Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-25 / 121. szám

f968. május 23. punantmi napto Alkalmi brigádból költségvetési üzem Utat, csatornát, úszómedencét épít a Mohács városi tanács építő-szolgáltató részlege Új őztípus az Ormánságban Ás Ormánság erdős terüle­teim új, kitűnő őztípus van kialakulóban. A hosszú te­nyésztési folyamat kiinduló pontja egy véletlen eset volt. 1963-ban árván maradt őz­gida került a páprádi va­dásziakba, ahol felnevelték. A rendkívül kezes kis jószág, a „Mid" nevet kapta — ké­sőbb utódaival együtt a kör­nyéken maradt, s így az er­dészcsalád továbbra is rend­szeresen etette a „hazajáró” őzmamát és kicsinyeit. A nagy létszámú őzcsaládnak ma már három nemzedéke él a páprádi vadászlak köz­vetlen környékén. Mivel va­lamennyien emberközelség­ben születtek, mód nyílt arra i*, hogy megjelöljék őket Mid leszármazottai rendkí­vül szelídek és a vadász hí­vó szavának is engedelmes­kednek. A páprádi őzcsalád tagjai fejlettebbek, mint a környéken élő őzek általá­ban, s az agancsuk feltűnően erős, szépformájú. A törzs­alapító Mid értékes tulaj­donságait tovább erősítette, fejlesztette utódjaiban a rend­szeres etetés és az egyéb gondoskodás. Lehetőség nyílt tehát arra, hogy egy új őz­típus jöjjön létre, amelynek tulajdonságai felülmúlják a jelenlegi állományét A gyeplő ákerül azoknak a kezébe, akik a szekérben ül­nek — valahogy ezzel a ha­sonlattal jellemezhetnénk azt, ami július elsejével a Mohá­csi Városi Tanács 110 fős építő és karbantartó részle­gével történik. A részleg a második félévtől kezdődően költségvetési üzemként műkö­dik, nevet kap, jogi személy lesz, a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjánál számlát nyit­nak részére, 8 százalék illet­ményadót és 17 százalék SZTK-t fizet, s a tervek sze­rint év végére 350 ezer forint nyereséget kell elérnie. Július 1-től A Mohácsi Városi Tanács korábban 15—20—30—40 fős alkalmi brigáddal végeztette a szükséges útkarbantartásokat, szemétszállítást Az emberek 1957—58-ig napszámbérben dolgoztak, a létszámot és a béralapot a tanács költségve­tésében biztosította, félig- meddig illegálisan működtek. A város közben fejlődött, a feladatok egyre nőttek, elké­szült a szennyvízcsatorna ge­rincvezetéke, a tisztasági für­dő, s mindig akadt apró-csep­rő munka, javítani való is elég a különféle intézmények­ben, amivel viszont egyik nagy vállalat sem igen foglalkozott Ügy próbáltak segíteni a dol­gon, hogy az iskolák, intéz­mények iparosokat vettek fel, itt mázolót, ott villanyszere­lőt, de ebből viszonylag ma­gas létszám kerekedett és nem bizonyult gazdaságos megol­dásnak. 1960 körül meg is szüntették e státusokat. A ta­nács gyorsjavító brigádja idő­közben az utcaseprést és a szennyvízcsatornák tisztítását is átvette a helyi Városgaz­dálkodási Vállalattól, és ezzel is jelentősen megnövekedtek feladatai. A létszám felduz­zadt és 1967 januárjával a Megyei Tanács engedélyével építőbrigáddá alakult, amely már nagyobb kommunális fel­adatok ellátására is jogosult. Most pedig a gazdasági me­chanizmus irányelveinek meg­felelően július 1-től mint költ­ségvetési üzem működik — 110, nyáron 120—130 fős lét­számmal. Mit jelent e gazdálkodási forma? Mint említettük önál­ló jogi személlyé válnak, ugyanakkor önállóbbakká; s nagyjából vállalati jelleggel működnek. Felügyeleti szer­vük közvetlenül a Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága, nyereségüket a tanács