Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
1968. május 26. Dvtuuitaii napio 3 Az első hónapok tapasztalatai Kereskedni, kalkulálni kell Beszélgetés a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat igazgatójával jelent ez? Azt, hogy vagonszám érkezik a zsákos cement, amelyet a szabad ég alatt tárolunk — kitéve az esetleges esős időjárásnak. Raktárunk nincs, nem is kellett, hiszen silók fogadták az ömlesztett beremendi cementet. Nekünk a negyedévi igényünk 700 tonna. A zsákos cementnek mázsája 17 forinttal több, tehát nekünk is fel kel emelnünk majd a betontermékek árát és az új árba belekalkuláljuk a magasabb szállítási költséget. Ennek az intézkedésnek tehát nemcsak mi szenvedjük kárát, hanem a vásárló is. Mindezt csak azért mondtam el, hogy ilyen váratlan akadályok felborítanak minden jószándékú elképzelést. Rab Ferenc A Villányihegység távlati kutatási tervei „A Villányi-hegység távlati, komplex (márvány, kén, bauxit, víz) földtani kutatási tervének jóváhagyása” szerepel azon a — hétfőn, déli 12 órakor a Siklósi Járási Tanács VB termében kezdődő — ülésen, amelyet az Országos Ásványvagyon Bizottság és a Központi Földtani Hivatal rendez. Másnap, ked- £ den, 28-án az ülésen ( résztvevő — és az ország • különböző vidékéről érkezett geológusok, hidro- geológusok és építőanyagipari szakemberek megtekintik a nagyharsányi, illetve a siklósi kő- és márványbányákat. Útburkolás bányaidomkővel Új gépeket kap a Pécsi Közúti Építő Váll. Jelentős. 133 millió forirrt értékű program megvalósításán dolgozik megyénk legnagyobb útépítője, a Pécsi Közúti Építő Vállalat. A jövő május végére kellene befejezniük a 6-os út Szigetvártól a megyehatárig terjedő szakaszának rekonstrukcióját. A 30 millió forintos beruházási értéket jelentő munka során 12,6 kilométeres szakaszon hat méter széles itatásos burkolatú, optikai sávval szegélyezett műutat építenek. Az út első, öt kilométeres szakaszát június végén, további részét az év végén adják át rendeltetésének. A 66-os számú főközlekedési út Mániától Magyarszék—Si- kondáig terjedő szakaszán szeptemberre tervezik a 7,5 millió forint értékű fejlesztés befejezését. A Mecsekaljától Vajszlóig vezető és 8—9 éve korszerűsített utat július közepéig impregnált záróréteggel, átkelési szakaszain aszfalttal erősítik meg. Aszfaltozásra kerül sor Ä január elsejei átállás egyetlen üzemben sem ment simán, a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalatnál pedig talán még nehezebben. Termelőegységei meglehetősen szétszóródnak a megyében: öt kőbánya Pécsett, egy Bükkös- dön, egy homokbánya Pécsett, három mészüzem szintén Pécsett, egy viszont Magyar- bolyban, két betonüzem Mohácson, illetve Dunaszekcsőn, a központi TMK és szállítási üzem ismét Pécsett. A bányákat, de még a mészüzemeket sem lehet egy helyre telepíteni, így ez a kényszerű „decentralizáltság” aztán kihat a ' technológiai, illetve munkafegyelemre, a vállalaton belüli árpolitikára, az ügyvitelre, műszaki fejlesztésre, a termelés gazdaságosságára. A vállalat egész tevékenységét károsan befolyásolja a munkaerőhiány, ami Balaskó Lajos igazgató, mérnök-közgazdász szerint egyik legégetőbb gondjuk. A gépesítés foka — Háromszázharmincas létszámmal dolgozunk, de legalább 30—40 emberre lenne szükségünk, hogy több építőanyagot adhassunk az építkezésekhez. A bérszínvona l ík kötött, több bért nem adhatunk, viszont éppen a kőbányák és mészégetők dolgozói keresetét kellene növelnünk. De miből? Igaz, rövidesen lesz rá mód, hogy bizonyos munkahelyeken — a lehetőségekhez mérten — alkalmazzuk a prémiumrendszert. De ez bármennyire jó dolog, mégis csak ideiglenes megoldás. Önök előtt is ismeretes üzemeink gépesítési foka, hiszen az őszszel írtak erről. A helyzet azóta sem változott. — És ha markológépeket alkalmaznának? — Nyilvánvaló, hogy jobb volna, de ahhoz már osztályozó t, utána pedig törőberendezést