Dunántúli Napló, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

1968. április 10. Dunontau naouf A költészet napja A költészet napja, a könyv egyik tavaszi ünnepe ebben az évben immár ötödször ke­rül megrendezésre. Általában április ll-én, József Attila születésnapján tartják a köl­tészet-napi műsort, de több helyen az előtte való napok­ban és utána rendezik meg. A célkitűzés ebben az évben is változatlanul a költői mű­vek, elsősorban a mai ma­gyar költők alkotásainak szé­lesebb körben való ismerteté­se, megszerettetése. Komlón már megvoltak a műsorok. Szigetváron a Járási könyvtárban április ll-én ren­dezik meg a költészet napja városi programját. Arató Ká­rolyt és Makay Idát hívták meg. A költő—olvasó találko­zón a Zrínyi gimnázium iro­dalmi színpadának tagjai mű­ködnek közre. A hoboliak Pá- kolitz István József Attila-dí- jas költőt hívták meg április 11-re. A szigetvári járásban Mozsgón és Kétújfalun tervez­nek hasonló találkozót. A köz­ségek többségében a községi könyvtárak könyvkiállítást rendezőiek. A siklósi járásban Irodalmi szakkörök rendeznek nyilvá­nos foglalkozást. Bikaion ápr. 17-én szavaló­versenyt rendeznek. Ugyanott valamint Gödrekeresztúron ünnepi könyvvásárt tartanak. Szellemi vetélkedő lesz Bakó- cán (április 23-án) és Gödre­keresztúron (április 17-én). Sásdon irodalmi összeállítást mutatnak be április 17-én. Iro­dalmi összeállítással készül­nek az abaligetiek is, ezzel egybekötve A város peremén című filmet vetítik. Ok Urbán Lászlót hívták meg. Pécsváradon április C-án már megemlékeztek a költé­szet napjáról. Az érdeklődők a vár társalgójában ELSŐ ÉNEK címmel fiatal költők szerzői estjén vehettek részt. A meghívott költők Utast Jó­zsef, Kiss Benedek, Bózsa Endre és Szalai PáL A fel­olvasást beszélgetés követte. Pellérden ápr. ll-én a péce- váradi irodalmi színpad VÁL­LAMON A BÁRÁNYOS ÉG­GEL címmel irodalmi össze­állítást mutat be Nagy László verseiből. A görcsönyiek áp­rilis 12-re, a bogádiak ápri­lis 17-re Pál József költőt hív­ták meg költő—olvasó találko­zóra. A bükkösdi és pécsvá- radi ifjúsági klub közős klub­estjének keretében mai ma­gyar költők verseiből mutat be összeállítást. Mohácson egy Irodalmi ösz- szeállításon kívül Zsolnay Hé­di és Jancsó Adrien előadói estje szerepel a programban. A József Attila nevét viselő kölkedi művelődési otthonban nagyszabású rendezvénysoro­zattal emlékeznek meg a köl­tészet napjáról. Kiállítást ren­deznek a „Szép versek” soro­zatból. Verses hanglemezek felhasználásával előadást tar­tanak, melyet irodalmi szel­lemi vetélkedő követ. AUTH ANDRÁS — Otszázhnszonhat tsz-tag üdült, illetve üdül a múlt év októberétől ez év április vé­géig Harkányban, Hévizén és Debrecenben, az Állami Biz­tosító biztosítási és önsegély­ző csoportjainak közreműkö­désével. A nyári hónapokban további 200 baranyai tsz-tagot üdültetnek Révfülöpön, illetve Harkányban. A bordóilé napfai meg vannak számláivá Francia szakember előadása Villányban •— Amikor miniszterelnö­kük, Fock Jenő úr Lyonban járt, én is tagja voltam an­nak a delegációnak, amely őt fogadta. Tárgyaltam az egyik külkereskedelmi miniszterhe­lyettessel is. — A magyar kormányküldöttség tagjai arra biztattak bennünket, hogy lá­togassunk az önök hazájába, s tartsunk előadásokat a nö­vényvédelemről. Nos, a je­lenlétem talán elég bizonyíték arra, hogy megfogadtuk a ta­nácsukat ... E szavakkal kezdte meg teg­nap előadását Villányban, a