Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-19 / 116. szám
4 1968. május . Dunanum nattiü Üj menetrend május 26-tól Ffirdőv íiiiat Tapolcáig Jobb lesz az összeköttetés Harkánnyal — Déii vonatpár Szentlőrinc és Szigetvár között — Néhány vonat indulási ideje megváltozik Pécsnek és Baranya megyének a Balatonnal való vasúti összeköttetése a május 26-tól életbe lépő új menetrenddel nagymértékben javul. A „fürdővonat” ugyanis, amelyik eddig Pécs—Keszthely viszonylatban csak nyáron közlekedett, a három téli hónapot (december 2-től március 1-ig terjedő időszakot kivéve) egész éven át naponta Tapolcáig közlekedik. A balatoni vonat Pécsről 6.37 órakor indul és 9.12 órakor érkezik Fonyódra. Ellenirányban 17.35 órakor indul Fonyódról és 20.11 órakor érkezik Pécsre. után hazautazók részére beállított motorvonat az egész nyári idényben naponta közlekedik. A szükséges motorkocsit Pécsről nem üresen, hanem a budapesti gyorsvonat csatlakozása után, 21.56 órakor személyvonatként indítják Harkányfürdőre. Ezzel a Budapest felől Harkányba utazók utazási ideje nyáron több mint egy órával megrövidül. A harkányfürdői forgalomban is érvényesül az elő- és utóidény meghosszabbítására irányuló törekvés, mert a vasárnapi 6712b/6713 számú fürdővonatpárt az idén október 27-ig, majd 1969. március 16- tól közlekedtetik. A harkányfürdői vonalon többségben ismét a korszerű négytengelyes kocsikat közlekedteti a vasút. Hét végi vonatok Ez a vonatpár — a szerelvény korlátozott befogadóképessége miatt — a nyári fő- idényben sem állhat meg Kaposvárott. Az előidényben (június 15-ig) és az utóidény- ben (szeptember 2-től) azonban, amikor várhatóan kevesebb balatoni utasa lesz, éppen a két megyeszékhely közötti kedvezőbb utazás elősegítése céljából, Kaposvárott is megállnak a fürdővonatok. A tavaly jól bevált hét végi balatoni vonatok az idén is az utazóközönség rendelkezésére állnak. Pécsről szombatonként 13.27 órakor, vasárnap 5.01 órakor indulnak és vasárnap az esti- órákban térnek vissza a Balatonról ezek a hét végi személyvonatok. A nyáron, szombatonként kedvezőbb balatoni összeköttetéshez jutnak a komlóiak is. A Komlóról egyébként 14.09 órakor induló vonat ugyanis szoAibaton 13.31 órakor indul majd és Sásdon csatlakozása lesz a Pécs—Ba- latonszentgyörgy között közlekedő vonathoz. Esti fürdés A Balatonon kívül Harkányfürdőre irányul Pécsről a legnagyobb üdülőhelyi forgalom. A vasúti pálya állapota miatt ezen a vonalon nincs lehetőség a vonatok sebességének növelésére. Az utazási idő csökkentése érdekében két vonatpárt (a délelőtti és az esti órákban közlekedő vonatokat) elöl-hátul működő motorkocsikkal továbbítják. Így Harkányfürdőn csak rövidebb ideig kell tartózkodniok. Az idei nyáron, június 2-től szeptember 8-ig, három fürdővonatpár közlekedik naponta Pécs—Harkányfürdő között. A vasárnap esti zsúfoltság enyhítése érdekében az eddig 14.41 órakor indított vonatot jóval később, 17.00 órakor menesztik Harkányfürdő állomásról. Az esti fürdőzés A Mecseki Állami Erdőgazdaság pécsváradi erdészete 700 hektárnyi területet ültetett be facsemetékkel. Az erdészet berekaljai részén a fiatal telepítést kapálja az asszony brigád. Űj igények A helyi vonatok menetrendjében beálló változásokat elsősorban az iskolába- és mun- kábajárás tekintetében jelentkező új igények indokolják. Részben a jobb csatlakozás, részben a kedvezőbb munká- bajárás érdekében Szigetvár— Szentlőrinc között a déli órákban egy új helyi vonatpárt állítanak be. Ez Szentlőrin- cen a budapesti gyorsvonathoz és a pécsi személyvonathoz biztosít csatlakozást. Szigetvárról indul 11.31 órakor, ellenirányban Szentlőrincről 12.25 órakor. Az utazási