Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
4 1968. április 14. mmantQH napid Megnőtt az ingatlanforgalom Legdrágábbak a házhelyek a Hunyadi és a Magaslati úton Sokan építkeznek a Kertvárosban és Kovácstelepen Az érettségi marad Kísérletek az egyetemi felvételi valamint az érettségi vizsga összevonására Kevesebb szóbeli, több írásbeli? Vannak hivatalok, amelyek különösen nagy apparátus nélkül, szinte észrevétlenül helyezkednek el az élet mechanizmusában, valójában pedig a nagyobb vállalatokat is túlszárnyaló forgalmat bonyolítanak le. Ilyen hivatal a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat ingatlanközvetítő részlege is, amely nyolc főnyi apparátusával két szerény, Rákóczi úti irodahelyiségében évenként sok milliós ingatlanügyletek és lakáscserék százainak lebonyolításában vesz részt, ezer és ezer felvilágosítást ad, s ezenkívül munkatársainak nagy része igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőként, illetve a kisajátításokban eljáró szakértő bizottság tagjaként is közreműködik. Két és félezer házvétel Rövid tájékoztatás a számokról. A megye területén az iNKÖZ 1966-ban csak magánszemélyek között 429 telek adás-vétel, illetve csereügyletet bonyolított le, nyolc és fél millió forint forgalmi értékben, 2129 házingatlanügyletet 102 millió forint forgalmi értékben és 153 lakáscserét, főként Pécsett és Mohácson. 1967-ben 447 telek adás-vétele, illetve cseréje történt meg a részleg révén hétmillió forint és 2326 házingatlané 108 millió forint összértékben, valamint 96 lakáscsere. A telek adás-vétel elsősorban a vidéki városokban és községekben szaporodott, ami aláhúzza a vidéken, falun tapasztalható családiházépítési kedvet. A felsorolt adatokon kívül még figyelembe kell venni a számok kétszeresét, mint a teljes ügyfélforgalmat, hisz sokan érdeklődnek, szaktanácsokat kérnek lakáscsere vagy ingatlanvásárlás nélkül is. „Nehéz hivatal” az ingatlan- közvetítőé. Kardos Imre is, — aki tíz év óta áll a pécsi ingatlanközvetítő részleg élén, — munkatársai is gyakran ki vannak téve a legkülönbözőbb megvesztegetési kísérleteknek, meddő vitáknak, nem egyszer a népszerűtlenségnek. — Milyen nehézségek merülnek fel ebben a szerteágazó munkában? Adócsalások — Sok problémánk van. Például a korábbi években sok olyan jogügylet is létrejött, amelyeknek adás-vételi szerződését csak évek múltán nyújtják be a hivatalunkhoz. A fennálló jogszabály alapján nincs INKÖZ-kényszer, a tulajdonjog szempontjából azonban a forgalmi érték meghatározása kizárólag a mi hatáskörünkbe tartozik. Az ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy az ügyletkötésből a forgalmi érték megállapítására szóló megbízásig aj vevő beruházásokat eszközöl j az ingatlanában, ami lényegesen megnöveli az értékét. [ Ezért is fontos, hogy az adásvételi szerződés megkötése után a felek azonnal kérjék az ingatlanforgalmi értékének a megállapítását, így elkerülhetők a későbbi vitáit. — Korábban nagy problémát okozott, hogy a tsz-eknél bizony komolyabb túlfizetések is előfordultak a magánszemélyektől történt ingatlanvásárlásoknál. Volt 20—30 ezer forintos túlfizetés is, ennek természetesen a tagság látta a kárát. Mivel ez a jelenség eléggé elszaporodott, az illetékes szervekhez fordultunk, hogy rendeljék el: a magán- személyektől történt ingatlan- : vásárlást megelőzően az in- j gatlanközvetítő állapítsa meg , a kérdéses ingatlan pillanatnyi forgalmi értékét, és ennek alapján jöhessen létre az adásvétel. Ezt most már a tsz-ek általában betartják, legfeljebb egy-két elkésett jogügyletnél tapasztalunk túlfizetéséket. — A problémák közé sorolhatnám még, hogy az utóbbi időben a megye területén elszaporodtak a zugírászok, akik szakszerűtlen szerződéseket szerkesztenek, hiányosan felszerelt jogügyleteket mutatnak be hozzánk, és általában ilyen esetekben jelentkezik a vételár eltitkolása is. A megye területén elég sok a vételár- eltitkolás. Az adás-vételi szerződésekben jóval kevesebbet rögzítenek