fejlesz­tési alapjára fizetik be, amely­nek sorsáról a vb dönt. Munka van Most, hogy önállóbbak lesz­nek, ez arra serkenti a szak- igazgatási szerveket, hogy gyorsan, időben közöljék igé­nyeiket. Ezt követi az üteme­zés, a rangsorolás. A munkák egyeztetését a költségvetési üzem lehetőleg úgy végzi majd el, hogy kapacitás kihasználá­sa egyenletes legyen. A rang­sorolásnál esetleg vitás ese­tekben a vb mondja ki az utolsó szót. Nem vitás, terv­szerűbben, rugalmasabban dol­gozhatnak, a munkaszervezés sokkal hatékonyabb lesz. A mohácsi építő-szolgáltató részleg az eddigiek során már megteremtette a működéséhez szükséges anyagi és tárgyi fel­tételeket. Egy sor komoly géppel, berendezéssel, mély­építő, kertészeti réíszleggel rendelkeznek, (s amennyiben a második félévben az anya­gok tárolását biztosítják, asz­faltútépítéssel is foglalkoz­nak), kulcsátadással vállalnak házépítést, szakmunkás gár­dájukban a legkülönfélébb szakmák megtalálhatók. Éves tervük 7,8 millió fo­rint, amit Kele János részleg- vezető szerint túlszárnyalhat­nak, tekintve az egyre növek­vő igényeket. 200 ezer forin­tos költséggel ők építik a í MÁVAUT-megállót, váróte- j remmel, vendéglátó egységgel az Arany János utcában, amely ; még ebben az évben elkészül, i Kétmillió forint értékben lé- j tesítenek az idén utat, fél- j millióért csatornát és egy 50 méteres úszómedencét. Gép­színt építenek a vízműtársulás­nak, amely az egyenletes víz- ' ellátást biztosítja majd. Ezen- i kívül járdaépítést, parkok j fenntartását, iskolák, óvodák, egészségügyi, kulturális és más intézmények karbantar- j tásait végzik el. Az idei ter- I vekben egymillió 400 ezer fo- rint értékben mélyépítési ; munka szerepel, s a megye és a járás elképzelése az, hogy jövőre a mohácsi költségve­tési üzem hatáskörét az egész járásra kiterjeszti. A tervezett nyereség az idén 481 ezer forint, ebből 350 ezer forintot fizet be a Városi Ta­nács fejlesztési alapjába. Ezenkívül mintegy 150 ezer forint értékben az üzemelés­hez szükséges tárolóhelyet, va­lamint a dolgozóknak öltözőt és fürdőt kell építeniük, az utóbbit nagyrészt társadalmi munkában, ami tulajdonkép­pen szintén nyereség lenne. Ezt ugyanis ki kell gazdálkod­niuk. Magánosoknak? Megkérdeztük Kele János részlegvezetőt, igénybe vehe- tik-e szolgáltatásaikat magá­nosok. Ezt rendelet tiltja. Fel­adataikat a tanács szakigaz­gatási szerveinek igényei ha­tározzák meg, a kapacitást ezzel kell szinkronba állítani. Idegen vállalatoknak is csak akkor végeznek munkát, ha a tanács érdeke ezzel egybeesik, vagy, ha például kapacitás ki­használatlanság adódna. Így például esetenként gépi föld­munkát vállalnak. Ezentúl ki­zárólag ők végzik Mohácson a lakások szennyvízcsatornák­ba való bekötéseit, tekintve, hogy a múltban szakszerűt­lenségek fordultak elő. A Sza­badság utcában emiatt besza­kadt az út és 100 ezer forin­tos kár keletkezett. Nyáron pedig besegítenek a lakosság virágellátásába. Miklósvári Zoltán A kOzségt tanács és a Szigetvári Járási Könyvtár összefogása hozta létre Zádorban a klubkönyvtárat. Könyvek. folyóiratok, tv, magnó, lemezjátszó, klubjátékok várják az Ízlésesen berende­zett helyiségben a tanácshoz tartozó községek lakóit Hárommilliárd forint a Balaton-part fejlesztésére Gázvezeték a déli parton — Helikon hotel Keszthelyen — louring szállók A Balatoni Intéző Bizottság pénteki ülésén megtárgyalta a Balaton-part 1968—70. évi fejlesztési tervét. Major Béla