kell építeni, amelynek költsége több milliós nagyságrendű. Ezt az összeget mi egyelőre nem tudjuk „kigazdálkodni”. Ez az oka annak, hogy embereink egy része — leszámítva a törzsgárdát — hamar más munka után néz. Azok az üzemek, amelyeknek műszaki készültségi foka magasabb, mint a mienk, előnyösebb helyzetből indultak az új gazdasági mechanizmusba. Mindenesetre hallatlanul sokat segít rajtunk, hogy úgynevezett szabadáras vállalat vagyunk, mi állapítjuk meg termékeink árát, persze, a realitások figyelembevételével. Mégkaptuk a saját-értékesítési engedélyt is, így közvetlenül adjuk e] termékeinket, akár Azonnali intézkedés szükséges Leállt a borsóssüret Meddő árviták a konzervgyár és a tsz-ek között — A tsz-szövetségek és a TÓT közvetítenek a MÉM és a kormány felé Az idei zöldborsó szezon — úgy tűnik — készületlenül érte a Szigetvári Konzervgyárat, melynek ez a cikk az egyik fő profilja. Ebben az évben is több mint 1600 holdon termelteti, s a jelen szezonban 180 vagon zöldborsót kíván feldolgozni, ami 380 vagon készárunak felel meg. A gyár május 27;—28-i kezdésre rendezkedett be, a korai borsó, a Glória azonban a vártnál egy héttel előbb „jött be” a rendkívüli időjárás miatt, s a tsz-ekben meg kellett kezdeni a szedését. Késett az átvétel A gyár dolgozóinak egy része azonban szabadságon volt, nem érkeztek ki időben á borsó-cséplőgépek, napokon át nem volt elegendő mennyiségű láda, göngyöleg. A már leszedett borsót Ibafán, de Mozsgón is csak a negyedik napon csépelték el, illetve minősítették és a szedés napján még kiváló minőségű borsót négy nap múlva csak másod- osztályú árunak vették át. Ez a rosszul sikerült kezdés, főképp azonban az aszály miatti óriási terméskiesés és a merev átvételi árak nagy vitát robbantottak ki a termelőszövetkezetek és a gyár között. Az évszázad egyik leg szárazabb tele és tavasza minden növény közül ezt a korai kultúrát, a zöldborsót érintette a legsúlyosabban. A szedés megkezdésével vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy a termés- kiesés mértéke eléri a 70 százalékot. A konzervgyár ez évi kapacitását holdanként átlag 12 mázsás borsótermésre méretezte, ezzel szemben május 25-ig a lefutóban lévő Glória fajtánál — nyolc nagyüzem termeszti — a következőek a termésátlagok: szigetvári tsz 2,3 mázsa, somogyapáti tsz 1,8 mázsa, nagypeterdi tsz 4,66 mázsa, felsőszentmártoni tsz 3,32 mázsa, patapoklosi tsz 5,34 mázsa, nagydobszai tsz 2,9 mázsa, mozsgói tsz 4,2 mázsa, ibafai tsz 5 mázsa, s végül Görösgalli Állami Gazdaság 5,21 mázsa holdanként. Ahhoz, hogy a tsz-ek ráfordítása megtérüljön, legalább 6 mázsás átlagtermés szükséges, ez alatt — a jelenlegi árak mellett — a borsó termesztése ráfizetéses. Az említett tsz-ek érdek- képviseleti szervükhöz, a pécsi tsz szövetséghez fordultak segítségért, s ennek közvetítésével kérték a gyárat, hogy az 1965-ben megállapított védőárnál fizessen valamivel többet, hogyha nem is teljesen, de legalább 30—40 százalékkal csökkenjen a veszteségük. Ellenkező esetben a borsót alászántják és olyan kultúrát vetnek bele, ami még hozhat bizonyos jövedelmet. A kár növekszik A konzervgyár vezetősége a Konzervipari Tröszthöz továbbította a kérést. A választ szombaton délelőtt, Szigetváron megtartott tárgyaláson ismertette a nyolc termelőszövetkezet, a pécsi tsz szövetség és az ugyancsak érdekelt Délsomogyi Tsz Szövetség képviselőivel. A Konzervipari Tröszt véleménye változatlan, — jelentette be Szűcs István igazgató — a már korábban életbeléptetett 10 százalékos ár- kiegészítésen felül a gyár egyetlen fillérrel sem növelheti a borsó átvételi árát. az elemi csapásból származó kárt az iparágnak nincs módja magára vállalni. Ha viszont a tsz-ek kiszántják a borsót, a gyár kénytelen 100 százalékos kötbérigénnyel fellépni, miután a gyárat is kötbérezi a íülkereskedelem. mellyel szerződéses kapcsolatban áll. A bejelentés