mozi helyiségében dr. René- Louis Bouchet, a világ egyik legnagyobb növényvédőszer gyárának egyik vezető sze­mélyisége. Dr. Bouchet el­mondotta, hogy nem egyol­dalú kapcsolatokról van szó. Nemcsak a saját portékájukat ajánlják, hanem sikeresnek ígérkező kísérletsorozatot foly­tatnak Franciaországban egy magyar növényvédőszerrel is. Magától értetődik, hogy a széksorokat megtöltő baranyai szakembereket mégiscsak az érdekelte elsősorban, hogy mit ajánl a messziről jött szak­ember, aki — cége képvise­letében — a Szovjetuniótól Amerikáig a világ minden számottevő szőlőtermelő or­szágát bejárta, s nem egyszer megfordult már a magyar bor­vidékeken is. Érdeklődve hall- 1 gatták dr. Bouchet megálla­pítását: a bordóilé napjai meg vannak számlálva. Igaz, jó fegyver volt, s erre ők franciák büszkék is, hiszen tőlük származott ez a szer. I.átni kell azonban, hogy a bordóilé legfontosabb alkotó eleme a réz, a rezet pedig a legtöbb ország importálja, a néz drága. Ezért már évekkel ezelőtt új és hatásos szer után kutattak. Több száz növény- ; védőszer kipróbálása után ar- i ra a megállapításra jutottak, ! hogy az ún. réz-zineb kom­binációk, különösen e kom­binációk direkt változatai a legjobbak a peronoszpóra el­len. A francia szőlőtermelők! zöme már ezt használja. — Az új és hatékonyabb növényvédőszerek alkalmazása nemcsak arra nyújt lehető­séget, hogy csökkentsük a réz­felhasználást, hanem arra is, hogy minimumra redukáljuk a szükséges vízmennyiséget. Mi már a 10 liter'hektár mennyiséggel is megpróbál­koztunk, s a kísérletek siker­rel kecsegtetnek. Gondolom írem kell hosszasan bizonyí­tani, milyen előnyös ez a re­pülőgépről, vagy helikopterről történő permetezés szempont­jából. Megtöbbszörözhetjük egy helikopter vagy repülő­gép hatóterületét! A tanácskozáson előadást tartott dr. Ubrizsy Gábor akadémikus, az Országos Nö­vényvédelmi Kutató Intézet igazgatója is. A szőlő komp­lex növényvédelme, különös tekintettel a fontosabb gom­babetegségekre címmel. Az akadémikus a többi között el­mondotta, hogy elsősorban a cuprosan super—d nevű vegy­szert, a captán tartalmú sze­reket, az orthophaltán-t, a zineb-készítményeket, s az ugyancsak zineb származék antracolt lehet ajánlani a pe­ronoszpóra ellen. E szerek leg­többje nemcsak a peroirosz- póra ellen nyújt védelmet, hanem bizonyos fokig a liszt­harmat, illetve — mint a cuprosan super—d — a szőlő- orbánc ellen is. Az AGROKER jelenlévő képviselői közölték, hogy e ! szerek mindegyike korlátlan mennyiségben1 kapható, s mindenki megvásárolhatja. A Pécsi Művészeti Gimnázium ötvös szakán 25 diák ismerkedik • művészi szakmával. Ezek közül idén öten végeznek és tanúimé* nyaik befejezte után vagy az Iparművészeti Főiskolára mennek, vagy a szakmában helyezkednek el különböző iparművészeti vál­lalatoknál. A végzősök már elke zdték vörös vagy sárgarézből, illetve alpakkából vizsgatárgyaik készítését. Pásztor Agnes IT/fe osztályos egy saját tervezésű díszített kannát készít. Ötezer ka lóriás lesz a gáz A Déldunántúll Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat ebben az évben áttér az 5000 kaló- riás gáz szolgáltatására. Mivel jelenleg 4200 kalóriás gázt kapnak a háztartások, az átállás szükségessé teszi vala­mennyi gázfogyasztó készülék újbóli szabályozását Az átál­lásra és a készülékek szabá­lyozására május 1 és október 31 között kerül sor. Ezt a munkát díjtalanul végzi el a Gázmű, csupán azt kéri, hogy