főtitkár elmondotta, hogy a Balatoni Intéző Bizottság az új mechanizmus elveinek megfelelően koordináló és szervező munkájában igyeke­zett érvényesíteni azokat a szempontokat, amelyek az ide­genforgalmi bevételek fokozá­sát és a vendégfogadás gaz­daságosságát szolgálják. En­nek megfelelően azon fára­doznak, hogy 1970-ig egyre jobban meghosszabbítsák a balatoni elő- és utóidényt. A beruházásokat lehetőség szerint úgy irányítják, hogy a korábbi — elsősorban mély-- építési jellegű — befekteté­sek mielőbb megtérüljenek. A programban előtérbe ke­rült a nagyobb üdülőköz­pontok zsúfoltságának csök­kentése is, újabb településeket kapcsolnak be a vendég- forgalomba. A Balaton-part fejlesztését három év alatt hozzávetőleg hárommilliárd forint szolgál­ja, ebből kereken egy milliárd forint jut az M—7-es út to­vábbi szakaszainak építésére. A MÁV is nagyszabású kor­szerűsítési programot hajt végre. Érmek eredményekép­pen az északi oldalon már idén megszűnik a sebesség- korlátozás. Megvalósul töb­bek között az új balatonfüredi vasútállomás, és tovább foly­tatják a vontatás dieselesíté- sét. A somogyi parton 100 millióba kerül a vasút mo­dernizálása. A nyugat-balato­ni regionális vízmű építésére 1970 végéig 60 milliót fordí­tanak, és további 170 milliós beruházással hat éven belül j be is fejezik a programot. A kelet-balatoni vízmű kialakí­tását Siófokon idén megkezd­ték. Ebben a térségben még 40 millió forintért szennyvíz- csatorna is épül. A Balaton déli partjának teljes hosszá­ban gázgerincvezetéket fektet­nek le. Ezáltal lehetővé válik a gáz bevezetése a szállodák­ba, SZOT-üdülőkbe, éttermek­be és egyéb vendéglátó léte­sítményekbe. Foglalkozik a terv a szállo­daépítésekkel is. Balatonfüre- den idén adták át ' az Anna­bella szállót, jövőre készül «1 itt a 800 ágyas Marina, Ba­latonalmádiban pedig a 480 ágyas Aurórában foglalhatnak helyet a nyaralók. 1970-ig hozzálátnak a keszthelyi He­likon-hotel építéséhez. Két éven belül bekapcsol­ják Révfülöpöt is a vendég- forgalomba. A balatoni bor­vidék jó fekvésű területének megfelelőbb kihasználásával tehermentesítik a túlzsúfolt Badacsonyt. A déli oldalon Balatonmáriát fejlesztik. A Hungária Vállalat Tihanyban épít szállodát, a déli parton pedig a Pannónia Vállalat touring-szállókat és úgyneve­zett delta-éttermeket létesít. A BIB ülésén foglalkoztak olyan kérdéssel is, amelynek megoldása nem halad a kí­vánt ütemben. Megrekedt aj úgynevezett expressz-terv, amelyet korábban a BIB hét balatoni településre kidolgo­zott az idegenforgalmi bevé­telek növelése érdekében. A tervezési munkák ugyan el­készültek, az egyes objektu­mok építése azonban vállal­kozó hiányában függőben ma­radt. így húzódik például a mozi-kamaraszínpadok létesí­tése Balatonalmádiban, Bala- tonfüreden, Tihanyban és még egész sor üdülőközpontban. Késedelmet szenved a park­építés és nehezen halad előre a széles skálájú, nívós szóra­koztatóhálózat kiépítése. A be­ruházások céljára ugyanis ed­dig nem, vagy cßak részben sikerült vállalati hitelfedeze­tet biztosítani, pedig Balaton- füredre, Balatonalmádiba és a földvári Galamb szigetre ugyancsak elkelnének a mo­dern kaszinók, szórakoztató kombinátok. Bár évekkel ez­előtt megkezdődött a Sió part jára tervezett Fogaskomple­xum (szálloda, étterem, üzlet- központ) kijelölt helyének szanálása, késik a már el­készített tervek realizálása. Fonyód súlyos helyzetét is ki­emelték az ülésen; ez a nagy- forgalmú