vételárként, mint a tényleges ár, az ingatlan ! forgalmi értéke, hogy a törvényesnél kevesebb illetéket fizessenek. Kétszázezer egy öröklakás — Milyen ingatlanárak uralkodnak pillanatnyilag Pécsett? — Pécsett nagy a kereslet 100—200 négyszögöles házhelyekben. Főleg a Hunyadi út és a Magaslati út környékén társasház építéséhez. Az ár itt négyszögölenként 5—700 forint. Ugyancsak nagy a kereslet Kovács-telepen és a Kertvárosban. Itt a telkek négyszögöle családiház építése céljára 2—300 forint. Viszonylag nagy a vásárlói érdeklődés az öröklakások és családiházak iránt is. Egy belvárosi kétszobás öröklakás ára 180—220 ezer forint között mozog. Ugyanott ugyanolyan családiház 180—240 ezer forint. Kevésbé érdeklődnek a város külsőbb részein levő ingatlanok után, az ottani házhelyek forgalmi értéke négyszögölenként nem ritkán nem éri el a száz forintot sem. A pécsi ingatlanközvetítő részleg egyre növekvő igényekkel áll szemben. A nagyszámú kisajátítás és bányakártalanítások, valamint a kialakult jó vásárlási kedv miatt különösen Pécs és Mohács területén megnövekedett a kereslet. Az árak is emelkedtek csaknem az egész megye területén. Az ingatlanközvetítő munkatársai — belső tanácsokkal, jogügyletek szakszerű lebonyolításával, külső munkatársai pedig a helyszíni kiszállásokkal, helyszíni tanácsokkal — a törvényes rendelkezések alapján segítik, ellenőrzik az egyéni vagyoni biztonságot tükröző, az élet- színvonal alakulásával összefüggő ingatlanforgalmat. Vidéken a legjobb S hogy ez Baranya megyében — a vidékhez viszonyítva — a legjobb képet mutatja, nagy részben az ingatlan- közvetítő munkatársainak ugyan nem látványos, de fontos munkájának érdeme. A megye mind az öt járásában kiválasztottak egy minta tsz-t, s e helyeken már a napokban megkezdték a földtörvény végrehajtásával járó munkákat. A sásdi járásban a kaposszekcsői Kossuth Tsz- re esett a választás, éspedig azért, mert — Varga József, a járási földhivatal vezetőjének szavaival élve — ez egy olyan hely, ahol minden változat előfordul. A Kossuth Tsz nem egészen hétezer holdjából ezer hold még ma is a kivüi állók kezében van. A kívülállók között nemcsak kaposszekcsői, csikóstöttösi, dombóvári vasutasok vannak, hanem pécsi, komlói, kelebiai stb. lakosok is. A kaposszekcsői szőlőhegy száz holdját a szomszédos — immár Somogy megyei — Kapospula község lakói bírják, viszont a kaposszekcsőiek is bebirók a velük szomszédos Gerényesen ... Mindenki reklamálhat Ez a néhány mondat is képet ad azokról a bonyolult viszonyokról, amelyek Kapos- szekcsőn fogadják az embert. No, de az olvasók nem any- nyira a kaposszekcsői részletekre, hanem inkább arra kíváncsiak, hogyan zajlik le a földtörvény végrehajtása itt és persze, a megye többi fal- vában. Mindenütt azonos lesz EMdtatf április tS-ém Ki mit tud? Befejeződtek az országos selejtezők a negyedik Ki mit tud? előkészületei során. Ezúttal mintegy ötvenezer fiatal jelentkezett a vetélkedőre, s az elődöntők színvonalára jellemző, hogy az országos selejtezőbe már csak értékes produkciókkal kerülhettek be a fiatalok. A Ki mit tud? helyszínéül — immár hagyományosan — a budapesti bolgár kultúr- otthont jelölték ki. Az első elődöntőt április 25-én 20 óra 20 perckor sugározza a tv, s a további elődöntők nyitánya június 2-án lesz, I s ezt követően mindig vasárnap este adják a Ki mit tud? műsorát. A döntőt június 30-án tartják. A résztvevők közül legtöbben verssel és táncdallal készültek a szereplésre, de akadt sok különleges produkció is. A nagykőrösiek például dobzenekarral pályáztak. ugyanis a „menetrend”, ami ma Kaposszekcsőn lejátszódik, arra hamarosan sor kerül a megye többi tsz-székhely községében is. Egyed Gyula, a kaposszekcsői munkálatok vezetője készséggel ad felvilágosítást. Mint mondja, hét szakaszban zajlik le a munka. Az első lépés: minden tsz-székhely községben alakul egy ún. földtulajdont felülvizsgáló bizottság. Elnöke a községi, tanács elnöké, titkára a járási.,főidőid