nyomán med- áő vita indult meg a gyár vezetősége és a tsz-ek jelenlevő képviselői között. Bán Ferenc, a gyár legnagyobb partnerének, a mozsgói tsz-nek a fő- agronómusa elmondotta, hogy mel zöldborsót a Szigetvári Konzervgyárnak, holdanként 3400 forintos ráfordítással. A borsó a szárazság miatt any- nyira csenevész, hogy géppel nem lehet kaszálni, csak kézzel takarítható be, így a betakarítási költség további 1800 —2000 forinttal növeli a kiadásokat A termelőszövetkezet holdanként 1500 forintot, összesen pedig több mint félmillió forintot fizetne rá a zöldborsóra a jelenlegi árak mellett. Ezért a józan ész és a felelősségérzet egyaránt úgy kívánná, hogy szántsák alá és vessék be a területet burgonyával, káposztával, vagy esetleg más zöldségfélével, amit ugyancsak a konzervgyárnak adnának el. A szombati tárgyalás árvitája azért volt meddő, mert érdemi döntés nem született A gyér és a tsz-ek egyaránt szorult helyzetben vannak, de veszélyben van a népgazdasági érdek is, hisz a Szigetváron gyártott borsókonzerv 70—80 százalékát exportra kötötték le. A viták megkezdése óta áll a borsó szedés. A kialakult helyzetért sem a gyár, sem pedig a tsz-ek nem hi- báztathatók, az egyedüli „felelős” a mostoha időjárás. Gyors megoldást csak minisztériumi, illetve kormányszinten várhatunk. Kell-e a népgazdaságnak 1600 hold borsó termése és milyen áron kell, hisz a kései fajták sem ígérnek semmi jót, s még a legoptimistábbak szerint is a tervezett 180 vagonból jó, ha 90 Vagon megterem. Ha a borsót napokon belül alászántják, akkor esetleg még egy 60 mázsás burgonyatermés elérhető ezeken a földeken. Minden nap késedelem növeli a termelők és a népgazdaság kárát. Gyors választ! Az említett két tsz-szövetség csak az iparág válaszát várja, a szombati eredménytelen tárgyalás után azonnal jelzi a problémát az Országos TSZ Tanácsnak, illetve ezen keresztül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumiak, valamint a kormánynak. A válasz akár igen, akár nem lesz, fő az, hogy ne várasson soká magára, mert növeli a kárt mind a tsz-ekben, mind pedig a gyárban, ahol a munkások foglalkoztatottsága is veszélyben forog. Kánunili Főrendié az országút vajszlói, csány- oszrói, sellyei szakaszán is. Június végére fejezik be Magyarlukafa bekötőútját és az év végére ígérik Vásáros- béc bekötőútjárrak elkészítését is, összesen 13 millió forint értékben. Június végére fejezik be Pécsett a Székely Bertalan utca első szakaszának korszerűsítését. Ennél a munkánál új kivitelezési módszert alkalmaztak. A helyenként 12 százalékos lejtésű utat — amelyről a nyáron felolvadó aszfalt könnyén lefolyna — bányaidomkővel burkolták és 20—25 méterenként betongerendákkal erősítették meg. Az erdőn át új nyomvonalon építik ki az út Tüdőszanatóriumhoz vezető második szakaszát, ahol a meredek részek ugyancsak bányaidomkő burkolatot kapnak. Tanácsi megbízásra elvállalták Vasason a Somogy utca és a Bethlen Gábor utca felújítását. A munkálatokat, a csatornázást is beleértve, az idén kezdik és jövőre fejezik be. Fejlesztik a vállalat gépi kapacitását is. Óránként 12 tonna anyag előállítására alkalmas aszfaltkeverő gépet szereznek be 1.5 millió forintért. Az aszfaltterítés gépesítését teszi lehetővé a 400 ezer forintért beszerzendő „finisher”. A rakodások megkönnyítésére egy Volvo típusú univerzális kotró-rakodó gépet vásárolnak egymillió forintos értékben. Langinott gép a Pécsi Beton- árugyárnál Úttörő- és kisdobos avatóünnepségeket tartottak szombaton a város általános iskoláiban. A Belvárosi Általános Iskolában ötven kisdobost és ötvenkét úttörőt avattak fel. Az ünnepségen rcsztvetl Kárpáti Árpád, az Úttörő Szövetség, városi titkára. Képünkön: ünnepség a Belvárosi Általános Iskolában. Hírt adtunk már arról, hogy a Beton- és Vasbetonipari Művek Pécsi Gyára is — a központi vállalat pavilonjában — először szerepelt tér* mékeivel az