körülményeket javítja, hogy a Pécsről 16.56 órakor induló vonatot nem Véméndig, hanem Palotabo- zsokig, az ugyancsak Pécsről 9.55 órakor és 16.25 órakor induló vonatokat nem Iiarkány- fürdőig, hanem Siklósig közlekedtetik. A Pécsről 5.59-kor induló vonat Siklós helyett Beremendig megy és ellenvonata is onnan jön. A munka- és a tanítási időhöz igazodva megváltozik néhány vonat indulási ideje is. Például azt a vonatot, amely eddig 12.51-kor indult Pécsről Barcsra, 13.34 órakor indítják. Sellyére 13.52 óra helyett 14.48-kor indul majd Pécsről a személyvonat Nincs ugyan a Pécsi Vasút- igazgatőság területén, de néhány ide tartozó vonat közlekedését is befolyásolja a Duna bajai hídjának felújítása. Május 26-tól kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken a jelenlegi ötórás forgalmi korlátozás helyett kilenc órán keresztül lezárják a vonalat. A vágányzár 'idejére esik kilenc személyszállító vonat közlekedése. Hat vonat utasait Báta- szék—Baja között autóbusz- szal — a Dunán át komppal — szállítják. Három kisebb jelentőségű vonat közlekedését beszüntetik, mivel ezek nem iktathatok be az autóbusz- és kompfordulóba Szombaton, vasárnap és hétfőn a vonatok korlátozás nélkül közlekednek a bájáig hídon, bár a közúti járművek ezeken a napokon sem haladhatnak át rajta. Zsebmenetrend A menetrendi változásokat részletesen ismertető MÁV Hivatalos Menetrendkönyv, melyet tavaly 150 ezer példányban adtak ki, mégis gyorsan a „hiánycikkek” listájára került, a következő napokban 180 ezer példányban jelenik meg. A Pécsi Vasút- igazgatóság az idén először saját kiadásában jelentet meg olcsó zsebmenetrendet. Ez a Pécs állomásra érkező és onnan induló vonatok menetrendjét tartalmazza. Pécsi autósoh sikere Szerdán a késő esti órákban hirdették ki a május 12-én Győrben megrendezett III. Rába Kupa autósverseny eredményeit. Jó eredménnyel szerepelt az 1. osztály 850 köbcentiméteresek kategó riájában Lukács Eridre, az 1300 köbcenti feletti kategóriában pedig Grün- wald László. A Rallye II. kategóriában a Csonka— Szerdahelyi páros a II- helyen végzett. A Trabant kategóriában Marksz Kornél a III. lett. A Márka kategóriában rragy küzdelem után Sági Endre pécsi versenyző szerezte meg az I. helyet. Miért nem fizetik vissza az óvodai dí akat? Panaszlevél érkezett a szerkesztőségbe az óvodai térítések ügyében. Idézünk a levélből: „A kisgyermekért minden második szombaton két hétre előre fizetjük a díjat. Ha azonban a gyermek megbetegszik és nem veszi igénybe az óvodai ellátást, akkor még orvosi igazolás ellenében sem térítik vissza a befizetett ösz- szeget, s nem írják át a következő hétre sem. Megvan ugyan a lehetőség, hogy a beteg kisgyermek szülője ilyenkor hazavigye az ebédet, ez azonban gyakorlatilag nehezen oldható meg, mert ilyenkor általában nem hagyhatják őt őrizetlenül. Van olyan szülő, aki napi tíz forintot fizet, s két hét esetében százhúsz forintot dob ki ilyenkor az ablakon, holott ezért az összegért gyógyszert, citromot, vagy más, a beteg gyermekMég ma is zsong fülünk a csiripelésüktől... Huszonnégy apa száz gyermeke Brigáddá' alakulásuk története önmagában nem sok újat mond. Legalább is az egyik alapító tagjuk, Bajor Ferenc szerint nem, aki mindössze annyit mondott róla: — Ami talán új volt benne az az, hogy a 24 ember szinte mindegyike más vidékről, más-más szakmával, s ráadásul különböző időpontban került az ércbánya hármas üzemébe. Ilyenformán a személyes ismeretség is csak a munkák időnkénti kapcsolódásában nyilvánult meg, és ennek megfeleleőn a brigádszervezés is hosszabb ideig tartott, mint a bányászoknál. Vé- gülis ez év januárjában ösz- szeállt a brigád, de már a