vatal dolgozója. A bizottság tagjai között található a tsz — s ha van ott ilyen — az állami gazdaság, illetve erdőgazdaság megbízottja. A második lépés: a bizottság elkéri a tsz-től a tsz-ta- gok névsorát, s még egyszer ellenőrzi, hogy kinek mennyi földje van. Ez a munka általában 3—4 napot vesz igénybe, ezt csinálják most Kaposszekcsőn is. A harmadik lépés: kigyűjtik a kívülállók névsorát és földterületeit, beleértve a belsőségekben és zártkertekben levő földeket is — parcellánként. Ha az iratokból nem lehet megnyugtatóan megállapítani, hogy ki a tulajdonos, akkor a bizottság behívja a kérdéses személyt. Erre azonban talán az esetek egy százalékánál lesz szükség, mert a bizottság arra törekszik, hogy ne zavarjon senkit. Ez a munkafolyamat egyébként — a körülményektől függően — 8—12 napot vesz igénybe. A negyedik lépés: a bizottság kéthetes időtartamra közszemlére teszi a felmérés eredményét Hangos-híradó, illetve dobsző útján értesítik a lakosságot a közszemle időpontjáról és arról, hogy kit keressenek, kitől érdeklődhetnek a községi tanácson? Minden községi tanács megbíz ugyanis egy személyt, aki tájékoztatja az érdeklődőket. Mindenki ellenőrizheti, hogy akkora földtulajdont állapított-e meg a bizottság, mint amekkora van stb. Mindenki megteheti észrevételét, mindenki reklamálhat, ha valami panasza van. Ki kérhet mentesítést? Az ötödik lépés: a bizottság még a közszemle 15 napja alatt kiszámítja a térítési díjakat. Az erdő, szőlő és gyümölcsös esetében a kataszteri tiszta jövedelem 80-szorosától a 400-szorosáig terjedő összeg, a szántó, rét stb esetében a kataszteri tiszta jövedelem 80-szorosa jár. Ez természetesen csak a kívülállókra voMaradjon-e meg a gimnáziumi érettségi mostani formájában, avagy meg kell azt | változtatni? — ismét napirendre került ez a kérdés. Az érvényben lévő, s 1963-ban kiadott Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzatot ugyanis 1964 nyarán kezdték alkalmazni, s bár alapjaiban helyes elveket érvényesít, — maga az érettségi vizsga mégis széles körben vitatott probléma maradt. Az országgyűlés 1965. évi vitájában még az érettségi létjogosultsága is felvetődött. Végülis a Művelődésügyi Minisztérium köz- oktatásügyi főosztálya a gimnáziumi érettségi vizsgában lévő belső ellentmondások feloldása céljából tervezetet készített. Ezt a tervezetet hosz- szabb ideje az egész országban megvitatják, legutóbb Pécsett Baranya, Somogy és Zala megyék, valamint Pécs megyei jogú város szakemberei natkozik. A bizottság ugyanis nem foglalkozik a tsz-tagok földjeivel. A hatodik lépésre 1969. január elseje után kerül sor. A járási földhivatalok a jövő évben minden földtulajdonost — a városokban élőket is! — írásban értesítenek. Közlik, hogy földjük tsz-tulajdonba került, tudatják velük, hogy mennyi megváltási árat kapnák, amelyet az illetékes tsz öt évi egyenlő részletben fizet ki. Ezzel egyidőben kerül sor a hetedik lépésre, az ún. mentesítési ......eljárásra. Lesznek u gyanis olyanok, akik kérni fogják, hogy földjük kisebb- nagyobb részét mentesítsék a tsz-tulajdonba való vétel alól. E személyeknek még 1969. január 1-ig, ún. mentesítési kérelmet kell írniok a járási földhivatalhoz, amit a községi tanács igazolással lát el. A járási földhivatal 1969. január 1 után bírálja el a kérelmeket, s a döntésről írásban értesíti a feleket. Előre látható, hogy elég sokan kérnek majd mentesítést Bár egy ilyen szűkre szabott cikk keretében nincs hely arra, hogy részletesen taglaljuk, hogy kik részesülhetnek mentesítésben, egy nyilvánvaló: a személyi föld- tulajdon legfeljebb 1600 négyszögöl szántóig, illetve maximum 800 négyszögöl szőlőig, gyümölcsösig terjedhet. Ezt világosan kimondja a földtörvény. A falvakban élnek olyan emberek is, akiknek valamikor ún. erdőjoguk volt, s erdőterületüket az erdőgazdaság használja. E területek már 1968. január 1-gyel az állam tulajdonába kerültek. Hasonló a helyzet azoknál Is, akiknek olyan külterületi föld volt a birtokukban, amelyet