Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

1968. május 1. ounaman napio Májusban megkezdik a Felsőfokú Építőipari Technikum építését Impozáns épület komplexum a Damjanich utcában A tereprendezéssel e hónap elején indítja Pécs legújabb nagyberuházását a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat. A pártiskola mellett, a Damjanich utca és a Boszor­kány út által határolt terü­leten, ahol még gyümölcs­fák állnak, 129 millió forin­tos befektetéssel létesül a Felsőfokú Építőipari, Épület- gépészeti és Szilikátipari Technikum. Univáz-építmcny Az új oktatási intézmény terveit az Általános Épület- tervező Vállalatnál ifj. Mó­dos Ferenc tervező és kol­lektívája készítette. A terve­zőmérnök, akit budapesti iro­dájában keresett munkatár­sunk, készségesen adott tájé­koztatást az új létesítmény­ről. — örömmel értesültem ar­ról, hogy tervem, amely a pályázaton sikert aratott, nem marad az asztalitokban ... — Ez minden tervező ál­ma ... — Főként, ha olyan nagy létesítményről van szó, ahol építészeket képeznek majd, s fmelyik várhatóan a főisko­lai rangot is elnyeri, hiszen Holtaképpen a Győrbe tervé­téit műszaki egyetem helyett létesült. Olyan oktatási intéz­mény tervezésére szólt a meg bízás, ahol építész, épületgé­pész, elektromos, szilikátké- mikus és mélyépítő karokon, s az ezekhez tartozó 18 tan­szék keretében 1080 hallgató oktatása és közülük 840 hall­gató kollégiumi elhelyezése is biztosítható. . A létesítmény makettjét üvegszekrényben őrzik az Ál­talános Épülettervező Vállalat előcsarnokában. — Könnyed, szinte játékos elrendezésű épületkomplexum. Milyen célt valósított meg ezzel a ter­vező? — Hegyoldalra építjük a felsőfokú technikumot. A te­rep adottságai késztettek a műhelyek, laboratóriumok lépcsőzetes elrendezésére — mondotta a tervező mérnök. Az ilyen elrendezés esztétikai hatása is kedvező, mert a szintvonalakhoz igazodik és valósággal kiegyenlíti a terep lejtését. Igyekeztem kihasz­nálni a hegyoldalra való épí­tés előnyeit, s így a mély­építési munkák mintegy 10 millió forintos megtakarí­tással végezhetők majd. Na­gyon megkötötte viszont a ke­zemet, hogy a létesítményt „univáz” szerkezettel rendel­ték. Így nehezebb tervezni, de könnyebb, gyorsabb az építés! Figyelemmel az építő­ipar nagyfokú leterhelésére, a hatalmas igényekre, ez na­gyon lényeges szempont. Milyen lesz az új felsőfokú technikum, a jövendőbeli fő­iskola? Körséta a jövőben Induljunk képzeletbeli kör­sétára a Boszorkány úti fő­bejárattól. Az oktatási épü­letbe érkezünk. Északra, az emelkedő irányába négyszin­tes, a déli irányban viszont ötszintes ez az építmény. Emeleti folyosóiról kisebb tantermek, szemináriumi szo­bák nyílnak. Földszintjén há­rom 100 fős előadóterem so­rakozik. A földszinti folyosó­ról balra az épülethez csat­lakozó 400 fős előadóterem­hez vezet az út, s ez a nagy előadóterem az optikai és akusztikai igényeket teljes mértékben kielégíti, alkalmas a különféle fizikai és kémiai kísérletek bemutatásáig is. Az oktatási épület alagsorá­ban az Építőipari Minőség- vizsgáló Intézel pécsi állomá­sa dolgozik. Célszerű megol­dás, hiszen a diákok így köz­vetlenül megismerhetik az anyagvizsgálat üzemi mód­szerei t. Az oktatási épületet egy nyaktag köti össze a tanszé­ki épülettel, amely ugyancsak ötszintes. A tanszéki irodákon kívül itt található egy könyv­tár, társalgó, telefonközpont és szolgálati lakás is. A tan­széki épületből a műhelyek, laboratóriumok lépcsőzetesen elhelyezett sora. Az első, a tanszéki épületből