üdülőhely étterem és szálloda nélkül maradt, miután a régi központi étter­met le kellett bontani. Fo­nyód jelenleg csaknem telje­sen ellátatlan, holott a nyári hétvégi forgalma megközelíti Siófokét. Tragédiák az országutakon (III.) A közlekedésrendészet kék­fehér járőrkocsijai napközben gyakran fel-feltűnnek az or­szágutak és a város különbö­ző pontjain. Timár Mihály őr­mester és Szuhanyik Ferenc szakaszvezető társaságában egy Moszkvicson útrakelünk néhányórás közlekedési járő­rözésre Pécs területén. Az időpont: ünnep előtti délután. Az útvonal most is a szo­kásos, először végigjárjuk a város főútvonalait. A kocsi­nak URH-összeköttetése van. Lassan haladunk az úton, fi­gyelve a város főbb pontjain robbanásszerűen kialakuló csúcsforgalmat. — A legfőbb baleseti ok a gyorshajtás és a szabálytalan előzés — mondja Timár Mi­hály őrmester —, azonkívül itt van a gyalogosok problé­mája is. A pécsi ember az út­testen közlekedik, de most nézze meg, itt a Bem utcá­ban ezt az embertömeget! A szűk járdán egyszerűen nem fémek el. Kikanyarodunk a 6-os útra. A vasasi elágazásnál próba- ellenőrzés következik. Az el­ső a széntröszt teherkocsija, minden rendben. A tröszt ko­csijaival általában nincs baj, mondják a járőrök, míg újabb járműre várunk az esőben, de a 12-es AKÖV és az 5-ös ÉPFU kocsijairól gyakran hol ez, hol az hiányzik, a gépko­csivezetők pedig arra hivat­koznak, hogy nincs a raktár­Teherautó söpör el a vizes úton... ban. Motorkerékpár közele­dik. Kiderül, hogy nincs vá­rosi világítása, bár este is la­kott területen szokott közle­kedni. Az YB 48-18 rendszá­mú teherkocsi vezetőjével al­koholpróbát tartanak. — Nem volt reggel egy fél­deci? — kérdezi a szakaszve­zető. — Nem kockáztatnám meg — mosolyog magabiztosan a sofőr. — Nem érdemes. Indulunk vissza a város fe­lé. A Szabadság úton megál­lunk a zebra előtt egy gyalo­gos elsőbbségi jogát biztosít­va. Mellettünk a másik sávon elsuhan az AKÖV YA 43-37 rendszámú teherkocsija. Ha a gyalogos előbb indul, menthe­tetlenül elüti, pedig a teher­kocsi vezetője jól látta, hogy a járőrkocsi lassít, majd meg­áll. Száz méterrel távolabb utolérjük. A gépkocsivezető bevallja: látta a féklámpát, de azt gondolta, még el tud menni, mielőtt a gyalogos odaér. A rendőrkocsi előtt el­követte a szabálytalanságot. Mit csinál, ha nincs a köze­lében rendőrségi autó? A bal­esetek tömege származik a szabálytalan egymás mellett való elhaladásból. A szabály­talanság következménye most egy betétlap, majd a szabály­sértési eljárás. Fél öt. Üjmecsekalján az Olimpiánál lévő autóbuszmeg­állónál nagy csődület fogad. A tömeg az esővel dacolva nézi a megállóban veszteglő, hátul megnyomott 20/A jelzé­sű autóbuszt, mögötte a járda szélére felkapott Csepel te­herautót, s kint az úttest kö­zepe táján egy CR-rendszámú FIAT 850-est. A karambol percekkel ezelőtt történt, jó­kor érkeztünk. A rendőrök azonnal hozzákezdenek a hely­zet felméréséhez, egyidejűleg szabaddá teszik az utat a csúcsforgalmi közlekedés szá­mára, tanúkat hallgatnak ki. Sérülés nem történt. A FIAT- kocsiban keletkezett jelentő­sebb anyagi kár, körülbelül ötezer forint értékben. Bele­ütközött a teherkocsiba, az oldala beakadt a teherkocsi lökhárítójába. — Belenéztem ’a visszapil­lantóba — mondja a Csepel vezetője. — Először semmit 'se láttam. Megkezdtem az ál­ló autóbusz előzését, megint belenézek a visszapillantóba, ott van a FIAT. Jobbra rán­tottam a kormányt. — Nem