állami gazdaságok használtak. Ezek is állami tulajdonba kerültek még 1968. január 1- gyel. Az állami, illetve erdő- gazdaságok egyösszegben fizetik ki a megváltási árat. November végéig Amint látjuk, a helyszíni felmérés körülbelül egy hónapot vesz községenként igénybe. A sásdi járási földhivatal is arra számít, hogy május 4-én végeznek Kaposszekcsőn. Ezt követően egyszerre öt újabb tsz-ben kezdik meg a földtörvény végrehajtását, s november végéig a járás mind a 16 tsz-székhely községét végigjárják. Hasonló lesz a helyzet a megye többi járásában is. M. U vitatkoztak róla a főosztály illetékes szakemberei részvételével. Mind a tervezetben, mind pedig a megyék javaslataiban számos rendkívül érdekes vonás van. Ezek azonban még alapos megfontolásra szorulnak. Ezért közülük csak néhány olyat ismertetünk, amely nek megvalósulása valószínű. Először is maga az érettségi vizsga marad. Megállapították: az érettségi vizsga, keletkezése, hagyományai ellenére nem idegen test a szocialista iskolában. Ellátja a minősítési értékelés funkcióját és egyúttal produkcióra nyújt lehetőséget A tanuló is igényli ered menyei felmutatását, azok értékelését: szüksége is van sikerélményre és szükséges egy olyan „fénykép” is, amelyen a végzett munka reális vonásai látszanak. A felsőoktatási intézménybe való felvétel előtt számot ad ismereteiről, lényeg látásról, gondolkodó, problémalátó és megoldó képességéről. Ez segíti tobábbfejlődé- sét, amelyben az érettségi nevelési funkciója tükröződik. Ugyanakkor például sok gondot okoz az írásbeli-szóbeli vizsgák jelenlegi aránya; Az írásbeliség ugyanis megfelelő tisztaságot — csalásmentességet — feltételezve a teljes önállóságot követeli meg a tanulóktól, sokkal inkább, mint a szóbeli. A helyzet a szóbelin egyrészt lényegesen jobban igénybe veszi az idegrendszert, másfelől a tanári segítség foka is befolyásolja a tényleges képet, ha az a megengedhetőség határain belül is van. Ezenkívül az írásbeliség súlyának növelése mellett szól az is, hogy az oktatási jellegű eredményvizsgálat nemzetközileg elfogadott formája az írásbeli, gyakran teszt-rendszerű vizsgálat. Lélektanilag bizonyított, hogy az írásbeli kevésbé hozza felszínre az egyén alkatából következő vérmérsékletben túlzásokat, nyugodtabb fiziológiai körülmények között a tényleges képesség jobban felszínre kerül. Érdekes terv: a gimnáziumi érettségit és a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáját később igyekeznek majd egybevonni. Az alapgondolat: a gimnázium reális értékelése tegye feleslegessé a két féle vizsgát, pontosabban a felvételit. A Művelődésügyi Minisztérium közoktatásügyi főosztálya az 1967— 1968-as tanévben kísérletképpen Egerben és Pápán a matematika írásbelin összevont feladatsort tűz ki. Az összevont feladatsor pontértékében meghatározzák: mennyi az érettségi vizsga követelménye, s mennyi többletet kell a feladatsorból a rendelkezésre álló idő alatt kidolgozni azoknak a tanulóknak, akik matematikából felvételiznek felsőoktatási intézményben, hogy ez a felvételi vizsga írásbeli szintjét is megüsse. Tekintettel azonban arra, hogy kísérletről van szó, a tanulónak jogában áll majd felvételi írásbeli vizsgát is tenni. Emléktábla Gábor IgBácaak Száz évvel ezelőtt született Gábor Ignác, a magyar verstudomány, műfordítás és pedagógia kiemelkedő mestere. A jubileum alkalmából a fővárosban szombaton felavatták azt az emléktáblát. amelyet Gábor Ignác több évtizedes működésének egykori színhelyén, a VI. kerületi Munkácsy Mihály utca 21. számú háznál — az épület homlokzatán — állított a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Az avató ünnepségen Komlós Aladár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke beszélt. Az emléktáblát az irodalmi testületek képviselői koszorúkkal borították dl. Thiery Árpád Kaposszekcsőn már megkezdődött a nagy munka Rend lesz végre a a földek körül A földtörvény végrehajtásának „menetrendje66 9 Csendélet a sIkondal tdnál