szerződésünk és az indulásunk is valahogy sablonosán kezdődött ... Fel is sorolt néhányat a „sablonok” közül. Ilyeneket: 150 órás társadalmi munka, kollektív kirándulások, közös színház-, mozilátogatás, vietnami műszak, szakmai továbbképzés stb., hogy végül a „legközhelyesebbet” is belefoglalják a brigádjegyzőkönyvbe: „A fentieken kívül vállaljuk egy állami gondozott gyermek patronálását is.. — Ez az utóbbi sem a mi találmányunk. Ha jobban körülnéz az üzemekben, majdnem minden brigádnak van ilyen patronáltja. És mi mégis ezt tartjuk egyik leginkább kedvünkre való vállalkozásnak. De már az első lépésnél „csalódás” érte őket. — Mezei Lászlóné, a csertői gyermekotthon igazgatónője — noha nagyon szívesen fogadta küldöttségünket — annál kevésbé örült a tervünknek — emlékezett vissza beszélgetésükre Bajor Ferenc, a brigád és egyben az említett küldöttség vezetője. — S meg kellett hajolnunk az igazgatónő érvelései előtt. Különösen, amikor példákkal is bizonyította, hogy régebben milyen következményei voltak az ilyen egykés patronálások- nak. Száz gyerekük, mégpedig három és hat év közötti gondozottjuk van, mondotta, akik érthető módon rendkívül érzékenyen reagálnak a megkülönböztetés legkisebb jelére is. — Példái közül egy hat éves kisfiúé ragadott meg talán a legjobban. Dobos Imréé, akinek még csecsemő korában egy súlyos baleset örökös nyomot hagyott az arcocskáján. Öróla mondta el az igazgatónő, hogy régebben a mienkhez hasonló szándékkal járt náluk egy küldöttség, és amikor sor került a választásra, Imri is ott kínálgatta magát a többiekkel. Akkor még nagy-nagy bizalommal, feszélytelenséggel... Minden gyereknek jutott egy-egy kedves mosoly, s itt-ott még si- mogatás is, de Imrit még a pillantások is elkerülték. Csak a gondozónője vette észre, amikor kihátrált a sorból és... Befejezetlenül hagyta a mondatot és egy nagy lélegzettel másra terelte a szót. — Az igazgatónő végülis azt ajánlotta, hogy ha már mindenáron patrónusok akarunk lenni, akkor vegyük pártfogásba valamennyi gyereket. Na persze, nem úgy gondolta, hogy verjük magunkat költségekbe, mert erre nincs is szükségük a gyerekeknek és az intézetnek sem. Ehelyett inkább gyakoribb látogatásokkal, mindenkinek egyformán kijáró kedves szóval, s néha egy-egy apró, olcsó mütyürkével vagy az intézeti játékszerek javítgatásával kedveskedjünk az apróságoknak. < Mondani sem kell, hogy a brigád nem lelkesedett túlságosan a javaslatokért, mondván, hogy nem igazi pártfogás az. De azért a következő alkalommal, mégis tizennyolcán utaztak ki Csertőre csokival és szerszámokkal felszerelve „próbaképpen...” És milyen eredménnyel? — Azóta is emlegeti a brigád azt a vasárnapot Ahány gyerek, annyian csimpaszkodtak ránk, ki a zakónkba, ki a nadrágunkba, alig tudtunk dolgozni tőlük. Aztán így bácsik, meg úgy bácsik, még ma is zsong a fülünk a csiripelésüktől. De azért rendre kijavították hintáikat, csúszdáikat, egyebeket, még újakat is fabrikáltak melléjük. És azóta? — A május elsejei meghívásunk aztán végképp megalapozta közöttünk a barátságot. Együtt vonultunk föl velük a Széchenyi térre, utána megvendégeltük őket a Rózsakertben. Hát az az öröm, ami ott volt! De ennek az utóhatásáról már magam is meggyőződtem, amikor a legutóbbi csertői útjukra elkísértem Bajor Ferencéket. Ezúttal a gyermeknapi programot beszélték meg az intézet igazgatónőjével. Megállapodás? Május 26- án már családostul utazik ki patronáltjaihoz a brigád, ami pedig a részletesebb programjukat illeti, egyelőre csak any- nyit róla, hogy bővelkedik majd kedves meglepetésekben. De hadd mondjak el néhány epizódot e legutóbbi látogatásunkról is: Frey Magdiról, Nagy Lajcsiről meg a