kiugró földszintes rész, a szilikát- kémia tanszék speciális labo­ratóriumát, tanári öltözőjét és szemináriumi szobáit foglalja magában. Ezután következik a kilenc lépcsőzetesen elhe­lyezett négyzetalakú földszin­tes épület, melyekben a fű­téstechnikai laboratóriumtól j az izotóp-laboratóriumig és a | kovács- és villanyszerelő mű­helyig minden „szakmába vá­gó” munkaterület mégtalál- | ható. A lépcsőzet alján lévő I tizedik, téglalap alakú épü­let — bár kéménye nem lesz 1 — a kazánház. Kéményét „rókatorok” rendszerrel a föld alatt vezetik át a tíz­szintes kollégiumi épületbe, mert ezzel megtakarítható az önálló kémény építésének ma­gas költsége. Már az intézmény legna­gyobb épületében, a szállo­dának is beillő kollégiumban vagyunk. Belső elrendezése valóban szállodaszerű, két- folyosós. Középen helyezik el a mellékhelyiségeket, míg a külső traktusokban a háló­szobákat találjuk keleti, illet­ve nyugati irányba néző ab­lakokkal. A kétágyas szobák nyugodt pihenést biztosítanak, de az sem mellékes, hogy minden ágy mellett elfér egy-egy rajzasztal is ... A kol légium földszintjén vendég­szobák, társalgó és az egész­ségügyi létesítmények talál­hatók. A középmagas kollé­giumi épülethez kétszintes konyha és önkiszolgáló rend­szerű étterem csatlakozik. Az étterem kulturális rendezvé­nyekre is alkalmas lesz. A kollégiumból az udvaron át közelíthetjük meg a torna­termet, amely 7,5 méteres belső magasságával kitűnően megfelel a teremsportok cél­jaira, sőt azok bajnoki mér­kőzéseire is. A munka sürgős A beruházás értékéből mint egy 100 millió forintot az építés költségei képviselnek. A munka rendkívül sürgős, hiszen a tervek szerint 1970. szeptemberében részlegesen megkezdődik a tanítás az új felsőfokú technikumban. A teljes befejezési határidő 1971. július 30-a. Az építők­nek 24 hónap áll rendelke­zésükre ahhoz, hogy a buda­pesti betonelemgyárból Pécs­re szállítandó „univáz” szer­kezet és a pécsi panelüzem­ben készülő térkitöltő elemek segítségével elkészítsék a mintegy 100 000 légköbméter beépítését jelentő létesít­ményt. — Szívesen vállalom az építkezés tervezői művezeté­sét — mondotta beszélgeté­sünk végén a 36 esztendős mérnök —, de a szoros ha­táridőre való tekintettel sze­retném javasolni a beruhá­zónak és a kivitelező válla­latnak, hogy a munkálatok megkezdésekor kössünk szo­cialista szerződést. Alapja le­hetne ez a helyes kapcsola­tok kialakításának, s így el­kerülhetnénk az idötrabló vi­tákat is. Szeretném, fha szé­pen, ütemesen haladna majd terveink megvalósítása. Lőrincz János Öt karon 18 tanszék 1080 hallgatóval Nyolcszázneg > ven személyes diákszálló, 400 fős előadóterem 9 129 millió forintba her ül, határidő 1971. július Közép-Európa leghatalmasabb aknája A mélység ezer méter Minden munkafolyamatot gépesítettek 54 ezer köbméter meddőt mozgattak meg Ma éjszaka a Mecseki Érc- bányászati Vállalat IV-es üze­mében a szállítóakna építésén dolgozó aknamélyítők elérték az ezer méteres mélj séget. A hét méter átmérőjű óriás­akna talpán dolgozó Hoiváth- brigád tagjai ezzel olyan mélységig jutottak el, amed­dig magyar bányász eddig még sohasem merészkedett Az 1150 méter mélységűre tervezett akna Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű bá­nyászati létesítménye lesz. A felsőfokú technikum elrendezése: t. oktatási épület, Z. tanszékek, 3. műhelyek, laboratóriumok, 4. kazánház, 5. kollégium, 6. konyha és étterem, 7. tornaterem. Tíz pécsi középiskola irodalmi vetélkedője Hogyan ismeri középiskolás ifjúságunk mai