ipari vásáron. A pécsiek bemutatták — többek között — az úgynevezett hálós mozaiklapot. A mozaiklapba fehér, fekete, pirc* — vagy tetszés szerinti válogatásban — színes műanyaghálót építenek be. Az esztétikai célt szolgáló újdonság főleg akkor érvényesül, ha na* gyobb alapterületi helyiség padlózatát burkolják ezzel a mozaiklappal és így egy ösz- szefüggő — nagyon szép — hálómintát nyújt. A pécsi vállalat eddig 80 ezer négyzet* méter műanyaghálós mozaik» lapra kapott rendelést hazai belkereskedelmi szervektől. A pécsi gyár másik újdonsága: az előfeszített acélhuzalos betonoszlop. A korábbi gyártmánynál a merevítést lágyvasból készítették 10-szer 15 centiméteres méretben. Az új betonoszlop mérete viszont csak 6-szor 7 centiméter. A beépített acélhuzal rugalmasabb, következésképpen kevesebb fém- és betonanyagot igényel. A betonoszlopokat egyébként állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek alkalmazzák, nagyüzemi szőlőtermesztésnél. A BVM-nek egyébként tizenegy gyára van az országban. Az ipari vásáron a BVM az olasz Chesa-cégtől automata mozaik-gyártó gépsort vásárolt a miskolci gyár részére Miskolcról viszont a pécsi gyárba szállítják a Longinott típusú félautomata prés- és csiszológépet. A pécsi üzem eddig is Longinott-sépekke! dolgozott, évente 400 ezer és négyzetméter mozaiklapot állított elő.' A Miskolcról ide szállítandó géppel 600 ezer négyzetméterre növelik a mozaiklap gyártását, amely iránt nagyon nagy a kereslet. A vállalat központja ezzel az elgondolással az összes Longi- nott-típusú gépet Pécsre koncentrálta: a géppark profili- rozásáva] együtt jár majd a gyártástechnológia egységesítése, ez pedig kedvezően hat a termelés folyamatosságára állami, szövetkezeti iparnak, akár magánosoknak. — Ez viszont új feladatok elé állítja a vállalatot. — Természetesen. Nagyon gyorsan kell alkalmazkodnunk a piac igényeihez. Ennek megfelelően kiépítettünk egy olyan információs rendszert, amely azonnal rögzíti az üzletfelek kívánságát, jelzi az újabb piaci lehetőségeket. Mi betonáruban például teljesen egyedi termékeket is előállítunk bárkinek, természetesen bizonyos felárral. Nagyon- lényeges feladatunk — nem csak nekünk, hanem a termelés közvetlen irányítóinak is — a termelési költségek alakulásának figyelése. A megrendelő azonnal árajánlatot kér, amelytől aztán nem lehet eltérni, nem lehet fölfelé kerekíteni csupán azért, mert később esetleg kiderült, hogy a bedolgozott alapanyag ára megváltozott. Eddig elég volt, ha a közvetlen termelésirányítók képessége megütötte a kívánt szakmai színvonalat. De ma már pusztán rutinból vezetni, nem lehet. Tudni kell kereskedni, kalkulálni, felismerni azokat a lehetőségeket, amelyek gazdaságosabb termelést eredményeznek. — Van egy lényeges témakör: a piac. Ugyanis bizonyos építőanyagokban gyakran hiány mutatkozik, hol cement nincs, hol mészért állnak sorba a magánépítők a TÜZÉP- nél. — Az év elején, pontosabban már a múlt év végén leálltunk a mésztermeléssel. Ugyanis mi képtelenek voltunk azért az árért átadni a meszet a TÜZÉP-nek, amelyet ők adhattak volna. Sem mi, sem ők, nem ismertük még az új árakat. Hozzájárult ehhez még, hogy év végén nem is volt igény a mészre. A mész mindig szezonális termék, tavasztól őszig van rá kereslet, máskor nincs. A kiégetett meszet pedig mi nem tudjuk tárolni, mert nincs helyünk. A kiesés kétezer tonna volt és ezt most megérezzük mi is, a kisfogyasztó is. Váratlan akadályok De akad itt más probléma, ami csak tetézi az első öt hónap nehézségeit. Eddig Bere- mendről kaptuk a cementet, ömlesztve. Siló-berendezéseink is ehhez igazodnak és a már gyakorlatban jól bevált technológiai eljárásunk is a bere- mendi cementre épült. A gyár budapesti központja azonban közölte velünk, hogy több ömlesztett cementet nem kapunk, viszont Tatabányáról zsákos cementet szállítanak, igényeinknek megfelelően. Tudja mit'