többiekről, akik méhecske módján körülzsongták a „bácsikat” és egy kicsit „önzőén” csak a magukét hajtogatták: — Ugye szépek voltunk á felvonuláson ..., ugye szerettek bennünket a bácsik ... ügye újra kapunk majd szalmás bambit... Dobos Imri is ott tolongott a zsinatban, kicsit talán csendesebben, félszegebben a többinél, de — lehetséges, hogy csak én láttam rajta — ugyanazzal a fénnyel a szemében. Pálinkás György | nek szükséges cikket vehet- ne.” A panaszlevél végül hivatkozik arra, hogy a bölcsődék- I ben mindea másként történik: ott egy hónapot kell előre fizetni, s á következő hónapban a hiányzó napokat levonják, s jóváírják. Kérdik a levél írói: miért nem lehet az óvodákban is ugyanígy megoldani ezt a gondot? Érdeklődtünk a Városi Tanács vb művelődésügyi osztályától, s a következő választ kaptuk: — A bölcsődék önellátó, önbeszerző intézmény. Az [óvodákat ezzel szemben az elsőfokú oktatási intézmények kerületi gondnoksága tartja fent, illetőleg látja el. Így az óvodáknak minden hétfői napon be kell jelenteniük az egy hét múlva kezdődő hét létszámát, s ennek alapján kapják meg a nyersanyagot. Ennek a nyersanyagnak az árát a kerületi gondnokság levonja, s ha a nyersanyagból mégis kevesebb kell, azt már nem veheti vissza. — Lényegében persze jogos a szülők panasza, megoldani azonban csak akkor tudnánk ezt az egész gondot, ha minden óvoda a bölcsődékhez hasonlóan önellátó lenne. De ehhez nincs pénz, mert például ilyenkor raktárost, beszerzőt kellene alkalmazni, amire nincs megfelelő anyagi fedezet. A szülők panaszának jogossága mellett azonban figyelembe kell venni, hogy az óvodák még ilyen formában sem költségesek, s végülis a családoknak mind anyagi, mind nevelési szempontból nagy segítséget jelentenek. — Néhány rugalmas megoldás így is kínálkozik. Ha ugyanis egy kisgyermek megbetegszik, akkor másik, váratlanul érkező, vagy a, vártnál előbb meggyógyult, s térítési díjat nem i fizetett kisgyermeknek lehet átadni az éleimet, s így visszajuttatni annak árát. Hä pedig előre tudni lehet, hogy a gyerek két hétig nem jön, akkor a második hétre már nem szükséges a díjat befizetni, illetőleg az óvoda kzt visszafizetheti. Ma halljuk: Bach: Musikalisches Opfer A hangversenyévad végeidé még egy, mondhatnánk műsoron kívüli koncerttel örvendeztetik meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának és a Művészeti Szak- középiskolának tanárai a zenei ritkaságokat kedvelő közönséget. A műsor J. S. Bach Musikalisches Opfer című alkotását ígéri, mely 1747 májusában keletkezett, amikor Bach, a kitűnően képzett fuvolás Nagy Frigyes porosz király udvari hangversenyén vett részt. Bach a királytól kért és kapott témát, melyre nyomban egy fugát rögtönzött éspedig az akkortájt először használt kalapácszongorán. Az uralkodótól kapott témát Lipcsébe visszatérve feldolgozta és két hónap múlva Zenés felajánlásnak elnevezett művét, nyomtatásban megküldte Nagy Frigyesnek. Az egykorú kiadás azonban tele van rejtvénykánonokkal, rejtélyes utalásokkal. A mű kulcsnyelvezete miatt a nagyközönség számára a legutóbbi időkig hozzáfér- >. hetetlen maradt. Az újabban publikált megfejtések rekonstruált átdolgozások, hogy a mű nagy szépségei gyakorlatilag is hasznosíthatók legyenek a hangversenyelőadásokon. A fu- volista Barth István, a zongorista Borsay Pál, az oboista Deák Árpád, a hegedűs Graef Matild, a brácsás Hajna Rezső, a nagybőgős Nagy Péter és a csellista Sassy Iringó vállalkozott arra a nagyszerű feladatra, hogy Bachnak e költői szépségű művét először szólaltassa meg városunkban. A ritka zenei élményt ígérő hangverseny ma délelőtt 11 órakor kezdődik a Liszt-teremben. * > Foto: Erb János j