a fogyasztók biztosítsák a gázszerelők zavartalan tény­kedését Mielőtt a szerelők megjelennének, a Gázmű írás­ban, vagy szóban értesíti erről a tényről a fogyasztókat Az 5000 kalóriás gáz szol­gáltatását előreláthatólag no­vember elsején kezdik meg. Az átállási idő alatt az átala­kított gázkészülékek a meg­szokottnál kisebb teljesít­ményt fognak nyújtani, de teljesítményük az 5000 kaló­riás gáz mellett ismét a régi lesz. A gázkészülék tulajdono­soknak saját érdekükben és az esetleges mérgezések megelő­zése céljából be kell tartaniuk a Gázmű tanácsait Ezek: 1. Gázkészülékeket csak állandó felügyelet és a gázláng figye­lemmel kísérése mellett sza­bad üzemeltetni; 2. A legki­sebb rendellenesség észlelése esetén (ha a láng „kapkod”, elalszik, „leszakad”, suhogó hangot ad, mag nélkül és fel­tűnően piros lánggal ég, túl nagy a láng vagy túl kicsi, gáz vagy gázra emlékeztető szagot éreznek) a készüléket azonnal le kell zárni és a 22-97-es telefonon a Gázmü­vet értesíteni; 3. A gázkészü­lékre helyezett a gázkészülék használatát ideiglenesen tiltó feliratot csak a Gázmű meg­bízottja távolíthatja el. Az el­távolításig a készülék haszná­lata tilos!; 4. A lakás ajtajára helyezett figyelmeztetés ese­tén a gázt használni addig nem szabad, míg a Gázmű szerelői a gázkészüléket át nem alakították. Panaszkodnak az újmecsekaljaiak Túl nagy a lakásszövetkezet Kezdetben úgy látszott, hogy egyszerű gázügyről van szó. Az újmecsekaljai lakásszövet­kezethez tartozó Szamuely ut­ca 3/b. számú ház lakói so- kallották a központi boiler gázfogyasztását — változatla­nul napi öt órás üzemelés mellett 1966-ban 18, 1967-ben 26, 1968 első negyedévében pedig már 33 forintot tett ki az egy főre eső havi átlag, utóbbi a boiler óránkénti maximális fogyasztásával szá­molva is képtelenség, s sze­rették volna legalább a gáz­számlát megtekinteni. Amikor ilyen irányú fáradozásaik hiá­bavalónak bizonyultak, döntő lépésre szánták el magukat: többen megtagadták a már­ciusi — személyenkénti 46 fo­rintra rúgó — melegvíz hasz­nálati díj megfizetését. Válaszul egy levelet kaptak a lakásszövetkezettől: „Igazga­tóságunk a vonatkozó nyilván­tartások adataiból megállapí­totta, hogy ön a szövetke­zeti lakásával kapcsolatos fi­zetési kötelezettségének nem tesz eleget.” Meg kell je­gyeznünk, hogy a melegvíz té­Jaj, a pénztárcám! Szombaton délután a pécsi nagy állomás várótermében egy idősebb asszony felsikoltott: — Jaj a pénztárcám! Tol­vaj! Pillanatokon belül ember­gyűrű fogta körül. — Nézzék, így tartottam a retikülömet a kezemben, most pillantottam rá, nyitva volt és hiányzik belőle a pénz­tárcám — mondta az asszony. Míg a körülötte állók a magyarázatot hallgatták, két fiatalkorú lány közül az egyik a vasúti sínek felé, a másik az állomás mellékhelyisége felé szaladt... A fiatalabb most itt ül ve­lem szemben a rendőrség szo­bájában1. H. Rozáliának hív­ják, 14 éves, a bükkösdi ci­gánytelepen lakik. Eddig 20 zsebtolvajlás, illetve lopás bi­zonyosodott rá. — Nem akartunk mi sose lopni, csakhát mindig úgy adódott... — Hogyan? — Legtöbbször egyedül lop­tam el a pénztárcákat, néha a nővérem is segített. — Könnyű volt a pénztár­cákat elemelni? — Nagyon. Gyakran sétál­tunk a forgalmas helyeken, állomáson, piacon, vásárban. szapfítrú(IfaU a lőpásfík nagyobb áruházakban. Az asszonyok nem nagyon vi­gyáznak a pénztárcájukra. A piacon például cipelik a szaty­rukat, cekkerüket, nylonháló­jukat