahét van érvényben. Az egyes ágak azonban maguk állapíthatják meg a munkanapokat. A szolgáltatási iparban a vasárnapi és ünnepnapi szolgálatokért pótjuttatás jár. A kiskereskedelemben 45 órás munkahét mellett az üzletek szombaton, akárcsak más hétköznapokon elvben 18 óráig vannak nyitva. A szombati munka kiegyenlítéseképpen az üzletek az egyes szakmákban különböző munkanapokon, de többnyire hétfőn zárva vannak. Olaszországban az üzleti zárórákat a helyi prefektusok rendelkezése alapján a kiskereskedelem és a szakszerevezet előzetes meghallgatása után szabályozzák. Ez idő szerint Észak-Olaszországban az élelmiszer- és csemegeüzletek 8 órától 13 óráig és 16 órától 19,30 óráig, a többi üzletek 9-től 12,30-ig és 14,30-tól 19,30-ig tartanak nyitva. Közép- és Dél-Olasz- országban az éghajlat miatt más időpontok vannak érvényben. i r k