líránk kiemel­kedő költőit, erről számoltak be vasárnap de. a Bartók Klubban megtartott irodalmi vetélkedőn tíz pécsi közép­iskola irodalomszerető tanulói. A fej fej mögött haladó iskolák közül pontszámok alapján elsőnek a Janus Pan­I nonius Gimnázium, második­nak a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola került ki, míg a harmadik helyezést a Bányaipari Szakközépiskola érte el. A vetélkedő legjobban fel­készült diákja Ludvig Éra, a Janus Pannonius Gimnázium III. o. tanulója. A Zselicségben levő Ibafán, hat környékbeli termelőszö­vetkezet részvételével, faipari társulás alakult. Ez az első tsz-közi erdőgazdasági vállal­kozás Baranya megyében. A társult gazdaságok összesen 2300 hold — jórészt vágásra érett — erdővel rendelkeznek. Az utóbbi időben azonban mind nagyobb gondot okozott nekik a kitermelt fa értéke­sítése, pedig a mostoha ter­mészeti körülmények között gazdálkodó termelőszövetkeze­teknek fontos bevételi forrá­suk a fa. Egy-egy közös gaz­daság csak kisebb mennyisé­gű anyagot tud piacra vinni, ezért a nagy faipari üzemek és faértékesítő vállalatok szá­mára nem voltak alkalmas partnerok. Az Érdért Vállalat vezetői azt tanácsolták tehát a zselici termelőszövetkezetek­nek, hogy társuljanak egymás­sal és közösen bonyolítsák le a fájuk értékesítését, ami mindkét fél számára előnyö­sebb megoldás. Az Ibafai Petőfi Tsz kezde­ményezésére létrejött társulás már megfelelő partner az Érdért Vállalat számára, hi­szen évente 6500—7000 köb­méter fát termelnek ki er­dőikben a tagszövetkezetek. A társulás megállapodott a vál­lalattal, hogy az igényeknek megfelelő kész és félkész ter­mékeket állítanak elő: így pél­dául talpfát, szőlőoszlopot, parkettát, bútor- és küszöb­lécet. A fa feldolgozására és értékesítésére összehangolt ter­vet készítenek a társult gaz­daságok. Mindegyik termelő- szövetkezetnek van fűrészüze­me és itt dolgozzák fel — az Érdért Vállalat szakemberé­nek útmutatása szerint a fát különféle gyártmányokká. Szükség esetén ki is segítik a másikat, kiegészítik egymás tevékenységét. A társulásban résztvevő ter­melőszövetkezetek már áz idén több, mint tízmillió forintos forgalmat bonyolítanak le a faiparral. Kiszámították, hogy ha nyersfaként kellett volna értékesíteniük az anyagot, ak­kor a jelenleg várható bevé­telnek mindössze egyharmadát érték volna el. S nagy előny az is, hogy a faipari tevékeny­ség a tagok újabb nagy cso­portjának biztosit állandó munkát és jó keresetet. Már az idén legalább másfélszáz embert tudnak foglalkoztatni a fűrészüzemekben. Ibafán például máris kettős műszak­ban üzemel a termelőszövet­kezet faipari részlege. Az Érdért Vállalat ígéretet tett, hogy amennyiben a társulás faipari termékei elérik az ex­portminőséget, külföldre is szállít majd belőlük és ez to­vább növeli a kedvezőtlen ter­mészeti körülmények között gazdálkodó termelőszövetkeze­tek jövedelmét Olcsó kirándulások Júliustól kezdve — amint az a SZOT elnökségi ülésén hét­főn elhangzott — újabb 600 000 800 000 dolgozó munkaidejét akarják csökkenteni. A megnövekedett szabadidő kellemes hasznosítását az IBUSZ is elő kívánja segíteni tömegméretű belső turizmus megszervezésével. Az IBUSZ, illetve az egyes szakszerveze­tek vezetői között már tárgya­lásokra került sor ebben az ügyben és együttműködési megállapodások aláírása vár­ható. A programok elkészíté­sénél messzemenőkig figyelem­be veszik a társasutazásban résztvevők igényeit. Kívánság­ra, éppen a költségek csök­kentése érdekében, a tömeg- turizmusban részvevőket