telve krumplival, zöld­séggel és a tetején a pénz­tárca. Nem kell mást csinál­nom, mint melléje sodródnom, lenyúlnom és már kezemben is a tárca. A nagy tülekedés­ben pillanatok alatt odébb­állhatok, vagy megtörtént az is, hogy nővérem, aki köz­vetlenül mellettem állt, annak a kezébe csúsztattam a tár­cát és ő már ment is a kör­nyékről. — Sok a lopásra csábító alkalom? — Igen. Nem indultam én el hazulról mindig úgy, hogy na most lopok, de amikor előttem volt az alkalom... A falusi néniknek meg szokásuk: a kötény zsebébe teszik a pénztárcát, úgy járnak piacon, meg mindenütt. Annyi szok­nya van rajtuk, hogy nem is érzik, amikor kiveszem a zsebükből... Legtöbbször ki is lóg a zsebből a tárca egyik fele. Mostanában különösen sok az alkalom, mert a hús- véti'a jönnek bevásárolni... — De nemcsak a zsebből, szatyorból lopott... — Áruházból is. Most ott is nagy a forgalom. Nővérem­mel felmentünk a pécsi áru­ház emeletére a női osztályra. Vásárolni akartunk. Oda men­tünk a pulthoz, éppen nem volt ott az árusító, hát el­emeltünk egy lastex nadrá­got. De úgy is lehet lopni, ha ott az árusító. A pult tel­ve áruval, válogatnak a vá­sárlók, nem nehéz észrevétle­nül valami holmit hirtelen el­tenni ... — Tehát a lopáshoz, a zseb­tolvajláshoz is kell szakérte­lem? Mosolyog, amikor válaszol. — Szakértelem? Semmi nem kell hozzá. Kötényből, sza­tyorból könnyű kilopni. — De az állomáson annak a néninek a retiküljéből már körülményesebb volt... — Valamivel. De megköny- nyíti a lökdösődés, a sok em­ber ... A rétikul? Odasodród­tam a nénihez, kikattintottam a retikül csatját, de vigyázni kell, mert ilyen esetekben a retikül egyik oldala hirtelen lehajlik, ezért a másik kezem­mel megtartottam addig, amíg benyúltam a pénztár­cáért ... H. Rozália egyáltalán nem „cigánytípus”, senki sem mon­daná róla. öltözete mint ál­talában a 14 éveseké, — csi­nos arcú lány. Hol tanulta a zsebtolvajlást? — Az idősebb nővéremtől, ő most ilyenért ül... De nemcsak piacokon, áru­házakban van most a húsvéti vásárlások nagy forgalmában „szezonja” a zsebtolvaj lásnak, lopásnak. A húsvéti ünnepek előtt felfelé ível a füstölt áruk lopását mutató grafikon — mondják a rendőrségen. Bel- vérdgyulán a napokban közel 2000 forint ára füstölt húst, hurkát, kolbászt vittek el. Nyi­tott vagy rosszul zárt kamrá­ból „kel lába” a húsfélék­nek .. Helyesen teszi a lakos­ság, ha mindig, de így az ün­nepek előtt még fokozottab­ban zárja, őrzi a húsvéti son­kát (Garay) rítés a szövetkezeti lakástól független; a Gázmüvet illeti, a kezelési költséggel és a fel­újítási alap címén járó összeg­gel pedig azért maradtak adó­sak a lakók, mert a házfel­ügyelő nem vette át tőlük. A felszólító levél a továb­biakban igen szigorú hangot üt meg: „ ... azt a szövetke­zeti tagot, aki a fizetési kö­telezettségének a felhívás el­lenére sem tesz eleget, ki kell zárni a szövetkezeti tagok so­rából ... Addig is azonban, amíg a fentebb vázolt eljárás folyik, kénytelen az Igazgató­ság a tartozás összege erejéig ön ellen a végrehajtási eljá­rást folyamatba tenni.” A lakók nem hagyták ma­gukat, válaszlevelükben ta­lán még több paragrafusra hivatkoztak, mint az Igazga­tóság, hangsúlyozták, hogy ragaszkodnak ellenőrzési jo­guk érvényesítéséhez, vagyis a gázszámlák megtekintésé­hez. Hozzátették: a kezelési költséget és a felújítási alap címén járó összeget azonnal megfizetik, amint a házfel­ügyelő hajlandó lesz átvenni tőlük. Az