vagyok hibás — mondja a FIAT vezetője. — Csak azt láttam, hogy ott van a teherkocsi előttem. A szondázás nem mutat al­koholt. A sebesség a vizes út miatt szerencsére nem volt nagy. Nem telt el 35 perc, és már dolgunkat elvégezve gu­rulunk a Szigeti úton. — A karambol egyik fő oka volt a szabálytalan előzés — mondja az őrmester. Kimegyünk a Tolbuhin úti „versenypályához”. Már szür­kül, csökken a forgalom. Be- állunk egy mellékutcába se­besség-megfigyelésre. Nem kell sokáig várni. Az ÉPFU egyik földszállító ZIL- je irányjelzéssel, de megállás nélkül hajt ki a fiatal nyár­fák lombjai közül rá a Tol­buhin útra, és 70—80 kilomé­teres sebességgel e! nyargal a Budai-vám felé. Nem me­gyünk utána, de a járőrök csöndesen megjegyzik: — Volt eset, amikor a Moszkviccsal feladtuk a* ül­dözést, egyszerűen nem érhet­tük utol. Ha mégis elkapjuk, a sofőr rendszerint azt mond­ja: ÉN? Csak negyvennel mentem, különben is rossz az órám, nem is tudom, hogy mennyivel mentem. — A gyorshajtás hányadik helyen áll a baleseti okok sorrendjében? — Sajnos, elöl. Holtverseny­ben a szabálytalan előzéssel. utána az elsőbbségi jog meg nem adása következik, a gon­datlan vezetés, a követési tá­volság be nem tartása. A töb­bi megoszlik. — A közúti ellenőrzések­nek, figyelmeztetéseknek, pénzbírságoknak milyen ha­tásuk van a közlekedés biz­tonságára? — A gépjárművezetők nagy többsége elismeri a szabály- sértést. Nem vitatkoznak, na­gyobb százalékuk őszintén vál­lalja a felelősséget. A felelős- ségrevonásban nekünk három lehetőségünk van. A figyel­meztetés, a helyszíni bírság i és több kirívó szabálytalan- ; ság esetén, amikor a baleset nem rajta, hanem a másik figyelmességén múlt: a felje­lentés. A felelősségrevonásban mindig mérlegelünk, kiről van szó, milyenek a szociális és anyagi körülményei? Sokszor egy jól alkalmazott figyelmez­tetéssel talán többet érünk el, mint egy ötvenforintos bír­sággal. — Véleménye szerint me­lyek Pécs város legveszélye­sebb közlekedési pontjai ? — Hát van elég ... Először is a Budai-vámnál van egy nagyon veszélyes bukkanó. A 6-os úton megengedett sebes­séggel jönnek a kocsik, aki pedig Pécsről Komló felé akar kanyarodni, alig van tíz-tizen­öt métere, hogy észrevegye a laktanya felől közeledő jár­műveket. Veszélyes a Rózsa Ferenc utca torkolata. Gyalo­gos szempontból a Kilián ut­cai sarok. Veszélyes a Stein­metz tér a nyolc éve ottha­gyott villamossínek miatt. Ve­szélyes szakasz Üjmecsekalján a 39-es dandár utca. A Bem utca, álról nyolcvanméteres szakaszon 30—40 gyalogos is megy az úttesten. Veszélyes a pellérdi elágazás, hogy a „ver­senypályákról” ne is beszél­jek, mint a Mártírok útja, a Veress Endre út és itt Me­szesen ez a Tolbuhin út... Szavait igazolandó Árpád­tető felől erős zúgás hallat­szik, majd a vizes úton egy Robur söpör el. Utáname­gyünk. A Robur sebessége 80 kilométer. Egy idő után ész­reveszi, hogy követjük, felpi- roslik azonnal a féklámpája és leveszi a sebességet 45 ki­lométerre. Megállítjuk. A gép­kocsivezet ő zavartan topog. — Nem is tudom, hogy mennyi volt — füllenti. — Mióta vezet? — Tizenegy éve. Az őrmester visszaadja a papírokat, nem akarja, hoájr elázzanak az esőben. — Még világosban szeret­tem volna hazaérni a csalá­domhoz — mondja végül a gépkocsivezető. Nyolcvanki lomét eres sebes­séggel, teherautón, sűrűn la­kott területen, vizes úton. Saj­nos, nem ő az egyetlen. Tliío«»»; d mali * A t

Next

/
Thumbnails
Contents