diák­szállásokon. turistaszállásokon, esetleg kempingekben helyezik el. A részletek kidolgozására hamarosan sor kerül. Huszonöt éves a hazai műszálgyártás 1943-ban — a nyergesúj- falusi Viscosa gyár üzembe­helyezésével — indult meg hazánkban a műszálgyártás. A háborús években alapított üzem a felszabadulás után rohamosan fejlődésnek indult. A viscosaszál sokféle típusa mellett, más cellulóz alap­anyagú termékek — szivacs, celofán, papír stb — készí­tésére is berendezkedtek. A természetes alapanyagú szá­lak helyett az utóbbi időben a szintetikusak kerültek elő­térbe. A gyár fejlődésére jel­lemző, hogy az utóbbi kilenc évben több mint 600 millió forintot költöttek a bővítésé­re. Az embert és technikát egyaránt próbára tevő nagy munka 1964-ben kezdődött. A Bányászati Aknamélyitö Vállalat mecseki körzetének dolgozói ekkor egy 80 méter mélységű előaknát mélyítet­tek, melynek az volt a fel­adata, hogy helyet biztosít­son a monumentális gépek­nek. A tényleges mélyítés 1965 augusztusában kezdődött. A mélység felett két egymás­tól teljesen független szállító­gépet helyeztek el melyek három köbméteres bödönök- kel emelték felszínre a ki­robbantott kőzetet. A rako­dást is gépesítették. A mar­koló gépek egyetlen „fogásra” 0.67 köbméter anyagot tettek a bödönbe. A sűrített levegő­vel működtetett nagy teljesít­ményű fúrógépekkel átlagosan 2,5 méteres „fogásmélységet" értek el, ami azt jelenti, hogy egyetlen robbantással ennyit haladtak előre. Az ezer mé­teres mélység elérése 54 ezer köbméter kőanyag kitermelé­sét követelte, ugyanakkor az aknafal-építés során 17 ezer köbméter betont építettek be. A mélyítés a 180. méterig szinte zavartalan volt, ekkor azonban jelentős mennyiségű víz tört az építőkre. Az elő­rehaladás üteme lelassult, a vízkiemelő gépek kapacitása ekkor azonban még garan­tálni tudta a biztonságot. A 250. métertől azonban fel­borult az egyensúly: míg a szivattyúk 800 liter vizet tá­volítottak el percenként, a beözönlő vízmennyiség ennek három-négyszerese volt. Meg­kezdődött a visszavonulás. A vízszlnt emelkedésével párhu­zamosan mentették felfelé a munkapadot, az értékes gépe­ket, ugyanakkor azonban folyt az újabb szivattyúk sze­relése is. A legtragikusabb hó nap 1966. júniusa volt. A szír vattyúkapacitás megsokszoro­zásával egyidőben Jankovics István üzemvezető mérnök vezetésével kidolgoztak egy nagyhatású cementálási eljá­rást is, mely lehetővé tette a víz teljes visszaszorítását! Több mint háromszáz méte­ren keresztül alkalmazták ezt az új technológiát, mely nem­csak teljes biztonságot terem­tett, de számos vonatkozás­ban építési rekordokat is eredményezett. Míg a hagyo­mányos cementálási eljárás az akna egy folyóméterén 1,3 napot igényelt, a Jankovics- féle technológia 0,3 napra csökkentette ezt az időt. Voltak a hatalmas munká­nak fekete napjai is. A mély­séggel való küzdelem mártí­rokat is szült: 1966. novem­ber 17-én Penics Lajos, 1968. április 4-én pedig Csák István vájár halt munka közben hő­si halált. A Horváth István vezette 57 fős, lakatosokkal kiegészített, aknamélyítő bri­gád tagjai e jelentős rekord alkalmából róluk is megen: lékeznek. B. S. Parcellázás a Pécsi lónál. Az aba ligeti közös község! tanács felparcellázta a Pécsi tó partján lévó, eddig mezőgazdasági művelésben levő termeteket. 147 telket alakítottak ki, ezeknek csaknem relét megvásárolták már az érdeklődő k. a korábban percellázott terű létén sorakoznak a víkendházak. i i Faipari társulás a Zselicségben

Next

/
Thumbnails
Contents