első gondolat nyilvánva­lóan az, hogyan jutottak idáig a dolgok, miért nem képvisel­te a lakók panaszát a házfel­ügyelő? Csakhamar kiderült, hogy ebben a szövetkezeti házban a házfelügyelő nem végzi el megfelelően a munkáját. Nap­közben nem tartózkodik oda­haza (munkát vállalt), éjsza­kára pedig nem zárja be a kaput. A gázszámlákkal nem is találkozik, a lakásszövetke­zet gondnoki irodájában mondják meg neki, hogy az adott hónapban mennyi pénzt kaszírozzon be a lakóktól. A reklamációk intézése? Nem az ő dolga. Ez a házfelügyelő férjével együtt, korábban szövetkezeti­lakás tulajdonos volt, a lakás- szövetkezet igazgatósága segí­tette ebbe az ingyen lakással járó állásba. S nem ez az egyetlen eset. Más jelzések is arra figyelmeztetnek, meg kellene vizsgálni, kik és mi­lyen alapon jutottak házfel­ügyelői lakáshoz az újmecsek- aljai lakásszövetkezetben. Nos. ha már a házfelügye­lőre nem számíthattak a la­kók, miért nem lépett fel a gondnokság az érdekükben? Tóth József, az igazgatóság új elnöke — amikor boiler- ügyben felkeressük — jóhi­szeműen mondja: „A gond­nokság csak akkor tud intéz­kedni, ha a lakók jelzik, hogy a magas számla nem a meg­növekedett fogyasztás követ­kezménye.” Nyilván nem tudja, hogy Vörös József né szövetkezeti tag már 1967 februárjában jegyzőkönyvbe mondta ezzel kapcsolatos panaszát, de vá­laszt rá azóta sem kapott, arról is csak tőlünk értesül, hogy Marton János gondnok egyszerűen nem volt hajlandó a gázszámlát megmutatni a lakóknak, mondván, jól néz­nénk ki, ha mindenki idejön­ne számlát ellenőrizni. Ám, a meglepetés kétoldalú. Az újságíró csak e beszélge­tés alkalmával tudta meg azt — erre nézve a lakók sem tudták felvilágosítani —, hogy nem is Marton János a gond­nok — akkor elveszítené a nyugdíját —, hanem 2200 fo­rintért, nyolc óránál rövidebb munkaidőben a felesége. <5 csak társadalmi munkában segít neki. Az újmecsekaljai lakásszö­vetkezet igazgatóságának elnö­két, tagjait a lakók túlnyomó többsége nem ismeri, és nem tud arról, hogy őket válasz­totta meg. Nem tudják hová és kihez forduljanak pana­szaikkal, az igazgatóság — minden bizonnyal a lakásszö­vetkezet több mint ezer fős létszáma miatt — elszakadt a tagoktól, a Városi Tanács épí­tési és közlekedési osztályának nincs apparátusa arra, hogy ügyeikkel komolyan foglal­kozzon. Arról sem tudnak a lakók, hogy ők szavazták meg az al­bérleti pótdíj fizetését minden albérletben lakó személy után 20 forint havi összegben, sőt, a tagok közül azok, akik »1* bérlőt tartanak, még bosszan­kodnak is a pótdíj miatt. Arra hivatkoznak, hogy a 70 forin­tos kezelési költséget lakáson­ként, az ott lakók számától függetlenül állapították meg, így ha egy házaspár odavesz egy albérlőt, még mindig ke­vesebb hidegvizet, közös vil­lanyt használ, és kevésbé koptatja a lépcsőfokokat, mint egy négy tagú család albérlő nélkül. Ehhez csak annyit, hogy az ÉM, lakás- és kommunális gazdálkodási főosztályának 53 420/1965. számú elvi állás- foglalása valóban lehetőséget ad az albérleti pótdíj kiveté­sére, de az efölött való döntés jogát a közgyűlés hatáskörébe utalja. Már pedig ilyen köz­gyűlési határozat az újmecsek­aljai lakásszövetkezetben nem született. És talán nem is ez a legfontosabb probléma. Hi­szen a március 29-re össze­hívott közgyűlést azért kellett két héttel elnapolni, mert a jelenlegi 1030 tagból mindösz- sze 46 volt jelen ... Kéri Tamás \

Next

/
Thumbnails
Contents